Kicsit szerény, kicsit kevesen voltunk, de a hangulat megvolt. Azt tudtam, hogy az éjszaka keveset fogok aludni, de azért önkénytelenül meg lett hosszabbítva. Eleinte azt gondoltam, hogy nem alszok éjjel, mivel az 5.13-as vonattal terveztem menni, és nem jött álom a szememre, de a könyv csodaszer. 1.20 körül végül elaludtam, úgy voltam vele, hogy 2 órás alvásnak azért lesz hatása, végül 5.16-kor ébredtem fel. Mekkora esély van arra, hogy elérjem az 5.13-as vonatot? De nem gond, megyek a 7.15-össel. Azzal mentem Szolnokig, onnan átszálltam a zónázó vonatra, mert most is a menő vonat ment. Most inkább olvastam az úton. Nemrég felmerült bennem, hogy szeretnék ismét Csernus Imre könyvet olvasni, és mivel hiányzik még három (a legrégebbiek), ezekből kettőt rendeltem magamnak. A Bevállalja? könyvet vittem magammal. Jó volt ismét olvasni, úgy érzem, hogy ebből is tudtam tanulni.
Nagyjából 10.50-re ért be a vonat Pestre, ott még szétnéztem, mert előző alkalommal láttam az egyik újságosnál régi Garfield magazinokat. De egészen régről, 1992-es is volt. Vettem két számot, majd mentem a Sugárba, ahol a találkozó volt. Már összegyűltek az emberek, voltak egy néhányan. Bár nem jött el mindenki, akinek szóltam, de így is összejött az, hogy nemcsak Pokémon volt, hanem Mariós, meg mindenes. Hiszen volt Mario Kart és Smash Bros. is. Bagszitól kaptam cuccokat, újra Super Mario van a Mekiben, és kértem, hogy vegye meg nekem, ugyanis Békéscsabán nemrég zárt be, így csak segítséggel tudom megszerezni a figurákat. Meg hozta az Irigy Hónaljmirigy: Fetrengés kazettát is, amit a vaterán vettem meg. Ellenértékének kiegyenlítése után leültem a többiek közé, és beszálltam én is a buliba. Eleinte a StreetPass-okat néztem, majd játszottam egyedül is, meg többedmagammal is. Egyedül főleg a Mario Kart: Super Circuit és Mario Kart DS volt terítéken, csoportban pedig a Mario Kart 7. Most nem voltam olyan jó csoportban, rendszeresen hátul végeztem, egyszer voltam harmadik helyen, de az is olyan volt, hogy végig vezettem, de a végén... No de jó buli volt, főleg az volt a legmenőbb, amikor mind a három Attila Koopa Troopát választott véletlenül. A Mario Kart: Super Circuit-ban tovább gyűjtögettem a serlegeket, a Mario Kart DS-ben, mert időmérőn csiszoltam a tudásomat. Nehéz-nehéz, főleg, hogy függ a kocsitól. Vagy gyors egyenesben, vagy jól veszi be a kanyarokat. A kettő nem mindig jár együtt.
Érdekes, hogy akkor is kisebb összejövetel alakult ki, amikor kiterítettem a Garfield magazinokat, amiket most vettem, és beszélgettünk róla. Vittem magammal a hiányzó Garfield magazinok listáját egy papíron, úgy lesték, mintha a gyűjteményemet mutattam volna. Lehet, hogy kéne Garfield találkozót is szervezni? Esküszöm, megfordult a fejemben.
Hát lényegében ennyi. Meglepő (ugyanakkor érthető) volt, hogy bagszi 16:15 után véget vetett a találkozónak, ilyet ezelőtt soha nem csinált. Így elértem a 17:10-es vonatot, azzal mentem haza. Vettem megint Gyrost a keletinél, de nyomatékosan megkértem, hogy ne legyen csípős, nem szeretnék úgy járni, mint jómúltkorában. A vonaton Garfield-ek olvasgatása mellett befejeztem a Csernus Imre könyvet. 24 óra alatt elolvastam a Bevállalja? könyvet. Volt egy pár dolog, amin hangosan felröhögtem. Azon is, amikor Csernus írta a gondolatait, és az egyikre írta, hogy mind a ketten röhögünk, de biztos, hogy nem ugyanazon. Én egy harmadikon. Mindenestre amellett, hogy sokat tanultam belőle, szórakoztatott is.
De ez a találkozó most így sikerült. Fényképeket még nem tudom,hogy kitegyem-e, ugyanis eléggé rosszul sikerültek. Nekiállok majd szelektálni, mert azért van egy néhány, ami jó, csak nem sok. Pénteken bevittem a munkahelyre a fényképezőgépet, mert az egyik munkatárs fényképészként dolgozik, és megkértem, hogy segítsen, hogyan tudom beállítani optimálisan, hogy jó képeket csináljon. Adott jó tippeket, amivel sikerült is néhány jó képet csinálni, de a találkozón odaadtam bagszinak, tegyen már egy kört a fényképezőgéppel, azt funkcionálisan használva. Körbe ugyan nem ment, de megnézte, és arra jutott, hogy rosszul fókuszál a fényképezőgép. Megérett már a dolog egy új gép vásárlására?
No majd az 50. találkozóra, mely 2015. december 5-én lesz. Nagy buli lesz, mindenki jöjjön el, mert én mondtam!
Néhány napja jutott eszembe, hogy már 9-10 éve nyilvánulok meg videojátékos közegben az interneten, de arról soha nem írtam komplexen, hogy lettem videojátékos, hogy szerettem meg a Nintendót. Pedig lenne mit mesélnem, és azt gondolom, hogy sokan megértenék, hogy miért úgy játszok, ahogy. Meg hogy egyáltalán hogy indult el az egész. Lesz szó a közösségről is, úgyhogy több napi hideg élelmet elővenni, nagyon hosszú írás következik.
A '80-as évek második felében indult el a történet, amikor már lehetett járni Bécsbe vásárolni, ezt a szüleim is kihasználták, és vettek egy Commodore+4-es számítógépet. Ez volt a legelső olyan szerkezet, melynek köszönhetően TV-n játszottam. Sokáig csak bátyámat figyeltem, majd olyan 1991-től, 5 évesen kezdtem el magamtól is játszani. Két nagy kedvencem volt, ezek körül az egyik magyar játék, Menekülés volt a neve. Még a név is rémlik Szőlősy György játéka 1986-ból. A játékban egy egeret irányítunk egy labirintusban, az a lényege, hogy a macskákat kikerülve megtaláljuk és megegyük az összes sajtot. Vannak különleges, villogó sajtok is, ez majdnem olyan, mint a Mario játékokban a csillag. Extra gyorsak leszünk tőle, a macskák megállnak, és áthajthatunk rajtuk, ők pedig eltűnnek. Ezt úgy dekódoltam magamban annak idején, hogy az egér eszi meg a macskákat. Persze aztán visszatérnek, ha elmúlik a "varázssajt" hatása. Ha megettük az összes sajtot, akkor meg kell találni az egérlyukat, azzal megyünk tovább a következő szintre, ahol eggyel több macska van. Egy macskáról indulunk, és 20 a maximális. Érdekesség (most már azt mondom, hogy a programozás miatt lehetett), hogy egy macskánál nagyon gyorsan ment a játék, aztán 20-nál már nagyon lassan. Gondolom, nehezen bírta el a játék, de hogy mire képes a gyermeki fantázia, annak idején azt gondoltam, hogy 1 macskánál egy fiatal kisegeret irányítunk, 20-nál meg már egy öreg, lassú egeret. Ha "összetalálkozunk" a macskával, megeszi az egeret (konkrétan mozog a szája), és elvesztünk egy életet.
A másik nagy kedvenc angol nyelvű játék, Moon Buggy a neve. Ez egy nagyon érdekes harcos játék, soha nem felejtem el, hogy a tankot, akit irányítunk, kakasnak néztem, akinek kerekek vannak a lába helyén. Erről már tudok YouTube videót is mutatni.
Nagyon szerettem ezt a játékot, és ha belenéztek a videóba, láthatjátok, hogy ez a játék (is) nagyban segített abban, hogy megtanuljam az ABC-t. Az égből is támadnak ránk, mely természetesen végzetes, ha eltalál, emellett át kell ugrani a szakadékokat, később az aknákat, és lelőni az utunkba álló dolgokat, amikből még sem tudom kinézni, hogy micsodák. Az a lényeg, hogy nagy játékélmény volt, és nagyon örültem, amikor végig tudtam játszani.
Több érdekesség is fűződik a Commodore géphez. Magamtól tudtam, hogy mit kell beírni, hogy tudjak játszani. Ezért is vagyok úgy, hogy nem kell feltétlen elítélően beszélni arról, hogy a mai kisgyerekek hogy tudják kezelni az okostelefonokat, táblagépeket, hiszen amikor én kicsi voltam, számomra is evidens volt a TV, vagy jelen esetben egy korabeli számítógép kezelése. Az, hogy micsoda veszélyeket rejtenek a mai cuccok, az más téma. Ami nagyon érdekes volt, hogy volt olyan alkalom nem is egyszer, amikor nem azért kapcsoltam be a Commodore gépet, hogy játsszak, hanem hogy írjak rajta. Majd később erről fogok írni részletesen, de a lényeg az, hogy kisgyerekként csodaszámba vettek, hogy úgy mentem iskolába, hogy tudtam írni, olvasni és számolni. Írást persze úgy, hogy utánoztam a betűket, de tudtam, hogy mit írok. És a lényeg az, hogy volt olyan, hogy abban leltem a szórakozásomat a TV képernyőjét teleírtam szavakkal, sőt értelmes mondatokkal is. Aztán volt még Atari gépünk is, az ezen játszható játékok nem maradtak meg bennem annyira, nem tudok kifejezetten kedvencről beszámolni, csak jókat játszottam rajta.
