A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Zorán. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Zorán. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. október 23., szombat

Mindenféle régi kincsek

Megbeszéltük bagszival, hogy ma elmegyünk a Petőfi Csarnokhoz a bolhapiacra. Már rég jártam ott, és kíváncsi voltam, hogy mi jót árulnak, úgyhogy elmentem. Bár csodálkoztam, hogy a Nemzeti Ünnep ellenére nyitva volt.

A hármas metróval mentem a Dózsa György útig, onnan a 75-ös trolival terveztem menni a Pecsához, csakhogy a villamos nem éppen arra járt. Kicsit hülyének érzem a Petőfi Csarnok környékén a közlekedést, mert nem tudok ugyanazokkal a járatokkal visszamenni, amivel odamentem. Így a trolival elmentem a Stadionokig, majd az 1-es villamossal az Erzsébet Királyné útjáig. Bagszi a megállónál várt rám. Előtte elmentünk a kínai étterembe. Még mindig az a véleményünk, hogy a környéken levő East Dragon kínai étterem a legjobb. Rendesen megtöltik a tányért, és nagyon finomakat csinálnak. Miután jót ettünk, mentünk a piacra. Láttuk, hogy a menő srác (aki konzol játékokat árul, rögtön a főbejárat mellett balra) jelen volt, és volt Zelda Collector's Editionje GameCube-ra! Megkérdeztem, 10.000 forint az ára... Hát mondjuk nem csoda, hogy ennyibe kerül, nagyon ritka darab. Volt Wii Sports Resort is, kompletten, újszerű állapotban, 8.000 forintért. Bagszi nem habozott megvenni. Ezért nagyon jó különben a piacra járni, mert nagyon jó áron lehet nagyon jó dolgokat találni.

Én most nem annyira Nintendo játékokat kerestem, hanem magyar zenét. Vettem is, Somló Tamás: Semmi Cirqsz albumot kazettán. Nagyon szeretem ezt az albumot, és én igazából kazettákat a mai napig szívesen veszek, hallgatok. Egy időben (2000-2004 között főleg) nagyon gyűjtöttem a kazettákat, valami több, mint 200 összegyűlt. Mára kiszortíroztam azokat, amiket ma is nagyon szeretek: pl. LGT, Zorán, Presser Gábor, Somló Tamás, L'art Pour L'art Társulat, Irigy Hónaljmirigy. Azért vannak egy páran, akiket nagyon szívesen hallgatok a japán előadókon kívül, de szinte biztos vagyok, hogy ők egész életemen át elkísérnek. Nagyon régen hallgattam ezt az albumot, amit most vettem kazettán, de nagyon érdekes, hogy azóta ismerem, amióta megjelent, (még 1997-ben megvettük CD-n) és hogy most mennyire mást jelentenek a dalok, azáltal, hogy felnőttem, és értem a szövegek valódi mondanivalóját is. Erre először Zorán: Az élet dolgai album kapcsán jöttem rá. 1991-es az album, és nekünk azóta megvolt kazettán (illetve megvan, elhoztam magamnak), és nagyon érdekes, hogy akkoriban nagyon szerettem hallgatni a zenéje miatt, de 5 évesen mit sem értettem a szövegből, és az idők múlásával döbbentem rá, hogy mennyire komoly mondanivalója van. És nagyon örülök, hogy vannak előadók, akik már-már szembeszállva az akkori / mai divattal igazi zenét csináltak, valódi mondanivalóval. A magyar zenének ezt a szegletét nagyon szeretem. Régi bakelit lemezek közül keresgéltem még. Van egy pár, ami nincs meg, szerencsére nem is drágák. Szóval a Nintendo játékok mellett ezeket is fogom keresni, amikor a piacra járok.

Nagyon mást nem is találtunk. Amikor elmentünk a Közlekedési Múzeum mellett, eszembe jutott, hogy itt van egy videojáték-kiállítás. Bagszi kicsit furcsának találta, hogy miért pont itt lenne, de a plakát tanúsága szerint tényleg itt van. Űrhódítók a kiállítás címe, és november 21-ig lehet még megnézni. Úgy tudtam, hogy 500 forint a belépő, de meg voltunk lepve, hogy ingyen adtak jegyet. O_O Ma díjmentes volt a múzeum látogatása. A túlsó végen voltak a videojátékok, és régi számítógépek. Nem hittem volna, hogy ilyeneket fogok élőben látni. ^^' Különben azért is akartam jönni, mert úgy emlékeztem, hogy kedden, csütörtökön, és szombaton ki lehet próbálni egy pár régi konzolt. Az emlékezetem nem csalt, csak azt nem tudtam, hogy 10 és 13 óra között lehet csak játszani. És mi pont 13 óra után értünk oda. Pedig kipróbáltunk volna egy pár olyan gépet, amit még csak nem is láttunk soha. És azért NES-en is játszottam volna. Megbeszéltük, hogy majd egy nap, amikor lehet próbálni a gépeket még visszatérünk. Nagyon feelinges volt, mert korabeli TV-ken lehetett játszani. De ha már itt vagyunk, megnéztük a sok kiállított járművet. Még soha nem voltam itt, szóval egy kicsit úgy voltam, mintha kirándulnánk. ^^' Először a 19. századi bicikliket néztük meg. Azokat, melyeknek az első kereke olyan nagy volt, és magas volt az ülése. Arra hogy ülhettek fel akkoriban? o_O Meg voltak fakerekes biciklik. Azokat nagy kunszt lehetett hajtani. A kocsik, és az egész közlekedés története már sokkal hosszabb volt. El voltunk csodálkozva, ilyen járműveket élőben látni, amikkel kb. 200 éve jártak az emberek. De hozzátettem, hogy 200 év múlva majd a mi járműveinkre fognak rácsodálkozni. :D Ha belegondolok, a Trabantnak talán már most is muzeális értéke van. Nagyon érdekes volt, ahogy elmesélték a közlekedés történetét egészen őskor-ókortól kezdve napjainkig. Következő állomás a hajók voltak. Ez is nagyon tetszett. Volt egy kisebb csengő-harang féleség, amit csak egy kicsit gongattam meg, de már úgy is hangos volt. Ezt teljes erővel, mekkora hangja lehet. Nem kísérleteztem ki. Végül a vonatokat néztük meg. Tetszett, hogy fel lehetett szállni a vonatokra, és ki volt állítva egy korabeli állomás, és a menetrend. Nagyon jó volt a kiállítás, nagyon örülök, hogy betértünk oda, és mindezt ingyen.

Ezután az egyes villamos-hármas metró duettel jöttünk hozzám. Itt látom, hogy elég lett volna csak az Árpád hídig is elmenni a metróval. -_- Nálunk kipróbáltuk a Wii Sports Resortot. Jó volt, de érzem, hogy ezt is megunnám egy idő után, ezért, ha lennének anyagi lehetőségeim megvenni a játékot, nagyon én sem szánnék rá 8.000 forintnál többet. Kölcsönadtam bagszinak egy pár régebbi Mondo számot. Ugyanis fog majd egy részletes Pokémon cikket írni az újságba. Azt mondta, hogy majd jövőre fog megjelenni majd. Mindenképp örült, hogy megírhatja, mert nem szeretné, hogy egy olyan Mondós újságíró írja meg a cikket, aki egyrészt nemigen ért a Pokémonhoz (ha valaki, akkor bagszi elmondhatja magáról, hogy ért hozzá), másrészt meg a közmédia elvárásainak megfelelően azt írná, hogy jó dolog a Pokémon, de ez csak gyerekeknek való, ezért 12 éven felüliek ne nézzék. Tényleg nem erről szól a Pokémon. Biztos vagyok benne, hogy jó cikket fog írni. ^_^ Csak azon aggódik, hogy csak 7000 karaktert írhat, mondtam neki, hogy az a Mondónál kb. 2 oldalt jelenthet. Mondta, hogy akár könyvet is tudna írni róla. Hát azt elhiszem neki. ^^'

Mielőtt elment, bementünk a McDonald'sba a Duna Plázában, kipróbálta a McWrapet. Elkönyvelte magában, hogy ismét leszerepelt nála a meki, nagyon nem jött be neki. Amiatt a kellemetlen szósz miatt, ami miatt nekem sem ízlett, amikor én próbáltam. Azóta nem eszem.

Elkísértem a metróhoz, aztán jöttem haza. Nagyon jó nap volt, a Közlekedési Múzeum egy élmény volt!

2010. szeptember 10., péntek

Légy önmagad! ... De meddig?

Tegnap megkaptam Tukeinontól az általam kért 2 kfn fájt (köszönet érte ^^), mert a szolgáltatónak nem tetszik a tárhelyhasználat... Ezért nem érhetők el a kfn fájlok, de kérésemre elérhetővé tett kettőt. Meg is néztem őket. Az egyik a Leea által készített Tears to Tiara: Free and Dream (Suara), és Shigofumi: Kotodama (ALI PROJECT), amit Mystra készített. Erre bejött ő is, és megmutatta, milyen viccesen néz ki a kfn 50%-os gyorsításban. Elviseltem, de különben nem szeretem, ha egy dal sebességén poénból változtatnak. Látta is, hogy nehezen viselem, ezért félúton kikapcsolta. ^^' Még megmutatta Asura Cryin' Alternative (angela) dalát is, hogy milyen jól megy neki, ha 20%-kal meggyosítja, hogy a key-t 6-tal lenyomja. Örülök neki, hogy énekével elnyomta a zenét, mert azt -6 key-vel kínszenvedés lett volna végighallgatni. Tényleg nem szeretem, hogy ha egy dalt poénból megmásítanak, pláne az olyanokat, amiket nagyon szeretek.

Ekkor kezdte el mesélni, hogy meghallgatta a 2010-es MondoConos nevezőket, és értékelte őket 10-es skálán magának. Nekem 6 pontot adott. ^^ Megfelel. De csak kibukott belőle, amit többen is nehezményeznek, és sokak szerint ez az egyik fő ok, hogy hátul végzek, hogy női előadótól énekelek...  Hát igen, ez az átka annak, ha valaki hű egy előadóhoz, szinte csak tőle éneklek. Jelen esetben Okui Masamitól, de hogy most Suara dalt tervezek énekelni, igazából egyfajta pozitív változást remélek, hogy egy mélyebb hangú énekesnő dalait ki tudom énekelni. Csak hogy az érzelmeket, amiket maga az eredeti előadó átad, az tőlem mintha nem jönne át.. Mondjuk lehet pozitívan is felfogni, hogy azt mondják, hogy nem áll jól nekem a női előadó, énekeljek férfit, mert akkor örülhetek, hogy annak ellenére, hogy elsősorban női előadókat hallgatok, férfias jellemem van, és ez át is jön úgy, hogy nem tudok jól női előadókat énekelni. Ennek így örülök is. De egyelőre még nem találtam meg azt a férfi előadót, akinek a dalait el tudnám énekelni.

Egy magyar férfi előadó van, akiről szerénység nélkül ki merem jelenteni, hogy szinte az összes dalát el tudom énekelni, ő pedig Zorán. Jártam énektanárhoz is, énekeltem neki egyszer Zorán dalt, és szerinte ezen az úton kéne elindulnom. Tehát ilyen téren adott a lehetőség, hisz nagyon szeretem a Zorán dalokat, és ha tényleg sokan ezt mondanák, akkor szívesen járnám ezt az utat.

De visszatérve a karaokéra most három út áll előttem: Vagy bejön Suara versenydal, vagy ha nem, akkor megpróbálok férfi előadóktól énekelni dalt, amiben önmagamat érzem, vagy ha ez sem járható, akkor kiszállni a karaokéból, és csak nézőnek lenni. Minden a MondoConon fog kiderülni, ahogy sok más is...

2010. augusztus 4., szerda

Tapasztalatok és egy kis etikett

Két hete dolgozok Tescóban pénztárosnak, ahova hívnak, de nekem már ez az idő is elég volt ahhoz, hogy átértékelődjenek bennem dolgok. Mindenekelőtt egy kis tapasztalat-megosztás:

  • Jobb délelőtt járni dolgozni, mint délután, mert akkor legalább este itthon vagyok nyugalomban.
  • Az express üzletek mennyországok a hipermarketekhez képest.
  • A legfontosabb dolog egy együttműködés és a tolerancia egymás iránt.

Az, hogy az express üzletek miért sokkal jobbak a hipermarketeknél, az szerintem kívülálló számára is egyértelmű. Kevesebb dolgozó, mindenki ismer mindenkit, kevesebb pénz forog egy időszaban, így nyugodtabb, oldottabb, lazább a munkaidő. Bár nincs szék, de komolyan mondom, inkább állok 8 órát egyhuzamban egy expressben, minthogy egy hipermarketben legyek, mert egyszerűen ledöbbenek, hogy még a dolgozók is mennyire sietnek és idegesek. Kérdem én: Miért? Akkor nagyobb a valószínűsége, hogy nem lesz hiány, ha idegeskedve, türelmetlenül számol? Mert nem hiszem. Az már csak hagyján, hogy a diákvezető (aki szintén diák) stílusa finoman szólva lekezelő. Szerencséje, hogy nem szeretek veszekedni, ezért inkább ráhagytam, mondjon, amit akar, sajnos el kell viselni. Már 1991-ben feltette Zorán "Az élet dolgai" dalában a nagy kérdést:

Miért van ez így?
Hogy oly magasról néz le a bukott, hülye diák?

Ez már egy ilyen dolog.

Szerencsére ez csak az egyik üzletre volt jellemző, a többi helyen többé-kevésbé (inkább többé) rendben volt minden. És hogy mi a helyzet a vásárlókkal? Hála Istennek a döntő többsége (99%) rendes, elnézi, hogy diák vagyok, és hogy nem mehet minden tökéletesen. Egy pár dolgot azért mindenképp mondanék:

  • Legyünk türelmesek. Több évtizedes tapasztalattal rendelkező pénztáros is hibázhat. A miért kérdésre baromi egyszerű a válasz: Ő is emberből van, nem figyelhet a munkaideje 100%-a alatt 100%-ig a munkájára.
  • A tolerancia is nagyon fontos. Bár ez az elsőből indul ki, de ne tudjátok meg milyen állapotban van a pénztáros 4-5 óra folyamatos munka után, amikor csak akkor van lehetősége egy pár másodpercet lazítani, amikor a vásárló kártyával fizet. Nagyon rossz annyi időt egyhuzamban a pénztár mögött ülni, rendületlen figyelni, hogy mennyi pénzt kap, pontosan adjon vissza, stb. Szellemileg amortizáló munka.

És egy nagyon fontos dolog, ami elsősorban diákokkal történik meg. Senki ne verje át a pénztárost! Én tegnap éltem át ilyet, azt hittem, rosszul leszek. Röviden a történet: Vásárló jön, fizet 2.000 forintossal, rendben van... fél óra múlva visszajön, hogy ő 20.000-essel fizetett... és hogy 18.000 forintot nem kapott vissza. Ilyet velem ne csináljon senki! Nekem a jelenlegi helyzetemben az rengeteg sok pénz. Persze igyekeztem tartani magam, és nyilván nem adtam neki vissza, hanem hívtam a vezetőt, hogy mi a helyzet. Azt mondta, hogy jönnek, leszámolják a pénzt, ha valóban több van, megkapja. De kiderült, hogy nem volt semmi, de mire erre fény derült a vevő elviharzott. Gondoltam is, hát megnézem, hogy a vevő mivel fizet, és igyekszek mindig pontosan visszaadni.

Tehát nagyon nehéz pénztárosnak lenni, ezért mindenki legyen velük türelmesebb! A másik oldalról már nem annyira fényes az érme. De mindegy, tényleg boldoggá tesz, hogy ezt diákként tapasztaltam meg. Most már vannak terveim a jövőre nézve. Tanulni, tanulni, tanulni. Soha nem hittem volna, hogy valaha is ilyet fogok mondani. De hát itt az eredmény. És az a legszebb a történetben, hogy még nem késő! Aztán pár év múlva egy jobb élet reményében. ^^

2009. december 31., csütörtök

Év végi összegzés

Hát ismét véget ért egy év. Én mindig azt mondom, hogy nincs elvesztegetett év, mindegyik év sok tanulsággal szolgál, mellyel még bölcsebbek lehetünk, és a következő évben talán kevesebb hibát követünk el.

Én minden egyes évet alapvetően jónak tartok, az idei, 2009-es az animeconos karaoke miatt kifejezetten jó volt. Már az első animeconomon, a 2006. őszin is néző voltam a karaokén, elemezgettem magamban, hogy ki milyen, de úgy isten igazából csak most a 2009. nyári animeconon énekeltem először. Jó érzés volt kiállni közönség elé, most már tudom a hibáimat, jövőre csak jobb lehetek. A BigN egy újabb viharos évet zárt, bár az év végére rendeződtek viszonylag a dolgok, de nem egyszer volt kilátásban, hogy én magam hagyom ott a csapatot. Annyira végülis nincsenek rossz dolgok, csak már egyes vitás, és negatív kapcsolatok kezdenek elharapózni, és néha azt éreztem már, hogy elég volt, én innen kilépek. De végül is itt maradtam, majd látjuk jövőre mi lesz, de egyre inkább vannak más jellegű terveim.

Ami öröm számomra, hogy 8 kilóval lettem könnyebb az év során, köszönhetően elsősorban a januári fogyókúrának, valamint, hogy év közben is leadtam egy pár kilót. Már csak 17 kg-t kell leadni az ideális testsúlyhoz, de ha még 8 kilót leadok, akkor nagyon boldog leszek, mert akkor már 69 kg leszek.

Videojáték... Hát egy kicsit hanyagoltam. Sajnálom, hogy annyira elpártoltam a Zelda játékoktól, de ki kell mondjam, hogy a Brawl volt a bűnös. Ugyanis a karakterek arra ösztökélnek, hogy újabb, és újabb Nintendo játék sorozatot próbáljak ki. Illetve egy nem Nintendós is, mert év elején volt a Sonic, majd utána Pikmin, most a Metroid Prime 3, de hogy legyen a nagyon nem Brawlos cím, befigyelt a Naruto is. Meg kell, hogy mondjam, hogy azért örülök neki, mert így tágul a videojáték-látásom. Új játékokat ismerek meg, és ezek formálják a gondolataimat a videojátékokról. Viszont annyira nem vettem játékot. A GC-s Pikmin, ami emlékezetes, meg most amiket vettem. De annyira sokat nem is játszottam.

Ezért is született kevés blogpost idén. >.< Mindenki mondogatta, hogy folytassam, mert jót írok, de ha egyszer nincs miről... Na mindegy, remélem, hogy jövőre több mindenről tudok írni. Miért is ne, hiszen biztos, hogy be fogom szerezni a Zelda Spirit Trackset, a New Super Mario Bros. Wiit, emellett a 2010-es év egyik legnagyobb megjelenése a Super Mario Galaxy 2. Az angol Nintendo Official Magazine is megírta, hogy 2010 nagyon ütős év lesz, elég csak a SMG2 mellett a Metroid: Other M-re, valamint a Golden Sun DS-re gondolni. Szerintem jövőre a Wiis Zeldát semmiképp ne várjuk, hisz még most is alig tudni róla valamit, és nem hinném, hogy csak úgy egyik napról a másikra jönnek az infózáporok, és már itt is a megjelenés. Szerintem legalább 2011.

És most egy hatalmas zenei áttekintés. Ugyanis idén regisztráltam a last.fm oldalára, ami nagyon tetszik. Aki nem ismerné az oldalt, az a lényege, hogy a gépünkön hallgatott zenét rögzíti az oldal a profilunkba, és statisztikát készít belőle. Én május 28-án regeltem be, de ezalatt a 7 hónap alatt több, mint 10000 számot hallgattam meg, ebbe beletartoznak az ismétlések is természetesen. Ebből szeretnék egy részletes 2009-es listát csinálni, 4 kategóriára bontva: Énekes/előadó, album, kislemez, dalok. Ezekből lenne egy komplex lista, hogy melyeket hallgattam idén a legtöbbször. Az énekes, album, kislemez top 10 lesz, míg a dalok listája pedig top 100.

Top 10 Énekes/előadó

  1. Masami Okui
  2. Megumi Hayashibara
  3. Zorán
  4. Skorpió
  5. LGT
  6. Masami Okui feat. May'n
  7. Chihiro Yonekura
  8. Tomoe Ohmi
  9. Metro
  10. Karácsony János

Top 10 album

  1. Masami Okui - Self Satisfaction
  2. Masami Okui - crossroad
  3. Megumi Hayashibara - SpHERE
  4. Masami Okui - God Speed
  5. Masami Okui - Dragonfly
  6. Karácsony János - Az időn túl
  7. Megumi Hayashibara - Enfleuage
  8. Megumi Hayashibara - Iravati
  9. Masami Okui - ReBirth
  10. Megumi Hayashibara - Fuwari

Top 10 kislemez

  1. Masami Okui feat. May'n - Miracle Upper WL
  2. Megumi Hayashibara and Masami Okui - Get along
  3. Megumi Hayashibara - Going History
  4. Masami Okui - naked mind
  5. Tomoe Ohmi - Beloved
  6. Megumi Hayashibara - Proof of Myself
  7. Chihiro Yonekura - WILL
  8. Masami Okui - labyrinth
  9. Tegomass - Kiss~Kaerimichi no Love Song~
  10. r.o.r/s - Tattoo Kiss

Top 100 dal

  1. Chihiro Yonekura - WILL
  2. Masami Okui - TO DIE FOR ×××
  3. Masami Okui - wild cat
  4. Tegomass - Kiss~Kaerimichi no Love Song~
  5. Chihiro Yonekura - Arashi no Naka de Kagayaite
  6. Masami Okui feat. May'n - Miracle Upper WL
  7. Masami Okui - Sore wa Totsuzen Yatte Kuru
  8. Masami Okui - TO DIE FOR ××× (Instrumental)
  9. Masami Okui - NECESSARY
  10. Masami Okui feat. May'n - Miracle Upper WL (Instrumental)
  11. Megumi Hayashibara - Fuwari
  12. Minori Chihara - Rinbu-revolution
  13. Masami Okui - be free
  14. Megumi Hayashibara - MELODY
  15. Tohoshinki - Share the World
  16. Masami Okui - bird
  17. Megumi Hayashibara - Nakeba ii No
  18. Megumi Hayashibara - My dear
  19. Megumi Hayashibara - ROCK de Ikou
  20. Suara - Watashi Dake Mitsumete
  21. Masami Okui - Divine love
  22. YUI - LIFE
  23. Megumi Hayashibara - be Natural
  24. Megumi Hayashibara - Shakunetsu no Koi (OFF VOCAL VERSION)
  25. Masami Okui - naked mind (OFF VOCAL VERSION)
  26. Masami Okui - Toki ni Ai wa (Backing Track)
  27. Megumi Hayashibara & Masami Okui - KUJIKENAIKARA! (OFF VOCAL VERSION)
  28. Masami Okui - STRATEGY
  29. Masami Okui - KAKERA
  30. Megumi Hayashibara - Thirty
  31. Megumi Hayashibara - Lively Motion
  32. Megumi Hayashibara - Reflection
  33. Megumi Hayashibara & Masami Okui - Get along
  34. Megumi Hayashibara & Masami Okui - KUJIKENAIKARA!
  35. Masami Okui - It's DESTINY -Yatto Meguri Aeta- (Off Vocal Version)
  36. Megumi Hayashibara - Kimi wa Mahou wo Shinjiru Kai?
  37. Masami Okui - HAPPY PLACE
  38. Luca Yumi - truth
  39. Megumi Hayashibara - Fine colorday
  40. Chihiro Yonekura - HAPPY PLACE
  41. Megumi Hayashibara - Lively Motion (off vocal version)
  42. Megumi Hayashibara - Shakunetsu no Koi
  43. Masami Okui - Iiwake
  44. Megumi Hayashibara & Masami Okui - Get along (OFF VOCAL VERSION)
  45. Masami Okui - Float~Sora no Kanata de~
  46. Masami Okui - HONESTY
  47. Masami Okui - ADORATION
  48. Masami Okui - KURENAI
  49. Masami Okui - Ienai Kara -Piano quintetto-
  50. Masami Okui - Time Limit
  51. Masami Okui - Kagaribi
  52. Megumi Hayashibara - Living in the same time ~Onaji Toki wo Ikite~
  53. Masami Okui - Yuunagi
  54. Megumi Hayashibara - Going History
  55. Masami Okui - Fuyu no Himawari
  56. Megumi Hayashibara - Successful Mission
  57. Masami Okui - DREAMS
  58. Megumi Hayashibara - I'll be there
  59. Megumi Hayashibara - Ashita ni Nare
  60. Katsuo Ohno - Shizumuta yo
  61. Tomoe Ohmi - Beloved
  62. Masami Okui - STAR GATE
  63. Tomoe Ohmi - Fuyu no Himawari
  64. Megumi Hayashibara & Masami Okui - Nemurenai Yoru wa...
  65. Megumi Hayashibara - Fine colorday (off vocal version)
  66. Tomoe Ohmi - Yuunagi
  67. Masami Okui - REINCARNATION
  68. Megumi Hayashibara - I'll be there (OFF VOCAL VERSION)
  69. Masami Okui - LOVE SHIELD
  70. FLOW - GO!!!
  71. Masami Okui - Tenohira no Kakera
  72. Megumi Hayashibara - Give a reason
  73. Masami Okui - naked mind
  74. Masami Okui - GHOST SWEEPER
  75. Megumi Hayashibara - Going History (OFF VOCAL VERSION)
  76. Zorán - Még egy
  77. Minori Chihara - Hanataba
  78. Megumi Hayashibara - question at me (off vocal version)
  79. r.o.r/s - escape (Instrumental)
  80. Masami Okui - A confession of TOKIO
  81. Megumi Hayashibara - Follow You, Follow Me (Original Karaoke)
  82. Masami Okui - -w-
  83. Ayumi Hamasaki - (don't) Leave me alone
  84. Megumi Hayashibara - Successful Mission (OFF VOCAL VERSION)
  85. Masami Okui - TOTAL ECLIPSE
  86. Masami Okui - INSANITY
  87. Tomoe Ohmi - "Anata he"
  88. Megumi Hayashibara - COME TRUE... (Original Karaoke)
  89. Megumi Hayashibara - Daremo Shiranai Mirai wo Dakishimete
  90. Tomoe Ohmi - "Anata he" (Instrumental)
  91. Masami Okui - strawberry fields
  92. Tomoe Ohmi - Beloved (Instrumental)
  93. r.o.r/s - Tattoo Kiss
  94. Masami Okui - Melted Snow
  95. r.o.r/s - escape
  96. Megumi Hayashibara - MIDNIGHT BLUE
  97. Megumi Hayashibara - A HOUSE CAT
  98. Masami Okui - WILD SPICE
  99. Karácsony János - Mikor újra eljövök
  100. Megumi Hayashibara - Deja Vu

Hát ezeket hallgattam a legtöbbet. Azért az se semmi, hogy a Tegomasst most kezdtem el decemberben hallgatni, és így feljött a 4. helyre. A dalnak van egy ilyen varázsa, hogy nem lehet abbahagyni. De ahogy várható volt, nálam nagyrészt Megumi Hayashibara és Masami Okui fog debütálni, szerintem legalább 70 dal csak tőlük van.

És hogy mik a jövőbeni terveim. Nekem csak egy nagy célom van: Kiköltözni Budapestre. Effelől nagyon elszánt és megállíthatatlan vagyok. Aztán egy titkos álom... Azt nem hiszem, hogy idén meg fog valósulni, de ha egy nagyot lépek előre 2010. év végére, már attól is nagyon boldog leszek.

És akkor ezúton kívánok mindenki Békés Boldog Új Esztendőt, és sok játékot!

2009. október 18., vasárnap

MondoCon 2009. október 17.

Ha már nincs őszi Animecon, akkor legyen MondoCon. Még szép! Bár nekem erről az egész hátteréről van egy hátsó gondolatom, de azt magamban tartom. Egy a lényeg, nagyon jó volt. A BigN-es társaságból senki nem volt. -_-' Na mindegy, lássuk, mi történt. Reggel az 5.25-ös vonattal terveztem jönni, de az 60 percet késett. Meg voltam lepve. Olyan volt már, hogy Szolnokon állt 30-40 percet, meg előfordul (sajnos nem ritkán), hogy megáll a vonat. Amivel még nem is lenne gond, de amikor a semmi közepén áll, vagy fél órát, az már nem valami megmosolyogtató. De sebaj, nem maradtam le semmiről. A Hungexpón volt a MondoCon, ott még soha nem voltam. Az volt írva a honlapjukra, hogy a kettes metróval kell elmenni az Örs Vezér Térig, majd a 100-as busszal az Expo térig. De én kinéztem még korábban a térképen, hogy elég lenne csak a Pillangó utcáig menni és onnan el lehet sétálni. Tehát akkor megérkeztem, kettes metróval a Pillangó utcáig, és onnan séta. Nem is tudtam, hogy a metró megállóból látszik a Kincsem Park. Voltak is lovak, egy kicsit nézegettem őket, majd mentem tovább. Természetesen eltévedtem az elején. De én voltam a hülye, mert ott volt a térkép, és eligazodtam rajta, hogy merre kell menni, de miért indulok el az ellenkező irányba? -_-' Aztán a végére már bizonytalan voltam, mert annyit láttam, hogy csak a túloldalon van járda, vajon az vezet a jó út felé? Kiderül, hogy nem, vissza. Úgy döntöttem, hogy semmit nem bízok a véletlenre, megyek a 100-as busz megállójához. De az óránként közlekedik, és csak egy irányban az Örs Vezér Tere felé, úgyhogy ez a lehetőség is kiment. Úgyhogy elindultam az általam jónak vélt úton, de valami zsákutcát láttam, vagy az csak építkezés? Kiderült, hogy valami vásárcsarnokot építenek, és jönnek oldalról kocsik. Csak az lehet a jó irány. És ott a megváltó, az Albertirsai út, mely a térkép szerint elvezet a Hungexpo felé. És igaza volt. Innen már simán ment. Beléptem, megkaptam a jegyet. Továbbra is üdvözlöm azt a lányt, aki szorosra tette a csuklómra a karszalagot, alig bírtam leoperálni. -_-' Na mindegy, irány a K épület, karszalag bemutat, sima a bemenetel. Elkezdek szétnézni a standok között, mikor eszembe jut, hogy én nevezni akartam a karaoke versenyre. Gyorsan felszaladok, amikor nyugodtan konstatálom, hogy túl korán érkeztem. Még nagyban szerelték össze a cuccost, Tukeinonék meg próbáltak. De már nem volt sok hátra a nevezésig, csak 15 percet kellett várni. Közben beszélgettem az egyik Animecon fórumossal, Leeával. Jó fej volt, örülök, ha ilyenekkel ismerkedek meg. Jött a regisztráció, negyedikként fértem fel, Slayers (pontosabban Megumi Hayashibara. ^^'): Shakunetsu no Koi, feljegyezve. Nem nehéz dal ez egyébként. Kis hangtávokat énekel meg benne Megumi, aki ki tud énekelni egy oktávot, annak nyert ügye volt. A nagy durranást a tavaszi sakuraconra hagyom, mely Okui Masami: Mitsu dala lesz. 11-kor kezdődött a hagyományos karaoke. Nézegettem őket, de inkább a saját gondolataimmal voltam elfoglalva. Amúgysem hallottam sokat, mert kint egy öt tagú csapat bohóckodott... Csak akkor lett csend, amikor bejöttek, hogy karaokézzanak. Maximum the Hormone: What's Up People? Menten rosszul leszek. -_-' Nem a dalt utálom, nekem azzal nincs bajom, olyan, amilyen, de a dal lényegében részükről a hörgésről szólt... Nagy nehezen vége, jönnek a többiek. Vannak itt igazi énekesjelöltek. És feltűnt a színen Lam'O, aki jól nem ismert fel, ami nem csoda, hisz az előző, nyári conon nem találkoztunk úgy, csak később kerültem kapcsolatba vele a con fórumán, és utána MSN-en beszéltünk sokat. Egyébként ő volt az, aki megnyerte a nyári animecon karaoke versenyt. Közben figyeltem a hagyományos karaoke énekeket, most mintha jobb lenne, mint eddig. Vagy csak az én fülem lett toleránsabb? Mindegy. Később megjelent Lam'O öccse, Duong, ő már megismert, vele kicsit többet voltam együtt nyáron, mivel együtt Brawloztunk. És szinte az egész napot együtt töltöttük. Együtt néztük a karaokét, együtt néztük a PS3 játékokat (mivel Nintendo nem volt). Ez volt a két helyszín. Egyébként három PS3 játék volt. Egy Naruto, egy Uncharted, és egy Lost demo. Mivel nem szeretem a Lostot, mint sorozat, ezért maga a játék is teljesen hidegen hagyott. Az Uncharted igen élethű lett, szinte beleborzong az ember. Lehet, hogy elfogult vagyok (sőt, szinte biztos is), de MINTHA a Super Mario Galaxynek szebb lenne a grafikája. De szerintem csak azért látom így, mert a Galaxyt nem láttam még HD TV-n, régebbi TV-ken meg annyira lenyűgöző, tiszta, élénk a grafikája, hogy már csak emiatt is lehet szeretni. Duong csak Narutóval játszott, azzal tud játszani. Mondta, hogy remélte, hogy lesz Wii, mert PS3-mal (enyhe túlzással élve) bármikor tudnak játszani, de Wiivel nem, és azt is szereti. De nem sokáig maradtunk itt, mert 13-at ütött az óra (vagyis, ha üt, akkor 1-et ^^') amikor is kezdetét vette a karaoke verseny. Tehát negyedikként énekeltem. Jó-jó, csak az a baj, hogy nagyon hallatszik, ahogy izgulok. Én magam is visszahallottam magamat a hangfalból, hogy itt-ott úgy remeg a hangom, mintha vonaton ülnék. De mindenki azt mondta, hogy jó vagyok, amikor végeztem, az egyik zsűritag (mintha elismerően) bólint. Végül ma kikerült az Adarnára a végeredmény, 11. lettem a 15-ből 20,5 ponttal. Kezdetnek jó, mint első fellépés elégedett vagyok, csak tényleg ne hallatszódna, hogy izgulok... Most jut eszembe, hogy lehet, hogy a tavaszi con előtt az animekarácsonyon is lesz karaoke. Ott Okui Masami: It's DESTINY -Yatto Meguri Aeta- dalt fogom versenyre vinni. Ez egyébként a Tekkaman Blade II OVA valamelyik dala, így hirtelen nem jut eszembe, hogy melyik. De a siker érdekében, már az előtte levő hagyomásnyos karaokéban is fogok énekelni, hogy szokjam a szituációt. Végeztem, utána nem hallgattuk meg mindet, még egy párat, aztán vissza a konzol-részlegbe, én néha benéztem a mellette levő mozi-terembe, hogy épp mi megy, de most nem akartam leülni animézni, bár a Nanát néztem volna. Amikor untam a konzolt, akkor egyedül lementem a karaoke terembe, amit nem is bántam, mert hatalmas élményben volt részem. Legalábbis én annak éltem meg: Az utolsó karaoke versenyző, ha jól emlékszem, Hikari néven futott, és Rie Fu: Life is Like a Boat (Bleach 1. ending) dalt énekelte, de valami gyönyörűen! Úgy kell elképzelni, hogy mindig van egy kis nyüzsgés a karaoke-teremben, de amikor ez a lány énekelt, mindenki csendben lett, és rá figyelt. Nagyon szépen énekelt, vissza tudta hozni a dal igazi hangulatát, és engem nagyon kellemes érzés árasztott el miközben hallgattam őt. Biztos voltam benne, hogy ő fog nyerni, erre megtudom, hogy 8. lett... Most ez engem azért háborít fel, mert abból, hogy mások is akkora figyelemmel hallgatták, mint én, ebből arra következtettem, hogy mindenkinek tetszik. Erre 8. lett. Egyébként egy Vietnami lány lett a 2., ő is nagyon szépen énekelt, jó volt őt hallani. Aki nyert, az is jól énekelt, de nem volt rám különösebben hatással. Aztán, hogy kinek mi a véleménye, nem tudom. A verseny után megint hagyományos karaoke volt. A végefelé kezdtem el beszélgetni Mystrával, aki szintén confórumos. Szimpatikus volt az írásai alapján, néha olyanokat írt, úgy fogalmaz, hogy nevetek rajta, szerethető. Élőben sem okozott csalódást. Nem sokkal ezután Duong hazament, én egy kicsit még szétnéztem, aztán azon gondolkodtam, hogy elérem a 18.13-as vonatot, vagy sem? Felhívtam Trunert, szerinte még maradjak, és várjam meg a 18 órakor kezdődő eredményhirdetést, mert szerinte úgysem érném el a vonatot. Én maradtam volna, de már untam. Kint tanakodtam, hogy mi legyen, amikor meglátom Mystrát, elindult haza. Úgy döntöttem, hogy elkísérem, aztán visszajövök, de egész a Stadionokig mentünk el, úgyhogy mentem utána én is. Pont elment az orrom előtt a 18.13-as vonat, de nem baj, mert kijött a Truner, meg az egyik lánnyal amúgyis megbeszéltünk egy találkozót. Az Index fórum Zorán topicjába ír. Adott nekem egy pár DVD-t, amin régi Zorán koncertek vannak. Aztán a Truner megvárta velem a 19.13-as vonatot. És hazaindultam. Jó volt ez a nap, kicsit ilyen kvázi reneszánsz hangulata volt. Arra gondolok, hogy 2006. október 7-én az őszi animecon is hasonló volt abból a szempontból, hogy azt is egy emberrel töltöttem együtt, az Krisi volt. Tehát jó nap volt, remélhetőleg az Animekarácsony is hasonló lesz.

Ja igen. Szeretném megkérni azt a lányt, aki lefényképezett minket pizzával a kezünkben, hogy valamilyen úton-módon keressen már meg, és küldje már el a képet. Kíváncsi vagyok rá.

2009. október 16., péntek

Zorán: Tizenegy dal

Zorán az első három albumát három egymást követő évben adta ki, ezután tartott egy kis szünetet. Persze eddig sem vonult vissza, folyamatosan koncertezett. És 1982 elején Liszt Ferenc díjjal tüntették ki. Ezt erősíti meg az ebben az évben megjelent Tizenegy dal lemez.

Bár a cím egyszerű, a dalok mondanivalója annál fontosabb. Ez az album az összetartozásról, a szerelem fontosságáról szól, hogy tartozzunk valakihez, együtt könnyebb elviselni az élet nehézségeit. Ez Zorán egyik legbensőségesebb albuma.

Dalok listája

  1. 34 dal
  2. Az ünnep
  3. Szeretnél-e még?
  4. Ugye nem zavar?
  5. Hadd legyen
  6. De nincs béke... (Sed non est pax)
  7. Miért lett másképp?
  8. Coda II
  9. Ne várd a májust
  10. Nálad
  11. Hozzám tartozol

34 dal
Gondterhelt dallal indul az album. Zorán itt mondja ki nyíltan, hogy a társa nélkül gyenge. Az egyre erősödő zongorajáték arra utal, hogy Zorán harcol a kedveséért, semmiképp nem akar magányos maradni.

Az ünnep
Nagyon szép dal, arra hívja fel a figyelmet, ha még ha nehéz is az életünk, ne legyünk restek felfedezni az apró szépségeket, ezek tesznek igazán boldoggá minket. De Zorán máris felteszi a kérdést, vajon meddig tart a boldogság? A zene a boldogságot éli meg.

Szeretnél-e még?
Sok-sok kérdés, biztos, hogy vele tart élete párja, ha sok probléma van? Ha ő nem egészen olyan, amilyennek elképzelte? Vajon kitart mellette a sok nehézség után is? Ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Ugye nem zavar?
Legyen akármilyen szomorú, és befelé forduló egy Zorán album, soha nem felejt el mosolyogni. Ez a dal vidám, kicsit humoros, hogy tökéletesnek látja a párját. De azért reméli, hogy elnézi a hibáit. A zene vidám és könnyed.

Hadd legyen
Így huszonéves fejjel csodálkozom, hogy ez a dal átment a cenzúrán, ennél nyíltabban kimondani a kommunizmus nehézségeit, erre nem mindenki vállalkozik. Presser Gábor vokálja csak még hatásosabbá teszi a dalt.

De nincs béke... (Sed non est pax)
Szégyen-nem szégyen, ennek a dalnak a szövegét nemigen értem. A körülményét nem értem, hogy miért született meg. Aggódás a jövő miatt? Csak ezt tudom elképzelni. De nagyon hatásos lett. A zene nagyon jó lett.

Miért lett másképp?
Kicsit hasonlít a Felejtsd el dalra, ugyanúgy az elfeledett álmokról szól, amikor semmi nem olyan, amilyennek elterveztük, és nincs erőnk elfogadni az új helyzetet. A zene nyugodt, csendesen beletörődős, felkészült az új, nehéz életre.

Coda II
Egy rövid dal a II. albumon található Coda dal folytatása. Korántsem annyira tragikus hangulatú, sőt, optimista. Senki nem tudja, mit hozhat a jövő, a rövid szöveg egy váratlanul ért vidám életérzést dolgoz fel. A szintetizátor-zene fantasztikus!

Ne várd a májust
Ez volt az a dal, mely épp, hogy átment a cenzúrán. Csak úgy jelenhetett meg albumon, ha egy versszakot ( a legsúlyosabbat) kiveszik a szövegből. A gitárszólam nagyon szomorú a szöveghez hűen a szájharmonika csak megerősíti. Ne várjuk a vidám jövőt, amikor tudható, hogy nem lesz szép a holnap.

Nálad
A kedvenc dalom az albumról, a hangulata miatt. A világon semmi jó nem történik, de a párunk mellett elfelejthetjük a nehézségeket. A dal végén a gitár és szintetizátor-duett eszméletlen fantasztikus!

Hozzám tartozol
Eme dal némi optimizmusa feledteti az album szomorúságát. A zene nagy sebessége határozottságra utal, hogy szerelmét senki nem veheti el tőle. A szöveg sem tűr ellentmondást.

Talán jót tett a három év szünet, sokkal-sokkal komolyabb, és bensőségesebb album lett ez. Mindenképp érdemes beszerezni!

2009. október 13., kedd

Zorán: Az élet dolgai

Zoránról mindig a magas minőségű dalok jutnak eszembe, a fantasztikus, tartalmas zene, és a tartalommal, érzelmekkel megtöltött szöveg. Az 1991. június 17-én megjelent Az élet dolgai albumnak mégis külön kuriózum-értéke van. Több okból is. 1991, ugye már rendszerváltás utáni évek egyike, amikor a cenzúra már nem tiltakozott, amikor az énekesek ki akarták énekelni magukból a kommunizmus adta fájdalmakat. Zorán albuma többek között erről szól. Másrészt abból a szempontból is különleges, mert amikor 1991-ben megjelent, akkor nagyon sokan, nagyon hamar megvették a lemezt, kazettát, és hamar teljesen elfogyott (angol szavakkal élve Out of print). Ekkor a Rákóczi kiadó jóvoltából jelent meg az album, ugyanis Zorán elsők között volt, aki a rendszerváltás után elhagyta az állami kézben levő Hungaroton kiadót. Ám a Rákóczi kiadó időközben megszűnt, ellenben az albumra később is nagy igény volt. Így Zorán másik kiadót keresett, hogy megjelentesse másodjára is az albumot, így esett 1994-ben az Aréna kiadónál megélt egy második kiadást az album, immáron CD-n is hallható az anyag. Ellenben úgy tűnik, hogy ez mégsem volt elég. Ugyanis a rádiók kívánságműsorában valahányszor kértek egy dalt erről az albumról mindig csak annak az 1993-as unplugged koncert verzióját játszották le, még a második kiadás megjelenése után is, ezért a koncertverzió lett elterjedve. De az album 10. születésnapjának alkalmából a Universal Music ismét megjelentette az albumot, így már mindenki számára elérhető lett, és a rádiók is az eredeti verziót játszák.

Minden album fantasztikus Zorántól, mindegyiket másért lehet szeretni, de az élet dolgai a mai napig Zorán legjelentősebb munkássága. Igazi felnőtt-album, komoly, érett érzelmi világot igényel a dalok megértése. Az előző albumaiban is próbált nyíltan megszólalni amennyire csak a cenzúra engedte, de ez az első album, ahol nyíltan beszélhetett, és beszélt is a szocializmus szörnyűségeiről.

Dalok listája

  1. Eső előtt, eső után
  2. A szerelemnek múlnia kell
  3. Elmúlt a jó idő
  4. Ha másképp szeretnél
  5. Volt egy tánc
  6. Boldog idő
  7. Felejtsd el
  8. Jól megy nekünk
  9. Maradj még
  10. Az élet dolgai

Eső előtt, eső után
Szolid zenével indít az album, a szöveg pedig a megszakadt barátságokról szól, bár ez általánosságra is igaz. Sokszor mi is megfeledkezünk a barátunkról, amikor minden jól megy, és csak akkor fordulunk hozzá, amikor baj van. Meg is emlékezik a szép évekről, de a búcsúzás erősebben szólal meg.

A szerelemnek múlnia kell
Egyik legismertebb dal Zorántól, lényegében hasonlít az első dal szövegéhez, csak itt most nem a barátság van fókuszban, hanem a szerelem. Csak akkor érjük fel ésszel, hogy mekkora értéke van a szerelemnek, amikor elmúlt az érzés. És megtévesztő a címe, mert Zorán nem azt akarja hangsúlyozni, hogy a szerelemnek márpedig múlnia kell, hanem arra a tényre akar rávilágítani, hogy csak akkor érezzük a szerelem értékét, amikor elmúlt.

Elmúlt a jó idő
A zene professzionizmusa nagyon megjelenik ebben a dalban. A szöveg pedig egy elmúlt szerelemről szól, elment vele a jó idő, és semmi nem maradt, ami szép lenne. Nagyon érdekes, hogy Zorán elképzeli, hogy milyen lehet annak a lánynak máshol. És a végén mondja, hogy bár vége, de tovább kell lépni. Ritka szép befejezése egy szomorú szerelmes dalnak.

Ha másképp szeretnél
Érett szerelemről szól ez a dal, kicsit másképp énekli meg a több éves házasság utáni érzelmeket, amikor az ember már vágyik a saját kis közegében egyedül maradni, de ugyanakkor rossz, hogy távol van tőle. A zene szolid és gyönyörű, a 2. refrén utáni gitárszóló nagyon széppé teszi dalt.

Volt egy tánc
Talán nem is túlzok, ha elérkeztünk a dal csúcspontjához. Ez az a dal, ahol gyerekkoráról mesél Zorán, azok szörnyűségeiről. Először a 2. világháború előtti szép évekről, majd amikor az apja katona volt a 2. világháborúban, utána, amikor Magyarországra költöztek, és jött az a rettegett autó, amikor koholt vádakkal 3 évre börtönbe zárták az apját. Utána már az sem volt baj, hogy már nem maradt semmijük 3 év múlva, csak hazatért az apjuk. Végül 1956, amikor el akartak menni, de végül maradtak, és a jelenkor. Tényleg semmiért vesztek álmok. Eszményi Viktória éneke, és a gyönyörű zene mind hozzájárultak ahhoz Zorán repertoárjának legszebb dala legyen ez.

Boldog idő
Szóljon egy dal a felhőtlen fiatalkorról, amikor reméltük, hogy miénk a világ. Bármi történt, szép volt az a régi szép idő, de annak is vége lett. A zene is ehhez hűen vidám, egyfajta ellenpólusa a többi dalnak, mégis illeszkedik az albumhoz.

Felejtsd el
Egy dal a naivitásról, és hogy építjük az álmunkat, de az idők során az álmok elvesztek. És ahogy telnek az évek, ráébredünk, hogy mennyire más az élet, mint ahogy elképzeltük. Nagyon érdekes, hogy az ének és a zene egyaránt csalódottságot sugallt.

Jól megy nekünk
A cím alapján vidámnak tűnik a dal, de ahogy megszólal a zene, és a szöveg, ráébredünk, hogy mindez csak irónia. De kellemes hallgatni, az irónia ellenére még sincs rossz érzésünk a dal hallatán.

Maradj még
Ez a dal is egy sokéves szerelmet dolgoz fel, régi emlékek dúlják fel az idilli pillanatokat. És sok minden történt az elmúlt évek alatt, és sok megpróbáltatás után megbűnhődött, és maradjanak együtt végig. A zene nagyon szép, és reményteli. Ugyanis kifejezetten nyugodt, vágyik a csendes szép évekre.

Az élet dolgai
Szinte összefoglalja az egész albumot, az élet nagy kérdéseire keresi a választ, és kigúnyolja a nagyokosokat, akik azt hiszik, hogy mindent tudnak, holott az élet teljesen más. Nagyon érdekes, hogy az ének a verséknél nagyon csalódott, gondterhelt, de a refrén valamivel jobban hangzik. Kicsit olyan, mintha Zorán beletörődne, hogy ez az élet rendje. Lehetne jobb is az élet, de amikor túl jó lenne minden, akkor az élet dolgai tesznek róla, hogy a földön maradjunk. A zene nagyon erős.

Az album nemcsak azért erős, mert nyíltan mondja ki a dolgokat, hanem maga a minősége is minden dalnál egyenletesen magas. Nemcsak a szöveg sugallja meg, hogy miről szól a dal, hanem az ének, és a zene is alkalmazkodik a szöveg hangulatához. Nagyon ritka az ennyire magas minőségű album!

2009. október 10., szombat

Zorán: Közös szavakból

Zorán: Közös szavakból CD borító

Zoránnak gyerekkorom óta rajongója vagyok. Persze akkor még nem tudtam értelmezni a szöveget, csak tetszett a zene hangulata. Nagyon érdekes, hogy mindig, amikor új album jelenik meg, akkor soha nem mondjuk azt, hogy ez unalmas, azt már hallottuk korábban, hanem minden albumon tud valami újat mutatni! Mi ennek a titka? Talán nemcsak az, hogy Presser Gábor személyében Magyarország szinte elsőszámú zeneszerzője írja neki a zenét, és testvére, Sztevanovity Dusán írja neki a szöveget, hanem ezek mellett még az is, hogy nem mennek kvázi a divat után, hogy minden évben új stúdiólemez, hanem, amikor kompletten elkészül egy zenei anyag, akkor összeülnek, és felveszik lemezre. A Közös szavakból CD is 5 évvel az utolsó stúdióalbum után jelent meg, az Így alakult után.

Szinte biztos voltam benne, amikor megvettem a CD-t, hogy ismét egy minőségi albumot tartok a kezemben, és nem csalódtam. 2006. november 20-án egy fantasztikus album jelent meg.

Dalok listája

  1. Penitencia
  2. Közös szavakból
  3. Ki figyel rám?
  4. Alszol a vállamon
  5. Harminc
  6. Maradj a hangszernél
  7. Hiába vársz
  8. A máshol élők városa
  9. Vihar
  10. Csak a szerelem
  11. A sziget

Penitencia
Életemben nem hallottam ezt a szót, úgy kerestem utána a neten, hogy mit jelenthet, mert nem nagyon írtak róla. Valami bűnbánattal kapcsolatos. A dal egy képzeletbeli utazás Isten színe elé, mit mondunk neki, amikor majd színt kell vallani? A dal nagyon merészen szembeállít a világban szinte már általánosságban “megtalálható” bűnökkel, és a végén emlékeztet, hogy a rossz tetteinket ha nem ismerjük be, akkor a büntetés nem marad el. A zenét nagyon szeretem.

Közös szavakból
Egy dal a társadalmi megosztottságról. Hiába vagyunk mind emberek, ha világnézetünk, gondolkodásunk más, és ez sajnos sokszor vitákat szít. A zene teljesen átlagos, az a Zorántól megszokott elegánsan magas minőségű.

Ki figyel rám?
Az embernek nemcsak akkor vannak szüksége barátra, amikor annyi jó dolog történik, hanem a nehéz időkben, erre világít rá ez a dal kissé keserűen. A zene pedig nagyon alkalmazkodik ehhez. A szájharmonika keserű szólama, a vonós hangszerek kísérete, megemeli a dal hangulatát, de nem teszi rosszkedvűvé az embert.

Alszol a vállamon
Nagyon jó vidámságot hallani, meghitt idilli pillanatokat. Kifejezetten kellemessé teszi az egész albumot, hogy van egy ilyen vidám dal. A zene végig ilyen kellemesen lassú, majd a végére egyszer csak megerősödik, mint egy kvázi felébresztve az idilli pillanatból, de semmi esetre sem űzi el azokat.

Harminc
Ki hinné, hogy Zorán, Dusán és Presser Gábor munkássága már 30 éve tart? Az elmúlt 30 év történéseit idézik fel, hogyan készült az első lemez, majd szembenézés a cenzúrával, aztán egy kis szelet a jelenkorból. Mind a zene, mind a szöveg, könnyed, vidám, humoros, pozitívan emlékszik vissza az elmúlt évekre. És az sem elhanyagolható szempont, hogy mind a hárman megemlékeznek, a régi időkre, hisz Presser Gábor és Dusán is énekel.

Maradj a hangszernél
A tinédzser korok és a fiatal felnőttkor megváltó gondolatait idézi fel ez a dal, amikor megrészegülve a gondolattól, hogy előttünk az egész élet, képesek vagyunk azt hinni, hogy utat törve magunknak, még tehetünk nagyot a világért, de évek múlva kijózanodnak gondolataink, kvázi az öreg megszólal bennünk, hogy maradjunk a hangszernél. Nagyon tanulságos szöveg. A zene meg ehhez hűen erős.

Hiába vársz
Sokszor előfordul, hogy életünk pályáján megrekedünk, de valamiért nem vagyunk képesek továbblépni. Hogy most egy régi hangulat, vagy a fájdalommal való szembenézés az, ami nem enged tovább utunkon, nem tudni, de nem megy. Pedig tudjuk, hogy még sok szép vár minket az életben. De mégsem… A zene pedig nagyon jól aláfesti lelkünkben levő vívódást. Ezt szimbolizálja a pályaudvar.

A máshol élők városa
Ez a dal gyakorlatilag az előző dal egy továbbgondolt változata is lehetne, mi van azokkal az emberekkel, akik nemcsak megrekedtek, de nem képesek továbblépni. Róluk szól ez a dal, a hajléktalanok problémájáról. Ha azt gondolnánk, hogy megérdemlik a sorsukat, érdemes lenne átgondolni, hogy biztos, hogy érdemes általánosítani? Érdekes története van a dalnak, eredetileg a Körben című CD-n tervezték a dalt megjelentetni, ugyanis ez egy feldolgozás lenne Bruce Springsteen: Streets of Philadelphia dalának, de a kiadó és az énekes nem járult hozzá. Viszont annyira jónak találták Dusán szövegét, hogy Presser Gábor újrahangszerelte a dalt, így büntetlenül értékesíti Zorán repertoárját.

Vihar
Kicsit belsős dal ez, ugyanis egy pár vitáját mutatja be, amikor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a szeretet nem mindig van jelen hangosan, akkor már nem úgy nézünk rá, mint régen. De ha ezt megértjük, akkor minden rendbe jöhet. Annyira professzionális a szöveg, hogy nem is tudom hogy jellemezni, talán nem is az én dolgom, de nagyon gyönyörű.

Csak a szerelem
Ami végig meglapult a dalokban, az itt kiteljesedik. Minden érzelem, a minden hangszer, az itt megjelenik. Habár igyekszünk megfelelni a mindennapok elvárásainak, az az igazi világ, ahol átölelhetjük egymást a partnerünkkel. "Ne légy fiatal, és ne úgy szép, ahogy a címlapok szeretnék!" Ez pedig a legbölcsebb intelem az egész világnak, amit érdemes megfogadni.

A sziget
Ilyen szépen lezárni egy albumot, ez szinte csak Zoránra jellemző. A sziget a reményt szimbolizálja, mely olvad, és ha már tényleg minden hit, remény elveszett, legalább jele maradjon, hogy egykor hittünk egy szép, új világban. Presser Gábor zongora-produkciója feledhetetlenné teszi a dalt!

Sokan nem is hinnénk, hogy ennyi év után is lehet valami újat, maradandót alkotni. Ahány albumot készít Zorán, mindegyiket a magas minőség jellemzi. Ez az album pedig csak ékesíti ezt a repertoárt. Ahhoz, hogy ezt az albumot igazán értékelni tudjuk, érdemes kikapcsolni a külvilágot, és mintegy szertartásként végighallgatni a dalokat, mert feledhetetlen 44 percben lesz részünk!

2009. október 9., péntek

Az első

Üdvözlök mindenkit a blogomban! Már isten tudja hányadik blogomat hozom létre, de ez az első ilyen blog, ahol zenei kedvenceimről szeretnék írni. Albumismertető, értékelések, vélemények, ajánlások. Kik fognak helyet kapni? Japánból: Megumi Hayashibara, Masami Okui a nagy kedvenceim, de néha írni fogok Chihiro Yonekuráról, Tomoe Ohmiról, meg egy-két japán énekes/előadóról, akiknek meghallgattam egy-egy albumát, dalát. Magyar kedvenceim: LGT, Zorán, Metro, Skorpió. Igen, én a régi a magyar rock/beat zenét szeretem, és mivel a ’80-as években köztudottan rossz irányba indult el a magyar zene, ezért én itt személy szerint meg is álltam. 2006-ban ismerkedtem meg az animékkel, így letten rajongója a JPOP zenének, mert felfedeztem, hogy a mai japán zene az átlaghoz képest igényes, őszinte és vidám. Ezek számomra nagyon fontos dolgok egy zenében. Meg persze a hangulat. Lényegében ennyi, és akkor lássuk az első album-értékelésemet.

(Megjegyzés: Ez volt az első blogpostom a Wordpress-es blogomban.)

2008. május 14., szerda

Talán helyreáll a rend?

Ki tudja? Visszavette az Ocarina of Time az ezüstérmet, sikerült felülkerekednie a X360-as GTAIV-en. A PS3-as GTAIV is nagyon megközelítette az OoT-t, úgyhogy szerintem visszakapja a jól megérdemelt első helyét. Nekem semmi bajom nincs az új játékokkal, biztos nagyon jók lehetnek ezek is. De nehogymár egy alvilágban játszódó játék vegye el az OoT-től az első helyet! Nem ez az első eset, hogy az OoT-nek megbillent a trónja. Tavaly év végén a Super Mario Galaxy vette át az első helyet átmenetileg. Én azt gondolom, hogy sokak nevében beszélek akkor, amikor mondom, hogy százszor inkább a Super Mario Galaxy, mint a GTAIV. Egyébként játszottam egy kicsit a SMG-vel, és megérdemelten van az élvonalban (Most a 4. helyezett) mert nemcsakhogy gyönyörű a grafikája, hanem iszonyat hangulatos. Nagyon sokat merít a régi Mario játékokból ilyen téren. Egy idegesítő elem van benne, hogy az elején ahogy bemondja Mario hangja Charles Martinet azt, hogy Super Mario Galaxy. Azzal ki lehetne kergetni a világból, de amúgy nagyon jó játék!

http://www.gamerankings.com/itemrankings/simpleratings.asp?rankings=y

Egyébként egy koncertről jövök haza. Lehet, hogy sokan furcsállják, hogy 22 éves létemre Zorán koncertre járok, de nagyon nagy rajongója és tisztelője vagyok az énekesnek. Egészen 6-7 éves korom óta ismerem, és szeretem a dalait. Szinte mindegyikhez kötődik egy kellemes emlék, vagy érzés. És ez a koncert elgondolkodtatott. Hogy több, mint 40 éve van a Magyar zenei piacon, és még mindig ekkora életerő van benne. A 2006-ban megjelent Közös Szavakból c. stúdióalbuma ékes bizonyítéka annak, hogy még tud újat felmutatni, és van keresnivalója.

Nagyon érdekesnek tartom, hogy itt, Békéscsabán kibővítik a Csaba Centert, megduplázzák az alapterületet. Így se kicsi, mert 3 emeletes, de ezzel a kibővítéssel ez lesz a vidéki plázák közül legnagyobb. Így kb. akkora lesz, mint Pesten az Árkád üzletház. Csak nem 2, hanem 3 emeletes lesz. Azért lep meg ez a kibővítés, mert tudtom szerint Békéscsaba az utolsók között van gazdasági fejlettség szintjén, és elég sokan élnek minimálbéren. És pont az ilyen drága boltok nyitnak. Mondjuk jöhetne egy 576-os üzlet is…

2006. május 28., vasárnap

Zorán: 1997

Már nagyon kicsi koromban is nagyon szerettem Zoránt, és ez a szeretet megmaradt egész a mai napig, és szerintem egész életemen át fog kísérni. Miért szeretem? Mert nagyon kellemes a dallam, és elgondolkodtató a szöveg. És nagyon szeretem, ha egy szövegen lehet gondolkodni. Most talán az egyik legértékesebb albumát veszem nagyító alá, a címe szerényen 1997. Érdemes szemügyre venni a borítót. Egy szomorú, jövőjén tanácstalanul gondolkodó férfit láthatunk. Érdemes tudni, hogy Zorán felesége 1996. novemberében elhunyt, és a fájdalom érzése tükröződik, mind a borítón, mind a dalokban. Azt gondolom, hogy magánéleti tragédiát dalokban feldolgozni nagyon merész vállalkozás. Zorán megtette. Nemcsak a szövegben érződik, hanem a hangjában is, hisz mélyebb tónusban énekel, meg a zene is nagyon szomorkás, szinte mindegyik dalban. Vannak dalok, melyek egyértelműen kifejezik a gyász szörnyű érzését, mint pl.: Csak játék, Ahol jó volt. Viszont sokkal elgondolkodtatóbbak azok a dalszövegek, melyek átvitt értelemben közvetítik a gyász tartalmát, mint pl.: Hová megyünk, Szállj fel újra. Emellett helyet kapott egy egész életét áttekintő dal, a Több, mint félszáz év. A belső borító hangulata is nagyon lehangoló szürke színárnyalat. Ennek együttes összetevőjéből lett a Zorán-életmű egyik legértékesebb darabja ez az album.