JAM Project: Wings of the legend háttérképek

Ismét kaptam kérésre háttérképet, ezzel update-eltem a Wings of the legend, és a Babylon karaokékat. Ezek a képek is Sleeplesslydia munkái, szegény most néhány hetes késéssel tudta megcsinálni, mert őt is elkapta az influenzajárvány. Mexikóban elég nagy volt elvileg. De annál jobbakat csinált. ^_^

Na, ezek vannak. Meg most már kezd kirajzolódni, hogy mivel indulok énekversenyen, remélem, hogy be tudom gyakorolni:

• Inuyasha: One Day, One Dream
• 2nd Super Robot Wars Original Generations: Babylon

Az Inuyasha lesz a lassú dal, ezzel fogok nevezni. Ezt fogom feltenni, és ha bejutok a legjobb 20-ba, akkor ezt fogom első körben énekelni. Nem nehéz dal, de szépen, érzelgősen kell énekelni, meg kell pendíteni férfiasság szép, érzelmi húrjait. Ugyanis a dalt eredetileg két fiú énekli (Tackey & Tsubasa). A Babylon pedig a gyors dal. Ez nem csak sebességében tér el az Inuyashás szerzeménytől, hanem hangulatában is. Ezt erőteljesen kell énekelni, lehet egy kis gonoszságot is vinni az énekbe. És úgy tűnik, hogy végre van egy JAM Project dal, amit el tudok énekelni. Legalábbis az előzetes gyakorlások ezt igazolják, de azért nem váltok még a regisztrációs oldalon, mert biztos akarok lenni abban, hogy menni fog. Az biztos, hogy a dal végi ordítást kihagyom. :D Nagyon durva, én nem is tudom, hogy lehet magas hangon akkora hangerőt kiadni magunkból. Mondjuk itthon lehet, hogy megpróbálom egyszer, hogy mit tudok, de az biztos, hogy ha érdemes vagyok arra, hogy bejussak a legjobb 6-ba, akkor nem fogok csalódást okozni. Úgy gondolom, hogy most is kevesen fognak lassú dalt énekelni első körben, de nem is ezért döntöttem így, hanem mert az Inuyasha dalt probléma nélkül el tudom énekelni. Ott azzal kell meggyőzni a zsűrit, hogy szépen el tudom énekelni, akár úgy, mint az eredeti duó. Aztán, ha továbbjutok, akkor a Babylon már jóval inkább határon lesz, és mivel ilyen dalt még nem énekeltem, ezért azt gondolom, hogy az újdonság "varázsa" is benne lesz. És ha jól fog menni, akkor akár még dobogós is lehetek.

Rövid távra tervezett casual játékok

Most, hogy komolyabban használom a Wii Fit Plus-t, valahogy arra jutottam, hogy ezeket a programokat csak nem hosszú távra tervezték. A komolyabb alapok benne vannak, de van egy-két dolog melyek nem éppen arra "inspirálnak", hogy sokáig használjam. Hétfőn reggel 1 kg pluszt mutatott, amikor megmértem magam. Na jó, ekkor már tényleg úgy voltam vele, hogy csak vissza kell fogni az evést, mert azért nem akarok 70 kg fölött lenni. Ezt sikerült is tartani, másnap reggel ismét megmérem magam, 1,5 kg mínusz. Szórakozik velem a Wii Fit. -_- De nem is ez az egyetlen, ami zavar. Most, hogy már 3 hete edzek komolyabban, ennyi idő alatt idegesítővé válik, hogy a különböző "intelmek" ugyanabban a hangszínben szólnak, pláne, ha ugyanazt többször mondja el egy gyakorlat alatt. Ez főleg a Tricep Extension gyakorlat alatt figyelhető meg. Ez az, amikor a Wiimote-ot kell emelgetni a kezünkben. Ez így nem tűnik nagy dolognak, mondja is a program, hogy ha már megy, akkor lehet súlyokkal is csinálni. Most egy fél literes teli palackkal csinálom, de gondoltam arra is, hogy előkerítem a 2 kg-os súlyzót, és azzal fogom legközelebb csinálni. Szóval ezalatt a gyakorlat alatt mondogatja például, hogy "Firmly bend your arm" vagy "This is a great exercize for toning your arms". A másik érdekesség, hogy néha egy gyakorlat alatt másképp értékel, pedig nem is csinálom másképp. Például volt olyan, hogy egyszer ezt mondja: "Good job, your balance is excellent" majd néhány másodperc múlva: "You're fairly unsteady. It's not good for your back" Pedig semmit nem változtam. Nagyon remélem, hogy a Wii Fit U-ra kijavítják ezeket a hibákat, mert a motivációm megvan, hogy tovább csináljam, de nem így...

A gyakorlatok komolyak benne, két nagyon nehéz van, a Press-up & Side Stand, és a Parallel Stretch. Az első a fekvőtámasz, és az egyik karodat emeld fel. A fekvőtámasz volt olyan, ami régen sehogy nem ment nekem iskolában, most fokozatosan egyre jobban, de még nem mertem megemelni a mennyiséget. Eddig szinte minden gyakorlatban emeltem a elvégzendő mennyiséget, ebben meghagytam 6-on. A Parallel Stretch az, amikor majdnem fekvőtámasz módban kell lenni, a felkarodat a Balance Board-ra téve kell megtámasztani magad. Az a 30 másodperc néha van olyan, mintha fél óra lenne, nagyon nehéz. Próbáltam ebben az 1 percet, nagyon-nagyon nehezen bírtam ki, úgyhogy úgy voltam vele, hogy visszaállítom fél percre, előbb rövidebb idő alatt menjen nagyon jól, és majd utána érdemes megemelni 1 percre. Fejlődés van, és ezért is csinálom már 3 hete, mert nyilván látható eredménye még nincs, de már ennyi idő után érzem magamon, mintha tényleg jó hatással lenne rám fizikailag.

Azért írtam többes számban a címben, mert egy másik játékról is szeretnék beszélni, a Nintendogs + Cats-ről. Lassan 1 éve megvan a játék, és igazából még most is jól elvagyok vele, de már én is komolyabban hiányolok a játékból több lehetőséget. Például miért ne lehetne beteg az állatom? Most ezt egy virtuális állat esetében kicsit furcsa mondani, de szerintem sokkal közelebbi lenne a kapcsolatunk a kevencünkkel, ha látnánk szenvedni, és akkor ápolgatnánk, vinnénk állatorvoshoz, kúrálnánk, és hasonlók. Meg, hogy nem nőnek, az azért ennyi idő után érzem a hiányát. Szerintem egy 1 éves dalmata már nagyjából felnőtt, ehhez képest a kutyáim és macskám ugyanolyan kölykök, mint amikor megvettem őket. Még elvagyok vele, a kutyák rendkívül aranyosak, Pedometerrel sétáltatom őket, amikor megyek valamerre, meg figyelem, hogy éhesek-szomjasak-e, esetleg nem koszosak-e, de nagyjából ennyi. A pénzösszegen (amiből lehet mindenfélét vásárolni a játékban) látszik meg, hogy nem annyira kiforrott a rendszer, ugyanis már versenyre sem érdemes vinni a kutyáimat, mert annyi pénzem van, hogy 10 évig etethetném őket: £20.680, ebből Angliában már lehet kocsit is venni, ugyanis ez kb. 7 millió forint. De jó lenne, ha a valóságban megkaphatnám ezt az összeget. :D

Bakuman.

Holnap jelenik meg a JAM Project: Yume Sketch kislemeze, mely a Bakuman anime 3. évadának ending dala. Nem tulajdonítottam olyan nagy jelentősséget az animének, mert úgy voltam vele, hogy mivel a JAM Project, ha anime dalt énekel, azok (mármint maguk az animék) ilyen középszintű, inkább gyerekeknek szóló alkotások. Ilyen volt például a Cardfight!! Vanguard is, amiből megnéztem egy pár részt, olyan viszonylag jó, de semmi nem emeli ki az átlagból, ezért abbahagytam. A Bakumant már csak azért is soroltam ebbe a kategóriába, mert egyből a Bakugan-ra asszociáltam, ami ugye igencsak gyerek-kategória. De aztán ma reggel úgy voltam vele, hogy csak elolvasok egy ismertetőt róla, hogy mégis milyen lehet, és kiderült, hogy sokkal komolyabb történetről van szó, meg is néztem az első két részt.

A mangakává válás rögös útját hivatott bemutatni a történet, melynek főhőse Moritaka Mashiro, akinek titkos álma, hogy mangaka legyen. Nem hiába álmodozik róla, már az elején kiderül, hogy nagyon jól rajzol, az osztályában lerajzolja az egyik lányosztálytársát, aki egyáltalán nem közömbös számára. A füzetét véletenül bent felejtette, ezért visszamegy érte, ám ott várja az egyik barátja, Akito Tagaki, akinek szintén hasonló álmai vannak, ő nagyon jó történeteket ír. Felajánlja, hogy összefoghatnának, és valósítsák meg közösen álmaikat. Ám Moritaka már régesrég letett erről, ugyanis nagybátyja is mangaka volt, több szuperhősös manga az ő nevét jegyzi, ő inspirálta hősünket. Csakhogy néhány éve meghalt a nagybátyja. Általános tény, hogy a sok munka őrölte fel, ám Moritaka meg van győződve arról, hogy öngyilkos lett. És hát valljuk be, igencsak demotiváló az, ha öngyilkos lesz az az ember, aki leginkább inspirálta őt, ám barátja rendületlenül bíztatja, hogy igenis meg kell valósítani az álmukat. Ezután sem bízik benne, de ráhagyja. Aznap este elmennek ahhoz a lányhoz, akibe Moritaka titkon szerelmes. A barátja valami nagy vallomásra készül neki. Nem hitték volna, hogy kijön, és meghallgatja őket, mert szinte már istennői rangot adtak neki gondolatban. Mi volt a nagy vallomás? Hogy mangakák lesznek mind a ketten. A lány ennek örül, a fiúk felbátorodnak, és felkérik őt, hogy ha majd animét készítenek a művükből, akkor legyen ő a seiyuu. Ez kapóra jön, ugyanis a lánynak pedig az minden álma, hogy szinkronszínésznő legyen. Minden összáll, hősünk erre úgy elbátorodik, hogy szimplán megkéri a lányt, hogy legyen a felesége. Még ő maga is ledöbben, hogy miket beszél, de legnagyobb meglepetésére belemegy a lány. Ugyanis kiderül, hogy szerelme nem viszonzatlan. Ám csak akkor házasodhatnak össze, ha beteljesül az álmuk, a fiúból sikeres mangaka lesz, míg a lányból hasonlóan sikeres seiyuu. Tehát igencsak rögös úton kell végigmenniük, hősünk nem is annyira lelkes, mert még mindig visszatartja a nagybátyja halála. Barátja tovább ösztökéli, hogy igenis végig kell menniük az úton. Amikor Moritaka beszél az anyjával, nem engedi meg, hogy a fia a nagybátyja útját kövesse, és még csak nem is a haláltól félti, hanem, hogy a mangakák iskolája nem olyan nagy hírnevű, és mint köztudott, Japánban a nagy középiskoláknak, és egyetemeknek presztízs-értékük van. De azt megígéri, hogy megbeszéli az apjával, aki mondván, hogy egy nő nem értheti meg egy férfi álmát, engedi, hogy a fia magvalósítsa álmát. Már csak nagypapával kell beszélni, akin bár még látszik a fia halála miatt érzett keserűség, ennek ellenére ő is zöld utat ad unokájának, így már ő is másképp látja a világot.

Egyelőre ennyi, és talán nem is kell többet elárulni a történetből. Az meglepett az első rész elején, hogy két openingje van az animének. O_O Az elsőben nem is ismertem fel a képen látott szereplőket, de ami még jobban meglepett, hogy Kageyama Hironobu énekelte. Aztán a második volt a "valódi", aztán a történetből kiderül, hogy miért is van két opening, tökre vicces. Nekem nagyon bejött így az első két rész alapján, és a történet menetét ismerve, biztos, hogy nem egy rövid animével van dolgunk, szerintem több száz részig elmehet. Arra leszek kíváncsi, hogy végül összejön-e a két főszereplő. Mert erre eddig nem nagyon figyeltem fel, de nagyon meglepett, amit Eiji, és Tukeinon mondtak a főszereplők szerelmi életéről, eddig ez nekem nem is tűnt fel. Eiji igencsak otthon van a japán zenében nagy KAT-TUN rajongó, és mesélte, hogy az egyik tag nemrégiben azért vált ki, mert egyébként is balhés élete volt, meg megházasodott. Az első rész még világos is, de miért baj az, hogy megházasodott? Akkor magyarázta el, hogy a japán énekeseknek nem szabad megházasodniuk, ugyanis az imidzsük része az, hogy beleszeretnek a rajongó lányok, és fenn kell tartani azt az illúziót, hogy vele bármikor összejöhetnek. Sokan csak ezért veszik meg kedvencük albumait, és többször volt már arra példa, hogy egy hasonló kaliberű énekes megházasodott, annak igencsak megcsappant a népszerűsége, és rajongók sorra adták el a lemezeiket. Sokféle módját hallottam annak, hogy a média hogyan befolyásolja az embereket, de azt bátran ki merem jelenteni, hogy ez az elmélet kiütéssel legyőzte a többit. Ez valami borzalom, az illúzió magasiskolája. És erre Tuki tette hozzá, hogy az animékben is hasonló tendencia figyelhető meg. Több animében is nem jön össze a főszereplő a szíve választottjával, mert hogy a sokkal több rajongója lesz az animének, ha a szerelmi szál nincs, vagy negatívan van lezárva hasonló okok miatt. Ezt én nagyon nem figyeltem meg, később eszembe jutott a Kaleido Star Sora és Ken kapcsolata, melynek nincs valódi lezárása, mivel Sora közömbös a fiú iránt, vagy a Méz és lóhere fő szerelmi szála, ami ugye zátonyra futott. Ezek olyan dolgok, amire már nem lehet azt mondani, hogy ez a japánok egyéni gondolkodásmódja, ez már hülyeség.

Rendezvényajánló

Lesz egy-két esemény a közeljövőben, amit ajánlanék:

• 40. Pokémon találkozó
• Helyszín: WestEnd étkezős részleg
• Időpont: 2013. február 9. szombat, 10 óra

Ha jövő szombatig vissza tudok költözni Pestre, akkor el tudok menni. Jöjjön el mindenki, aki érdeklődik a Nintendo iránt, már annyi mindenen játszunk, hogy inkább már csak nevében Pokémon találkozó. De gondolom, mivel jubileumi lesz, ezért valami nagyobb dolog lesz. Úgyhogy jöjjön el mindenki.

Programok:

• Szabad 3DS, DS multiplayer.
• Cserélgetés, csatázás, FunFest Mission
• DPPt, HGSS, BW, B2W2 event osztás
• TCG kártyázás, TCG cserélgetés
• Adás-vétel
• Beszélgetés az új generációról, és az új bagszipoke.hu-ról
• Kártyaverseny megtervezése/megbeszélése

További információ: Bagszipoke

• 7. 3DS Hungary találkozó
• Helyszín: Aréna Grill Étterem is Pizzéria, Budapest, XIV. Hungária körút 15.
• Időpont 2013. március 2. 10 óra

Kicsit nehéz volt kinyomozni, hogy hívják a pizzériát, de sikerült. A Puskás Ferenc Stadionnál keressétek, és legyetek nagyon sokan, akik keresni fogják, mert nagyon jó hangulatú volt az előző találkozó is. Még nincs részletezve, hogy milyen programok leszne, de szeretnénk ismét versenyeket. A fogyasztás nem kötelező, aki akar (én is így teszek, ha megyek), hozhat otthonról kaját, de állítólag jó pizzájuk van, úgyhogy miért is ne.

További információ: 3DS Hungary

• 2. Adarna Énekverseny és hagyományos karaoke
• Helyszín: Hungexpo K épület Budapest, X. Albertirsai út 10.
• A MondoCon keretén belül. Jegyár: 1 napos: 2500 forint, 2 napos: 3800 forint
• Időpont: 2013. április 6-7.

Régebb óta tervben volt, hogy ismét lesz egy komolyabb énekverseny, most sikerült sort keríteni rá. Beírtam, hogy miket énekelnék, de egyáltalán nem biztos. Hallgatom a lehetőségeket, próbálgatok. Néhány napja beszéltük Narumival, hogy legyenek a dalok, melyikkel induljon első körben, és melyikkel később, ha továbbjut a legjobb hatba, érdekes problematikát vetett fel. A nehezebb dal legyen első körben, vagy a könnyebb? Kicsit ilyen tyúk és tojás elve, mert ha a 20-ban a könnyebb dalt énekli, arra lehet, hogy azt mondják, hogy jó, de nem volt olyan nagy szám, ezért nem jut be a legjobb hatba, ahova komolyan készült volna. Ha pedig a nehezebbel kezd, akkor ott nagyot robbanthat, de a legjobb hatban meg egy könnyebb dallal egyáltalán nem biztos, hogy dobogós lesz. Én ezt megfejtettem magamban, szerintem az első körben a könnyebb dalt kell nagyon szépen, és hitelesen elénekelni, hogy továbbjuthasson. És a következő körben nagyobb esélye lesz kiállni a nagyszínpadra a legjobb 3 közé, ahol egy karnyújtásnyira van a győzelemtől.

Az az igazság, hogy nem tudom, hogy érdemes-e bátorítani az embereket, hogy jelentkezzetek minél többen, mert ez komolyabb lesz, de talán mégis! Regisztráljatok be nagyon sokan, hogy minél több ember közül kelljen azt a 20 embert kiválasztani, aki első körben énekelhet. Na meg aztán nem is tudhatod, hogy nem-e kerülsz be a 20-ba, ahonnan kiállhatsz énekelni. Sokszor írtam már, de álljon itt is: Mindig azoknak van önkritikájuk, akik tudnak énekelni. Szerintem ez azért van, mert valahol tudják, hogy jó hangjuk van, csak oly módon kritikusak önmagukkal szemben, hogy nem elég jó az, amit előadnak. Ez így nagyon jó dolog igazából, tetszik. Na de a másik oldal: Tele önbizalommal kiállnak kántálni, és csak győzzük befogni a fülünket. Az Animekarácsonyon is volt 1-2 énekesjelölt a versenyen, akiknél már mi éreztük kényelmetlenül magunkat. Van ilyen, és erről is kell beszélni, de szerencsére a többsége jól énekel. Én azt javaslom, hogy próbáljátok meg.

További információk, és regisztráció: Adarna Karaoke site

Sokasodó LGT kiadványok

Nagyon készülnek az LGT koncertre, egyre több kiadvány jelenik meg, elsősorban folyóiratokban adnak interjút. Először még decemberben (talán 12-én) volt a Nők lapjában egy DVD, mely a 2002-es LGT-fesztivál koncertből tartalmaz részleteket. Érdemes volt megnézni, tetszik, és az is jó, hogy 87 perces. Viszont egy kicsit becsapva éreztem magamat, mert az újságban semmilyen formában nem szerepelt az együttes.

Körülbelül 2 hete láttam a Tescóban a Szimpatika hirdetésén, az újságuk címlapján Presser Gábort, és Karácsony Jánost, kértem magamnak egyet. Jó kis interjú volt, és több érdekesség is van az ingyenes kiadványukban.

Aztán most ismét a Nők Lapja, LGT CD, de most legalább interjú van Presser Gáborral. A CD-n 10 dal van, az elején olvasható a lista, abban a sorrendben szerepelnek a dalok a lemezen. Jó válogatás, az Álomarcú lányt tartom a legjobb daluknak, az is köztük van, és elvileg első rész, úgyhogy várom a folytatást. A lemez hangminőségén elgondolkodtam egy kicsit, mert elmondások szerint az 1992-ben megjelent CD kiadványok hangminősége igencsak megkérdőjelezhető. Ezt nem tudom megerősíteni, mert így ezt nem hallom ki, de szerintem akkoriban nagyon nem is lehetett volna jobb hangminőségű. Az biztos, hogy a Hungaroton a mai napig nagyon drágán adja ezeket a CD-ket, holott a borítók eléggé fapados minőségűek. Szinte minden régi általuk kiadott CD-t viszonylag igényes borításban adták ki, belső oldalakon dalszöveg, több kép, ehhez képest az LGT CD-k csak ilyen 2 oldalas kis borító, a dizájn egyáltalán nem nagy szám, és ennek ellenére 3.500 forint körül vannak. A CD-k még 1992-ből vannak meg nekünk, és a mai napig kiábrándultan nézem a lemezboltokban, hogy ugyanúgy néznek ki. Pedig bízvást mondhatom, hogy ha igényesebb borítóval adnák ki még egyszer, akkor én vevő lennék rá.