De aztán jött a nagy áttörés, az első igazán nagy hatás a videojátékos életemben, ez pedig Dévényi Tibor: Elektor Kalandor című műsora. Itt találkoztam életemben először azzal a piros sapkás, kövér emberkével, akit irányítanak, ellenségek fejére ugrik, gombától nagyra nő. Igen, ő volt Mario. Ami miatt nagy hatással volt rám, hogy sokkal több életet éreztem ebben a játékban, mint azokkal, amikkel eddig valaha is játszottam. Meg úgy az egész hangulata nagyon bejött. Innestől nem volt megállás, szinte teljesen áttértem a Nintendo világába. Viszont NES-em sokáig nem volt, csak úgy jutottam hozzá, hogy kikölcsönöztük a közeli videotékából. Videokazetták mellett játékokat és gépeket is lehetett kölcsönözni. Azon próbálgattam a szárnyaimat. Arra is emlékszem, hogy Super Mario Bros. 3 dobozos volt a gép, így legtöbbször azzal játszhattam. Leginkább az ehhez kötődő emlékek miatt szeretem ma is nagyon a SMB3-at, de persze ez nem lenne elég, ha maga a játék nem lenne ennyire jó.
A műsor ilyen volt:
NES-hez valójában csak jóval később jutottam hozzá, az első konzolom a Super Nintendo volt 1993-ban karácsonyra. Ennek is nagy emléke van, ugyanis 1993. december 19-én volt az utolsó Elektor Kalandor adás, akkor hirdették ki a nyerteseket, akik mehettek Miami-ba a... Disneyland jut az eszembe, de nem vagyok biztos abban, hogy az Amerikában ott van. Lehet, hogy "csak" egy utazás volt oda (és persze vissza is), bár tegyük hozzá, hogy az is nagyon szép. Ezt kapta az első 2 helyezett, a harmadik, negyedik helyezettek pedig egy Super Mario All-Stars pakkos Super Nintendo konzolt kaptak. Ezzel a játékkal játszott a stúdióban az első 2 helyezett gyerek. Ha lehet, ez a pár perc csak még nagyobb hatással volt rám, mint az előző évek NES játékai. Nagyon boldog voltam, amikor 1993 karácsonyára ugyanazt megkaptam, amit a TV-ben láttam. Ehhez az élményhez kötődik az, hogy a Super Mario All-Stars minden idők legnagyobb kedvence nálam. És akkor ne is beszéljünk a végtelen játékóráról, amit ezzel a játékkal töltöttem egyedül, barátokkal. Ezekben is időkben nagyon drágának számított egy Super Nintendo játék, ezért nem volt nekem sok. Néhány éve vettem meg teljesben a Donkey Kong Country játékot, és 1995. november 4-ei dátumozással volt rajta 11.990 forintos árcédula, amikor az akkori minimálbér 15.000 forint körül volt... Ha arányosan akarnék számolni, akkor olyan, mintha ma egy játék kb. 75.000 forintba kerülne. Csak két további játékot kaptam hozzá, a The Magical Quest: Starring Mickey Mouse (1994. karácsony) és Hurricanes (1995. karácsony). Persze ez nem azt jelenti, hogy az egész Nintendo-világom csak ebben a három játékban merült ki, volt lehetőség továbbra is kölcsönözni játékokat. A videotékában idővel megszűnt ez a lehetőség, viszont nyílt Békéscsabán is egy 576 KByte üzlet a Jókai u. 6 szám alatt, ott is lehetett kölcsönözni. Csak két játék maradt meg bennem, a The Lion King és az Aero the Acrobat, de biztosan volt több is. Ami még hatással volt rám, az a német RTL-en látott Nintendo reklámok. Általános iskolában németül tanultam, és mivel szerettem (most is) a nyelvet, ezért ott néztem hétvégén reggelente a rajzfilmeket és a reklámszünetekben sok Nintendós reklámot láttam, melyek mind nagyon hangulatosak voltak. És akkor ne feledkezzünk meg a Super Mario kalandjai videokazettáról, ott láttam először Super Mario 3 rajzfilmet, az is olyan élmény volt számomra a hibái ellenére, hogy ha ötvenszer nem láttam, akkor egyszer sem. Régi szinkronnal nagyon jó nézni.
1996-tól viszont törés következett be, ugyanis lanyhult a Nintendo iránti érdeklődésem. Legfőképp azért, mert Békéscsabán igencsak kevés lehetőség volt játékokat beszerezni, ebben az évben zárt be az 576 KByte shop, meg ahol még lehetett kapni, ott igencsak drága volt egy játék. Így újdonság híján elkezdett nem érdekelni a Nintendo. Anyám ezt úgy dekódolta magában, hogy kinőttem a Nintendót, és 1996 decemberében eladta a Super Nintendót az egyik akkori munkatársa vette meg a gyerekeinek karácsonyra. A durva az volt. hogy megkérdezett erről anyám, és mondtam, hogy adja el... Ha ez nem sújt le visszamenőleg, akkor semmi.
Még a Super Nintendóval párhuzamosan játszottam PC-n is. Talán nem sokan néznék ki belőlem, de végigjátszottam egy pár FPS-t, mint például Wolfenstein 3D,Doom, Duke Nukem. Na tessék, 9-11 évesen lövöldözős játékokkal játszottam, mégsem lettem bérgyilkos. Különben is, bérgyilkosnak nevezzük azt is, aki megvonja az alkalmazottai fizetését. Arról ne is beszéljünk, hogy a Duke Nukem híres volt durva szövegéről. Így kezdődött a játék: "Azok a kib*szott idegenek leszedték a gépemet! Ezért most szétrúgom a seggüket!..." Mégsem beszéltem akkor csúnyán. Csak jót mosolyogtam ezeken a szövegeken. Nagyon érdekes, hogy volt egy játék, ami nemhogy magyar, de békéscsabai fejlesztés volt, ez az Észkerék volt. Ezt is megtaláltam YouTube-on:
Rengeteget játszottam vele, és nagyon élveztem, hogy ezáltal részese lehetek a Szerencsekerék vetélkedőnek. Nagyon érdekes volt még a gépi játékosok nevei: Rózsa György, Egri János és Vágó István. Mindhárman legendás játékvezetők. A beszólások is nagyon szellemesek voltak, és még azt tetszett, ha az egész játékot megnyertem, akkor mindig kaptunk valami nyereményt. De konkrétan pl. hajszárítót, turmixgépet, meg ilyeneket. Eleinte konkrétam azt hittem, hogy ezt postázni fogják, persze hamar kiderült, hogy e tekintetben is csak játék volt. Tele lettünk volna nyereményekkel, ha ezeket mind megkaptuk volna.
Meg amivel még sokat játszottam PC-n az a Worms és a Mortal Kombat. Hamar kiderült, hogy nincs sok érzékem a verekedős játékokhoz. Nyilván az alapdolgok mentek, de hogy gombkomcinációkkal speciálisakat lehet ütni, azok ritkán mentek. Viszont, volt olyan, hogy barát ellen úgy nyertem, hogy én vittem a normál ütéseket, rúgásokat, ő meg szenvedett azzal, hogy kihozzon valami speciális támadást. Sok kicsi sokra megy. Viszont a Worms-ot nagyon szerettem, azt nagyon éreztem, hogy kell játszani. A Super Nintendo után elsősorban a zene kezdett el érdekelni. Na nem zeneszerzés, meg hangszerek, hanem a zenehallgatás. Hosszú órákon képes voltam zenét hallgatni, ismertem az aktuális számokat, és rengeteget hallgattam őket rádiókban, néztem TV-ben a videoklipeket. Mai napig az 1997-es évet tartom magyar zene tekintetében a legjobbnak.
1999 elején kezdtem hiányolni a Nintendót megint. Ez idő alatt is néha kapcsoltam a német RTL-re, és láttam a legújabb Nintendo játékreklámokat, de jóval ritkábban voltak a PlayStation térnyerése miatt. De azt azért éreztem, hogy az a Mario játék, ahol Mario megragadja Bowser farkát, elforgatja, és bombának hajítja, az nem lehet rossz játék. Kezdtem emlegetni otthon megint a Nintendót, de csak azt mondták, hogy most már kinőttem belőle. Szerintem ezt sokan megkapták, akik Nintendóval játszanak / játszottak. Nem ment könnyen, de nem adtam fel. Főleg azért is kezdett visszatérni a videojátékos énem, mert ismét lehetőség lett játszani Békéscsabán, megnyílt az első használt videojátékos üzlet, Aster-X néven. Ide már jártam játszani. Itt volt alkalmam először Super Mario Kart-tal játszani. De nehezen ment, mire elértem benne egy valamire való szintet. Emlékszem, már amikor hetedik lettem és nem nyolcadik, már akkor örültem a fejemnek. Annak idején, amikor megkaptam a Super Nintendót, már akkor láttam a dobozán, hogy létezik egy Super Mario Kart nevű játék, de a képből nem tudtam kikövetkeztetni, hogy mi az. Abból indultam ki, hogy Kart - valami kártyajáték lehet. De hogy létezik olyan, hogy gokart, olyanról nem is hallottam. Úgyhogy sok játékkal jóval később ismerkedtem meg, mint amikor megjelent. Például az első komoly Super Mario World-ös élményem is ekkorra tehető. Láttam régen a Három Kívánságban (figyeljétek az M3-at, mert hamarosan jönnek a Nintendós adások!), hogy játszanak Super Mario World-del, meg nagyon örültem neki, de nem nagyon feszegettem a témát. Ebben az időben, nemcsak az újonnan nyílt konzolboltban volt lehetőség játszani, hanem az egyik üzletházban nyílt egy használt bizományi műszaki bolt, ott volt egy eladó Super Nintendo, oda jártam szinte minden este játszani. Itt játszottam sokat a Super Mario World-del. Na meg hamarosan eljött az idő, hogy ismét otthon játszhattam, 1999. július 18-án kaphattam újra Super Nintendót, a Super Mario All-Stars pakkos dobozzal, viszont a Super Mario World játékot tették mellé. Volt pár álmatlan éjszakám ezekben az időkben. Meg már ekkor is a használt játékok jóval olcsóbbak voltak, így igencsak megszaporodtak a SNES játékok. PC-n még ekkor is játszottam néha, a Croc volt a legnagyobb kedvenc.
Mivel a helyi konzolbolt hamar nagyon népszerű lett, így a jóval több játékkal volt lehetőségem játszani. Először élőben Nintendo 64-et csak 1999 végén láttam és játszottam. Akkor azonnal a Mario Kart 64 rabja lettem. Rengetegszer jártam oda, fizettem a játékos órákért, nagyon szerettem. Hanyagoltam is a Super Nintendót, annyira az utódjának hatása alá kerültem. Persze nem annyira mint néhány évvel előtte, hiszen lett otthonra Super Mario Kart-om 1999 szeptemberében (ezek mind jegyezve vannak) és 2000. januárjában újra lehetett Super Mario All-Stars játékom, ekkor már az eredeti dobozával. Az az érdekes, hogy ugyanaz a doboz van meg és nagyon jó állapotban. Nintendo 64 még inkább az ára miatt nem lehetett nekem, de erre sem kellett sokat várni, 2000. április 18-án kaptam egy nagyon kedvező ajánlatot, és Nintendo 64 tulajdonos lettem Super Mario 64 játékkal. Ez újabb álmatlan éjszakákat, és végtelen játékélményeket hozott magával. Majd jött a Mario Kart 64, és a még végtelenebb játékélmények. Ekkor sokszor jártam át az egyik gyerekkori barátomhoz, és a testvéreivel együtt rengeteget játszottunk közösen. Ami igazán vicces volt a velük való játékban, hogy mindig kommentáltuk a Mario Kart 64 aktuális eseményeit, hogy a karakterek neveit betegséggel helyettesítettük be. Amire emlékszem, például Mario volt tüdőgyulladás (piros felsőruházata miatt), Toad volt hímlő, Bowser volt pattanás Peach volt Kolera, Wario volt sárgaláz. És így mondtuk, hogy "És tüdőgyulladás megelőzte hímlőt, de pattanás keményen kiütötte őt!" ezeken jót derültünk. Ebben az évben vettem meg az addigi legdrágább játékot, a Mario Golf-ot Nintendo 64-re, 16.000 forint volt. Egy játékért sem fizettem ennyit korábban, és később is jó sokáig. De egyáltalán nem bántam meg, mert nagyon szeretem ezt a játékot. Aztán 2001-2002 között úgy fogalmaznék, hogy standard aktív játékom volt.
Hogy egy szó sem esett a hordozható gépekről? Egyértelmű az oka, a Game Boy teljesen kimaradt az életemből. Először 2002. karácsonyára kaptam Game Boy-t, a régi, eredeti gépet, hozzá Mario & Yoshi játékkal. Nagyon szerettem, meg végre játszhattam kézikonzolon, viszont már a Super Nintendo idejében tudtam a Super Mario Land sorozatról, és ezeket nagyon hiányoltam. Ami nagyobb áttörést hozott bennem kézikonzolok tekintetében, az a 2003. karácsonyára kapott Game Boy Advance, és a hozzá kapott WarioWare, Inc. játék. Arra emlékszem, hogy még karácsony előtt le volt árazva sárga címkével a Game Boy Advance, és két színben volt ott kapható: Fehér és átlátszó rózsaszín. Én persze a fehéret akartam, de mire oda jutottunk, hogy megvehetem magamnak, már csak a rózsaszín maradt. De legalább vadonatúj volt, fóliás és minden. A WarioWare már sokkal komolyabb játék volt, valahogy úgy tudom még most is jellemezni, hogyaz a fajta játék, ami észrevétlenül magával ragad. Nagyon sokat játszottam vele. Hosszú évek után először komolyan NES konzollal játszani csak 2004-ben volt lehetőségem. Kicsit homályos ez az emlék, de úgy rémlik, hogy a gimnáziumban az egyik akkori iskolatársam (2-vel lejjebb járt nálam) szeretett játszani, és úgy rémlik, hogy neki volt NES-e. Még az is dereng, hogy többször kérdeztem tőle, hogy biztos, hogy szürke kazettája volt, és nem sárga? Ugyanis köztudottan Magyarországon sokaknak a Nintendo a piacon kapható hamisítványokban merült ki. És döbbenten láttam, hogy tényleg szürke kazettája volt, csak a matrica háttere volt sárga, ugyanis az a Super Mario Bros. 3 játék volt. És rémlik, hogy kölcsönadta nekem a gépét. De az biztos, hogy valahogy került hozzám kölcsönbe egy NES. Hát ezzel játszani hosszú évek után egy megvalósult álom volt. Saját NES-t venni csak 2005 nyarán volt lehetőségem.
Internetet először aktívabben 2004 nyarán kezdtem el használni. Még nem volt otthon internet, internet kávézóba jártam. Itt ismerkedtem először olyannal, hogy digitális kép, azokat le lehet tölteni, és óriási dolognak tartottam annak idején, hogy ezek a képek egy Pen Drive segítségével rákerülhetnek a gépemre. Főleg GameCube játékokról mentettem el képeket magamnak, ugyanis az sem volt sokáig, de nagyon szerettem volna. Kapható volt a Tescóban, de 74.990 forintért, és az rengetegnek számított akkor. Viszont többször álmodtam azt, hogy megveszem magamnak a GameCube-ot a Tescóban, de soha nem jutottam el a pénztárig. Nem is ott lett meg, hanem a csabai konzolboltból, ami ekkor már PSX Shop-ként működött. Amikor átvették a másik konzolboltot, akkor a Nintendo 64-gyel megszüntették a Nintendo forgalmazását, mondván, hogy nincs rá igény. De rendelésre hoznak Nintendo gépet, így jutottam hozzá 2005. májusában. Akkor Super Mario Sunshine-nal és Mario Kart: Double Dash!!-sal és 2 controllerrel vettem meg.
És itt új korszak kezdődött a Nintendós pályafutásomban, mondhatni, lassú leépülés után jött a második nagy törés. Ugyanis sehogy nem tudtam megszeretni a GC-t. 2005. júniusának végén volt lehetőségem először kijutni Angliába, ott vettem magamnak Mario Party 5-öt. És a három játék közül egyik sem tudta magát a szívembe lopni. A Super Mario Sunshine megyegetett, de aztán olyan szinten nehézzé vált nekem, hogy csak idegesítettem magam rajta, és az egész játék nem is motivált arra, hogy küzdjek a továbbjutásért. Rettenetes játékélmény volt. A Mario Kart: Double Dash!! és a Mario Party 5 sem tetszettek, mindkettejükről azt gondoltam, hogy sikeresen leépítették a sorozat nagy hírnevét. Ez volt az egyik ok, amiért elkezdtem kiégni, és úgy érezni, hogy a GameCube a Nintendo legrosszabb konzolja. A másik baj meg az volt, hogy azok a régi játékok amikben meg jó voltam, annyira jól mentek, hogy semmi kihívást nem nyújtottak nekem. Ezután volt az, hogy kb. fél évig szinte semmivel nem játszottam, semmi élvezetet nem nyújtott a játék, csak az unalomig begyakorolt irányításokat.
2005. decemberében kötötték be hozzánk az internetet, itt kezdődött el, hogy aktív lettem videojátékos fórumokon, elsősorban az 576 fórumon nyilvánultam meg. Nem ekkor ismertem meg a fórumokat, még áprilisban találtam meg az SG fórumot, és itt láttam meg először, hogy a Nintendo nemcsak gyerekek szórakozása, felnőttek is ugyanúgy beszélgetnek róla. Ennek nagyon örültem, mert a szüleim nagyon nehezményezték, hogy vettem GameCube-ot, már 13 éves koromban rám szóltak, azt már végképp nem tudták hova tenni, hogy mit akarok 19 évesen játszani. Nagyon jó volt nekem, hogy ezt megláttam, mert úgy éreztem, hogy meg lettem erősítve, és semmi gond nincs azzal, hogy játszok, mert sokan mások is így tesznek. De igazán játékos közösséggel beszélgetni 2006 elején az 576 fórumon kezdtem el.
És itt kezdett el kialakulni az a Nintendós társaság, amelyből a mi saját közösségünk nőtt ki. Először egy Metalsonic nevű srác került a képbe, majd jött márciusban Krisi is. Elkezdtünk felvenni egymást MSN-re, és közös beszélgetések segítségével kezdett alakulni a közösség. Ennek volt többek között foganatja, hogy létrehoztam 2006. március 19-én a Magyar nyelvű Mariós oldalt Hungarian Super Mario Fan Club címen. Ugyanis nagyon sok segítséget kaptam ismerősöktől, barátoktól, nekik is köszönhető, hogy beindult. Volt is látogatottsága, ugyanis sokan örültek annak, hogy létezik egy magyar nyelvű komplex Mariós oldal. 2006 nyarán kezdtem el Pestre járni, és a korábbi kiégést villámgyors fellendülés követett. Budapest hangulata is nagyon bejött, és a meglévő valamint az általuk megismert GameCube játékok úgy meglátásba helyezték a konzolt. Ekkor játszottam a Super Smash Bros. sorozattal először (Super Smash Bros. Melee). Alapvetően nagyon megfogott a hangulata, de a rengeteg gombkombinációt nagyon nehezemre esett megjegyezni. Úgyhogy nagyon nehezen tudtam megtanulni, de ami nagyon tetszett, az a Mario Party 6, ami az ötödik rész bakijai után üdítően hatott rám. Nagyjából ekkor kezdtem el másképp játszani, ugyanis eldöntöttem, hogy soha nem fogok kiégni a videojátékokból, ehhez viszont az is kell, hogy soha ne legyek annyira jó, mert kiég a lelkesedés, és ahogy fentebb írtam, csak a betanult irányítást tudom használni, és az nemhogy nem lelkesít, hanem el is tántorít a videojátékoktól. Ezért nem feltétlen törekszem arra, hogy egy videojátékos versenyt megnyerjek, bár nagyon szép elsőnek lenni, ezt a részét se hallgassuk el a dolgoknak. Ekkor még olcsó volt a vonatjegy (1.450 forint körül volt a diákjegy Békéscsabáról Budapestre oda-vissza), így amikor csak tehettem, felmentem Pestre, hosszú évek után most találtam először igazán Nintendós barátokra. És folyamatosan jöttek az új emberek.
Főleg azután, ahogy augusztusban V-ADi megalapította a BigN weboldalt, vele együtt a BigN fórumot. Ez ugyan ma már a múlt része, de számomra mai napig az online Nintendo közösség emblematikus része, itt épült a legjobban a társaság. És annak ellenére, hogy MSN-en napi szinten "összejártunk", szinte mindent megbeszéltünk a fórumon. Jött még Norbi, Truner, bagszi, később Link, Young Link (egész jól mutat a nevük egymás mellett), Cater, Matilda Mattise, Xavi, Rokai. Bocsánat, ha kihagyok valakit, nem tudok én sem ennyi embert megjegyezni. Bagszi már korábban is elkezdte a nagy szervezéseit. A weboldalát a bagszipokét is 2006-ban ismertem meg, de Pokémon találkozókat már 2004-ben kezdett szervezni, először Pokétalin 2006. őszén voltam, azt hiszem november 3-án volt. Nagyon jól éreztem magam, bár ekkor előszeretettel fárasztottam a többieket a L'art Pour L'art Társulat Lábvíz című dalának éneklésével. Elég hamar, elég sok BigN-es jelent meg a Pokétalin, ezzel együtt elkezdtünk Marióval is játszani. A 2006. december 28-ai téli Pokémon találkozón szerveztünk először 8-as Mario Kart DS bulit, ami óriási élmény volt. Ez volt talán életem egyik legszebb korszaka. Azért is élveztem ennyire a játékot, mert akkor karácsonyra kaptam Nintendo DS-t (az elsőt), és nagyon élveztem vele a játékot, ugyanis a GameCube-bal ellentétben a DS nagyon inspirált, nagyon tetszett a Mario Kart DS, a New Super Mario Bros. játékok. 2006. december 8-a volt még nagyon fontos nap, nemcsak a Wii megjelenésének napja, hanem ezen a napon a Game Park-ban Wii napot tartottak, szabadon ki lehetett próbálni a Wii-t és a Wii Sports-ot. Nagyon furcsa volt már akkor is, éreztem és tudtam, hogy ez valami nagyon új dolog lesz, és titokzatosan vonzott magához. Olyan hangulatot árasztott magából, amit eddig soha. Hatása alá kerültem, de Wii-m egy darabig még nem volt.
2007-ben stagnálóan pozitív állapot maradt fenn a közösség és játékok tekintetében is. Folyamatosan váltak Wii tulajdonosokká az emberek, ők elkezdtek online játszani egymással ezen év őszén találtuk ki, hogy legyen külön BigN találkozó. Egyrészt mert voltunk már új elegen újak, hogy mi külön is tudunk találkozni, másrészt meg a Pokémon találkozó maradjon meg Pokémon találkozónak. Az első BigN találkozó 2007. október 6-án volt, a Lurdy házban. Ekkor csak néhányan gyűltünk össze, de jól éreztük magunkat. Ezek után negyed évi rendszerességgel szerveztünk találkozókat, sokszor összehangoltuk a Pokémon találkozóval, így egy találkozó egy teljes hétvégi program volt.
2008. március 5-én volt lehetőségem Wii-t venni, ugyanis a Media Markt-ban volt leértékelés, és 49.990 forintért volt az új asztali konzol. Enyém lehetett. Rettenetesen örültem neki, nagyon szerettem a Wii-t. Az online játékokba nyáron tudtam bekapcsolódni, ekkor vettem meg többek között a Mario Kart Wii-t és a Super Smash Bros. Brawl-t, de magaménak tudhattam a WarioWare Smooth Moves-t, és ekkor varázsolt el a Super Mario Galaxy is. A 2008-as év másik vívmánya számomra a The Legend of Zelda sorozat megismerése volt. 10 hónapig olyan szinten ráfüggtem a Zelda játékokra, hogy olyan is volt, hogy iskolába se mentem, annyira csak a játékon járt az agyam. Az Ocarina of Time-mal rendszeresen 4-5 órát játszottam egyhuzamban. Sok Zelda játékot vettem meg ekkor, teljes mértékig átadtam magam a The Legend of Zelda hangulatvilágának. Ismertem régen is, de azért nem vállaltam be sokáig, mert azt gondoltam, hogy úgysem tudom megcsinálni, mert olyan nehéz benne továbbjutni. De hamar kiderült, hogy csak el kell kezdeni, aztán megy magától, persze gondolkodni azért kell. Nagy kedvencem volt még a Wind Waker, és a Zelda II-t is szerettem az videojátékos közösségtől eltérően. Ekkor indítottam el a The Legend of Zelda blogot, teleírtam a Zeldás játékélményeimmel.
Ugyanakkor a közösségben sokasodtak a problémák, ugyanis egyre több veszekedés lett a tagok között, és ez idővel átkerült a fórumra is, 2008 végére igazi káosz lett az egész. Ennek ellenére a találkozók nem maradtak el, mert sokan voltunk, így arra mindig is igény volt, csak a vitázó felek nem beszéltek egymással. Viszont a régi nagy barátságok soha nem épültek vissza, elkezdett szétesni a társaság, a koporsójának utolsó szöge 2009 májusa környékén került be, amikor végleg törölve lett a fórum. A közösség úgy-ahogy megmaradt, viszont ez azért volt nagy törés, mert nem nagyon tudtak új emberek jönni, ugyanis a fórum egyfajta bázisul szolgált, akinek tetszett, beregisztrált, aki szimpatikus volt, jöhetett MSN-re. Viszont elkezdett vegetálni a közösség, kisebb részekre szakadt. Én fokozatosan átmentem az (eleinte) AnimeCon karaoke társaságához, itt is értek nagy hatások.
Játékok tekintetében sem volt nagy élet, csak a találkozók maradtak meg, de a nagy összejárások elmaradtak. Nekem, amikor új dolgok jöttek, az 2010. júniusa, amikor felköltöztem Pestre, és próbára tettem magam. Bár ekkor is legtöbbször bagszival jártam össze, igazi nagy baráti játékok csak egyszer-egyszer voltak, de azok nagyon jól sikerültek. Főleg 2011-ben, amikor Gábor, Fantos, és Tutajkk eljöttek hozzám és négyen játszottunk. Ha valamelyikük nem tudott jönni, vagy Cater vagy / és Young Link jöttek. Ezek a négyjátékos bulik nagyon jók voltak. Arra nem emlékszem, hogy volt valami internetes fórum, ahol összejártunk, a Facebook is ekkor kezdett körünkben terjedni, így nagyon igény sem volt rá. Aminek szintén nagyon örültem, hogy 2011. decemberében vehettem magamnak Nintendo 3DS konzolt, méghozzá a Super Mario 3D Land Pakkosat, másnap jött vele a Mario Kart 7 is. Nagyon szerettem mindkét játékot. Micsoda beszéd múlt időben írni, most is nagyon szeretem mind a kettőt.
2012 sem telt el eseménytelenül, ugyanis ezen év elején indult el a 3DS Hungary weboldal, ami új löketet adott a Nintendós közösségnek. Innestől kezdve 3DS Hungary találkozókat tartottunk, ezek már kéthavi sűrűséggel voltak. Jöttek a régi arcok is, de a társaság alapvetően kicserélődött. Jött Cseri, Sparrow, a két legfontosabb tag, Cseri vette át a weboldal főszerkesztését. A baj az volt, hogy az oldal csak tiszavirágéletű volt, ugyanis létrehoztak egy Nintendo 3DS Facebook közösséget, és mindenki oda tódult át, így az oldal hamar nagy hanyatlásba kezdett. Ezt a közösséget a mai napig nem érzem magaménak, nincs úgy rendszere az ottani bejegyzéseknek, mint egy fórumon. Úgyhogy ami ott megy, abban nekem nagyon kevés részem van. Én a mai napig a weboldal tartalmi bővítését pártolom. A 3DS Hungary találkozók nem maradtak el, a weboldal hanyatlásának ellenére a közösség nagyon is épült, csak nem ott, ahol nekem jó lett volna, ezért kezdtem szépen leválni, és egyre kevesebb lelkesedéssel játszani a többiekkel. Volt idő, 2013 nyarán, amikor szinte csak bagszi maradt nekem, ugyanis akik nem mentek át Facebook-ra, azok Steam-en kezdtek el játszani a Team Fortress 2-vel. Ez kimondom őszintén, lelkileg is törés volt nekem, mert ekkor éreztem, hogy mindenki a maga útját járja, én maradtam a magam módján az eredeti utamon. 2014-ben Angliában voltam 7 hónapig, ami Nintendo tekintetében azért volt érdekes, mert ott a használt játékok egy része nagyon olcsó, így sok játékot vettem itt, sok olyat, amire régóta vágytam. Például Sonic Mega Collection GameCube-ra, vagy Punch-Out!! Wii-re, úgysmint Rhythm Paradise DS-re. De sok mást is ekkor vettem pár fontért. Többek között Wii U játékokat is ekkor vettem: Nintendo Land és New Super Mario Bros. U játékokat találtam olcsón. És hát hazatérésem napján, 2014. november 2-án vesztettem el a Nintendo 3DS konzolt, amit rettenetesen sajnáltam. Nemcsak magát a gépet, hanem a rengeteg letöltött játékot rá. 3DS nélkül nem maradtam sokáig, mert december 29-én lehetőségem volt venni Nintendo 3DS XL konzolt, a Media Marktban volt mélyen leszállított áron, méghozzá a Mario Kart 7 pakkos, ami külön öröm volt. De az örömöm csak félig volt teljes, az előző gépre letöltött játékokat nagyon hiányoltam.
Most 2015-öt írunk, Nagyon lassan indultak be a dolgok, de talán jóra fordulhat minden. Májusban vehettem Wii U-t magamnak, ami Mario Kart 8 pakkos. Jött vele a játék is. Szeretem, nagyon. Különben a Super Nintendós Super Mario All-Stars doboz volt rám olyan hatással, hogy ha lehetőségem adódik rá, akkor csak Mario pakkos dobozos konzolt vennék. A dobozon az ábrák, feliratok, tetszettek. A júniusban indított Nintendolgok.hu oldal is új lendületet adott, és a júliusi találkozó is jól sült el. És a történelem folyamatosan íródik.
Régen írtam már ide, most van is mit. Mindenek előtt nagyon meglepett, hogy a statisztikában a többi poszt olyan átlagos szinten van, de a Família Kft-s posztok olvasottsága az egekig szökött. Örülök neki, ha sokan érdeklődnek iránta. Ja, és nem tudok Media Markt-os kiárusításról, valaki ilyenre is keresett nálam.
Csak az elmúlt 7 napban háromszor mentem fel Pestre állásinterjúra. Egy mobiltelefon értékesítő volt múlt hét hétfőn, ezt már tudom, hogy nem sikerült (visszaszóltak), egy gyorséttermi dolgozó (ennek nagyon örülnék, ha sikerülne) és egy irodai adminisztrátor tegnap. Az utóbbi necces, mert elég magas szintű excel tudást kérnek, és komolyabb függvények számítását nem tudom. Tanultam, de nem bírtam megjegyezni. Viszont örülök, hogy bejött az a tanács, amit nemrég kaptam, hogy aki nem tudja másnak kiadni magát, mint aki, az mutassa saját jellemét pozitív színben, így egyéniségnek fogják őt gondolni, és lehet, hogy pont ezért veszik fel. Elgondolkodtam rajta, és van benne igazság, ugyanis ezzel azt mutatod, hogy masszívan hiszel abban, aki vagy, ezzel erős jellemet sugárzol magadból. Ahogy ezen három alkalommal kipróbáltam, határozottan érzem, hogy bejött, azt látom az interjúztatók arcán, hogy meg tudom győzni őket arról, hogy alkalmas lehetek a munkára. Bár nyilván hazugságokat nem mondok magamról, például tegnap is mondtam, hogy nincs olyan magas szintű Excel tudásom. Az nekem is legalább annyira kellemetlen, ha kiderülne a helyszínen, hogy esetleg nem tudom megcsinálni, mint nekik.
Most egy általam igencsak közkedvelt japán énekesnőről írtam wikipédia szócikket:
Amúgy manapság a Mario Kart: Double Dash!!-sal foglalkozok többet, kíváncsi vagyok, hogy megy a játék hosszas kihagyás után. Hát, tragédia. A GameCube-os Mario Kart az egyetlen, amiről nem lehet azt elmondani, hogy olyan, mint a biciklizés. Ha egyszer megtanulod, mindig menni fog. Elég nehéz visszarázódni, mert más az autó fizikája, ezért nehezebb megtanulni irányítani. Bár annak idején elég jól ment a játék, csak a hosszas kihagyás megbosszulta magát. Ezt tartom a legrosszabb Mario Kart-nak, ez az egyetlen, amiben semmi hangulatot nem érzek. De az All Cup Tour mode-ot nagyon szeretem, vagyis mind a 16 pályán végigmehetünk bajnokság keretén belül, így az összesen megszerezhető pontszám 160 pont. Azt csináltam, hogy háromszor mentem mind a három súlycsoportú karakterrel, az alábbi eredményeket értem el:
Toad és Koopa Troopa: 84 pont, 3. helyezett (könnyű súly)
Mario és Yoshi: 43 pont, 5. helyezett (közepes súly)
Bowser és Wario: 65 pont, 3. helyezett (nehéz súly)
Marióval és Yoshival valamit nagyon keményen elszúrtam, ugyanis nehéz súlyú karaktereket nehezebb irányítani. 8 (vagyis 16) versenyzőből ötödiknek lenni nem épp hozzám méltó eredmény. 150cc-n mentem természetesen. A gép egyébként eltárolja a rekordot. Amikor nagyon elememben voltam, akkor 136 pontot értem el 150cc All Cup Tour Mode-ban.
Sokkal kedvezőbb eredményeket értem el Mario Kart DS-en, ahol VS-ben lehet 32 menetet menni (ennyi pálya van itt összesen, mivel visszahozták a retro pályákat), így itt 320 pont a maximális. Itt kétszer tettem próbát, Toaddal 267 pontot értem el, míg később Yoshival 302 pontot sikerült összeversenyezni. Ezt 150cc Hard módon teljesítettem. A DS-es Mario Kart irányítása sokkal könnyebb, így ott ha valaki egyszer megtanulja az irányítást, akkor annak biztosan megy. Sajnos a Mario Kart 7 egyjátékos módjából kivették a VS-t, de ha jól emlékszem, a Wii-sben benne van. Teszek majd vele egy próbát.
Boldog születésnapot Magyar Anime Társaság! ^_^ Nagyon szép volt az ünnepség, kishíján túl is csordultam, mert azért én is már 2006 óta részese vagyok a jelenlétemmel a történetnek, és sok régi emléket láthattunk képekben. Azért a nagyon viszontagságos körülmények ellenére is megélni a 10. évfordulót, nagy teljesítmény. És azt gondolom, hogy azért nagyon sok mindent elértek annak érdekében, hogy az animés közösség mára ekkora lett, amekkora. Az, meg, hogy a MAT ennyire "kicsi" lett, az pont ennek lett az átka. De én azt gondolom, hogy annak ellenére, hogy sok dolog történt velük, azért méltán lehetnek büszkék magukra, és még előfordulhat, hogy a Pecsás conok rendszeresek lesznek. :)
Már csak azért is, mert sokan voltak. Az elmúlt évek MAT-os conjaihoz képest 2010-ig visszamenőleg összehasonlíthatatlanul sokan voltunk, alsó hangon 1.000 jegy biztosan elkelt (összehasonlításképp, a tavalyi aNiwaConon 336 jegy ment el). Nagyon úgy tűnik, hogy a Petőfi Csarnok az igazi helyszín egy AnimeConnak, és mivel úgy tudom, hogy az új vezetőségnek köszönhetően olcsóbb lett a bérlés, ezért várható, hogy ha sikeres volt ez a con, akkor lesz ennek folytatása.
Ma a 6.14-es vonattal mentem fel Pestre, eredetileg az egy órával későbbivel terveztem menni, de eszembe jutott, hogy Szolnokon az új vonatok járnak Budapestre. Egyszer utaztam rajta, akkor nagyon élveztem, ezért úgy voltam vele, hogy átszállok. Jó is volt azon utazni. Leea szokta mondani, akinek rosszat akar, hogy "vigyen el a MÁV", mert ő sokat utazik vonattal, és legalább ennyit szívott miattuk, úgyhogy azóta ez a szavajárása. Nekem most jót kívánt volna vele, azzal az új vonattal élményszámba megy az utazás. Ha lehetőségem adódik rá, ezen túl mindig át fogok szállni. A vonatút alatt Mario Party DS-sel, és Mario Kart DS-sel játszottam. Egy pillanatra elfelejtettem, hogy németre van állítva a Nintendo 3DS-em, és tisztára meglepett, hogy minden németül van. De tényleg mindent lefordítanak: A minijátékok neveit is, de amin nevettem: Dry Bones-nak is van német neve: Knochentrocken. Nagyon vicces, pontosan azt jelenti, mint az angol neve, csak fordítva van. Knochen: csont, trocken: száraz. A vonat egyébként nagyon jól ment, pontosan megérkezett. Pesten volt egy kis bolyongásom, mert a 79-es trolival akartam menni (mint a régi szép időkben), ám az a járat újabban nem jár hétvégenként, úgyhogy vissza a Keletihez, akkor 80-as troli, és onnan 1-es villamos. Azt láttam, hogy a piacot jelentősen kibővítették. Amikor megérkeztem, felhívtam bagszit, hogy szóljon LernenBoy-nak, hogy megérkeztem, kérem szépen a jegyet, amit megvett nekem. Kisvártatva ugyan, de megérkezett LL és Lernie, aki a kengurus furry jelmezében volt. Nagyon durván nézett ki. Szerintem az a jelmez már pont azért jó, mert elszigeteli azt a nagy meleget, ami kint volt. Bár nekem ez a 31-32°C meg se kottyan, ugyanis nagyon szeretem a nyarat. Pont a 35°C feletti hőmérsékletben érzem magam igazán elememben, nekem a 40°C az ideális volt 2-3 hete. Eredetileg a konzolokat akartam megnézni, de ha már útba esett a karaoke, akkor nézzünk be. Szokás szerint (sajnos) sötét volt, és megint nem volt annyira levegő, de mintha lett volna légkondi, nem volt annyira meleg még a nap végén sem. Sokan jelen is voltak, akik számítottak. Leeával beszélgettem, amit elkezdtem írni ide, de annyira hosszú lett, hogy úgy döntöttem, hogy külön postot szánok neki, nem akarok akkora kitérőt tenni.
Egyébként mindenkit szívesen láttam karaokés körletben, de most inkább a konzoloknál voltam, mert sok ismerős volt, akivel nagyon rég nem találkoztam: LL, V-ADi, Ninty, Truner, Sparrow, Orcface, Dash, Ragnaros sőt még bagszit is rég láttam. :D Nagyon jó volt találkozni velük, de nem akarok túl sok pénzt költeni utazásra, mert nagyon drága a vonatjegy: alsó hangon 6.820 pont oda-vissza, pont +590 forint a gyorsvonati pótjegy szintén retúrban, és nem akarok vonatozásra ennyi pénzt költeni. Most csak a nagyobb rendezvényekre megyek el, amíg itt maradok Békéscsabán, aztán ha lesz szerencsém visszakerülni Pestre, akkor majd természetesen megint fogok járni 3DS Hungary, és Pokétalikra. Játszogattunk, beszélgettünk, Ninty-vel és Trunerrel kipróbáltuk a N64-es Diddy Kong Racinget, köszönő viszonyban sincs a Mario Kart 64-gyel, pedig ez még a Rare nagyon igényes időszakából származik. Két miniverseny volt a konzolon, ami érdekelt, a Super Smash Bros. Melee és a Mario Kart Wii. A versenyek előtt megnéztem a piacot a fentebb említett két jómadárral, és Ayu is csatlakozott hozzánk. Semmi érdekeset nem találtam a piacon, de szétnézni megérte, rég voltam ott. De aztán siettünk vissza, mert verseny van. Erre a két versenyre konkrétan csak mi, egy páran jelentkeztünk, amire én jelentkeztem, a Narutóson voltak sokan. A SSBM-ben az első fordulóban továbbmentem, de a másodikban azonnal elvéreztem, viszont a Mario Kart Wii versenyt magasan nyertem. Jó, most nem voltak itt olyan nagymenők, mint a Gábor, a Cater, akik Mario Kart-zsenik, ezért a magam (egyébként nem kis szintű) tudásával könnyedén tudtam nyerni. a Super Smash Bros. széria továbbra sem az én asztalom, nekem az a játék valamiért nem megy. Azt lehet, hogy azért, mert nem öltem bele 1000+ órákat, mint pl Krisi vagy Cater? Ő ugyanis ennek a szériának is koronázatlan királya.
A Mario Kart Wii verseny után Ninty-vel kicsit kimentünk levegőzni, mert hiába volt kinyitva minden nyitható ablak, semmi levegő nem volt, és meleg is volt. Két kört tettünk meg a Pecsa körül, közben sokat beszélgettünk. Aztán mentünk is vissza, mert már haza akart menni. Én a karaoke terembe mentem vissza, mert feliratkoztam egy számra, de csak most tudtam elénekelni. 29-es voltam, de már a 45-ös környékén jártak, de mivel látta Daki, hogy visszajöttem, ezért kiszólított. Most csak egyszer énekeltem: Slayers: feel weel. Most nem ment annyira, mint 4 hete MondoConon, nem tudtam teljesen odafigyelni, de azt érzem, hogy azok a pozitívumok, amiket akkor tapasztaltam, megvannak bennem, csak fejleszteni kell azokat.
Nem sokkal az énekem után volt a nagy MAT születésnap, de előtte kiértékelték a nagy kvízt, amit a 10. évforduló alkalmából töltöttek ki az animerajongók. Azt ígérték, hogy ki fogják majd tenni, egyelőre még nem találtam meg, de már az önmagában csodálatos eredmény, hogy kb. 3.410 ember töltötte ki, és a legidősebb egy 63 éves egyén volt, isten tartsa meg jó szokását. Ami érdekes volt számomra, az a kérdőívet kitöltők aránya országszerte. Az világos, hogy Budapesten van a legtöbb anime rajongó, de hogy 25%, azt azért durvának tartom. Pest megye 9%, a többi 66%-on osztozik a többi 18 megye. Békés megyéből csak 2% töltötte ki, de amúgy a 3-4% az átlag. Volt egy pár 5%-os, de afölé egy megye nem ment. Többre nem nagyon emlékszem, majd lessétek a MAT vagy az AnimeCon honlapját, ha majd kiteszik. Nyilván a Bleach, Naruto animék a legmenőbbek, ezek azóta sem változtak. A kiértékelés után felment sok egykori és mai MAT-os a színpadra, megjött a torta, és a jelenlegi, valamint az előző elnök egyszerre fújták el a gyertyát. Közben képekben ilyen emlékvideó ment az egész 10 év történetéről. Érdekes volt látni, hogy milyen régóta részese vagyok a jelenlétemmel ennek a közösségnek, animerajongásnak, stb. Tortavágás után bejátszották az animés szerintem-videót, amit még 2005 környékén csináltak, és még ma is nagyon élvezetes volt látni. Csak jóval később láttam először, amikor bagszi megmutatta nekem. Szerintem nagyon jól meg lett csinálva.
Aztán visszamentem a karaoke terembe, hátha van valami, ugyanis a születésnapozás miatt szünet volt. Még ott elbeszélgettek egy páran, inkább a konzolterembe mentem át, feltöltöttem ott a 3DS-emet, mert már merülőben volt. Egyébként feltűnt nekem, hogy MAT-os conokon mintha több ázsiai lenne. Most két eset van: Vagy tényleg többen járnak, vagy mivel MAT-os conon effektíve kevesebben vannak, ezért nagyobb az arányuk. Amikor visszamentem a karaokéhez, már nem sokat láttam az énekekből, mert utána MAT-os beszélgetés volt. Nem sokat hallottam belőle, mert elhúzódott, ezért Narumival elkezdtünk beszélgetni, ami annyira komolyra fordult, hogy kimentünk, hogy megbeszéljük. Sajnálom, hogy nem tudtam már sokáig maradni, de ha biztosan el akarom érni az utolsó vonatot, akkor 18.15-kor indulnom kellett. El is kísért az 1-es villamosig, de a megállónál eszembe jutott, hogy ott felejtettem a 3DS-emet. O_O Na, rohanás vissza érte, és vissza az 1-es villamoshoz. Jól esett beszélgetni vele, mindig feltölt, ha valakivel őszintén beszélgethetek. Akkor sem voltam társaság nélkül, amikor visszatértem, itt LyraEvi ért el a barátnőjével. Egészen jókat beszélgettünk, de itt meg a 80-as troli sürgetett, úgyhogy majd E-mailen folytatjuk.
Még volt 20 perc a vonat indulásáig, nem is gondoltam volna, hogy ennyivel közelebb van a Petőfi Csarnok tömegközlekedéssel, mint a HungExpo. Most is probléma nélkül hazaértem. Nekem eddig nem volt sok problémám a MÁV-val, bár az én nem is utazok annyira sokat vonattal, de amennyit igen, azok többségében rendben voltak a dolgok. Egyedül a higiéniai állapotok azok, amik miatt nagyon harapok a MÁV-ra, és egyelőre nem nagyon van látszata a gyorsvonati pótjegynek. Már csak ezért is fogok Szolnokon átszállni. Az AnimeCon nagyon jó volt, méltóképp ünnepelték meg a 10. évfordulót. Remélhetőleg a 15. is hasonló lesz. Persze közben legyen egy jónéhány AnimeCon.
Most már jobb összképet mutat az Atsu hercegnő. Utána is néztem, hogy kik játszanak benne, és ki játsza a főszereplő lányt. Meglepett, hogy az a színésznő (Miyazaki Aoi), aki a Nana Live Action-ben Komatsu Nanát is alakította. Most, hogy jobban megnézem, tényleg ő az, arcról fel lehet ismerni.
Kiábrándultan vettem tudomásul, hogy a Mario Kart 7-ben kivették az egyjátékos módból a VS-t, így ott nem lehet marathont játszani. Viszont a Mario Kart DS-ben benne van, ezért ott tettem próbára magam. Ott is randomra állítottam 32 pályát, szerencsére itt sem ismételt. 10 pont jár az első helyért, így 320 pont a maximum. 150cc hard módozatban 282 pontot értem el, ezt is szép eredménynek tartom. Dry Bones volt a karakterem, és Dry Bomber kocsival mentem. Egyenesben gyors, és a gyorsulása is jó, ezért többször volt, hogy nagy előnnyel nyertem, de ha itt is bombáznak, vagy egyszer-egyszer én is hibáztam, akkor könnyű rontani. A Game Boy Advance-es Mario Kartra leszek kíváncsi, mert az tényleg nehéz.
Ma visszamentem a játékért, hiszen ilyen áron nekem is nagyon megéri. Amint hazaértem, kicsit jobban megnéztem a pakkot, hogy mi fán terem a PokéWalker, milyen előnyöm származik ebből a kis szerkezetből. Még semmi, mert ahogy elnézem, még egy kicsit játszani kell, hogy legyen Pokémonom a PC-ben. El is kezdtem a játékot. Nem hiába keltette fel az érdeklődésemet, már az első pillanattól megragadott a hangulata, és vágytam is arra, hogy Pokémonnal játszak, de ahogy végiggondoltam, hogy melyek vannak meg, mindegyikben van mentés, de igazából az elejétől akartam kezdeni a játékot, mentést meg nem akartam törölni. Így a legjobbkor jött ez az akció. Most épp csak próba szintjén játszottam vele egy fél órát, mert csak 1 órát aludtam éjjel, és rettenetesen éreztem magam. Akartam most aludni, de negyed óra múlva csörömpölésre ébredtem fel, úgyhogy majd éjjel, de érdekes, hogy mintha ez is hatással lenne rám, mintha éberebb lennék. Úgyhogy majd komolyabban előveszem, mindemellett pakolászni is kéne...
Itt van a szett kibontva:
Szép-szép. ^^
És szerintem ezentúl csak DS Lite-on játszok DS játékot. Eszembe jutott, hogy nekem most már 2 Nintendogsom van, ezért kipróbálom a Bark Mode-ot. Elővettem a 3DS-t, és a DS Lite-ot. Először a látványbéli különbség lepett meg. Azt tudtam, hogy 3DS-en a DS játékok eléggé homályosak, de már megszoktam. De amikor megláttam, hogy DS Lite-on tűéles volt a kép, én elhatároztam, hogy ezentúl csak azon fogok játszani. Hihetetlen a különbség, azóta be sem kapcsoltam a DS Lite-ot, mióta megvan a 3DS, és amikor a Mario Kart 7 után 3DS-en játszottam a Mario Kart DS-sel, akkor lesek, hogy ekkora nagy a fejlődés? És kiderül, hogy a homályos kép zavart össze egy kicsit. A Nintendogs-ban ez az első alkalom, hogy kipróbáltam a Bark Mode-ot. Az a lényege, hogy két Nintendogs tulaj összetalálkozhat. Nagyon aranyos, először kiválasztom, hogy milyen ajándékot vigyek a másik félnek, azaz magamnak, és olyan aranyos, ahogy a kis csomaggal a szájában ugrál a kutya, mint egy lelkes kisgyerek, aki alig várja, hogy átadja az ajándékot. És amikor összetalálkozunk, akkor egy ilyen kerthelyiség-szerűségben vagyunk, és mind a két kutya rohan a másik félhez, hogy átadja az ajándékot. Viszont ami nem biztos, hogy pozitívum, hogy ugye közösen játszanánk egyet, de a két játékban a kutyák totál mást csinálnak. Igazából lehet, hogy nem hülyeség, mert most elképzeltem, hogy ha a két játékban ugyanaz történne, és ha mind a ketten egyszerre dobnánk például a frizbit, akkor melyik után menjenek a kutyák? Így mindketten egyénileg tudunk a kutyánkkal játszani.
Voltam ma a Game Parkban azzal a szándékkal, hogy a náluk levő magyar Club Nintendo magazint elkérjem. Megnéztem, de nem volt valami jó állapotban. A logó ki volt vágva, és több helyen is össze volt firkálva, úgyhogy inkább otthagytam.
