2009. március 25., szerda

eBay használati segédlet

Van egy olyan gondolatom, hogy akik olvassák a blogot, azokban esetleg felmerülhetett az igény (már aki nem tag) hogy kipróbálja az eBayt, és vásárolhassanak maguknak olyan dolgot, amit szeretnének maguknak tudni, esetenként jóval kezdezőbb áron. Ehhez szeretnék egy kis segítséget nyújtani.

Hogyan definiálható az eBay? Végülis ugyanolyan, mint a Vatera, vagy a Teszvesz, csak nemzetközi szinten. Tehát, lehet eladni, vásárolni, vagy licitálni. És bizony tényleg szinte mindent meg lehet vásárolni, ami kézzel fogható, mert a világon szinte mindenki számára elérhető, és olyan dolgokat is lehet kapni, amiket csak egy bizonyos régióban, pl. japán játékokat. Ebben más, mint a magyar licitáló oldalak, na meg az sem utolsó szempont, hogy nagyobb a bizalom egymás itánt, és nemcsak azért, mert ha nem megy minden jól, akkor biztos negatívat fog adni, hanem meg merem kockáztatni, hogy alapvető emberi bizalom, és becsület is megvan bennük, de erről majd később.

Most lássuk a regisztráció menetét. Nagyon fontos, hogy minden adatot megadjunk, kitöltetlen mezővel a regisztráció sikertelen. megbízható az eBay, biztos, hogy nem adják át harmadik személynek a személyes adatainkat, illetve csak a másik félnek sikeres licit után. Elég az egyik eBayre regisztrálni, az aztán az összes többi eBayen használható. Én a brit eBayt részesítem előnyben, de az amerikai, német, ausztrál eBay is sok jó dolgot rejt magában, és ha már nagyon nem találom meg a keresett terméket, akkor hívom segítségül a francia, olasz, vagy spanyol eBayt. Ezek mind használhatók egy felhasználóként. Amennyiben a regisztrációs mezőt kitöltöttük, akkor kapunk az E-mail címre egy aktiváló-linket, amivel megerősíthetjük a regsztrációnkat.

Viszont ezzel csak licitálást, vásárlást lehet intézni. Ha valaki eladni is szeretne, annak szüksége lesz bankkártyára. De nem is akármilyenre, mert külföldön csak dombornyomott kártyával lehet fizetni. Ez Visa vagy MasterCard lehet. Aki rendelkezik ilyen kártyával, annak érdemes a forintszámla mellé külön devizaszámlát vezetni, mert így pontosan annyi euró/dollár/font megy le a számlánkról, vagy megy fel rá, amennyi pénzről szó van.

Licit előtt mire figyeljünk? Azt tudni kell, hogy szinte az összes eladó a Paypal fizetési módot részesíti előnyben. Hogy mi ez, arról később írok. Amennyiben nem paypallel szeretnénk fizetni, mindenképp beszéljük meg előbb az eladóval, hogy az általunk választott fizetési mód megfelel-e neki, mert nem biztos, hogy igen, és utólag sok kellemetlenség adódhat, hogy ezt hogy oldjátok meg. Tehát, licit előtt mindig előbb kérdezni. Ha elsőre nem megy bele, akkor én szoktam néha utána írni, hogy ez nekem nagyon kell, hogy biztos lehet abban, hogy ki fogom fizetni, és meg fogja kapni a pénzt. Nem mindig, de előfordult, hogy így már belementek. Még egy fontos tényező: Ha Amerikából kívánunk licitálni, és ha nagyon drágálljuk a postaköltséget, akkor azt is érdemes megkérdezni, hogy nincs-e olcsóbb, mert azért szokták a drágábbat írni, mert akkor első osztályú küldeményként megy, és szinte 100%, hogy megérkezik, ezáltal leveszi az eladó a terhet a válláról, hogy ő mindent jól csinált. De mindig van olcsóbb postaköltség. Ha ilyet kérünk, mindig ígérjük meg, hogy vállaljuk a felelősséget, és ha nem érkezne meg a termék, akkor nem reklamálunk, mert akkor szinte biztos, hogy lesz egy olyan pk, mely legalább feleannyiba kerül, mint a meghirdetett. És nem kell félni, mert olyankor is szinte mindig megérkezik, és általában 1 héten belül.