Írtam arról, hogy a Hungaroton nemrég tette ki letöltésre az LGT egyik betiltott dalát, a Dalaktikát. Ez elvileg az 1984-es Első magyar óriás kislemezen jelent volna meg, de néplázítás címszó alatt betiltották. A dal amúgy 269 forint VOLT, ugyanis most nézem, hogy a dalt leszedték az oldalukról. Én most nagyon szerencsésnek vallom magam. :D Egyébként ez volt az első olyan fizetős zeneletöltés, amiért pénzt adtam. 269 forintot nekem megért, nagyon tetszik a dal. Mondjuk, hogy miért szedték le, arra van tippem, ugyanis a Somló Tamás Fan Club FB oldalán írták, hogy az LGT tudta nélkül tették ki a dalt, szerintem ez állhat a háttérben. A másik meg az, hogy nem tudom, hogy miért, de a 4 dalos kislemezt 2699 forinért értékesítették, holott a mindegyik dal "darabja" 269 forint... Ennél nagyobb idiótaságot azért tényleg ritkán látni.

Utánanéztem annak, hogy miért tiltották be a dalt, állítólag a "vár a polifon nemzet" sor miatt. Ez politikai fejjel gondolva többpártrendszert jelenthet, és 1984-ben még ugye a Kádár-rendszer volt. Ez így eléggé hülyeségnek hangzik, de olvastam arról, hogy több dalt így tiltottak be, hogy a sorokba valami poilitikai sugallatot értelmeztek, holott esetünkben köztudott, hogy a polifon többszólamúságot jelent. Egyébként tetszik a szöveg, a zene szeretetéről énekelnek játékos módban. Rákerestem a szövegre, nem találtam meg, így megpróbáltam én hallás után leírni. Így előfordulhatnak benne hibák, meg is kérném azt, aki pontosan tudja a szöveget, hogy szóljon, ha van valahol valami hiba, és majd javítom:

Dalaktika

Hol van az, ami kell nekem?
Valahol egy másik helyen
Hol van, ahogyan képzelem?
Gyere velem, gyere velem
Hol van, amiben én hiszek?
Messze, túl a kottahegyen
Hol kell az, amit én hiszek?
Vár a polifon nemzet

Gitarika – Ott van a jó nekem
Zongorína – Ott vagyok jó helyen
Cintarína – Élni csak ott lehet
Szaxiría – Nem tudok jobb helyet

Volt-e valaha himnusza?
Mindenki fújja egész nap
Volt-e valaha nimbusza?
Nem tudom, hogy mi az, de ugye nem baj?
Volt-e legalább ágyúja?
Nem volt, nem van, nem lesz, nem kell!
Volt-e valami áruja?
A zene, a zene, a zene

Gitarika – Ott van a jó nekem
Zongorína – Ott vagyok jó helyen
Cintarína – Élni csak ott lehet
Szaxiría – Nem tudok jobb helyet

Együtt keringünk a békés Nap körül
Senkit nem zavar talán
És megértjük azt is, ki másért lelkesül
Csak ne bántsa drága Dalaktikát

Gitarika – Ott van a jó nekem
Zongorína – Ott vagyok jó helyen
Cintarína – Élni csak ott lehet
Szaxiría – Nem tudok jobb helyet

Mondd el, milyen a címere?
Egy dal, egy dala, egy Dalaktika
A szél a lobogót fújja el
Rajta a világ minden színe
Mondd, a kapuit őrzik-e?
Nem kell, nem kell nem kell nem kell
Mondd, az idegent várja-e?
Gyere, gyere, gyere!

Gitarika – Ott van a jó nekem
Zongorína – Ott vagyok jó helyen
Cintarína – Élni csak ott lehet
Szaxiría – Nem tudok jobb helyet

Gitarika – Ott van a jó nekem
Zongorína – Ott vagyok jó helyen
Cintarína – Élni csak ott lehet
Szaxiría – Nem tudok jobb helyet

Gitarika – Ott van a jó nekem
Zongorína – Ott vagyok jó helyen
Cintarína – Élni csak ott lehet
Szaxiría – Nem tudok jobb helyet

Gitarika
Zongorína
Cintarína
Szaxiría

Nintendo Land és kacskaringós Pöttyös utca

Tegnap egy napra visszautaztam Budapestre, mert kedden felhívtak, hogy mehetek adatrögzítős munkára állásinterjúra. Yay, csodás! ^_^

9.30-ra kellett menni az állásinterjúra, így az 5.25-ös vonattal mentem Pestre. Istenem, de régen volt, hogy ezzel a vonattal mentem, volt is nosztalgia-feelingem. Főleg akkor, amikor mondta a hangosbemondó, hogy Orosházáról személyvonat érkezik. Bagszi jött onnan, és többször mentünk együtt Pestre, amikor még ő sem lakott ott. Szép idők voltak azok. A Heti Hetes könyvet olvastam, és akármennyire is lelkesedtem azért, hogy  ha csak egy napra is, de visszatérek Pestre, nem tudta elnyomni a fáradtságomat, nem ilyen éberségi állapotban vagyok, amikor topon vagyok. ^^' A vonat pontosan beért, majd Kőbánya alsóra mentem, bagszinak ismét átadtam egy kisebb mennyiségű cuccot, hogy ha megyek ki. Onnan vonattal mentem Zuglóra, oda kellett menni állásinterjúra. Elég jó volt, érdekes, hogy inkább a nő mondta, hogy milyen munkára kell számítani, tőlem keveset kérdezett. Végül egy rövid teszt, válaszoljak egy panaszlevélre. Ezután visszamentem bagszihoz, és néztem a Wii U-t, kipróbáltuk a Nintendo Land-et. Néhány mini-játékot próbáltunk ki benne, tetszetősek. Ezek inkább ilyen parti játékok, sajnos abban az éberségi állapotomban nem tudtam teljes mértékig élvezni a játékot. Majd elindultunk, mert albérletet is nézünk. Az első Pöttyös utcánál volt. Tegnapelőtt este telefonon beszéltem a sráccal, mondta, hogy ebédidőben tudja megmutatni, mert akkor tud eljönni a pszichiátriáról. Erre felkaptam a fejem, hogy honnan? O_O Olyan nagy baja nem lehet, mert hallottam, hogy normálisan beszél, fel nem dolgozott halálesetre tippeltem. Majdnem bejött: Állami gondozott volt, néhány éve meghalt a nevelőapja. Szép, hogy ezt így elmondja, hogy annyira látszott az arcán, hogy egy rossz szó, és vagy elsírja magát nekem, vagy késsel nekem jön. Így kissé kényeltelmetlenül éreztem magam, mert nem tudtam, hogy mit mondjak, hogy ne mondjak rosszat. A ház amúgy egészen jó, meglepett, hogy mennyire rendben tartja ahhoz képest, hogy mondta, hogy már 5 hónapja kórházban van. De sokallom, hogy a kisebb szobáért kér 25.000 forintot. Ez max. belvárosban lenne helyt álló. Meg ha hazajön, nem tudom, hogy mire számítsak, és azt hogy kezeljem. De így teljesen normálisnak tűnt, de annyira látszik, hogy valami baja van. Ugyanakkor ő az élő példa arra, hogy miért nem támogatom, hogy a lelki, pszichés problémákat gyógyszerezzék, hiszen láthatóan csak a pillanatnyi idegállapotot kezeli, és bár nem tanultam pszichológiát, de szerintem erre is van végleges megoldás, mely által egy életre meggyógyulhat. Meg milyen nehéz már a Pöttyös utca környékén közlekedni. Ha átmész az Üllői úton, rendszertelenül vannak a belső utcák. Többször is jártam a környéken, de ennyire belül még nem voltam. Ott is van egy Ifjúmunkás utca, meg kicsit odébb is... Most is nézem a térképen, olyan össze-vissza vannak az utcák. Nem rossz hely, de ezek fényében sajnos felejtős.

A második albérlet már menőbb. Rezsivel együtt fix 35.000 forint. Itt is vannak hiányosságok, de tetszik nekem. És van macska is. ^_^ Nyugodtan jöhet hozzám. Nem rossz egyébként, összességében tetszett, csak ki kéne találni, hogy a hiányosságokat hogy pótoljuk. A harmadik helyre szívesen mentem volna, mert jó helyen volt, közel a 42-es villamoshoz, fel is hívtam többször is, de nem vette fel, pedig a megbeszélt időpontban hívtam fel... Ez egy kicsit letört, meg egyébként is fáradt voltam, úgyhogy úgy döntöttem, hogy kihagyom a negyedik albérletet, és hazamegyek. Bár még én is azt gondolom, hogy jó esélyem van, hogy elnyerjem az állást, de nem 100%, és azalatt a pár nap alatt, meg tesznek ki új albérleteket. Ma reggel is láttam egy újat. de lányt keresnek... LÁNYT!!! Amikor ilyet olvasok, kb. ilyen arcot vágok legbelül:

Most mondjátok, hogy nem alaptalan. -_- Írtam már erről korábban, tényleg tegyenek már le arról a sztereotípiáról, hogy lányok igényesebbek. Fiúknak meg nem így kell párt keresni.

Na, egyelőre ennyi, remélhetőleg pár nap múlva kedvező változásokról tudok beszámolni.

Brutális Grimm-mesék

Tegnap este a Kossuth Rádióban beszéltek a Grimm-mesékről, mivel egy párat Disney is feldolgozott, ezért figyeltem, mit mondtak. Azt mondták, hogy a Grimm-mesék gyűjtemény elsősorban a felnőtt irodalom közé sorolják. Ez egy kicsit meglepett, de inkább az döbbentett meg, hogy az eredeti, nem fordított történetek mennyire brutálisak voltak.

Hamupipőke is idetartozik, melynek a vége lett olyan, hogy nem ajánlható gyerekeknek. Ugyanis amikor az üvegcipőt felpróbálják a mostoha lányai, az egyik a lábujjait vágja le, hogy beférjen a cipőbe, míg a másik a sarkát vágta le hasonló célokból... Csipkerózsika története sem fenékig tejfel, ugyanis elvileg megerőszakolták, mielőtt csókkal felébresztették volna. És állítólag Hófehérke története sem olyan eredetileg, mint amilyennek ismerjük, de erre már nem emlékszem, ha mondtak valamit. Ilyenkor kifejezetten hátrány, hogy vizuális típus vagyok, másrészt meg örülök, hogy az eredeti magyar fordítók is szelídítve juttatták el hozzánk, és nem terjedt el az eredeti történet. Most képzeljétek el, hogy ha a Disney mesék is ilyenek lennének.

Nézőpont váltás

Talán egy kicsit túlzás a nézőpont váltás, mert ha nem is utálatból ment át némileg pozitív irányba a véleményem egy emberről, de tény, hogy ahogy jobban megismertem őt, kiváltotta a tisztelemet. Mert nem arról van szó, hogy nem szerettem őt, hanem amit eddig hallottam róla, úgy voltam vele, hogy hozzám képest más világban él.

Nagyon szeretem a Négy Szellem című műsort, mert Borbás Mária, a műsorvezető, akit egyébként nagyon kedvelek, komoly témákról beszél emberekkel, elsősorban lélektani dolgokról. Eléggé szellősen nézem, nem mindig jut eszembe, hogy éppen megy. De nagyon szeretek ilyen beszélgetéseket hallgatni, egyrészt, mert ezek nem ilyen légből kapott felemelkedett szövegek, mint amiket például FB-n posztolnak ki egyesek. Ezektől a falra mászok, mert vagy olyan embertől látok ilyet akiről tudom, hogy nem így éli az életét, tehát egyáltalán nem hiteles, vagy olyan... nem is tudom milyennek mondjam a másképp, de olyan "tutyimutyi" (most elnézést, de tényleg nem tudom másképp kifejezni) emberektől látok ilyet, akik csak ülnek, naponta 50 ilyet kitesznek, és azzal elvannak... A harmadik "harmad" meg azért nem tesz ki ilyeneket, mert tudja, hogy nem az idézeteknek, hanem a tetteknek kell beszélniük. És azok az emberek, akik ebben a műsorban megjelennek, és beszélnek, azokról lehet érezni, hogy amiről beszélnek, azokat valóban úgy gondolják, nemcsak mint személyes gondolat, hanem lehet érezni, hogy a tetteikben is megnyilvánul az, hogy így gondolkodnak. És több ember, aki nem volt szimpatikus nekem, így vált hitelessé a szememben.

Megnéztem egy régebbi adást, konkrétan a 2012. szeptember 6-ait, amikor a világvége volt a téma. Volt mítoszkutató, asztrológus, filozófus, ezek mind logikus, hogy ott legyenek, de hogy Puzsér Róbert hogy kerül oda. O_O Akkorát röhögtem, amikor megláttam az arcát, hogy szerintem még a szomszédok is hallották. Mint sokan, én is a Csillag Születikből ismerem. Én akkor már nem néztem a tehetségkutatókat, csak visszahallottam, hogy milyen "furcsán" kritizál, aztán a Bagi-Nacsa is kiparodizálta, az nekem nagyon tetszett. Aztán rájöttem, hogy miért hívták be őt a műsorba. A másik három vendég inkább a valóságtól elrugaszkodottan elemezgette a dolgokat, míg Puzsér sokkal inkább "földhözragadtabban" (nem ez a legjobb szó ide) látja a témát, és vicces volt hallgatni, ahogy vitázik a többiekkel. XD Viszont rendkívül okos. Olyan szintű kapcsolatokat lát dolgok között, amik szerintem nem tűnnének fel az átlagembernek, mégis végighallgatva azt mondanám, hogy egyáltalán nem hülyeség, sőt nagyon is logikus. És érdekes, azt figyeltem meg rajta, hogy bár látszik, hogy nem hisz sem az asztrológiában, sem a mítoszok elemzésében, sőt látszott is, hogy nevet a többieken (még ha csak gondolatban is), de mindig kérdezett. Kíváncsi volt arra, hogy miért gondolja a másik, úgy, ahogy gondolja. És normálisan elmagyarázták, és ha nem is teszi magáévá, de láthatóan elfogadta. És ez nagyon tetszett. Úgyhogy teljesen szimpatikus ember lett számomra, hogy láttam, milyen okos, és bár hallottam, hogy alapból utálja a médiát (nem csoda), és konkrétan ebben a műsorban mondta, hogy az emberiség egy nagy tévedés (ezzel azért vitatkoznék), de mégsem zárkózik el a beszélgetéstől, kérdez, kíváncsi az emberekre. Így viszont hiteles számomra, mert nem légből kapottan vannak negatív véleményei dolgokról, hanem azokat "tanulmányozva" mondja el a gondolatait. Szívből ajánlom az ilyen műsorokat, mert tényleg meg tud változni a véleményünk az emberekről, ha megismerjük a hitelesebb oldalát. Ez a műsor erre nagyon alkalmas.

A spontán munka eredménye

Néha tényleg nem tudom, hogy mi késztet arra, hogy egy hónapok óta elfeledett projektet csak úgy folytassak. De ma reggel csak úgy rámentem a Mariós oldalamra, és kedvem támadt tartalmilag frissíteni, így írtam a New Super Mario Bros. U-ról. Olvassátok:

New Super Mario Bros. U ismertető

Annak idején azért hagytam abba az ismertetők írását, mert teljesen megakadtam a Donkey Kong Country írásában, bár ott volt a MarioWiki, de valahogy annyira nem volt motivációm, hogy hagytam az egészet. Nem sokkal ezután gondoltam arra, hogy nem is feltétlen kell kronológiai sorrendben menni, majd amelyiket éppen kedvem van, azt lehet utólag sorrendbe tenni. De ekkor már késő volt. Most kedvem volt egy ilyet megírni, aztán, hogy ez utólag is megmarad, az majd kiderül. ^^' Ha akarom csinálni, akkor örömmel fogom, de ha nem lesz motivációm, akkor felesleges erőltetni.

Macskarisztokraták 2

Sajnos nem lesz hivatalosan, bár olvastam arról, hogy volt szó, hogy lesz folytatása 2006 táján, de végül törölték. Nemrég nyílt Békéscsabán egy képregényes antikvárium, elég sok minden kapható ott, szinte még én is meglepődtem, csak hát sajnos a régi nagy ritkaságok nem olcsók. Az eladó megmutatott egy régi vastag könyvet, amiben több, mint 50 '50-es évek beli képregény van egyben, és azt adja 28.000 forintért. Na most ismerve szerény városom vásárlóerejét, és ahogy én sejtem, hogy mekkora érdeklődés van a képregények iránt, az sajnos ott marad, pedig biztos gyűjtőknek nagy kincs lenne. De ne legyen igazam. Rengeteg sok Garfield, Disney-s képregény van, sok könyvet, még matricás albumot is láttam. A Donald kacsa érdekel, és szerintem 400 forintért nem sok, de amikor megláttam a Tini Nindzsa Teknőcök matricás albumot... 1. osztályos sem voltam, amikor olyanom volt. XD Nagyon meglepődtem, amikor láttam, szinte teljesen elfelejtettem, hogy volt olyan is.

Valamint találtam még Disney Vidám Mesék könyvet. Nekem ilyenem volt, csak elveszett. Ebben van három rövidebb Disney klasszikus történet kicsit másképp: Macskarisztokraták (Az úri macskák kalandjai), Hamupipőke, és Susi és Tekergő (A Kis Tekergő). A Kis Tekergő amolyan folytatása a klasszikusnak. A Macskarisztokraták történetet átlapozgattam, van annyira érdekes, hogy akár az első film folytatása lehetne, bár itt-ott van 1-2 furcsaság.

Minden rendben van, Madame Adelaide Bonfamille nagyon szereti a macskáit, Hercegnő pedig tanítgatja a kiscicáit, hogy méltó úri macskák legyenek, ha felnőnek. Az utcáról betéved Thomas O'Pamacska, akit befogadnak (na ez milyen már?). Ő viszont kóbormacska, és sok rosszra tanítja a kicsiket: Marie hogy fújtasson, Toulouse a karmait erősítette, míg Berlioz azt gyakorolta, hogyan közelíten meg észrevétlenül valamit. Amikor Hercegnő észreveszi, leszidja Thomas-t, aki megígéri, hogy megjavul. Este vendége érkezik a Madame-nak, aki hozza a kutyáját is. Thomas morog a kutyára, és viszont, így nagy galibát okoznak. A vendég dühösen viszi el a kutyáját, míg Madame leszidja Thomas-t (Megnézném, ahogy egy macskaimádó idős hölgy leszid egy macskát), aki szomorúan hagyja el a házat. Ám a kiscicák Thomas után erednek, nem akarják, hogy elmenjen. Amikor a kandúr észreveszi őket, rájuk parancsol, hogy azonnal menjenek vissza, ám ők nem fogadnak szót, és hátulról követik. Thomas a zenész kóbormacska barátaihoz megy, a kismacskák ekkor jönnek elő. Ekkor Thomas már nem küldi őket haza, és együtt zenélnek, táncolnak. Nagyon jól érzik magukat, ám a rögtönzött koncertet elmossa a vihar. Thomas gyosan elbújik a kiscicákkal, ám az esőben Marie megcsúszik, és viszi az áradás. (hmm, volt egy hasonló jelenet a klasszikusban) Thomas gyorsan megmenti őt, és hazaviszi a cicákat. A ház előtt teszi le őket, ő gyorsan elmegy. Hercegnő és a Madame nagyon megörülnek a cicáknak, de hol van Thomas? Amíg a kiscicákat megitatják, addig Thomas után erednek. Előkerül, visszahívják, hogy lakjon velük. Visszatér, és boldogan élnek, míg meg nem halnak.

Egy kis kiegészítés, és simán lehetne belőle egy 60 perces folytatás, szerintem még egész jó film lenne. Egyébként van még egy másik Vidám mesék könyv, és abban van Róka és a Kutya történet, akkor csak eljutott hozzánk valahogy. A benne levő másik két történt főszereplőjét egyáltalán nem ismerem, soha nem is hallottam róla. Igazából megvenném a könyvet, de sokallom az 1.200 forintos árát.