Jobban szétnéztem az üzletben, és mintha egy fokkal olcsóbbak lennének az áraik. Remélhetőleg nem szemkáprázat, de az összes DS játék... nem azt mondom, hogy olcsó lett, de ezek az árcédulák már kellemesebbek az emberi szemnek. Egyedül a Mario játékok rohadt drágák. Ugyanis a Game Park "üzletpolitikája", hogy a Mario játékok árait nem kell levinni, mert az úgyis olyan nagy név, hogy azt magas áron is elviszik. Mario Kart DS 9.990 Ft, Mario & Luigi: Bowser's Inside Story 10.990 Ft. És azért akármennyire is szép a fóliás Nintendogs, de már az sem ér meg 6.990 forintot. De amúgy a többi árak elfogadhatók. A Wii játékok is olcsóbbak lettek egy kicsivel, azért kellemesebb ránézni a Super Mario Galaxy 2 9.990 Ft-os árára, de a Wii esetében is drágábbak a Mario játékok, ugyanez igaz a 3DS-re is. Vásárolni majd visszatérek oda, ha lesz pénzem, mert van nekik Nintendo 64-re 1080° Snowboarding 2.000 forintért, az pedig érdekel engem. Egyszer játszottam vele, kellemes játék volt, és szeretnék ismét játszani vele. Az nekem megér annyi pénzt. És van nekik még két Game Boy Advance-re Link Kábel 1.500 forintért, dobozosan, nagyon jó állapotban, mind a kettőt szeretném birtokolni. Igaz, van már 1 darab, de ha 4-en akarunk egy GBA játékkal játszani, akkor 3 Link kábel kell. Úgyhogy, fogjuk rá, hogy történik valami jó dolog, aztán lehet, hogy csak a végtelen optimizmusom mondatja velem?
Repülő cartridge-ek, földhöz vágott 3DS-ek, pattanásig feszült idegszálak. Ez a Mario Kart 7 mérlege. Pedig nem innen indul a történet. Eleinte mindenki rácsodálkozik, mindenki imádja, majd jönnek az első szitkozódó szavak. Na igen, a Mario Kart 7-tel a sorozat nagyon elment abba az irányba, amikor már nem a képességek számítanak, hanem, hogy éppen milyen fegyvered van.
Pedig régen egyáltalán nem ez volt a helyzet, persze, soha nem volt fegyvertelen Mario Kart, de amikor kevesebb fegyver volt, és azokat is ritkábban adták, akkor sokkal inkább számított a játékos tudása. A Super Mario Kart az egyik legnehezebb a szériában, talán pont ezért. Itt a legnagyobb mérgelődési faktort az váltotta ki, hogy ha Toaddal vagy Koopa Troopával vagy, és ha a többi karakter meglök, akkor előfordulhat, hogy olyan erővel löknek meg, hogy leesünk. Mivel a Super Mario Kart pályái rövidek, így egyes fegyverek jóval hatásosabbnak hatnak, elég ha csak arra gondolunk, hogy egy csillag, vagy egy villám akár egy egész körön át kitarthat. És ezek nagyon ritkán jöttek. Én a villámnál például mindig azt csináltam, hogy megvártam az utolsó kört, és ha akkor aktiválom, akkor ha első helyezett nem is, de igen nagy esélyekkel vagyok negyedik, vagy jobb helyezett, ami záloga a továbbjutásnak, ugyanis a bajnokságokban, csak akkor mehetünk tovább, ha az első négy helyen végzünk.
A Mario Kart 64 esetében már másabb a helyzet, mivel egy pálya sokkal hosszabb, így a fegyverek hatásfoka jóval kisebb, ennek ellenére a képesség (vagy skill, kinek hogy tetszik), kevésbébb számít, mivel maga a játék könnyebb lett. Pár nap alatt mindenhol el lehet érni az arany kupát. Itt inkább az bosszantotta a játékosokat, hogy ha elsők vagyunk, akkor egyszerűen nincs az a módszer, amivel le lehet rázni a 2. és a 3. helyezett gépi játékosokat, Akár gombát használunk, akár kiütjük őket, pár másodperc után ismét közvetlenül magunk mögött tudhattuk őket. Itt debütált először a Kék teknő (Blue Shell), ami már ekkor sem okozott kellemes perceket, mert nemcsak az első helyezettet találta el, hanem mindenkit, aki az útjába került, ugyanis a talajon ment végig.
Az első handheld Mario Kart, a Super Circuit esetében ismét a régi fényében él a nehézségi szint. Élesek a kanyarok, és nagyon nehéz irányítani, mert nagyon furcsán fordul, tehát el kell sajátítani a kezelést. Szinte mindegyik játékban van valami, ami idegesít. Itt az a nagyon rossz, hogy ha kiütnek, és amíg pördülsz, neked megy valaki, akkor újra elkezdesz kipördülni, így nagyon könnyű az utolsó helyen találni magad. A fegyverek esetében nincs küönösebb újdonság, viszont nekem itt nagyon tetszett az a megoldás, hogy még akkor is kaptál piros tekit, amikor 1. helyezett voltál, és hátra is teheted, ekkor áll, és ha érzékeli a 2. helyezettet, akkor szépen eltalálja. Ez nekem nagyon tetszett, kár, hogy később nem maradt meg.
A Double Dash!!-ben volt először olyan, hogy pillanatnyi helyezésnek megfelelő fegyvert kapsz. Az első helyezett csak banánt, zöld tekit kapunk, míg az utolsó helyezett igen erős fegyvereket kap. A GameCube-os Mario Kart valamivel könnyebb, és itt a legkönnyebb megtanulni a driftelést. Legalábbis nekem itt volt, mert ebben a játékban kivették az ugrást, így az nem zavart be, de ezután a többiben is könnyebb volt megtanulni, így itt viszonylag egy magas szintet értem el.
A DS-es Mario Kart maga a megtestesült felhőtlen szórakozás. Könnyű, és rendkívül élvezetes. Nagyon élvezetes a többjátékos mód, amikor 8-an összeülünk játszani, és semmi mást nem csinálunk, csak játszunk. Többjátékos módban - nem szeretek angol kifejezéseket használni, de - pure awesomeness. Bosszantani, nem tudom, hogy kit bosszantana, de iszonyat nehéz megszerezni a három csillagos minősítést. Azt gondolom, hogy itt a vezetési stílust értékeli. Ebben a játékban elég nehéz driftelni, ugyanis mintha nagyobb ívben venné be a kanyart, így csak még többet vesztek, és a végén járó boost már inkább csak arra jó, hogy kompenzálja a veszteséget. Nekem 6 éve megvan a játék, és sehol nincs 3 csillagos minősítésem. Még 50cc Mushroom Cup-on sem. De többjátékos módban az egyik legjobb Mario Kart!
A Wiis Mario Kart nagyon érdekes irányba vitte el a Multiplayer szórakozást. Én 2008 júniusában vettem meg a játékot magamnak, és ez év novemberében lett vezeték nélküli internetem de addig is több BigN-es barátom játszott online, és olyan idegeskedéseket láttam, hogy csak lestem. Földhöz vágott Wiimote-ok... Én már ekkor tudtam, hogy csak akkor tudnám élvezni a játékot online, ha egyáltalán nem veszem komolyan, és minden támadást eltűrök. És ez így is lett. Én jól elvoltam a magam pontminősítésével, bár amikor nagyon benne voltam a játékban, volt amikor 8800-8900 pontom is volt online versenyben, de nagyon sokat vesztett a játék élvezeti faktorából, amikor egyre-másra megjelentek a hackerek, tönkretéve a játékélményt. Ők főleg akkor terjedtek el, amikor már igencsak könnyű volt meghackelni a Wiit. A kék teki iránti gyűlölet is itt terjedt el, mert offline játékban is a gép többször beadja, hadd örüljön az első helyezett, aki legtöbbször mi voltunk. Már lényegesen könnyebben kapjuk meg a 3 csillagos minősítést, mert itt már összidő alapján kapjuk meg. Felírtam egy néhányszor, hogy bajnokságok pályáin mennyi időt, és olyanokat állapítottam meg, hogy pl. 8:02-es idővel 2 csillagot kaptam, de 7:58-ra már 3 csillagot. Bár a BigN-es társaság néhány tagja szerint csak csalással lehet meg mindegyik bajnokságban a 3 csillagos rangot, annyira nehéz megszerezni. Gábor barátunk erre rácáfolt, neki sikerült, de elmondása szerint felért egy beutalóval az idegosztályra. Hát igen, én már csak ezért sem próbáltam meg, csak 50- és 100cc-n van meg mindenhol a 3 csillag, mert pont arra számítottam, hogy affölött már nagyon szivat a gép. Csinálgatom néha, ha valahol összejön, nagy az öröm, de nem akarom, hogy "életcél" legyen, mert ha nálam elpattan egy idegszál... Nagyon boldog vagyok a két csillagos összeranggal, az is nagyon szépen mutat a nevem mellett.
A Mario Kart 7 esetében nagyon elgondolkodtatott, hogy hol az a határ, ahol még szórakozást nyújt egymás szivatása, és hol idegesítő már. Ez is olyan dolog, hogy ne vedd komolyan, és akkor élvezni fogod a játékot, mert úgysem úszod meg. Bár a játék esetében több érdekességet is felfedeztem, ahogy kitapasztaltam a dolgokat, főleg online módozatban. Mivel a BigN-es csapatból még nem sokuknak van 3DS-e, Mario Kart 7 és csak nekem, meg bagszinak, ja meg Csibinek, így nem nagyon tudok velük játszani, ellenben a 3DS Hungary csoporttal. És felfedeztem egy pár furcsa dolgot. Például volt arra is példa, hogy első helyezett voltam, és egyszer csak arra leszek figyelmes, hogy fél pályányi előnyöm van a többiekhez képest, és ez úgy is marad. Megkérdeztem, hogy mit rontottak el? O_O Nem tudtak választ adni. Ugyanennek a fordítottja is megtörtént. Én voltam utolsó, fél pályával lemaradva a többiektől. És el nem tudom képzelni, hogy mit rontottam el, ugyanúgy mentem, mint máskor, egyedüli bűnöm, hogy leestem egyszer-kétszer az elején, ennek köszönhetően lettem utolsó. Meg ami még meglepett, hogy itt nagyon sokszor fordul elő az, hogy ellövöm a zöld tekit, és visszapattanóból szinte mindig eltalál. Jó, tudtam én olyan "ügyes" lenni az előző Mario Kartokban is, hogy így eltalál, de hogy ennyire gyakori, az túlzás. Na meg a kék teki lett sokkal gyakoribb. Szitkozódó szavak tömkelege száll online játékok között, hogy hiába húzott bele, hiába volt akkora előny, az utolsó körben egyszerűen nem maradhat ki a repülő blue shell. Én még nem tartok ott, hogy 150cc-n megpróbálja mindenhol a három csillagos minősítést, de ennek kapcsán is csak szitkozódások voltak, bár én ezt túlzásnak érzem. Szerintem itt is összidő alapján kapjuk a rangot, de itt az a rossz, hogy nem látjuk, hogy mennyi idő alatt teszünk meg egy pályát. De abban biztos vagyok, hogy minimum elvárás a maximális pontszám megléte (40 pont).