A licitálás a következőképp történik: Ha megláttunk egy terméket, ami szimpatikus, és anyagi keretünk is van rá, és ha több nap van a licit lejártáig, akkor érdemes rákattintani az adott terméken belül a "Watch this item in my eBay!" linkre. Így eltárolódik a termék linkje a "My eBay" részlegünkbe, így ha később szeretnénk megnézni hogy áll a termékünk, akkor elég csak a My eBay linkre rákattintani, ugyanis van egy fontos íratlan szabály: SOHA NE licitáljuk az utolsó percek lejárta előtt! Azzal, hogy pl. 6 nappal a lejárta előtt licitálunk meg valamit, azzal csak a végső árat emeljük meg, mert úgyis lesz addig valaki, aki túllicitálja. Én is nem egyszer jártam már úgy, soha nem felejtem el, amikor vadásztam a Mario Party 2-t, hogy napokkal előtte meglicitáltam, de mindig túllicitálták, és még akkor is kapunk E-mailes értesítést a licit lejártáról, ha nem nyertük meg az adott terméket. Ebben kiírták, hogy végül mennyiért kelt el a termék, és én csak lestem, hogy egyes elvetemült gyűjtők akár az eredeti ár fölé is mennek, csak hogy a birtokukban legyen az áhított játék, jelen esetben a Mario Party 2, ami nagyon ritka, ezért nagyon drágán is adják. Gyakorlottabb licitálók azt szokták csinálni, hogy amikor már csak 1-2 perc van hátra, akkor két ablakban megnyitják a terméket, az egyikben folyamatosan frissítik, a másikban, meg (ha túllicitálták) magasabb licitet tesz. És tényleg, komplett verseny megy 1-1 termékért.
A licitről még egy fontos tudnivaló. Mindig, amikor licitálni szeretnék, érdemes előbb elgondolkodni azon, hogy mennyi az a maximum ár, amit kiadnánk érte. Mert tételezzük fel, hogy mondjuk van a brit eBayen egy Zelda Phantom Hourglass játék, aminek látjuk, hogy 5 fonton áll a licitje, és ha mi akár 20 fontot is kiadnánk érte, akkor ne habozzunk 20-at írni. Ekkor a következő történik: Ha megvan a licit, akkor nem azt írja ki, hogy 20 font eddig a licit mértéke, hanem mondjuk 5.10. És ez jó nekünk, mert aki mondjuk következő (utánunk levő) licitnek megadja az 5.10-es értéket, azt nem fogadja el a gép, mérten, hogy tudja, hogy mi akár 20 fontot is kiadnánk érte. És ha véget ér a licit, és nem licitálják túl, akkor nem 20 fontot kell érte kiadni, hanem mindig annyival egy lépcsőfoknyival többet, amennyi az utolsó licit volt. Tehát, ha mondjuk 10 fontot adott érte valaki, akkor a végső fizetési összeg 10.10 lesz nekünk. Szóval ravasz dolog ez az eBay, sokat lehet nyerni, de egy meggondolatlan mozdulattal legalább ugyanennyit lehet veszíteni.

Ha egy licitet megnyertünk, vagy megvásároltuk "Buy it Now"-val, akkor kapunk egy E-mailes értesítést arról hogy miénk a termék, és megkapjuk az eladó adatait. Mindenképp írjünk neki E-mailt, pláne, ha másképp fizetünk. Hogy milyen fizetési módok merülhetnek fel? A legelfogadottabb, a Paypal. Van egy weboldala, ahova beregisztrálhatjuk a dombornyomott kártyánkat. Aztán ezzel a weboldallal is lehet külföldre pénzt átutalni. Ennek három nagy előnye van: 1. Az utalás teljesen ingyenes, 2. Azonnal megkapja a másik fél a pénzt, 3. Teljesen megbízható, csak pontos összeget utal át, se többet, se kevesebbet. Ha sikeres az utalás, akkor az eladó értesít minket, hogy megvan a pénz, küldi a terméket. Ez a legegyszerűbb, ezért szeretik sokan. A második ismert fizetési módszer a bankkártyás utalás. A sikeres külföldi utaláshoz egy nagyon hosszú egyedi kódra lesz szükség az eladótól, ezzel tudunk utalni külföldre. Az utalás összege általában csak másnap érkezik meg a másik fél számlájára, és ez nekünk plusz költségbe fáj. Harmadik lehetőség postán keresztük csekkel fizetni, ekkor az eladó lakcímére lesz szükség, de ez nem ajánlott, mert nagyon drága a feladási díj. És végül a negyedik módszer, amit én leggyakrabban szoktam alkalmazni, az hogy postán, borítékban feladjuk a pénzt. Még ebbe szoktak a leginkább belemenni az eladók. Ekkor azt kell csinálni, hogy el kell menni egy pénzváltóhoz, ugyanis nekünk az adott ország valutájával kell fizetni. Kérni dollárban, vagy bármi másban az adott összeget, és kifizetni. Ha ez megvan, akkor le kell zárni egy borítékba, megcímezni, és lehetőleg elsőbbségivel. Ajánlva nem fontos feladni, mert sokkal drágább, és így is-úgy is megérkezik a levél a másik félhez. Az ajánlás csak arra szolgál, hogy ha esetleg valami probléma merülne fel, akkor van egy azonosítója a levelünknek, és tudják, hogy mi történt vele. Elsőbbségit viszont érdemes rárakni, mert az csak max. 50 forint, és sokkal gyorsabban érkezik meg oda a levél. Így Amerikába általában 440 forint, a világ többi országába is hasonló összegű lehet. Ha megérkezett a pénz, akkor kapunk egy értesítést, és küldi a másik fél a terméket. De ahogy feljebb írtam, a fizetési, és a szállítási módot mindig még a licit alatt érdemes megbeszélni az eladóval, nehogy utólag érjenek kellemetlenségek.

Általában a küldéstől számítva 1 hét alatt érkezik meg Magyarországra a termék. Ha megvan, és minden rendben van, akkor már csak egy dolgunk maradt hátra: Visszajelzést (feedback) hagyni. Ezt a kis link a My eBayen belül kell kitartóan keresni, mert jól elrejtették. De érdemes, mert ha elégedettek vagyunk, ez lehet a hálának egy jele, mert még a tízezer feletti értékeltek is szoktak örülni egy-egy pozitívnak. Sajnos előfordult, hogy semlegeset, vagy negatívat hagynak azok, akik elégedetlenek. És itt jön képbe a százalékos rendszer, amit minden felhasználónév mellett láthatunk. Ez az összes értékeléshez képest a pozitív minősítések arányát láthatjuk. Nincs erre konkrét törvény, ezt magamnak szoktam mondogatni, hogy 95% felett teljesen megbízható, 90-95% azért érdemes szétnézni a profiljában, de 90% alatt már előfordulhat, hogy több komoly hibát vétett, ezeket már érdemes óvatosan kezelni.

Röviden ennyi lenne. Remélem, többen kedvet kaptatok az eBay használatára. Sikeres licitet, és egyvalamit nem szabad elfeledni: Okosan, és felelősséggel licitálni és vásárolni!

2009. március 24., kedd

Master Quest – Baljós kezdetek

Most már nagyon kíváncsi voltam, hogy mi az a nehézség, ami övezi a Master Questet, ezért tettem egy próbát vele. A történet, a kard, és a pajzs megszerzése ugyanaz. Ha ezek megvannak, mehetünk az "Inside the Deku Tree" dungeonba. Maga a hely ugyanúgy néz ki, mint az eredetiben, a különbség az ellenfelekben van. Például kaptunk denevéreket, meg szinte mindenki máshol van. Az egyik legijesztőbb az volt, amikor egyszercsak elém ugrott a kis Gohma-gyerek. A másik, meg egy dobozban rejtett Gold Skulltula. Na mondom, szépen kezdődik. Nem is bírtam sokáig, elszenvedtem az első halálomat. Vajon hány halálom lesz a végére? Mondjuk érdekes, egyes híresztelések szerint a Water Temple pont, hogy itt könnyebb. Hát erre majd kíváncsi leszek.

Újabb Zeldás és nem Zeldás szerzemények

Én szeretem a postát, sokat szolgálnak engem. Ma is hozott nekem 2 csomagot:

Két Game Boy Coloros Zelda füzete. Ezt kárpótlásként kaptam, mert ugye rendeltem korábban a Zelda II-t eredetileg füzettel, de azt nem kaptam hozzá. Cserébe megküldte ezeket. Tetszik nekem. Ugyan nincsenek meg a játékok, de kedvet adott a Link's Awakeninghez. Végülis nincs nagy különbség. ^^' Mármint grafikai megjelenítés terén. Remélhetőleg ezeket a játékokat is be tudom majd szerezni. Egyenlőre a Link's Awakeningeket vigyem végig.

A 2 Megumi Hayashibara kislemez meg Amerikából jött 4 munkanap alatt ideért. És komolyan nem értem, hogy mit riogatnak az amerikaiak 30 dolláros pk-val, amikor ez a kettő 4.80 volt. Ezért javasolt lealkudni a postaköltséget a lehető legolcsóbbra, mert látható, hogy megérkezett, ráadásul lehet, hogy így hamarabb jött meg. A bal oldalt látható kislemez a Yume Hurry Up 1993-as megjelenésű, és a korából adódóan kissé lestrapált állapotban van a papírtokja, de maga a lemez szinte karcmentes. Ez a kislemez azért különlegesség (számomra), mert a 37 Megumi kislemezből ez a 33. legeladottabb. Na most ez így lehet, hogy viccesen jön ki, de soha nem arra kell gondolni, hogy biztos megbukott, alig pár száz ment el belőle. Na és mi van akkor, ha csak pár százat gyártottak belőle? Akkor meg igazi kincs. A dal egyébként a kedvenc Megumi nagylemezemen, a SpHERE-en szerepel. A mellette látható House Cat kislemez már sokkal sikeresebb volt, bár én ezt is különlegességnek tartom számon, mert a dal szövegének enyhe erotikus beütése van. Attól nem számít 18+nak egy dal, hogy Megumi ilyet énekel: "You're just so cool!" vagy "I feel so hot". Maga a zene ritmusa is pörgős, és a kislemezen szereplő képeken is enyhén erotikus pillantásokat vet ránk Megumi kisasszony. Nagyon örülök nekik, és ezzel még korántsincs vége a gyűjtemény bővítésének!

2009. március 22., vasárnap

Egy kis helyesírási segédlet

Ahogy terjed az internet, úgy egyre több ember kap teret arra, hogy fórumokon, meg hasonló helyeken hangot adjon a véleményének. És gondolom nemcsak én vagyok az, aki találkozott már olyan emberrel, akinek a helyesírására nem ötöst adtunk volna. ^^'

Az egyik legelterjedtebb helyesírási hiba az az idegen szavak ragozása. Régen az angol tanáromtól úgy tanultam, hogy csak azokat az idegen eredetű szavakat kell kötőjellel ragozni, melynek utolsó betűjét nem ejtjük ki. Ezt logikusnak is gondoltam magamban. Ám az utóbbi 2-3 évben azt látom, hogy boldog-boldogtalan minden idegen eredetű szót kötőjellel választ el. Márpedig pl. egy videojátékkal foglalkozó oldalnál ezt nagyon fontos lenne tudni. Először csak átsiklottam felette, hogy biztos rosszul tudják, majd kijavítja valaki. Aztán annyira elterjedt lett ez a mindent kötőjellel elválasztunk dolog, hogy már kezdett idegesíteni. Aztán, amikor írott sajtóban (folyóirat pl.) is találkoztam néha ilyennel, arra gondoltam, hogy hát csak én tudok már valamit rosszul, mert ez nem lehet igaz, hogy ennyi ember téved. Utánanéztem, és bizonyos helyesírással foglalkozó komoly weboldalak engem igazoltak.

Minden olyan idegen eredetű szót, aminek az utolsó betűjét kiejtük, azt írásban nem kötőjellel válaszjuk el. Példa: Slayerst, UbiSoftnak, Linkkel, stb.
És ehhez kapcsolódik egy nemrég elterjedt nagyon súlyos helyesírási hiba, hogy a -val, -vel ragozást, egyszerűen leegyszerűsítik -al, -elre. Ezt még leírni is borzalmas, nemhogy olvasni.
Erre jön még egy nagyon fontos szabály: Azokat az idegen eredetű szavakat, melyeknek utolsó magánhangzója rövid, azt át kell írni hosszú betűre, ha ragozzuk. Példa: Nintendo -> Nintendóra, Mario -> Marióval.
A -val, -vel raghoz kapcsolódik az is, hogy ha olyan idegen eredetű szóval találkozunk, melynek utolsó betűjét nem a magyar fonetika szerint ejtjük ki, annak a ragja teljesen hasonul az utolsó KIEJTETT mássalhangzóhoz. Példa: Sonickal. De ezt a ragozást a nagy magyar történelmi személyiségek ragozására is használjuk, pl. Babitscsal, Kossuthtal.

És most jön a kötőjeles részleg. Tehát, mint az elején írtam, csak azokat az idegen eredetű szavakat ragozzuk kötőjellel, melyek utolsó betűit nem ejtjük ki, vagy ahogy nyelvészek mondják, néma betű után. Példa: Time-nak, engine-t, franchise-tól. És szinte az összes francia szót kötőjellel választjuk el, mert ők szinte soha nem ejtik ki az utolsó betűt. A -val, -vel ragozás esetén meg, ahogy feljebb írtam, az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz hasonul, ez a szabály ide is vonatkozik, pl. franchise-zal.

De vannak kivételek is. Azokat az idegen szavakat, melyek két, vagy több szóból állnak, azokat minden esetben kötőjellel választjuk el. pl. Resident Evil-i, Wind Waker-rel. (ezt még én sem tudtam. ^^')

Még egy fontos szabály: Azokat az idegen szavakat is kötőjellel kell elválasztani, melyek kettős utolső betűvel végződnek, pl. Silent Hill-lel.

A lényeg tehát a következő: Mindig gondoljuk át magunkban, hogy az adott idegen szót, amit ragozni szeretnénk, annak az utolsó betűjét kiejtük-e vagy sem. Ha igen, nem kell kötőjel, (bizonyos kivételekkel, mert ugye a magyar nyelv attól szép, hogy vannak kivételek) ha pedig nem ejtjük ki, akkor kell kötőjel. Ennél már csak az volt a rosszabb, amikor egy pár helyen láttam, hogy MAGYAR SZÓT is kötőjellel ragoznak. Na mondom magamban, ezt már nem kéne. ^^'

Aki esetleg szakszavakkal olvasnak a témáról, annak ajánlom figyelmébe a Magyar Helyesírás Szabályai könyv szabályzati részlegét. Ez pdf formátum, és erről, amit írtam, a 62-63. oldalon olvashatunk.

És ha már helyesírás, akkor egy másik nagyon fontos problémával is szeretnék foglalkozni. Ugyanis, akik animések, azok egy része ugye foglalkozik a Japán nyelvvel. És mindig vita van arról, hogy kell átírni ezeket a szavakat nekünk latin írásra, az angol anyanyelvűek által használt "hepburn" átírással (pl. Yume) vagy magyarosítva (Jume). A Magyar Helyesírási Szabályzat kimondja, hogy csak azokat az idegen eredetű szavakat lehet eredeti formájukban leírni, melyek latin írást használnak. Következtetésképp, a japán szavakat magyarosan kell átírni. Megmondom őszintén, hogy itt szembeszállnék ezzek a ténnyel. Ennek egyszerű oka van: A japán nyelv nem annyira merev, mint a magyar, sokkal lazábban beszélnek. Mindazonáltal mi magyarok könnyen meg tudnánk tanulni japánul beszélni, mert sok hasonlóság van, de ha elkezdünk magyarosan beszélni a Szigetországban japánul, biztos, hogy nem értenének egy szót sem. Ugyanis van egy pár olyan japán kiejtés, amire nekünk magyaroknak nincs betűnk, ezért nem tudnánk leírni. Maradjuk a "Yume" szónál (ami egyébként azt jelenti japánul, hogy álom), az u betűt nem u-nak kell kiejteni japánul, hanem egy ilyen átmenet az u és ü között. Ezt a hepburn átírásnál az u betű fölé egy vízszintes vonással jelölik, hogy az nem egészen u betűnek kell ejteni. Meg szerintem leírva sokkal szebben néz ki így, hogy "Hayashibara Megumi", és nem magyarul: "Hajasibara Megumi". Szegény művésznő, ha tiszta a betűvel ejtenénk ki a nevét, lehet, hogy nem is figyelne, mert nem értené, hogy őt szólítjuk meg. Ez az oka annak, hogy én az angolos átírás pártját fogom, de aki japánul akar tanulni, annak azt ajánlom, hogy a YouTube-on nézzen japán beszélgetést. Nagyon fontos, hogy NE animék után beszéljük a japán nyelvet, mert ha kint beszélnénk ezt, megintcsak hülyének néznének minket. Ugyanis a seiyuu (szinkronszínészet) szakma azért is komoly, és nehéz Japánban, mert egy meghatározott stílusban kell szinkronizálni az anime karaktert, ez az egyik oka annak, hogy ennyire szeretjük japánul nézni az animéket. Ja, és még egy fontos, akiket érdekel a japán nyelv: vegye meg a Mondo magazin 2009. márciusi számát. Elindítottak egy Japán nyelv rovatot, érdemes megvenni, mert nagyon jókat írnak. Csak egy apróság, hogy mindig Bleachcsel, és Narutóval példálóznak. (Jézusom, ez a két anime ragozása, most veszem észre. ^^' Már van haszna annak, hogy túl vannak hype-olva. Meg ez a szó is... ^^')

Születésnapi összejövetelen

Március 8-án volt Krisi barátom 17. születésnapja, és most 21-én tartott egy kisebb konzolos összejövetelt. Meghívta a konzolos társaságunk apraját-nagyját. 10.18-as vonattal mentem fel Pestre, ahol Csabi várt engem, aki egy aprósággal lepett meg, ezúton is köszönet érte. ^^ Elkísért aztán egész Krisiék háza elé, még soha nem járt a környéken. Meg is lepte egy kicsit, hogy Budapestnek van zöld övezete? Ugyanis ő bent lakik. 14 óra előtt pár perccel érkeztem meg, én voltam az első. Két éve voltam utoljára Krisinél, 2007 márciusában (és nem 2006 decemberének végén, ahogy a Csabinak mondtam, elfelejtettem, hogy 2 éve is rendezett Krisi születésnapot. ^^') Nem változott semmi. Ugyanolyan kegyetlen Krisi gyűjteménye Nintendós cuccokból. Rengeteg sok játék, azok dobozai, nagyon sok Nintendo, Pokémon figura, poszterek körbe a szobában, stb. Az egyetlen, ami változott 2 év alatt, a gondolkodásmódom. Akkor régen irigyeltem, hogy milyen durva kollekciója van, és anno elhatároztam magamban, hogy nekem is lesz majd ennyi. Most már azt mondom, hogy ez a másik véglet. Jó dolog a Nintendo, és tényleg, irigylésre méltó, és gratulációt érdemlő a kollekciója, hosszú éveken át gyűjtötte, de ha őszinte akarok lenni, szerintem az már sok.

De jó volt, nyilván a Brawl volt a főszereplő. Young Link is kipróbálta, csodálkozott, hogy néha nyert. A legdurvább az volt, amikor láttam az Animal Crossingot Wiin. Az a "játék" egy katasztrófa... Nem is az, hogy életszimulátor, mert játszottam (ugyan nem túl sokat) Simsszel, de az Animal Crossing grafikai megjelenítése borzalmas. Meg az egész... Volt valahol egy szavazás arról, hogy a legdepresszionistább játékok? Vagy mi. És az Animal Crossing nyert. Hát nem csodálom. Az az egész játék... Nem is tudom, hogy leírni, de ott az a város, szinte tök egyedül vagy, gondozod a kertet, bevásárolsz, néha mész múzeumba, és ennyi, amit láttam. Nem tudom, hogy egyesek mit művelnek online, de nem értem, mit tudnak beszélni róla órákig... Még ami irritál a játékban, az a zene. Amikor a Brawlban meghallok valami AC-s zenét, akkor inkább lenémítom a TV-t, mert tényleg annyira frusztrál, hogy nem bírom hallgatni. És most látva a játékot... Hát biztos nem fogom megvenni, még akciósan sem. Ez egy olyan játék, aminek nem értem a lényegét, és nem is akarom érteni. Menjünk is tovább. A Pokémon Battle Revolution hidegen hagyott, ezért megkértem Krisit, hogy üzemelje be a Twin Famicom gépezetét. Nem vicc, tényleg van Japán Nintendo gépe. A Twin Famicom meg egy olyan gépezet, aminek 2 nyílása van, az egyikbe lehet berakni Famicom Discet, másikba a kazettát. És kipróbáltam a Japán Super Mario Bros. 2-t. Az Discen van. Úgy kell elképzelni egy ilyen lemezt, mint egy 1.44 MByte-os floppyt, csak sárga színben. Jól néz ki. Ha berakjuk a gépbe, nem hosszú a töltési idő, pár másodperc alatt behozza a játékot. És láttam az eredeti verziót. Nagyon szép. Jó érzés volt eredetiben játszani. Aztán átadtam, hogy bemutassa Famicomon a MOTHER játékot. Nagyon jól néz ki az is. Aztán Brawl minden mennyiségben. Hamar eljött a 19.20, amikor mentem, hogy haza tudjak menni a 20.13-as vonattal. Jól éreztem magam ott, jó volt ott lenni.

2009. március 21., szombat

50.000 forint felett lesz Magyarországon a DSi

Maximum 50.000 forintot mertem volna jósolni a DSi magyarországi árának, ehhez képest alaposan meglepett, hogy a Game Parkban 53.000 forint, míg az 576 üzletekben 55.000 forint lesz. Komolyan, azt gondoltam magamban, hogy nem normálisak (nem az üzletek). A DS lite 2006-ban 40.000 forintról indult, és bár az szent igaz, hogy a DSi többet tud, de nem hiszem, hogy annyira, hogy GÉPENKÉNT 13-15.000 forinttal többe kellene, hogy kerüljön. Nézzük át, milyen pluszt is nyújt az amúgy csodamasina:

  • Nagyobb kijelző a DS lite-hoz képest.
  • 3 MP-es kamera.
  • SD kártya bemenet.
  • Továbbfejlesztett mikrofon, és internetkapcsolat.

És lényegében ennyi. És még biztos, hogy a belseje is tovább van fejlesztve. A GBA kazetta bemenetet viszont kivették belőle, ami talán nem is olyan nagy baj, mert a korszaka már kifutott az időből, aki meg GBA játékokkal akar játszani, és nem gyűjtő, az szerintem megőriz egyet egy GBA kompatíbilis gépéből. SD kártyán keresztül zenét, képet, meg videókat lehet lejátszani. Viszont zene téren nem MP3, hanem AAC kompatíbilis. Az AAC formátumú zenei fájlok kicsivel jobb minőségűek, mint az MP3-ak. Ami a 3 MP-es kamerát illeti, itt most nem a digitális fényképezőgépekhez kell viszonyítani, amik ma már legalább 8 MP-t tudnak, hanem a mobiltelefonokhoz, amik kb. 2-3 MP-esek kamerával rendelkeznek, tehát ahhoz képest ez jó. Lényegében ennyi. Ez így szép és jó, de nem vagyok biztos abban, hogy megér több, mint 50.000 forintért. Ha lesz valami jó akció, akkor lehet, hogy lecsapok rá, de addig kihagyom. Pláne, hogy nem lesznek külön DSi játékok, a másik meg az, hogy régiózárral látták el a gépezetet, abból a célból, hogy fellendítsék az európai konzolpiacot. Nem tudom, hova akarnak lendíteni, amikor újabban a három régió közül (Japán, Amerika, Európa) nálunk fogynak újabban a legjobban a játékok. Ezzel csak a wareznak engednek teret, mert ha lesz olyan, hogy nagyon várt játék (pl. a Brawl) jóval előbb jelenik meg Amerikában, és az illető nagyon ki akarja próbálni, akkor nincs más választása.

Én nagyon jónak tartom ezt a gépezetet, de sok a felelőtlen döntés.

2009. március 19., csütörtök

Tingle-lel az istenek templomában.

Na végre túl vagyok a Tower of the Godson a Wind Wakerben! 2 hete próbálkoztam vele, de akkor áramszünet lett, és elment minden mentésem, amit a templomban csináltam, így elment a kedvem attól, hogy folytassam, de ma a GBA/GC kábelt segítségül hívva megcsináltam. Meg kell jegyezzem, Tingle nem nagy segítség. Nem sok mindent csinál. Itt-ott jelez, hogy van valami, de hogy hogy lehet megszerezni, arról semmit. Néha ilyen láthatatlan helyen mutatja, hogy ott egy szilárd tárgy van. Szóval érdekes dolgok ezek. Olyan sok hasznát nem vettem. Majd írok róla külön, most a Dungeonról. Nagyon szivatós volt egykét helyen, de rendkívül élvezetes. Bár eleinte nagyon nem tudtam, hogy mit kell csinálni. Mert mit látok? Egy szűk helyen vagyok, Red Lionnal, a hajóval, sehol egy bejárat, és ha sokáig úszok Linkkel, akkor elmerül. Meg arra gondoltam, hogy ha kirakom a vitorlát, akkor fogok tudni menni, de utólag kapok észbe, ha nincs szél, akkor mi hajtsa a hajót? Hát az R-gomb nyomvatartása. Nagy nehezen találtam egy ajtót, ahol elkezdhetem. Aztán mentem szépen lassan. Beléptem egy pár szivatós helyre. Legalábbis nehezen jöttem rá a titok nyitjára. Az egyik ilyen hely, ahol víz van, és csak a két végén van "szárazföld". Az egyik végén két fáklya ég. És a botot kell úgy átvinnünk a vizen át (ahol dobozok vannak) hogy ne essünk bele a vízbe. Hát szenvedtem vele vagy fél órát, mire rájöttem, hogy a dobozokat bizony el lehet mozdítani úgy, hogy átugorjunk a másik végére. Hát milyen Zeldás vagyok én, hogy ilyeneket nem tudok! T_T Már az első Zeldában is kellett mozdítani! Így sikerült átérni a másik végére. Aztán sok érdekes történt. A három kő, amit a helyére kell vinni, az is nagyon vicces. Link hívja, hogy "gyerünk", és követ minket. Persze, hogy miként jutunk át, az már egyéni szoc. probléma... De itt is kell gondolkodni. Meg itt kapunk meg egy új dallamot, meg a mini-boss megölésével az íjat, és a nyilat. A Mini-boss egyébként az Iron-Knuckles. Igen, akit annyira "szeretünk". Ocarina of Time-hoz hasonló módszerrel öltem meg, tehát bombával. Ez egyébként sokkal könnyebb. Ja, és meg ne feledkezzek, az egyik legemlékezetesebb részre, amikor azt hittem, hogy glitches a dungeon. Ugyanis, amikor a harmadik kőszobrot tereltem a helyére, rossz helyre vittem, mert először azt hittem, hogy az a jó. Az a hely lent volt, vízközelben. És amikor vízbe ér a szobor, olyan, mintha zuhantunk volna egy nagyot. És nem tudtam sehogy sem kimenteni a vízből, egyszer el is veszett az összes szívem. Nagy nehezen rájöttem a megoldásra, és sikerült végigvinni. De már abban gondolkodtam, hogy mi lesz, nem fogom tudni végigvinni a játékot? Az egészet kezdjen az elejétől? De szerencsére nem így lett, és sikerült megcsinálni. Aztán még a főboss is könnyű volt. Azt nyilvánvalónak éreztem, hogy a nyíllal kell valamit kezdeni, ez be is jött, de amikor a fej leesett, azt hittem, hogy kardozni kell, ahogy szokás, de nem. Bombát kell rakni bele. És ezt így háromszor. Aztán meghalt, és mentettem. Hogy utána mi van, majd holnap kiderül.

2009. március 18., szerda

Amit tudunk, ingyen adunk!

Ez így egy kicsit vicesen hangzik, de van ilyen. Előfordul egy fórumon, hogy valakinek nem kell valami, és esetenként ingyen felajánlja valaki másnak, akinek kell. Ilyen szerencsés voltam most. Valaki eladott egy GBA-GC kábelt (eredeti) és lecsaptam rá. Ma érkezett meg:

Néhány GameCube játék támogatja, például a Zelda Wind Waker, vagy a Zelda Four Swords Adventures. És nagyon örülök neki, mert annyira ritka, hogy egyszer kerestem az eBayen, és szó szerint egy sem volt. Na mondom szép. Most meg az ölembe hullik egy.

Egyenlőre az FSA-ban próbáltam, nagyon ötletes. Azt csinálja, hogy amikor belső térben vagy (ház, barlang) akkor nem a TV-ben mutatja a történéseket, hanem GBA-n. De nagyon érdekes, mert ami történik kint, és hangja van a TV-ben, az a GBA-n is hallatszik, és ha robban valami a TV-ben, az a GBA-n is robban. Nekem tetszik.

Wind Wakerben meg segédként van. Be lehet rajta hozni a Tingle Tunert, és mindig szól, ha az adott pályán van valami titok, vagy ha valami elérhetetlen magasságban van, azt lehozza nekünk. Szóval ilyen hasonló jóságok. De biztos, hogy több játék is támogatja ezt a kábelt.

2009. március 17., kedd

Amit tudunk százért adunk!

Akár ez is lehetne a szlogenje a Békéscsabai Media Marktnak. Mert az rendben van, hogy az inkurrens (nehezen eladható) áruknak az árát lejjebb kell vinni, de hogy ezért a kettőért együtt 120 forintot fizettem volna, az viccesen hangzik, pedig így van:

A Nintendo DS töltő, amit eredetileg 3000 forintért lehet kapni, itt csak 100 forint volt. Ugyan mind a DS-hez, mind a GBA SP-hez van töltőm, de sosem árt tartalékban egy. Lehet, hogy nem is fogom felbontani. Gondolom működik. Mellette jobb oldalt pedig egy GBA kazetta tartó. 20 forint volt, 1000 forintról jutottak el erre az árra. 6 darab van benne. Végülis egész jó, csak nem fedi be a teljes kazettát, a teteje kint lóg. Inkább arra jó, hogy nagyobbnak mutatkozik tőle a kazetta, és könnyebb megtalálni. Nem eredeti Nintendo termék, de jó dolog.

2009. március 16., hétfő

Sötét titkok a Nintendo háza tájáról

Amikor berakták a Gamer365-be a Wii árának emelésének a hírét, az egyik admin Ghz, írta, hogy már az SNES idejében is nagyon mostohán bánt a Nintendo a külsős cégekkel. Megkértem privát üzenetben, hogy mondja el, hogy mi történt. Hát nagyon ijesztő dolgokat mondott. Elmondása szerint a Nintendo iszonyatos előírásokat szabott a cégeknek, és hatalmas royaltit szedett be a kártyák előállításáért. A bevételnek körülbelül a 70%-át eltette a Nintendo jogdíj, marketing és előállítás költségeinek ürügyén, és mindezt csak azért, hogy a játékaik megjelenjenek SNES-re. Persze a tényleges költségek ennél sokkal magasabbak voltak. A Nintendo megtette, mert megtehette. A Sega nem jelentett komoly veszélyt a számukra, mivel az SNES magasan az MD felett állt. Ezért is van az, hogy nagyon örült a SquareSoft, amikor látta, hogy megjelent a PlayStation, és látván, hogy mennyire sikeres gép, nem haboztak átmenni, és már ott megjelentetni a Final Fantasy VII-et. Ott sokkal kisebbek voltak a költségek. Az már csak hagyján, hogy csak Japánban jelentek meg a Nintendós Final Fantasyk teljes értékben. De ott volt még ez. És én még azt hittem, hogy a Nintendo 64-től vannak problémák...