2006. július 12., szerda

Nintendo múlt

Engedjétek meg, hogy meséljek a Nintendós múltamról. A konzolos történetem nem a Nintendóval kezdődött. 1989-ben a szüleim vettek Bécsben egy Commodore 64-es gépet. Én olyan sokat nem játszottam vele, inkább a bátyám. A Nintendo Entertainment System konzolt 1991. nyarán vette meg a nővérem mindhármunk szórakozására. A Super Mario Bros. játékkal. Tetszett a játék, de nagyon ügyetlen voltam. 😀 Az igazi nagy áttörést számomra az 1992. tavaszán kapott Super Mario Bros. 3 hozta meg. Kegyetlen volt az egész játék, ahogy felfogtam, mint a mennyországot. Már akkor tudtam, hogy ez a játék szakít. Szóval felejthetetlen élményeket adott a NES. 1993-ban jött a fejlődés, Super Nintendo. Én akkoriban nem gondoltam volna, hogy jön majd újabb Nintendo-konzol. De amikor 1993. december 20-án (napra pontosan emlékszem rá, ezt felírtam magamnak annak idején) megtudtam a Nintendo új gépéről, és láttam, ahogy játszottak a Super Mario All Stars-szal, teljesen kész voltam. Szinte sírtam, hogy vegye meg nekem anyukám. El is felejtettem, hogy karácsony közelít. És nem hittem a szememnek, megkaptam december 24-én. Azonnal beköttettem a TV-hez, és rangeteget játszottam vele. Ide kötődik az egyéni rekordom, ezt is feljegyeztem, 1994. március 8-án több, mint 8 órát játszottam a Super Mario All Stars-szal egyhuzamban. Folyamatosan jöttek a játékok, rengeteget kölcsönöztem, így sok SNES játékkal volt lehetőségem megismerkedni. Mára 15 játék gyűlt össze, de legalább 100 játékot kölcsönöztem ki, mert akkoriban még volt 576-os üzlet Békéscsabán a Jókai u. 6. szám alatt. A másik nagy SNES játékot 1995-ben vettem a Super Mario Kart-ot. Egyszerűen ilyen nincs! Hogy ilyen tökéletesen kivitelezni Super Nintendóra egy autóverseny játékot. Szerettem az autóversenyes játékokat, és hogy Mariós, az rendesen halálos. 😀 1997-ben nagyobb anyagi probléma állt be, emiatt nagyon sokat kellett várnom a Nintendo 64-re, egészen 2000. április 18-ig. Muszáj volt várnom, nem volt mit tenni, ha nincs pénz, csak úgy nem jön. De annyira örültem neki, hogy hihetetlen. Annyira jókat játszottam a Super Mario 64-gyel, 2 hónap alatt kijött a 120 csillag, nem tagadom, segítséget vettem igénybe. De mindent magamtól csináltam meg. A legnagyobb multiplayer élmény számomra a Mario Kart 64 hozta. Ezt négyen játszani, felejthetetlen élmény. A következő Mario játék, ami nagy hatással volt rám, az a Mario Party, amit 2000. karácsonyára kaptam, annyira tetszett az egész megvalósítás, hogy társasjátékot ilyen fantasztikus módon ki lehet vitelezni. Sajnos a Gamecube is sokáig váratott magára, 2005. májusáig, a ballagási pénzemből vettem, de a szüleim nagyon nehezményezték, hogy 19 évesen még mindig játszok, és kérdik, hogy mikor növök fel? A válasz: SOHA!!! De a játék nem is kor függvénye. Nekem ez a szenvedélyem, nem tehetek róla. A Game Boyok is jöttek, azok sem maradtak ki az életemből. 😉 Augusztustól valószínű elkezdek gyűjteni a Nintendo DS-re, hogy karácsonyra összegyűjlön a pénz. Valószínű, novemberre megjelenik a WII, az 2007-re halasztódik, remélem, hogy össze fog jönni. 😉

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

Nincsenek megjegyzések: