Legyen áldott a Bagszipoke, hogy feltette az európai kiadású Pokémon Platinumot, így volt alkalmam kipróbálni. Egészen jó, bár még nem volt alkalmam komolyabban DS-es Pokémonokkal játszani. Inkább az a probléma, hogy nincs komoly fejlődés. Legalábbis azt érzem, hogy tök mindegy, melyik pokéval játszok, ugyanazt kapom, csak más pokékkal. De amíg Japánok imádják, addig mindig kapunk új Pokémont. Maga az ötlet pedig nagyon jó, a probléma annyi, hogy a változatossága kimerül az új Pokémonokban és a játéktérben (ami lényegében szintén ugyanaz), de a legfontosabb, a játékmenet lényegében tök ugyanaz. De a helyzet az, hogy amíg erre van igény, addig kapuk az új Pokémont. De ez állandó probléma a Nintendóval. A Gamer365-ön folyamatosan azt írják, hogy 20 éves játéksorozatok lényegében ugyanazzal a játékmenettel lát el minket a Nintendo. Ki hogy érzi. Nem feltétlen rossz ez, mert a Super Mario 64 - Super Mario Sunshine - Super Mario Galaxy lényege végülis ugyanaz, de sokkal változatosabb. Az új Zelda játékból mi lesz, nem tudom. De már arra is panasz van, pedig annak a története nem ugyanaz mindegyik Zeldának, de az, hogy mindig Dungeonöket kell járni főellenségeket kell legyőzni, és így jutunk valami jutalomhoz. Azért, ha valamire, akkor a Zeldára nem lehet mondani, hogy unalmas, mert bár a sablon ugyanaz, de a Dungeonök változatossága, a zene csodálatossága, és a történet nagysága gyönyörködteti a Zelda rajongókat. Meg hova változzon a Zelda játékszéria? Ezt szoktuk meg, a Zelda II változatosságát nehezen viseltük, akkor mi legyen?
Valamiért sokáig nem tulajdonítottan jelentősséget a CDJapan webáruháznak, mert úgy voltam, hogy itt is legalább annyira drága egy-egy Japán CD, mint pl. az eBayen és az Amazonon. Tegnapelőtt jobban szétnéztem, és ugyanúgy 3-4000 yen egy-egy album, és 1000-1200 yen egy kislemez, akkor elgondolkodtam, hogy miért ne vehetnék én is? Tegnap megrendeltem Okui Masami legújabb albumát az Akasha Limited Edition CD-t. Postával együtt 4285 yen, de dollárban is lehet fizetni, 45 dollárt ér, ami forintban 9125 forint. Tegnap kifizettem borítékban. kb. egy hét múlva érkezik meg Japánba a pénz, és ha még aznap kiküldi, akkor várhatóan június 8-án a kezembe tudhatom a CD-t. Nagyon várom, mert nagyon jó album, szeretem. Mondjuk az kicsit elgondolkodtatott, hogy soha életemben nem adtam volna ki 5000 forintnál többet CD-ért, erre meg csuklóból feladtam a 9000 forintot. Itt már nemcsak arról van szó, hogy mennyire szeretem Okui Masamit, hanem az, hogy annyira ritkaság, hogy se itt, se európában, se Amerikában nem lehet kapni a CD-t, ezáltal kuriózum-értéke van számomra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése