OGEX 2024 Békéscsaba

Szinte fehér holló ritkaságú az, amikor egy országos rendezvény eljut Békéscsabára. Szerencsére most fehér holló szállt le közénk, ugyanis az Országos Gaming Expo (röviden OGEX) országos Road show keretében eljött Békéscsabára. Ami érdekes, hogy most hallottam erről először, ám harmadik alkalommal kerül idén megrendezésre ez az esemény. A tavalyi és tavalyelőtti eléggé rosszul volt hirdetve, mondjuk idén én is csak a Regamex által értesültem az OGEX-ről. Nem tudok arról, hogy akár a Sony, Microsoft, Nintendo, vagy bárki is hirdette volna, eljutott volna szélesebb közeghez. Ingyenes, de regisztrálni kell az oldalon.

Pedig jó a kezdeményezés és minden hibájával együtt jól sikerült! A Csabaparkban volt, ami egyébként pont ideális hely egy ilyen rendezvényre. Nyitásra mentem, 10-re. Kis kellemeltenség volt, hogy a biztonságiak úgy kérték a regisztrációs E-mailt, hogy élvezettel dobnák ki a lefülelt bliccelőket, egyébként gyorsan bejutottam. És jól nézett ki. Az elrendezés rendben volt, nagyjából egy helyen voltak a konzolok, szimulátorok, VR, foci, volt Retro konzolkínálat a már fentebb említett Regamex jóvoltából. Volt Minecraft részleg gyerekeknek, illetve ott volt még a Nissin Noodles is. Náluk öt pingpong labdából, ha kettővel betalálunk a nagy Nissines pohárba, akkor ajándékba kapunk egy Nissin-es tornazsákot. Pont az utolsó kettővel találtam be! Mindig egy kicsivel közelebb dobtam a pohárhoz, végül az utolsó kettővel voltam eredményes.

Szép számmal voltak retro konzolok. Videoton PONG gépétől kezdve, Atarin, Commodore-on, Nintendón, Segán át, Playstation 2-ig különböző konzolok játékait próbálhattuk ki. Jó ötlet volt az egyes konzolok mellett a kis tábla az adatok az egyes gépekről. NES-en Super Mario Bros. volt, Super Nintendón meg Mortal Kombat II. De valamennyi klasszikus játékot ki lehetett próbálni. A NES-nél Elektor Kalandorosat játszottam, lemértem, hogy 3 perc alatt hány pontot gyűjtök össze a Super Mario Bros.-ban. 65.950 pont gyűjtöttem össze, és ahogy visszanéztem a videót, ezzel minden nyereményt elvinnék.

Volt szerencsekerék is, amin biztos ajándékot lehet kipörgetni. Sorba álltam, talán pont akkor volt a legnagyobb sor, amikor én álltam sorba. Az én esetem érdekes volt, mert az előttem lévő férfi egy 50%-os Comic Con belépőjegy kupont sorsolt ki magának. Az pont nem volt jó neki, mert nem jár Pestre. Én viszont remek lehetőségnek gondoltam, hogy olcsóbban jussak el a Comic Con-ra, ezért felajánlottam, hogy amit kipörgetek, azt elviheti. Örömmel vette. Ha jól emlékszem, valami OGEX-es ajándékot pörgettem ki, az meg jól jött neki. Én meg megadtam a hostessnek az E-mail címet, elvileg így küldik majd a kupont. Örülök neki, ott leszek

Amit nem említettem, a képregényesek, megítélésem szerint az ő részlegük szokatlanul nagy volt. Nem a helyet sajnálom tőlük, hanem úgy láttam, hogy nem volt jól kihasználva a részlegük. Mert az szimpatikus, hogy ki lehet próbálni a digitális rajzolást, de több asztal teljesen üresen állt náluk. Voltak képregények, amiket lehetett olvasni. Itt volt a 5panels is, amiről Krisi barátom beszélt nekem nemrég. Feleségének képregényét ugyanis ez a kiadó adja ki, Hidden címmel. Ez is ki volt állítva, kicsit ismerkedtem a történettel. Összességében tetszik. Egyedi a rajzstílus, jól jeleníti meg az érzelmeket, és a történet is érdekesen indul. Külön felfigyeltem arra, hogy milyen egyedi papírra nyomtatták ki a képregényt. Nem egészen fényes papír, nem láttam még ilyet. Igényes kiadvány. A 5panels meg kifejezetten a feltörekvő tehetségekre szakosodott kiadó, céljuk, lehetőséget biztosítani a jövő reménységeinek.

Volt egy kisebb részleg... akartam írni, hogy előadásoknak, de interjúk voltak csak. A témák érdekesek voltak, de számomra a rendezvény legnagyobb hátránya, hogy sok volt az üresjárat. Ezeket ki lehetett volna tölteni előadásokkal. Bőven lehetett volna miről beszélni: Képregények, mangák, eSport, szimulátorok, konzol. A kahoot.it kvízek viszont jó ötlet volt. Voltak kvízek, amik ismételték magukat. A BARD-tesztről szóló kvízt meg is nyertem. A másik véglet a képregényekről szóló kvíz volt, ahol 8. lettem a 9-ből. De próbára tettem a geek tudásomat is, itt a középmezőnyben végeztem.
Az interjúk közül leginkább a mangarajzolóval készült interjúra voltam kíváncsi. Ha jól emlékszem, Molnár Gábornak hívják, nagyon jó dolgokat mondott. Dolgozott Japánban is, csak megerősíteni tudta a szigorú munkamorált. Érdekes volt az is, ahogy dolgozik.

A fentebb említett BARD-tesztet a rendezvényen is ki lehetett próbálni, nekem nagyjából átlagos, annál kicsit jobb eredmény jött ki. Volt szimulátor és VR is.

Lényegében kicsiben minden megvolt, ami egy nagy pesti rendezvényen megvan. Összességében jó volt, de volt olyan, amikor elült számomra az egész rendezvény. Azt gondolom, hogy több előadással lehetne érdekessé tenni, mert ha végigmegyünk a kipróbálható konzolokon, PC-ken, szimulátoron, stb. akkor utána nem sok érdekes marad. A kezdeményezés mindenképp nagyon jó, érdemes lenne minél több vidéki rendezvényt rendezni országszerte. A végén beszélgettem a Regamexes Sakmannal, mondta, hogy a békéscsabai állomás szerinte jól sikerült, az átlagnál többen voltak. Tehát lenne ilyenre igény vidéken is. Több programmal, előadással csak még jobb lehet a jövőben.

További képeim a rendezvényről itt tekinthetők meg.

Ó, jaj! Hayashibara Megumi megölte Super Mariót!

Nincs jobb érzés, mint ilyen bulváros címmel indítani, hogy minél inkább felkeltsem az érdeklődést, hogy miféle gyilkosságról fogok írni. Pedig semmi semmi ilyenről nincs szó, csak Hayashibara Megumi egy kisebb seiyuu-szerepéről, ami menőre sikeredett.

Mert hát akinek nincs köze a Nintendóhoz, az nem is létezik. Ez kicsit erős, de az biztos, hogy jóval nagyobb lenne azon emberek névsora, akinek köze van a nagy N-hez, mint akinek nincs. Hayashibara Megumi-nak is van, még ha nem is olyan nagy, de mindenképp említést érdemlő.

1990. április 21-én jelent meg a Super Mario Bros. Special CD, melyben ismert (már akinek, én nem ismertem fel az összeset O_O) Mario zenékre énekelnek, természetesen japánul. Korából adódóan Super Mario Bros. és Super Mario Bros. 3 játékokból vannak a zenék elsősorban, és a dalok meghúzódik egy kis történet... dorama... audio live action... mi a jó szó rá? De ilyen pár perces részletekben mesél el egy rövid történetet. A narrátor (Terada Kenji) mellett három seiyuu is helyet kapott: Mario hangján Sasaki Nozomu szólal meg, Peach Hercegnő (mert Japánban már a kezdetektől Peach volt Hercegnő neve, nekünk maradt a Princess Toadstool) Kawamura Maria volt, és egy ellenség volt: Goomba (Kuribo), ő volt Hayashibara Megumi. És a második rész vége az, hogy Hayashibara-san gonosz kacaja után megszólal a híres SMB halál-zene. Én besírtam rajta, hihetetlen, hogy már a legelején tudták, hogy milyen szerep áll jól neki. Nem nagy, de kétségtelen, hogy nagyon jót csinál. A dalokról meg azt gondolnánk, hogy komolytalan szerzemények, ahhoz képest meglehetősen jók lettek. Úgyhogy kell egy ilyen CD, vegyétek meg nekem karácsonyra. Cserébe itt van ismertetőnek:

1. DJ PART-1 2:02
2. Kokoro wa Hitotsu Brothers (心はひとつブラザーズ) 4:32
3. Kaze ga Oshiete Kureru (風が教えてくれる) 4:23
4. DJ PART-2 2:37
5. Koopa Daiou Jigoku Hashi( クッパ大王地獄橋) 4:09
6. DJ PART-3 0:42
7. Mizu no Naka Kara no Tayori (水の中からの便り) 3:31
8. Meikyuu no Naka no Hikari (迷宮の中の光) 3:33
9. DJ PART-4 0:41
10. 1up Kinoko Run Away! (1up キノコ Run Away!) 4:13
11. Yume no Naka de Mitsukete (夢の中で見つけて) 4:25
12. DJ PART-5 0:55
13. Jinsei Iroiro Game (人生いろいろゲーム) 3:39
14. DJ PART-6 1:07
15. Chijou ni Orita Seiza Miya (地上に降りた星座宮) 4:00
16. Kinoko no Kuni no Carnival (キノコの国のカーニバル) 3:27
17. DJ PART-7 0:30

Más: 2009-ben ezen a napon jelent meg a JAM Project: Rescue Fire kislemeze. Hát mit mondjak, elkélne most az a bizonyos tűz, nagyon hideg van. -_-

Új általam készített wikipedia szócikk

A videokazetta "felbukkanásának" (ez de szép szó ide) örömére megírtam a Mario 3 rajzfilmsorozatról a wikipedia szócikket: Super Mario Kalandjai. Meg kell adni a neki járó ismertséget. Meg szétnéztem néhány Nintendós szócikk között, azt hiszem, fel kéne karolni néhány Nintendós ismerőst, hogy kicsit módosítsuk, frissítsük, mert bár a Super Mario 64, és a Donkey Kong szócikk menő lett, de a Super Mario Bros. és a Yoshi szócikke finoman szólva is módosításra szorul. A Super Mario 64-es szócikknél kifejezetten zavarba estem, hogy egy pár szó erejéig engem idéztek a Mariós oldalról. ^^' Még a JAM Project szócikknél megfordult a fejemben, hogy a Nintendósokat is hasonlóképpen kellene fejleszteni, de ez rengeteg sok idő, úgyhogy ehhez embereket kéne toboroznom.

Megint vinni kéne a laptopomat takaríttatni, mert ma megint kikapcsolta magát. Ilyet nálam olyan félévenként szokott csinálni, amikor már érezhetően túlmelegszik. Az volt az érdekessége, hogy most éneklés közben állt le a gépem. Már a Karafun is akadozott, ennek már intőjelnek kellett volna lennie, hogy itt baj lesz, de egyszer csak megáll. Mondom magamban, azért annyira rosszul csak nem éneklek már, hogy a gépem is úgy dönt, hogy inkább kikapcsolja magát, csak hallgassak már el végre. O_O

Valentin nap

Én azt gondolom, hogy legalább annyira idegesítő a Valentin nap ellenes megnyilvánulásokat olvasni, mint azok ömlengéseit, akik csak ma, mindent pirosban látnak, és ezen a jeles napon úgy el fogják kápráztatni életük szerelmét, hogy azt soha nem fogja elfelejteni. Ahol igaz szerelem van, ott minden nap Valentin nap, de akik ellenzik, azok értelmileg legalább annyira buták, mint akik az "ellentábor". Mindent csak azért elítélni, mert csak azt látja, hogy micsoda divat lett a Valentin nap, húzzunk le még egy adagot az ember bőréről, lepje meg valami drága csokival a szerelmét. A kedvencem az volt, hogy majd akkor ünnepeljük meg a Valentin napot, amikor az amerikaiak a Busójárást. Butaság, inkább olvasnának utána, hogy mi az ünnep eredete. Ugyanis nagyon szép története van, olvassátok el a Wikipedia, és a Szeretlek Magyarország cikkét. Kicsit másképp meséli el a történéseket, de a lényeg ugyanaz. A legszebb az egészben, hogy sokan amerikai ünnepnek titulálják csakis azért, hogy eggyel több okunk legyen utálni, amikor ez brit ünnep.

Másik, amit szoktak mondani, hogy egy csak egy nap, amikor az egyedülállók még rosszabbul érezzék magukat, hogy nincs párjuk. Érdekes, nekem nincs rossz érzésem emiatt, bár tény, hogy néha érzem, hogy rossz egyedül lenni. Néhány napja úgy döntöttem, hogy szembenézek minden félelmemmel, és teszek egy próbát valami társkereső oldalon. Nem gondoltam volna, hogy tényleg rövid életű lesz ez a próba. A lehetséges 686 találatból konkrétan 5 volt olyan, akinek egyáltalán megnéztem a profilját, ebből 2 komolyan érdekelt, majd kiderült, hogy vagy én nem felelnék meg neki, vagy mégis találtam kivetnivalót benne. Ez már az a szituáció, amikor nem azért érzed rosszul magad, mert nem kellessz senkinek, hanem mert neked nem kell senki. Így végső konklúzióként a 686-ból maradt 0. Nehéz dolgom lesz így. XD Egyébként ezek kb. fele azért lett kirostálva, mert alkalmi kapcsolatot keres, én meg ugye, ha már idáig jutottam, akkor komolyan gondolom.

Ha már külön postot szántam rá, akkor foglalkozzunk a Valentin nap videojátékos oldalával, összeszedtem egy pár Nintendós képet ennek kapcsán:

Ezzel kezdték a napot, és a kérdés, hogy ki az, akivel legjobban szeretsz játszani? Írták is, hogy nem is feltétlen a szerelmedre gondolnak, hanem akár legjobb barátodra. Nos, nálam az adott személy vicces volt annak idején: Nagyon jól össze tudtunk dolgozni a New Super Mario Bros. Wii-ben, de a legszebb az volt, amikor minden szakadékot át tudott ugrani, de a legeslegkisebbe beleesett. Hát azt tanítani kéne. Ez a kép Super Mario 64-ből van, a másik a Super Mario All-Stars-os, ami híres lett:

A másik a Super Mario World ending-je, azt nem találtam meg képen. Egyébként nem alaptalan az a gondolat, hogy Mario azért is menti meg a Gomba Királyságot, mert szerelmes Hercegnőbe, és barátnőként említik, de erre a Nintendo nyíltan soha nem írt ilyet tudtom szerint, meg én is azt gondolom, hogy Marióban inkább a hősi, semmint a férfi-mivolta szólalt meg, amikor elhatározta, hogy szembeszáll Bowserrel.

Néhány vicces ötlet:

Érdekes, hogy a legtöbb esetben Mariót veszik elő, ha szerelmes képről van szó, bár Linkről, és Zeldáról is látni néhány ilyet, de most azokat vettem elő, amiket ma kitettek Nintendós csoportok.

Íme néhány Luigi's Mansion: Dark Moon képeslap. Ezekre rákattintva nagy méretben is megnézhető:

Nagyon ötletesek lettek. :) Most néhány Fire Emblem képeslap:

Ezek sem rosszak, bár a Luigis nekem jobban bejön. Végül egy Narutós, ami nekem nagyon megtetszett, és ezzel búcsúznék is mára:

Angliaban 5., 6. nap

Tegnap nem irtam, mert szintugy esemenytelen volt. Inkabb ma, ugyis nagy bulibol jottem el, Huicong-gal Mario Kartoztunk, tokre elvezte, es nagyon ugyes benne. 50cc, easy-n jatszottunk, de a vegere mar felallt a dobogo 3. fokara.

Tegnap a Tescoban voltunk vasarolni, delben jott Dominik keresztanyja, Norma. Jo erzes, hogy igy emlekszik ram, nagyon szimpatikus holgy. Kerdeztuk tole, hogy megvan-e meg az a kigyo, amit akkor lattunk, amikor nala voltunk, de mar meghalt. 3 eve voltunk nala, a fia szereti az ilyen allatokat, es amikor mutatta a kigyot, egyreszt megsimogattuk, de csak egy nagyon piciket... Aztan, amikor Dominik meglatta, ugy megijedt tole, ugy rohant lefele a lepcson, hogy alig birtuk elkapni. Akkor meg csak 1 eves volt. Aztan en meg elsetaltam Lizcard-ba, jol esik, szeretem ezt a kornyeket, ahol a noverem lakik, csendes, nyugodt, kellemes legkoru.

Ma viszont mertem nagyot almodni, es messzebbre setalni. Noverem ma sem ert ra, mert itt volt az egyik baratnoje, es kozosen fozocskeztek. En meg delelott elindultam, hatha visszaerek delutanra. A Google Maps-szel megneztem, hogy kell eljutni Birkenhead-be. Olyan 2,7 merfold (kb. 4 km), es 45 perc az ut gyalog. Az lepett meg, hogy nem is olyan nehez eljutni oda. Nem kacskaringos az ut, hogy fordulj meg 50-szer, azt majd odaersz, lenyegeben 3 nagy utca, benne 1 hid, es 2 korforgalom, es mar ott is voltam. Es tenyleg 45 perc volt. Jo erzes volt egyedul, szabadon szetnezni, nem zavartatva magam senki altal. Tobb konzoluzletbe is bementem, es erosen elgondolkodtatott az, hogy most vagy az en gondolkodasom valtozott meg, vagy tenyleg altalanosan megdragultak a konzoljatekok Angliaban. Szeretek szetnezni meg most is konzolboltokban, de mintha nem lennek annyira motivalt affelol, hogy jatekokat megyek. No azert nem jottem haza ures kezzel, a Big Brain Academy Wii-re csak £3 volt az egyik helyen, azt megvettem. Viszont azt meglepetten konstataltam, hogy bar annyira nem dragultak meg brutalisan a jatekok arai a tobbi helyen, de a GAME az elnyerte a "brit 576 KByte" statuszt, csak ott £35-£40 a 3DS jatekok, es £50 a Wii U. Az ASDA-ban peldaul a legujabb 3DS jatek £32.97. Es Pokemon Black & White kiarusitas van, csak £13.83. Az meno ar.
Szetneztem abban az uzletben is, ahol retro jatekok vannak, gondoltam hatha talalok retro GBA Disney jatekot, de sajnos nem. Olyat minden tovabbi nelkul vettem volna. Meg kerestem bagszinak angol Pokemon Stadium 2-t, de az sem volt. Bezzeg a sima Stadiumbol annyi volt, hogy Dunat lehetne rekeszteni vele. Ami elgondolkodtatott, az a Street Fighter 2, de feltem, hogy tulsagosan draga, nem kerdeztem meg az arat. Mert pl. volt Dr. Mario fullosan £14-ert, de akkor is sok erte. 2005-ben a komplett NES-es Super Mario Bros.-t £5-ert vettem. Ekkor ilyen Gamer-mennyorszagnak gondoltam Angliat, de most... Valtoznak az idok.

Viszont beneztem a Sports Direct-be, mert szerettem volna egy ilyen egyuttes polot es rovidnadragot venni. Talaltam is egy feher egyuttest, a polo £11 volt, a rovidnadrag meg £6. Nagyon lelkes lettem tole, de kicsit hezitaltam, mert mi van, ha a tobbieknek nem fog tetszeni otthon? De megis megvettem, mert 28 napig a penzt is visszaadjak, ha nem tetszik, csak a papirjat ne tepjuk le rola. Csak otthon probaltam fel, es tetszett. Szerintem en jol vagyok a 65-70 kg kozotti sulyommal, inkabb gyurni kene, es akkor igazan szexi leszek benne. Anyamnak is csak annyi kifogasa van ellene, hogy mar annyi polom van, nem kellett volna azt megvennem. Valoban rengeteg van belole, de a felet inkabb kiselejteznem, majd ha hazamegyek, ott ugyis van olyan ruhakontener, ahova a hasznalt, de meg jo ruhakat lehet tenni, es odateszem, ami nem kell. Mert igazan csak most kezd kialakulni az az oltozkedi izlesem, amiben jol erzem magam, es szeretek sportosan oltozkodni, es inkabb valtanek erre, ugyan van egy par olyan polo, amit mar nem viselek szivesen, ezeket meg szeretem. Mar csak kulsoleg kene alkalmazkodni hozza. A Wii Fit altal szerettem meg komolyabban a mozgast, es rajottem, hogy szeretek sportosan oltozkodni. Elotte meg nem nagyon erdekelt, hogyan oltozkodok, a noverem tobbszor is szova tette, hogy ruhazat teren nagyon igenytelen vagyok, es valtoztassak rajta, de igazabol tenyleg csak mostansag kezdem csak igazan megerezni, hogy tenyleg ruhazkodas teren is adnom kell magamra. Holnap sportcipot veszunk.

Aztan hazasetaltam. Hazafele mar elegge faradt voltam, ugyhogy jo is volt egy kicsit leulni. Noverem egyik baratnoje jott at, akinek 4 fia van. Ugyhogy nem sokat voltam lent, mert nem szeretem a nagy gyerekzsivajt. De annyira azert voltam, hogy kiprobaljam a Wiis Big Brain Academy-t. Hat, sokkal jobb, mint a DS-es. A grafika jobban kihasznalja a Wii egyediseget, es a feladvanyok is szorakoztatobbak. Egyebkent ilyen husos teszta-szeruseget csinaltak kozosen, a felnottek Dominik, es a 4 gyerek. Ezt szoktak a kinaiak ujevkor enni. Az egyik ilyen husba egy penzermet tesznek, es aki megtalaja, az meggazdagszik abban az evben. En elotte mindig ockodtam, mert ugy fozik, mint a derelyet, es ugy voltam vele, hogy nyers ize marad a husnak, ezert soha nem probaltam meg, de most igen... Ilyenkor erzem, hogy mifele dolgokbol maradok ki, ez valami rettenetesen finom volt! Csak a szojaszosz, amibe marotgatni kell, az nagyon sos volt, ezert azzal vigyazni kellett. Csak ahogy lattam, hogy a gyerekek hogy kinozzak szegeny macskat ezembe juttattak azokat az allatos filmeket, ahol beszeltek az allatok, es hogy atkoztak az embereket. Szerintem a macska is gondolhatott hasonlokat. ^^' Probalt aludni, de a nagy hangzavartol nem tudott, ezert felvittem a szobamba, hadd aludjon, de par perc mulva lejott.

Aztan a vegefele Huicong nagyon rakapott a Mario Kartra, jokat jatszott a gyerekekkel, latszott, hogy elvezte, aztan a vegere, amikor mar mi ketten jatszottunk, akkor mar jol ment neki. Dominik meg atment a fiukhoz aludni. Es most itt vagyok. A holnapi nap is nagyon jo lesz, mert megyunk edzeni, Joga, es Kick Box. Meg soha eletemben nem Kick Box-oztam, de valamikor el kell kezdeni valamikor nem igaz? ^^'

További Nintendós szerzemények

Szeretek tavasszal korán reggel kelni. Ilyen csodálatos napos időben szinte érezni, hogy nyújtózkodik egyet a Nap, és kész arra, hogy sugaraival kicsalogasson minket a természetbe! Igaz, nem voltam sehol, de még nincs vége a hosszú hétvégének.

Az utóbbi néhány napban szert tettem néhány Nintendo játékra, és kiegészítőre. Szerdán voltam a JoeyStation-ben, mert tavaszi nagytakarítás akciójukra hivatkozva jónéhány játék olcsóbb náluk, és volt 2 SNES játék, melyet 1500 forint helyett 1000 forintért adtak, és bár annyira nem ismerem ezeket a játékokat, de úgy voltam vele, hogy 2000 forintért a kettő együtt megért annyit, hogy egy próbát tegyek velük. Nem rosszak. A Pilotwings egy repülés-oktató játék, ahogy kivettem abból, amennyit játszottam. Egy megadott útvonalon kell repülővel menni, és értékeli a tudásunkat a gép. Azt eddig is tudtam, hogy nem mennék pilótának, de amilyen "gyönyörűen" a földre vetettem a gépemet, azt látni kellett volna. Bőven messze voltam a leszállópályától, de nem is értem, hogy lehet irányítani. Pedig az alapötlet tetszene. A másik "tananyag", az ejtőernyőzés. Na ez az, amit szerintem soha életemben nem próbálnék ki, mert annyira halálfélelmem lenne, hogy biztosan elfelejteném kinyitni az ernyőt. Vagy akkor azon aggódnék, hogy mi van, ha nem nyílik ki az ernyő, vagy nem-e lenne baleset még akkor is, ha már kinyitottam? De így játékban okés. Egész jól ment, viszont azért kaptam itt nagy pontlevonást, mert hanyatt fekve voltam a levegőben, ugyanis a Control Pad-dal lehet "forgatni" karakterünket. Ennek fényében nincs sok értelme, de az oldalgombokkal tudjuk jobbra-balra irányítani karakterünket, mivel itt is megadott útvonalon kell menni. És 1000 mérföld alatti magasságban kell kinyitni az ejtőernyőt, és a megadott helyen földet érni. Ez nagyon jól ment, főleg másodjára.

A Starwing, pedig a Starfox sorozat első játéka. Csak azért jelent meg ezen a címen (a N64-es játék pedig Lylat Wars néven), mert más cég használta Európában a Starfox nevet, és csak a GC-s Starfox Adventures lehetett az első valódi nevén futó játék EU-ban. A játék nagyon érdekes, eddig nem sok résszel játszottam, ilyen küldetésszerű. Egy csoportot alkotunk, és az ellenséges erőkkel kell végezni. Ez az első olyan SNES játék, mely használta a Super FX chipet, mely térbeli 3D-s hatást ad. Egynek jó a játék, de nem az én stílusom. Néha-néha előveszem, hogy játszak vele.

Aki kíváncsi, hogy milyen akciója van a JoeyStation-nek, az nézzen szét a weboldalukon, és hivatkozzon az internetes akcióra, mert az üzletben sehol nincs kiírva az akció, és a játékokon is a normál ár látható. A weblap dizájnja olyan, amilyen, soha nem volt az erősségük az igényes weboldal. De engem sokkal jobban bosszant az, hogy FB-n is két profiljuk van, az egyik a JoeyStation, a másik az "I like videogames", és kénytelen voltam letiltani a JoeyStation FB oldalát, mert naponta legalább 10× kiírták a cserelehetőségüket, és hogy minden árajánlat ezentúl az "I like videogames" oldalon érhetők és, és kérdésekre is ott válaszolnak. És ez egy idő után annyira idegesített, hogy elérkezettnek láttam az időt, hogy tegyek arról, hogy ne lássam többet. Nem kell frissíteni az oldalukat, és akkor mindig kint lesz, így mindenki látja, ilyen egyszerű.

A másik dupla szerzeményem a Donkey kong Country doboz, és a NES Classics Super Mario Bros. játék Game Boy Advance-re. Sajnos csak a kazetta, de egyelőre megteszi, amíg meg nem lesz kompletten. Vagy hasonlóképp teszem kompletté, mint a DKC játékot, először a kazettát vettem meg, majd egy kisebb pakkban megkaptam a leírását, és tegnap a dobozt. Még az ára is rajta van, 12.900 forint volt 1995. november 4-én. Még a dátum is rá volt nyomva. El is gondolkodtam azon, hogy még most is fanyalgunk a 13.000 forintos ármatrica láttán, milyen lehetett 1995-ben, amikor a mindenkori minimálbér 12.200 forint volt. O_O Megtaláltam a neten a listát, hogy alakult a minimálbér, itt meg lehet nézni. Na most, ha viszonyítjuk a mai árhoz, akkor ez kb. olyan, mintha kb. 90.000 forint lenne most egy játék. Kegyetlen drága volt, ezért is voltak népszerűk akkoriban a kölcsönzők. A Super Mario Bros. meg nagyon furcsán mutat GBA-n. Mivel a GBA kijelzője aránylag szélesebb, mint a TV-é (240×160, tehát 3:2), ezért szemmel láthatóan úgy oldották meg, hogy a szélességét meghagyták, de a vízszintes pixelekből mintha hiányozna néhány sor, Mario is érdekesen fest. Ettől függetlenül örülök a játéknak, és remélem, hogy be tudom szerezni a dobozát, és a leírását, de ha már nem, valószínűleg a német, vagy osztrák eBay segítségét kell kérnem.

A Donkey Kong Country így néz ki teljesben:

Kinek mennyit érne meg? Eszembe sincs eladni, de biztos van eszmei értéke. Különben van egy története ennek az egész mizériának, hogy került hozzám. Ismét név nélkül, a lényeg az, hogy még decemberben megvettem a vaterán. Épp akkor mentem ki Angliába, tehát nem tudtam azonnal megvenni. Nem is lett volna gond a januári átvétellel, csakhogy akkoriban anyagiak híján nem tudtam átvenni, de az eladó azt mondta, hogy kivárjuk, de addig is értékeljük egymást pozitívra, hogy le legyen zárva az aukció. Hát jó, rajtam nem múlik. Eljött a február, amikor ráírtam, hogy át tudom venni, de ő nem válaszolt egy pár napig, nekem meg időközben kellett másra a pénz, így megint elment egy lehetőség. Amikor válaszolt, akkor meg már én nem írtam neki vissza, mert egyrészt féltem, hogy mit szól, nem akartam hogy mérges legyen rám, másrészt meg nem tudtam, hogy mikor lesz lehetőségem ismét átvenni, nem tudtam, hogy fogok állni a közeljövőben. Körülbelül 2 hétig várt, amikor ismét ír, hogy miért nem válaszolok. Ekkor már válaszoltam neki, hogy bocsánat, történt, ami történt. Tudtam, hogy nem kerülhetem el a haragját, de én már januárban írtam neki, hogy inkább ne várjon meg, adja el másnak. De hogy már kifizette a jutalékot. És végig úgy kezelt engem, mintha inkorrekt lennék, aki nem érdemli meg, hogy emberszámba vegyék. Tegnap este 18 órakor átvettem, akkor is olyan pökhendi, és lekezelő volt velem, hogy azt hiszem, hogy utoljára vásároltam tőle, bár ezt így nem akarom kimondani, mert nagyon sok jó játéka van olcsón, és lehet, hogy később igényt tartanék az eladó mivoltjára. Nem magamat akarom menteni, de több negatív véleményt is hallottam róla, és tényleg akármennyire is nem volt szép a viselkedésem, azért rosszul esett a bánásmódja. Nyilván ő soha nem követ el hibát, mindenkivel talpig becsületes élete minden egyes pillanatában. Nagyon nem szeretem ezt a mentalitást. Amióta Éva beleharapott abba a bizonyos almába, azóta a negatív tulajdonságok eredendően bennünk vannak, a mi feladatunk harcolni ellene. Be kell, hogy ismerjem, hogy nekem sem megy mindig.

Eredeti Ohmi Tomoe: Girlfriend kislemez

Régen vettem már Japánból kislemezt, és mivel anyagilag lehetőségem volt, így elérkezettnek láttam az időt, hogy beszerezzek egyet. De valami olyat, amit interneten nem lehet elérni. Így esett a választás Tomoe Ohmi: Girlfriend kislemezére. Emlékszem, amikor megjelent, nagyon vártam, hogy valaki kitegye letöltésre. De senki nem tette ki. Illetve egy kínai weboldalon láttam, de csak meghallgatni lehetett. Ah, ettől még nem lesz az enyém! T_T 2010. július 28-án jelent meg, és ilyen havonta-kéthavonta mindig rákerestem az interneten, de semmi. Sőt, még egy trükköt is bevetettem: ugyanis a Last.fm-en a dal linkje alatt láthatjuk, hogy kik hallgatják sokat a dalt. Nem volt sok, de csak egy japán srác válaszolt, akinek csak a vocal dalok voltak meg. Azokat tettem ki utólag ide a blogba is. Ezzel is megelégedtem. Legalább ismerem a dalokat. De ma megtört a jég!

Izgatottan jöttem haza, kíváncsi voltam, hogy megjött-e. Az értesítője jött meg. De megijedtem, mert át volt húzva rajta, hogy mettől meddig lehet értemenni. Mivel ezelőtt 18 órától lehetett aznap menni, ezért odamentem, de még nem volt ott. T_T Mondta is az ott dolgozó hölgy, hogy előfordulhat, hogy zárás előtt megérkezik, de nem garantálják, ezért húzzák át újabban az aznapot. Áthúzni át lehet, hogy én visszamegyek érte, az tény. Nagyon izgultam, hogy megkapom-e. A Maradj Talpont is csak úgy tudtam nézni, hogy közben 3DS-en Super Mario Bros.-szal játszottam, valamibe fojtanom kellett az izgalmamat, meg a New Questet (tehát, amikor gyorsabban mennek az ellenségek) is már végig akartam vinni. Sikerült is, de látni kellett volna akkor, milyen állapotban voltam. Időnként nyomtam START-ot, hogy figyeljem a vetélkedőt, de most  nagyon vártam, hogy 19:30 legyen, és elmehessek érte a postára. Már nem voltak sokan, azonnal sorra kerültem. Na, vajon megkapom-e? Mondtam is a nőnek, hogy A4-es méretnél kicsivel kisebb kartonnal körbevont csomagot tessék keresni, ami Japánból jött. Elkezdte keresni, közben én is szétnéztem a szememmel, hátha. És én találtam meg. Olyan hangerővel kiáltottam fel, hogy "AZ LESZ AZ!", hogy szegény nő totál megijedt. Elnézést is kértem, elmondtam neki, hogy nagyon vártam ezt a CD-t, ezért örültem neki ennyire. Nagyon rendes volt. :) És kinyitottam még a postán, addig nem hittem el, hogy tényleg azt kaptam, amíg nem láttam. És ahogy a mellékelt kép mutatja, tényleg az! ^_^ Nagyon örülök neki, és nagyon boldog vagyok, hogy megérte visszamenni érte.

Furcsa, hogy csak 279 példányt adtak el belőle, hazafele menet mondtam is magamban, hogy sorakozzon fel ide az a 279 ember, aki az első héten megvette. Tehát, ez az első Tomoe Ohmi kislemezem. Olyan kedves, szerethető dalai vannak, kellemes hallgatni őket, úgyhogy tervezem a teljes diszkográfiáját beszerezni. Nem lesz annyira nehéz ügy, mert összesen 1 nagylemeze, és 7 kislemeze jelent meg. Majd letöltésre is kiteszem ezt a kislemezt, de majd csak holnap, mert itt nem jó a scanner, és megpróbálom bagszinál bescannelni, ha lesz rá lehetőség.

Super Mario Bros. update

Nemrég egy update-et kapott a Super Mario Bros. 3DS játék, mely segítségével Restore Point-ot lehet létrehozni. Ez arra jó, hogy ahol azt létrehozzuk, és később aktiváljuk, akkor onnan folytathatjuk, ahol azt létrehoztuk, így ha elveszítjük az összes életet, nem kell a játék elejétől újrakezdeni, hanem csak aktiváljuk a Restore Point-ot. És a képet elnézve, még egy extrát kapott: Más lett a logója. Egy NES konzol, és mellette egy régebbi TV. Tök menőül néz ki, remélem, majd a többi NES játékkal is megcsinálják ezt. :) És még amit remélek, hogy nem állnak meg 10 NES, és 10 GBA játéknál, mert igencsak furcsán festene egy hiányos játékkínálat.

A jelenkor vívmányai olykor igen nehezen küzdenek meg a múlt technológiájával. Itt volt ma bagszi, megmutattam neki a Mario Paint-et, most is nagyon nehezen indult be. Rettenetesen utálok belefújni a játékkazettákba, de úgy tűnik, hogy itt szükséges. Én  már attól is rosszul vagyok, hogy Krisi, mielőtt beindít egy játékot, első dolga, hogy alaposan belefúj a kazettába, és a gépnek a kazettanyílásába (tök mindegy, melyik konzolról beszélünk). Kipróbálta, természetesen Pikachut rajzolt, Super Mario World pecsétekkel megspékelve.

Meg elővettük a GameCube-ot is, ugyanis kirostáltam egy pár játékot, de mielőtt feltettem Vaterára, teszteltük. Az alábbiak kerültek eladósorba:

• Harry Potter és a Bölcsek Köve
• Harry Potter és a Tűz Serlege
• Disney's Extreme Skate Adventure
• Need For Speed Carbon
• Spider-man 2
• NFL 2K3

És egy pár Game Boy játék:

• Castlevania 2: Belmont's Revenge
• Aladdin
• Home Alone

Akit érdekel valamelyik, ezen lista alatt részletesebb infót találhat: http://www.vatera.hu/listings/index.php?us=supermario4ever

De jó érzés volt újra elővenni a GameCube-ot! :D Évek óta nem volt elővéve, nagyon rég nem láttam a GC logót, és az egyszerű menürendszerét, de még nekem is olyan szívet melengető érzés volt újra látni, aki nem rajongott soha a konzolért. És ennek ellenére azt mondom, hogy rossz érzés, hogy a GameCube teljesen funkcióját vesztette, hiszen a Wii tökéletesen helyettesíti.

Most, hogy több konzol is kint van, tök menőül néz ki a szobám. Szerintem kint is maradnak ezek a gépek. ^^

Mindegyik gépet nem tenném ki, mert a vezetékek olyan gordiuszi csomót alkotnának, hogy tényleg már csak karddal lehet szétbontani.

Régi kincsek gyülekezőhelye

Miközben az előző blogpostomat írtam, elgondolkodtam azon, hogy ha találnék a Vaterán Super Mario Land 2: 6 Golden Coins játékot, akkor tudnék-e venni? Meghánytam-vetettem az anyagi lehetőségeimet, és találtam egy példányt 1.900 forintért, na az jöhet. És ma átvettem. Az eladót ismertem, már üzleteltem vele, tőle vettem meg a Super Mario Bros. Deluxe-et, csak a kazettát. És felajánlotta E-mail-ben, hogy van neki doboza (ekkor még csak ennyit értettem) 1.700 forintért. Megírtam neki, hogy 3.000 forint a maximum, amit áldozni merek a kettőre, és belement. Ma találkoztunk, és amikor átadta, döbbenten láttam, hogy a leírása is megvan. Nagyon örültem neki, hogy komplett a Super Mario Bros. Deluxe játékom. Úgyhogy a 99-es buszon ezt nézegettem, és olvasgattam az angol részleget. A leírás azért is külön kincs, mert olyan Mariós artwork-ök vannak benne, melyeket a Super Mario Bros. óta nem láttam, csak a Nintendo játék az erővel könyvekben úgyhogy nagyon örültem neki.

De sajnos az örömöm nem teljes, mert ugye azt írtam, hogy a régi Game Boy-ommal akartam volna játszani vele. Beleteszem a négy elemet, hát egyáltalán nem működik. Nagyon sajnáltam. Szerintem az a gond, hogy kifolyt egyszer az elem, és ezek szerint a benne levő sav szétmarta a gépet. Úgyhogy ha lesz pénzem, majd beruházok egy ELEMFEDELES példányra. Ki kell emelni, mert valami miatt mindig elhagyják azt. Gondolom, hogy a pöcök lejön róla (nekem is lejött), de én ragasztással oldottam meg, és lám, megvan.

Egyébként a Kumite84 nevű felhasználótól vettem meg a játékot. Nagyon jófej eladó, csak ajánlani tudom, aki GB / GBC / GBA játékot keres jutányos áron, az nézzen szét a termékei között. És ahogy elnéztem a visszajelzéseit, nemcsak én vagyok vele elégedett, sőt! Nem is láttam még senkit előtte, akinek csak pozitív értékelései lennének. Van egy jónéhány játéka, ami engem érdekel, úgyhogy biztosan fogok még tőle vásárolni.

Sok jó dolog

Melyre lehet építeni. Mindenek előtt elfelejtettem megírni, hogy van még egy játékom, melyet ajándékba kaptunk a Nintendótól: Ha beregisztráltunk a Club Nintendón 2 általuk kilistázott 3DS játékot, akkor kaptunk egy letöltőkódot, mellyel ingyen letölthettük 3DS-re a 3D Classics: Kid Icarus-t. Örültem a játéknak, mert nagyon kíváncsi voltam rá. Nagyon érdekes és egyedi a játékmenete, nekem kicsit nehéz, de lassan, de biztosan egyre messzebb jutok. És van mentése! Úgyhogy nincs gond. Jó játék, örültem neki.

Szombaton szerveztem magamnak egy kisebb Nintendós találkozót ide. Volt már több is, de ezekről nem tartottam érdemesnek beszámolni, de most történt 1-2 jó dolog. Super Smash Bros. Melee-ztünk, én mindig harmadik, vagy második voltam, Fantos vállalta a hősies utolsó helyezést. Több karaktert is próbáltam, de amikor Young Linkkel voltam, nagyon jól ment, a végén fej-fej mellett voltam a Gáborral, és csak egy hajszállal nyertem. Nagyon bennem volt a harci kedv, és örültem a győzelmemnek, de jobban annak, hogy a Gábor azt mondta, hogy ezt a vereséget még ő is élvezte, régen játszott ilyen jót. Ez őszintén jól esett. Kora délután feljött zsida, mert eladja a Nintendo játékait. Sajnos a jövőbeni terveihez jelen pillanatban nem fér bele a rajongásának ezen tárgya, úgyhogy átmenetileg megválik a gyűjteményétől, de később, ha összejönnek a dolgai, akkor tervezi ismét beszerezni őket. Kértem tőle árlistát, ha megadja, akkor kiteszem ide is, hátha érdekel valakit. Nem maradt sokáig, mert ment a munkahelyére, mert felmondott, és az utolsó cuccait elvigye, de amíg itt volt, addig könnyesre röhögtük a szemünket, hogy miket mondott, hogy fogja elintézni a munkatársait, különösképp a pultoslányt. Nyilván nem gondolta komolyan, de mondtuk neki, hogy ha visszajön Ausztriából, minimum a Showder klubba menjen be! Ezzel a poénnal, és előadásával biztos a sikere. Nagyon jó napunk volt. Aztán visszajött, és miután Gábor, Kristóf és Fantos elment, zsida ismét teljesen elmerült a NES-es Metroid-ban. Ha egyszer nekilát annak a játéknak, akkor PC-s hikikomorikat megszégyenítő módon zárja ki a külvilágot a tudatából, és több órán keresztül játszik.

Én érdekesmód a Dr. Marióval vagyok így. Vasárnap elővettem WiiWare-re a Dr. Mario & Germ Buster játékot, és kb. másfél órán keresztül teljesen elmerülve játszottam. A 18-as szintig jutottam el, ott már tele lett a kémcső, a Cough zene annyira jó, hogy az segít abban, hogy teljesen kizárjam a külvilágot. Ez a zene:

És nagyon fejlesztem a Mariós oldalt. Elkezdtem a részletes Mario játék leírást írni, minden egyes Mario játéknak külön oldala lesz. Tegnap este a Super Mario Bros.-ról írtam, még nincs kész, ma befejezem. Ajánlom olvasásra az ismertetőt, mert még én is megtudtam újdonságot, pedig azt hittem, hogy a SMB-ről mindent tudok. Többször beszéltük egymás között Nintendósok, hogy egy olyan helyen, ahol ilyen jó játékok készülnek, ott csak kemény és kegyetlen munka lehet, és Miyamotóról mindig is azt gondoltuk, hogy bár játékkészítés istene, kis túlzással élve, de kegyetlenül megdolgoztatja az alkalmazottait. A Super Mario Bros. erre ékes példa. És még mennyi mindent fogok megtudni a Mario játékokról, amiket eddig nem tudtam! Most nagyon bennem van a lendület, és most úgy tűnik, hogy sokáig fogom fejleszteni az oldalt tartalmilag.

Super Mario Bros. Deluxe

Tegnap nagy álmom vált valóra ennek a játéknak a beszerzésével. Gyakorlatilag 11 éve, amióta ismerem a játékot, szeretném beszerezni. Sok extra van van benne, amit azonnal játszhatunk, az a Super Mario Bros. játék. Habár már akkor is voltak kételyeim, amikor anno láttam gameplay képeket  a játékból, hogy ezt hogy lehet Game Boy Coloron kivitelezni, hiszen kicsi a kijelzője, és láthatóan nem fér ki a teljes játékkép, amit TV-ben láthatunk. És most a gyakorlatban látva, bejöttek az aggodalmaim. Nehezebb az irányítás ezáltal, hogy nem látod be az egész teret, és bár a Control Pad felső és alsó gombjaival lehet állítgatni a kameraállást, de szokni kellett. ^^' Utána már nem volt vészes. De meghaltam egy jónéhányszor... végülis nem játszottam végig vagy 40× az eredeti SMB-t! O_O De nem baj, új verzió, új kihívás, és GBC-n is nagyon élvezetes játszani, megérte megvenni. :)

Viszont, ha használtan veszek egy játékot, akkor mindig az az első dolgom, hogy minden adatot kitörlök, mintha én játszanék vele először. Meg az előző tulajdonos rekordjait nem akarom megörökíteni. Az, hogy az "Original 1985" (tehát az eredeti SMB játék) mentéseit hogy lehet kitörölni, arra nem volt nehéz rájönni egy kis utánajárással: Amikor rámész egy mentésre, meg kell nyomni a START-gombot. De hogy az összes létező mentést hogy lehet kitörölni, annak már komolyabban utána kellett járni, de meglett. ^_^

• Válaszd ki az Original 1985 játékot
• Menj rá egy mentésre
• Nyomd meg a START-gombot
• Menj rá a Clear-re.
• Nyomd meg egyszerre a SELECT és az A-gombokat

Szerencsére a GameFAQs-on minden fent van. Igaz, hogy előtte végigvittem a SMB-t, de sebaj! Nem lehet elégszer végigvinni. Egyébként az SMB-ben extra, hogy van térkép is, ezzel szemlélhetjük, hogy épp hol járunk, de szerintem semmi értelme nincs. Akkor lenne jelentősége, ha mindegyik világnak lenne egy sajátossága, mint az SMB3-ban, így csak szemléltetésképp jó, hogy lássuk, hogy épp hol tartunk. Még ami furcsa, hogy Toad ugrál, ha megmentettük. ^^'

A játék több extrát is tartalmaz. Van Challenge mód, ahol végigmehetünk úgy a pályákon, hogy minden rejtett cuccot felveszünk, úgy, mint piros érmék, Yoshi tojás. És van VS Game is, ha van GBC Link kábelünk, akkor társunkkal játszhatunk, hogy ki ér előbb a pálya végére. Ha végigvittük az eredeti játékot, akkor megjelenik Luigi, nála játszhatjuk a The Lost Levels játékot. Mivel 5 életünk van, és pályától kezdhetjük, ezért élek a gyanúperrel, hogy könnyebb lesz itt végigvinni. Virtual Console-on egyszerűen képtelen vagyok végigjátszani, szenvedek a 8. világban. Boo-nál meg kedvenc szellem karakterünkkel mehetünk egy versenyt egy teljesen egyedi pályán. A Records-ban az adatainkat nézhetjük meg, az albumban megnézhetjük, hogy eddig milyen érméket szereztünk meg, milyen ellenféllel találkoztunk. A Toy Box-ban meg aranyos játékokat játszhatunk, amolyan extra, amúgy semmit nem tesz hozzá a játékhoz.

De összességében maximálisan elégedett vagyok a játékkal, nagyon tetszik. Sajnos csak a kazetta van meg, örülnék, ha meg tudnám szerezni a dobozát, és a leírását. Meg eszembe jutott, hogy GBA-n is megjelent a Super Mario Bros. NES Classics sorozat keretén belül. Azt még nagyon-nagyon hiányolom. Néztem is az eBay-en 15-20 euróért adják kompletten, dobozzal, leírással. Kiadnék érte annyit. Ez csak maga a NES játékot tartalmazza. 2004-2005-ben adtak ki GBA-ra 12 régi NES játékot. Európai verziók számozva vannak:

1. Super Mario Bros.
2. Donkey Kong
3. Ice Climber
4. ExciteBike
5. The Legend of Zelda
6. Pac-Man
7. Xevious
8. Bomberman
9. Metroid
10. Zelda II: The Adventures of Link
11. Dr. Mario
12. Castlevania

Az első nyolc 2004-ben jelent meg, az utolsó négy pedig 2005-ben. Ezek közül nekem négy van meg: 2, 5, 9, 10. Azt nem mondom, hogy mindegyikkel ide most azonnal, de örülnék, ha a gyűjteményembe tudhatnám mindegyiket. De csak szépen lassan.

Ismét egy kis retro és karaoke, meg több minden

Kíváncsi voltam, hogy mutatnak egy LCD TV-n a NES játékok, össze is kötöttem a gépet a TV-vel. A kézi tárolásnál, csak rányomtam, hogy C3, és már meg is jelent. Én visszamaradott, azt hittem, hogy majd úgy fogja keresni a csatornákat, mint a régebbi TV-k, erre azonnal behozta. Igen, mert a NES-nek csak RF (koax) kábele van, de már ezekben az időkben is volt SCART csatlakozás, de egyedi, ilyet még nem láttam soha, és vaterán se láttam még, hogy bárki is is árult volna NES-hez SCART kábelt. De így ismét végignyomtam a Super Mario Bros.-t.

És ha már SMB, akkor Duck Hunt is. Nagyon meg vagyok lepve, de itt egy árva kacsát nem tudtam lelőni. Nem tudom, mennyire lehet fogni a TV-re, de ennyire rosszul még soha nem ment a játék. Szerintem a Zapper mozgásérzékelése miatt nem sikerült. Hiába 1984-es a játék, már ekkor is lehetséges volt a mozgásérzékelés, ezt a Nintendo elnöke Iwata Satoru is megerősítette, és mindegyik Nintendo konzolnál felmerült ennek lehetősége, de ezt csak a Wiinél használták ki.

A MondoCon zenekvízének hatására ismét elővettem a Super Mario Kartot. Hát ez a játék, nem olyan, amiről el lehet mondani, hogy a biciklizés elven "működik", tehát, hogy megtanulod, utána soha nem felejtesz el játszani vele. Nagyon-nagyon nehéz, és nagyon látszik, hogy ritkán veszem elő, nagyon rosszul megy. 1995 volt az az év, amikor megismertem a játékot, és a "betanulási" időintervallumot úgy kell elképzelni, hogy sokáig, amikor már hetedik voltam, és nem nyolcadik (utolsó), én már akkor ujjongtam! És amikor első lettem... Nem is akartam elhinni. De érdekes, hogy az első győzelem után gyorsan jöttek az arany kupák, és a megnyert díjak, de ha sokáig nem veszed elő a játékot, akkor nagyon nehéz visszaszokni, főleg, ha többségében az újabb Mario Kartokkal játszottál. Nagyon nehéz, de ami megkönnyíti a játékot, hogy a pályák rövidek, és mivel a csillag, gomba, villám, nem tartanak rövidebb ideig, mint az ezt követő Mario Kartokban, ezért sokkal nagyobb a hatásfokuk, nagyon sokat segítenek. Ja, hogy a Bowser Castle pályákon nagyon élesek a kanyarok? Én is ott szívom meg. És leginkább ott látszik meg, hogy mennyire visszaesett a tudásom. 150cc Flower- és Star Cupot képtelen vagyok végigvinni (mivel életet számol a gép), mert a Bowser Castle pályákon nem tudok ötödik helyezettnél jobb lenni, mert a régi Mario Kartokban, ha negyediknél rosszabb helyen végeztél, nem enged tovább a gép. Úgyhogy a Virtual Console verzióban a mai napig kitöltetlen néhány kupa. Az segít valamennyit az éles kanyarú pályán, hogy az R-gombot nyomva tartjuk, és akkor élesebben vesszük be a kanyart.

És ha már MondoCon, akkor a karaokéról is beszélnék még egy kicsit. Van egy srác, aki egyre többet énekel. Jól is teszi, mert jó hangja van, és szórakoztatja a közönséget, ő énekelte vasárnap este a One Piece: We are-t. Nem beszélgettem vele, így nem volt lehetőségem élőben megmondani neki, de a hangjának remegtetéséről szokjon le! Nem tudom, hogy szándékosan csinálja-e, vagy így jön neki, de rontja az énekét. Azért tudom, mert erre én is rászoktam, és 2007-ben az énektanárom hívta fel rá a figyelmemet, hogy erről szokjak le, mert ezt csak a nagyon képzett énekesek tudják jól csinálni, hogy szép is legyen. Ahogy leszoktam róla, rájöttem, hogy igaza van, de nem is tudom már hogy szoktam rá.

Megnézem nemsokára az új ONE PIECE részt, mindenki azt mondja, hogy nagyon jó lett, mert most kezdődik a történet második fele. Ennek egyrészt örülök, másrészt fennakadtam rajta. 518. résznél tart, és a történet második fele most kezdődik el. Leszek vagy 40 éves, mire vége lesz.  De én benne vagyok, kíváncsi vagyok, főleg, hogy ismét Kitadani Hiroshi énekli az új openinget, nem véletlen őt kérték fel ismét. Ja, és ha karaokés körökben nem gond, akkor le is foglaltam az új számot, megcsinálnám a kfn-t belőle. November 16-án fog megjelenni a kislemez, tehát addig nem fogom tudni megcsinálni, de nagyon durva, hogy több, mint egy hónap van a megjelenésig, és már több webshop előrendelésében elfogyott a kislemez! Úgyhogy nagyon durva lesz, meg merem kockáztatni, hogy az 1. helyen fog végezni az Oricon charton az első héten. Maga a szám tényleg nem olyan jó, mint az előző dala, de annyira örülök, hogy ismét ő énekel, hogy teljesen elfeledteti velem, hogy nem egészen menő az új dal.

Ennyi év után végre rászántam magam, hogy végignézzem az Inuyashát. Mindig elakadtam a 104. résznél, addig ment magyarul, és nem néztem tovább. Illetve hazudok, mert az RTL Klub egyszer tovább adta, de nem sokáig. Ha jól tudom, le van szinkronizálva mind a 167 rész, de mégsem láthatjuk, De hogy miért nem… De most már nagyon ideje lenne a Final Act-tel együtt végignézni.

Akciósak a Scott Pilgrim képregények a kiadójának 20. születésnapja alkalmából. Hát gondoltam, hogy teszek vele egy próbát, és megvettem az első kötetet. Még Ninty mutatta nekem talán a 2009. tavaszi pokétalin, hogy nézzem meg, milyen menő képregény, és mennyi Nintendós utalás van benne, biztos érdekelni fog. A Nintendós utalások (sőt, OKUI MASAMI is van a képregényben!) nagyon jó dolgok benne, de annyira visszatetszést keltett bennem a rajzstílus, nagyon ronda volt, hogy évekig rá se néztem. Hallottam, hogy a film milyen jó lett, és most, hogy akciós, hát akkor tettem vele egy próbát. Egyáltalán nem bántam meg, de hogy ennyire tetszeni fog, azt nem hittem volna! Az Europarkban az Interspar előtti részen olvastam, de annyira lekötött, hogy addig nem is álltam fel, míg a végére nem értem. És milyen Nintendós utalások vannak az első kötetben? Scott bandájának egyik dalának címe Sex Bob-Omb, valamint a lány, aki iránt többet érez, csak azért rendelt tőle, hogy láthassa őt, és valahogy bejött oda a Super Mario 2, de pontosan már nem emlékszem hogyan. De nagyon jó, a többit is be fogom szerezni.

Super Mario Bros. – Játékleírás

Újabban megint nagyon lelkesedek a Nintendo játékokért, sőt, egyéb terveim is vannak, melyekkel saját erőmmel szeretném erősíteni a magyar Nintendo jelenségét. Ennek egy kezdeti fénye villant meg, amikor lefordítottam tegnapelőtt a Super Mario Bros. leírását magyar nyelvre. Tegnap lefordítottam a Super Mario Bros. 2 leírását is, de azt még lektorálni kell, és képekkel is kell díszíteni. De az első Mario leírásának kész verzióját szívesen közzé teszem. Ha belelendülök, jöhet a többi is.

Super Mario Bros. - játékleírás

ShibuyaCon

A MAT egy mérsékelt sikert követő 2010-es Őszi AnimeCon, és egy meglehetősen jó japán kiállítás után új erőre lelt, és új rendezvénnyel jöttek elő. A Garay üzletházban megrendezett ShibuyaConon szerintem meglepően sokan voltak, és összességében azt lehet mondani (bizonyos embereknek, de erről nemsokára), hogy jó volt.

Én már péntek este elmentem, mert felajánlottam a Wiimet, a New Super Mario Bros. Wii játékot, a NES-es Super Mario Bros. / Duck Hunt játékot, és a NES zappert a konzolrészlegnek segítségül, cserébe járt egy VIP jegy. Már akkor lázasan készülődtek, beszélgettek, jó érzés volt látni őket. Kicsit későn indultam el, ezért félek, hogy már nem fognak beengedni, ezért a 99-es busszal mentem el a Határ úttól a Golgota térig, majd onnan a 24-es villamossal a Keletiig. Visszafele meg a 79-es villamossal a Dózsa György útig, majd metróval a Határ útra.

Szombaton már fél 4-kor felébredtem hajnalban. Azt hittem, hogy nem fogok már visszaaludni, de fél 5-kor csak lefeküdtem, egészen fél 9-ig aludtam. Összekészülődtem, fél 10 fele elindultam. Amior 10.15 fele megérkeztem, már akkor sokan vártak jegyért, de a sor nem ment. Az utolsó napokban kiderült, hogy csak 500 embert engedhetnek be a megígért 1.500 helyett. Úgyhogy nagyon nem ment olajozottan a bejutás. Azt nem gondolnám, hogy a MAT hibája lenne, mert mi érdekük lenne tartani a sort, ha jegyek vannak? Csak saját magukkal szúrnának ki. Mondjuk nekem a VIP jegy miatt nem kellett sorban állni, másik helyen adták azokat, így gyorsan feljutottam. kb. 500-an voltunk fent, de ezen túl még rengetegen várakoztak a jegyre, délutánra szépen lassan el lehetett adni mindet. De azokra gondoltam fentebb, hogy "bizonyos embereknek", akik hamar feljutottak. Mert egész jó volt a ShibuyaCon, legalábbis abból, amit láttam, abból ezt tudom mondani. Az előadások, amik érdekeltek, jók voltak, a konzol-részleg nagyon jól sikerült, a karaoke meg... Az a helyzet, hogy lehet ujjal mutogatni az Adarnára, hogy ennyivel jobb karaokét csinálnak, de ne felejtsük el azt sem, hogy ez nagyrészt társaságfüggő. Az Adarnás karaokékon van egy összeszokott társaság, akik rendszerint sokat énekelnek, és ők csinálják a hangulatot. Ami meg nagyon nehéz helyzetben van, hiszen neki nincs ilyen társasága, itt még 65× eléneklik a Pokémon főcímdalt, 40× a Dokuro-chan openinget, így aztán nagyon van változatosság, de ahogy elnéztem (az előadások a szomszéd teremben voltak, és üvegfal választotta el a két termet egymástól) Bleach-ből, és Vampire Knight-ból sem volt hiány. Úgyhogy még nem az igazi, de itt is csak egy összeszokott társaság kéne. Én most nem énekeltem semmit. Egyrészt mert nagyon sovány volt a lista, amiből választani lehetett (lehet, hogy ezért sem voltak annyira változatok az előadói kínálat?), másrészt, meg nem volt hangulatom. Bár gondoltam, hogy esetleg egy Slayers számot, de végül mégsem. Vártam az Adarnások közül kik jelennek meg, ahhoz képest, hogy többen is ígérkeztek, csak Amina, Gh0sT, Leea és Tsuki voltak. Leea és Tsuki énekelt egyet közösen, a "Chiketto wa Sold out, gomen" dalt, ez a szöveg van benne, a címét nem tudom, meg hogy melyik animéből van. Ezt a sort is csak onnan tudom, hogy Leeának ez a személyes üzenete. Amina énekelt még egyszer, a Gundamből a Akatsuki no Kuruma című dalt. Eszembe is jutott, hogy leszedtem magamnak a kislemezt, de még nem jutottam el odáig, hogy meghallgassam. De Chihiro Yonekura által maradt meg bennem, eredetileg a FictionJunction YUUKA énekli. De azért nem hallgattam meg, mert az énekesnőtől leszedtem még egy kislemezt (Silly-Go-Round, .Hack Roots OP), és az nekem nem jött be, és féltem, hogy az Akatsuki no Kuruma sem fog tetszeni, de így, ahogy hallottam a zenét, mégiscsak nagyon jó. Amina előadását meg felesleges elemezni, akik látják és hallják, azok tudják.

Több érdekes előadás volt, ami tetszett is. Mindjárt az első a NANA animéről szólt. "A sorozat mögött meghúzódó japán valóság" címet kapta, amire már az anime nézése közben is felfigyeltem, és beszélgettem is róla az egyik mexikói ismerősömmel, aki szintén nagy animés, szerinte is sok párhuzamot lehet felfedezni. Sajnos nem tudtam végig ottmaradni, mert a konzolszobában jelenésem volt Super Mario Bros. verseny ürügyén, de reménykedek abban, hogy készült felvétel az előadásokról. A második, ami érdekelt, az a "2011. március 11, túlélni egy katasztrófát". Nagyon jó volt! Egy Japánban élő magyar nő tartotta az előadást, aki épp kint volt azon a végzetes napon, de valami hihetetlen jól beszélt. Képekkel, és videókkal illusztrálta a mondanivalóját, nagyon hatásos volt, elgondolkodtató, hogy melyik másik nép viselne ennyire higgadtan egy ekkora természeti csapást. A nap végén volt még egy "hogyan nőj fel az animék szerint" című előadás, melyen már nem maradtam, mert már haza akartam jönni. Nem tudom, milyen lehetett, de a címe alapján ilyen nap végi lazításnak tűnhetett, komolytalannak, de aztán rájöttem, hogy azért az animék sok POZITÍV értéket mutatnak a gyerekeknek, így nagyon érdekes előadás kerekedhetett ki, de már nem maradtam.

A konzol részleget meg bagszi szervezte, meglehetősen jól sikerült, jó ötlet volt beszervezni retro konzolt, nagy érdeklődés volt rá, még az idősebbek körében is. Nagy volt a szórás egyébként korosztály terén, láttam egy-két érdeklődő nyugdíjast is! Tehát nem tudtam maradni a NANA előadáson végig, mert 11.30-kor volt a Super Mario Bros. verseny. Ahogy írtam, ennek az volt a lényege, hogy az első pályán, aki végigmegy, anélkül, hogy meghal, és a legtöbb pontot gyűjti össze, az nyer. 8-an indultunk, 5-en meghaltak. Csak Krisi, Kristóf és én vittük végig, és én nyertem meg, valami 39.150 ponttal a végén. Krisi ott szúrta el, hogy ahol el lehet lökni a Koopa Troopát, hogy a Goombákért halmozódó pontokat kapjon, az ellenkező irányba lökte el véletlen. Kristóf ügyes volt, csak sok mindent kihagyott. Én meg beszereztem mindent. Az egyetlen izgalmam az volt, hogy meg ne haljak, de túléltem. Jó kis verseny volt, gyorsan lement. Poénos oklevelet kaptam, már csak ezért is megmutatom. A második a Duck Hunt verseny volt, ezen már nem én nyertem. Megnéztem a bagszi által hozott Wiire hackelt Duck Huntot, hát nagyon szép volt. Csak a Wiimote-ot kellett használni, és az A-gombbal kellett lőni, de ami külön poén volt, azok a miniatűr kacsák. Vagy kacsafiókák? Elpoénkodtunk rajta. Pluszba még, hogy ne kelljen megerőltetni magad különösen, célkereszt is volt a képernyőn, hogy tudd hova lőssz. Úgyhogy érdekes volt, de maradtam a NES-es verziónál. Kicsit szervezetlen volt a verseny, bagszinak időközben jutott eszébe, hogy egyáltalán meddig vigyük el az egészet, mert a 100-as szintig elvinni (már ha valaki el tudja), azért eléggé időigényes. Végül úgy döntött, hogy a 20-as szintig kell csak elvinni. Ez is eltartott egy darabig. Én a 12-es szintig jutottam el, valami 204.500 pontot gyűjtöttem össze. A Brawl verseny jó volt, bár nem tudom, hogy oldották meg 14 fő esetében az egyenes kieséses rendszert, én már az első körben kiestem. Sőt, csak hogy tovább halmozzuk az élvezeteket, elsőként játszottam. El is követtem egy nagy hibát, annyira nem is érdekelt az egész. Utána, hogy őszinte legyek, különösebben nem érdekelt a verseny lefolyása, de Ricsi nyert. Még Naruto verseny volt X360-ra. Egyébként 3 Wii volt, 1 NES, 1 X360, 1 PS3, és ha jól tudom 2 vagy 3 PS2. Nos igen, egy Nintendós esetében várható, hogy a Nintendo kerül túlsúlyba. Sokan játszottunk, nagy volt az érdeklődés a konzolok iránt.

Kevés árus volt kint, háttérinformációk ismeretében sajnos nem csoda. Kint volt a sokak által kedvelt ázsiai (talán japán?) árus, aki nagyon sok plüsst hozott, most sem okozott csalódást. Ami meglepett, hogy japán CD-ket is hozott? Talán van Hayashibara Megumi, Okui Masami, netalántán JAM Project? Sajnos egyik sem volt, viszont, amin meglepődtem, az Ayumi Hamasaki: Rock 'n Roll Circus CD. Ha lett volna rá pénzem, szerintem megvettem volna. Meg volt még BEST HIT NARUTO, ami még megállított, de döntő többségében OST CD-k voltak. Mondjuk a CD-k eredetiségében kételkedtem, mert nem a japán CD-ken megszokott szöveg volt olvasható a fentebb említett CD-ken sem (pl. nem volt rajta a megjelenési dátum, ami minden japán CD-n rajta szokott lenni), az egyik OST CD-re rá is volt írva, hogy Made is Taiwan. Hát az nem japán. Meg kint voltak még azok is, akik japán nyelvkönyveket szoktak árusítani, többek között az általuk készített Hiragana és Katakana oktató füzet, ahol megtanulhatjuk a karaktereket leírni. Elég olcsó volt, ráadásul 20% kedvezménnyel 720 forint volt, gondolkodtam is rajta, hogy megvegyem-e, de úgy döntöttem, hogy inkább elviszek egy névjegykártyát, azon rajta van a cím. Kajára kellett a pénz, de ha majd lesz egy kis tartalék, akkor felkeresem őket. Kár, hogy Budafokon vannak, nem könnyű Kispesttől eljutni oda.

Összességében jó volt, amik érdekeltek, azokról jókat tudok mondani. A DDR-ről, vidéki klubok versenyéről szerintem majd mások írnak. A nap végére már nagyon untam magam, ezért is jöttem haza, de hogy bagsziék mennyire elfáradtak a nap végére, az volt még szép. Egy órás alvás után, reggel 6-ra menni szervezni egészen 20 óráig, talán túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy megállás nélkül... Úgyhogy kemény napjuk volt. Hogy jól sikerült-e (látszólag igen, mert szemmel láthatóan sokan voltak), és hogy lesz-e ennek a MAT részéről messzemenően pozitív következménye, az a jövő zenéje, én a legjobbakat remélem nekik. :)

ShibuyaCon konzol tervek

A Magyar Anime Társaság gőzerővel készül a ShibuyaCon-ra, és örömmel olvasom, hogy elég jók a várakozások, tehát úgy tűnik, hogy jó rendezvény lesz.

A konzol részleg sok jót ígér, több verseny is lesz, olyanok is, amik eddig nem voltak. Fókuszban a retro, lesz Duck Hunt verseny. Háromféle lesz. Lesz egy NES-en, lesz egy sárga kazettás gépen, és lesz Wiin. A NES verzió jó lesz, de megmondom őszintén, nem értem, hogy miért lesz sárga kazettás gépen verseny. NES-en pontos a játék, tehát oda lő, ahova célzunk, viszont ezt sárga kazettás gépről egyáltalán nem mondható el. Miért is lenne pontos, amikor maga a gép egy hamisítvány. Ott jóformán tök mindegy, hova lőssz, vagy eltalálod a kacsát, vagy nem, az teljesen szerencse kérdése. Én nagyon régen láttam sárga kazettás gépet, gyerekkoromban játszottam ilyennel, sokáig azt hittem, hogy én vagyok a béna, hogy nem megy, de rájöttem, hogy akárhova lövök, tök mindegy. Tehát ilyen gépből versenyt rendezni eléggé snassz, vagy lelövi neked a gép (mert másképp nem lehet minősíteni) vagy nem, teljesen véletlenszerű. A Wiis játék pedig hackelt verzió lesz, nem tudom, hogy tudták megcsinálni, de Wiin is Duck Huntozhat az, aki megokosította a Wiijét. Az, hogy mennyire pontos, azt nem tudom, még nem volt szerencsém hozzá.

Lesz Super Mario Bros. verseny, kicsit Elektor Kalandor módjára. Itt nem 3 perc alatt kell minél több pontot összegyűjteni, hanem az első pályán kell végigmenni, az nyer, aki a legtöbb pontot gyűjti össze. Aki meghal, az nem folytathatja a játékot. Erre nevezni fogok, már csak azért is, hogy lássam, hogy hányadán állok. Legjobb emlékeim szerint az első pályán olyan 40-50.000 pont körüli értéket tudok összekaparni, de kíváncsiságból megnézem később, most Animaxet nézek.

Valamint lesz még Super Smash Bros. Brawl, meg Naruto (X360-ra) verseny is. Ezek biztos jók lesznek.

Szerintem most inkább a konzolteremben leszek, mert a karaoke... Az olyan, hogy egyszerre lesz, és nem lesz. A szervezők ugyanazok lesznek, mint 2010. őszén. A főszervező, Ami nagyon sok negatív kritikát kapott a karaoke kapcsán, ezért elszállt belőle a lelkesedés, és nem nagyon akar karaokét. Versenyt nem szervez.

Kedden voltam bagszinál, és kipróbáltam a DDR-t, mivel még soha nem volt szerencsém hozzá. Szeretnék részt venni a 10 próbán, már csak azért is, hogy minél több, mindent kipróbáljak, és akkor DDR-eznék, csak lássam, hogy megy. Pontosan olyan, mint a Wii Fit Step aerobic-ja, rá kell érezni, ehhez még fejleszteni kell a mozgáskultúrámat. Amúgy jó szórakozás, csak legkönnyebb szinten unalmas, várod, hogy egyáltalán léphess...

Szerintem jó lesz, remélem, hogy sikeres lesz.

Könyvek

Jó pár napja nem írtam, mostanában nagyon nem történik semmi. Nemrég vettem két Csernus Imre könyvet (A Keleti Pályaudvaron nagyon olcsóak még az új könyvek is), ezeket olvastam. A Fájdalom Arcai és Ki Nevel a Végén? A utóbbi könyvet szerintem nem kell bemutatni senkinek, még a címe is nagyon árulkodó, a gyereknevelésről és annak hiányosságairól szól. Elmélete szerint, már nem a pokol tornácán vagyunk gyereknevelés terén, hanem a pokolban. Ijesztően hangzik. Bár én nem foglalkozok gyerekekkel, és nincs a terveim között az, hogy gyerekekkel foglalkozzak, de én még az utcán sem nagyon találkoztam kemény dolgokkal, egyszer-egyszer igen, amiken azért én is megrökönyödtem, de ennyire nagy számban még nem. Az előző albérletünkben Mystrával, a főbérlő elsős tanító volt, ő mesélt még hajmeresztő történeteket, hogy miket tapasztalt. És arra voltam kíváncsi, hogy hol rontják el a szülők, ami miatt ekkora gáz van. Amiket leírt, azokat én is tapasztaltam (nemcsak a saját bőrömön keresztül, hanem másoknál is), és ha belegondolok, azok a dolgok, amiket ott leírt, azok tényleg nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a szülő elveszítse a hitelességét a gyereke felett. És a könyv rávilágított arra, hogy nem érdemes a társadalomra fogni, hogy az rontja el a gyereket, minden a szülőtől indul. Ha a szülő hiteles nevelést ad a gyereknek, akkor megismeri, és meg tudja különböztetni a rosszat, a jótól, és elkerüli azt.

A Fájdalom Arcai a legutolsó könyvkiadványa. Előadásaiból válogat, ahol embereket buzdít arra, hogy merjenek változtatni a saját életükön, persze ezt a maga egyedi stílusában. Szerinte minden változás és fejlődés fájdalommal jár, de ha készek vagyunk változtatni a saját poklunkon, akkor hosszú és keserves munka árán meglelhetjük a saját boldogságunkat, és lelki békénket. Ehhez azonban félre kell tenni a gyávaságunkat, és fel kell ismerni, és ki kell mondani, hogy amiben élünk, az nekünk nagyon nem jó.

Nagyon körvonalasan ennyiről szól. A Wii Fiten edzek, ha más nem, 30 percig futok, de ma reggel elővettem a Mario Kart Wiit. Hiányzott. Írtam, hogy elkezdtem a Super Mario Sunshine-t. Nem folytattam. Az a baj, hogy ez a játék (nem azért, amikért szidtam néhány éve), korántsem annyira jó, mint a többi Mario. A Super Mario Bros. széria, Super Mario World, Super Mario 64, Super Mario Galaxy mind korszakalkotók voltak, ezért egy ilyen Mario játék felől már eléggé nagy elvárások vannak, a Sunshine ezt nem teljesíti. Iszonyúan szép grafikája van, korának legszebbje, de egyáltalán nem hangulatos. Úgyhogy, még nem biztos, de lehet, hogy annyiban marad.

Ma jutott eszembe, hogy rég hallgattam LGT-t. Szerintem meghallgatom most az 1976-os V. albumukat.

Super Mario Bros. Party

A mai nappal sikerült beszerezni az utolsó eladott játékot, így mindegyik játék visszatért hozzám, még ha az eredeti másé is volt. A Super Mario Bros. / Duck Hunt páros. Mind a két játék nagy klasszikus, azt hiszem, nincs mit hozzáfűzni. A Duck Hunt-ot is akárcsak a Super Mario Bros.-t, a piaci konzolgépekből ismerik sokan. Ahhoz is járt pisztoly, de annak az érzékelése, hogy finoman szóljunk, nem volt a legpontosabb. Nyilván eredeti NES-ben más a helyzet, elég sokáig el is vittem a játékot. A Super Mario Bros.-ban lemértem, hogy mennyi idő alatt viszem végig a játékot úgy, hogy minden pályán végigmegyek. A Duck Hunt-ban meg számoltam, hogy hány kacsát lőttem le.

Super Mario Bros.

• Idő: 38:55
• Pont: 766.800
• Élet: 10

Duck Hunt

• Szint: 17
• Pont: 352.700
• Kacsa: 157/170

A Mariót sose játszottam Speedrun-szerűen, hogy csak végigrohanok a pályákon, csak ahogy jöttek a dolgok. Nem vagyok híve a speedrun-oknak, számomra olyan lelketlenné teszi a játékot, én szeretek egy kicsit időzni a pályákon, felszedni az érméket, megtalálni rejtett életeket, és ha úgy alakul, egy kicsit meghalni is. Bár nem olyan értelmetlen halálokkal, mint amit most is elkövettem egy néhányszor. -_- De szerintem 32 pályán végigmenni közel 39 perc alatt nem rossz arány.

A Duck Hunt meg NES-en nagyon pontos. A Zapperen van egy kis rés, ahol lehet nézni, és ha ott van a kacsa, meglőjük, akkor az esetek döntő többségében sikerülnek. Csak aztán a kacsák egyre gyorsulnak, és a 17. szintnél már olyan gyorsak, hogy szinte követhetetlenek. 10 kacsa van egy szinten, 6 sikeres találat után enged tovább a gép, nekem a 17-nél már csak ötöt sikerült. De ez így is egyéni rekord. Nagyon rég játszottam komolyan a játékkal, és idáig bizton még soha nem sikerült elvinnem. Úgyhogy örülve vagyok ezen két játék által.

Ja, és a Play Maniában vettem 2000 forintért. Aki keres pixel borítós Super Mario Bros.-t, az ott talál egyet szintén 2000 forintért. Ami szerintem jó ár.

New Super Mario World

Nem, nem vagyok nagy titkok tudója, nem lesz az új Mario játék címe Wii U-ra, csak örülök, hogy gyorsan sikerült pótolni a túladott Super Mario World példányomon. Azt gondolom, hogy egész jó áron találtam a vaterán, 1700 forint volt. Sajnos csak maga a játék. De szerintem a doboz és a leírás nagyon ritka, mert anno szinte minden pakk mellé adták ezt a játékot, így keveseknek adatott meg, hogy kompletten meglegyen ez a játék. Jó lenne mindenét megszerezni. Így most a Super Nintendo van elővéve, és most ezzel játszok. A cél mind a 96 kijárat megnyitása. A mai napon 23-at sikerült, készen van az első 2 világ kompletten. A Yoshi érméket eddig én nem gyűjtögettem annyira, most erre is figyelek. Egyedül a Star World 1 pályán nem sikerült. De most hallom, hogy ha kikapcsoljuk a SNES-t, akkor nemcsak az életek száma, és a pontok száma vész el, hanem azt is elfelejti, hol szereztük össze a Yoshi érméket. Hát nem valami bíztató. Nem hiszem el, hogy a SNES nem bírt volna el ilyen adatok elmentését. Mindegy, legfeljebb magamnak megcsinálom, hogy tudjam, hogy mennyire tudom 100%-ra végigvinni. A Tubular pálya, mint 15 évvel ezelőtt, most is nagy buli lesz.

Itt egy kép a Super Nintendo konzolomról, benne a SMW.

Vannak még terveim retro konzol téren, hogy miket szeretnék beszerezni. Például nem tudom, hova tűnt a Super Mario Bros. 3 játékom. A költözés alatt kallódhatott el valahol... Azt nem gondolom, hogy az előző albérletemben maradt, mert akkor szerintem Amináék szóltak volna, hogy nem-e hiányzik valami. De, hiányzik. T_T És nem tudom, hol lehet. A Play Maniában minden retro játék 2000 forint. Szerintem azt megveszem valamikor, és ha esetlen előkerülne az elveszett példány, eladom az egyiket. Néztem is a vaterán, meg mondják nekem, hogy nagyon keresik azt a játékot. Jól teszik, a legjobb Mario játék. Aztán még amit láttam ott, az a Super Mario Bros / Duck Hunt. Már csak ez az egyetlen egy olyan játék, amit eladtam, és még nincs meg. Az is 2000 forint, meg láttam még Super Mario Bros. / Tetris / World Cup kazettát (három játék egyben), azt is megvenném. Úgyhogy tervek vannak, csak anyagiak kellenek.

Update: Előkerült a Super Mario Bros. 3 játékom! Ahogy visszaolvastam a blogpostot (szokásom, ekkor javítom a félregépeléseket), valahogy eszembe jutott, hogy már mindenhol megnéztem, de hogy a NES konzolomban legyen, az valahogy nem jutott eszembe. És ott volt. De elképzeltem most magam, ahogy megveszem a pót-Mario 3-at, beraknám a gépbe, és onnan előkerülne a másik. Nagyon boldog lettem volna, mit ne mondjak. De így már csak 2 NES játékot kell vennem. ^^ De egyébként is nagyon örülök, hogy megkerült, hiszen nagy kincs ez a játék. Ennek örömére, meghallgatom a JAM Project: Hagane no Messiah kislemezt.