Nagyon remélem, hogy nem riasztottam el senkit a Mario Kart sorozattól, de az tény, hogy az eredmény most már szinte egyáltalán nem tükrözi a valódi képességünket, jóformán a szerencsén alapul a pontszám. De aki nem veszi komolyan a játékot, és akinek nem életének célja a legjobbnak lenni, az tiszta szórakozást kap a pénzéért cserébe.
Ha úgy érzed, hogy te tudsz a legjobban snake-elni, neked van worldwide versenyben a legtöbb pontod, és hogy tényleg senki nem győzhet le téged, akkor itt az idő, hogy teszteld az elméleti tudásod a Mario Kart játékokról. A Game Master Mario Kart különkiadásában szinte minden páros oldal alján van egy kérdés, és a páratlan oldal alján van a válasz. Ezeket teszem ki tesztnek. A nehézségük változó, lesz olyan kérdés, melyre egyértelmű lesz a válasz, de lesznek érdekesek is, melyek mellett a játék alatt csak úgy elmegyünk, és nem is gondolnánk, hogy az tényleg úgy van. Jöjjenek a kérdések:
Bowser majdnem nem teknős lett, ugyanis az animátor félreértette Miyamoto rajzát. Mi lett volna Bowser?
Miről mintázták a Thwompokat?
Meg tudod nevezni az eredeti nyolc Mario Kart versenyzőt?
Vanilla Lake, Choco Mountain, Donut Plains. Ezek a Super Mario Kart pályák melyik Mario játékból valók?
Melyik az a két tárgy, mely csak a Super Mario Kart-ban szerepelt?
Melyik az a Super Mario Kart versenyző, mely - semmilyen formában - nem szerepelt a Mario Kart 64-ben?
A Mario Kart 64-es Rainbow Road még egy versenyjátékban szerepelt ugyanebben a formában. Melyikben?
A Super Mario Kart-ban hány érmét kellett összegyűjtened ahhoz, hogy elérd a maximális sebességet?
Charles Martinet 1995 óta adja Mario hangját. A filmekben is rajzfilmekben kik alakították Mariót, vagy ki adja a hangját?
A Super Mario Kart megjelenésének évében jelent meg az első olyan játék, melynek Luigi volt a főszereplője. Melyik az?
Miért szerették sokan használni a nehéz karaktereket (pl. Bowser, Donkey Kong, Wario) a Mario Kart 64 Battle-jében?
Melyik a legkisebb pálya a Mario Kart 64-ben?
Volt-e jelentős változás a Mario Kart 64 eredeti és Virtual Console verziójában?
Mitől volt egyedi a Mario Kart 64 Special Cup-ja?
Mi a Mario Kart 64 Fake Box-ának az egyedisége?
Melyik játékban láthattuk először a csontváz Dry Bowsert, mielőtt játszható karakter lett volna a Mario Kart Wiiben?
Őrült képességek! Melyik Mario sportjátékban kapott jelentős szerepet Koopa Troopa sebessége, és lábmunkája?
A Mario Kart 64-et eredetileg más címen jelentették volna meg. Mi volt a munkacíme?
A Super Mario Kart hatalmas siker. Viszont a prototípusa nagyon dühítette a rajongókat. Miért?
Négy nem Nintendo karakter kapott helyet a Mario Kart szériában. Kik ők?
A Mario Kart 64-ben eredetileg kilenc karakter lett volna. Ki lett volna a kilencedik?
Eredetileg milyen volt a Mario Kart Grand Prix pontfelosztása?
Melyik Nintendo DS játékban irányíthattuk a Peach Kartot?
A Wiis Dry Dry Ruins pályában melyik régebbi Mario Kart pályára láthatunk utalást?
A Mario Kart és az F-Zero mellett lett volna egy harmadik versenyjáték Nintendo konzolokra. Melyik lett volna az?
Melyik az a Mario Kart játék, mely egy hét alatt az egész világon megjelent?
Melyek azok a Mario Kart: Double Dash!! pályák, melyek nem három körből állnak?
Melyik Mario Kart játékban szerepel a DK Summit pálya?
A Yoshi Circuit (Double Dash!!) pályában át lehet ugrani a patakot?
Melyik a legjobb Kart?
Van-e olyan pálya, mely látszik, miközben egy másikon versenyzel?
Miben különbözik lényegesen a Mario Kart DS a többihez képest?
A Mario Kart DS-ben láthattuk az első Nintendo, de nem Mario karaktert. Kit?
Melyik a két tárgy, mely benne volt a Mario Kart DS demójában, de aztán végül kivették őket?
A Dry Dry Ruins zenéje egy egyiptomi módra megremixelt zene. Melyik Mario játéban hallhattuk az eredetit?
A Mario Kart Wiis Rainbow Road tiszta Super Mario Galaxy hangulat. A zenéje az egyik galaxis zenéjének újragondolt változata. Melyiknek?
Az egyik Mario Kart: Double Dash!! pálya látható az egyik Wiis pályán. Melyik az, és melyik pályán látható?
Hányféle módon lehet irányítani a Mario Kart Wiit?
Hány 3DS konzol csatlakozhat egyszerre a Local Multiplayerhez?
A Mario Kart 7 egy egyedi irányítást tud, melyhez hasonlót a Wiis verzió tudott. Mitől különleges a MK7?
A Mario Kart 7 az első olyan Mario Kart játék, ahol Metal Mario játszható karakter?
A Wiggler-ök két Mario Kart pályán tűntek fel. Maple Treeway, és?
Melyik Mario Kart DS pályán van utalás a Mario Kart Arcade GP-re, és pontosan mi az?
Ennyi lenne. Tehát összesen 43 kérdés van, a válaszokat holnap írom ki.
Ma este ismét Mario Kart Wiiztünk, szóltam Lydiának, hogy ma este (illetve, ami nekünk este, az neki dél), ha tud, jöjjön. És jött. Hívtam egy pár BigN-est is, Csabi, Gábor, Fantos és Kristóf. Jó buli volt, itt-ott nagyon sokat szívtam, de nagyon élveztem. Ennek hatására elővettem a Mario Kart DS-t, és eszembe jutott a 2006. decemberi Pokémon találkozó, és az ottani Mario Kart DS buli. Az valami eszméletlen volt! Erről még a Mariós oldalamban írtam, és ekkor határoztam el, hogy innen is átimportálom a blogpostokat. Ezzel visszajutunk egészen a gyökerekig, 2006. márciusáig, és lassan tényleg egy helyen lesz minden blogpost. ^^ Nagyon érdekes volt vissza-visszaolvasni a régi történéseket, bizonyos dolgok ki is mentek a fejemből, de ahogy visszaolvastam, annyira élesen visszatértek, mintha tegnap történt volna. Amit szeretnék kiemelni a 2007-es SakuraCon blogpostom, és a Nintendo Wii megjelenésének a napja. Ezek nagy élmények voltak. Mindegyik blogpost aljára (már ahol nem felejtettem el) melléírtam, hogy a Mariós oldalról importálva, egyrészt, hogy ott legyen, hogy honnan van, másrészt, meg ezáltal igazolva van, hogy nem a hasamra ütve találtam ki ezeket a történeteket. Most a nagyjával kész vagyok, a többit holnap (vagyis nappal) megcsinálom, mert már fél 3 is elmúlt, és már így is alig van lélekjelenlétem. ^^' De nagyon érdekes belegondolni, hogy tényleg, 5 éve kezdődött el ez az egész. És hogy azóta mennyi minden változott, a baráti társaság, az érdeklődésem is csiszolódott, meg én magam is. De ez talán a fogalmazási stílusomból is kiderül. Néha azért a fejemhez kapok, hogy fogalmaztam régen. :D De szerintem ebbe semmi szégyellnivaló nincs. Egyrészt mert szerintem annyira nem rossz, másrészt, meg ez is az énem egy része, a múltam egy ékes része. :)
Tegnap megvolt ez is. Mivel Tukival találkoztam, ezért későn értem oda. ráadásul még itthon is szerencsétlenkedtem egy adagot, mire összekészülődtem. Szóval bőven 12 óra után volt, amire odaértem. Bagszi és Cater pokémon TCG-zett, Gábor, Kristóf és Fantos addig játszottak valamit közösen. Elvittem a Pokémon TCG-imet is, mert bagszi kért, hogy lapokkal segítsem ki a kezdeményezését. Hát kisegítettem. Elmentem enni, utána szétnéztem a Media Marktban, az 576-ban, és az InterSparban. Közben megjött Csibi, Krisi, Truner és Spidey, de ők nem maradtak sokáig, mentek tovább. Ezután azért összeültünk egy közös Mario Kart DS bulira. Egész jó volt addig, amíg Fantosnak nem lett elege abból, hogy mindig utolsók között van. Ugyanis szerinte igazságtalan, hogy a Gábor és Kristóf ismerik a driftelés és Snake-elés minden csínját-bínját, és ezért elsők. Ezért mindig hátratolatott. Ez engem egészen addig nem zavart, amíg engem nem hátráltatott, ugyanis a csillag hatása alatt kiütött engem. Ezért a Mario Kart Wiiben is keményen harapok gondolatban, de itt csak a kislemez megléte mentett meg a dühkitöréstől. Ha ennyire idegesíti, hogy vannak nála sokkal jobbak, akkor szálljon ki, és ne hátráltassa a többieket! Ki is kapcsoltam a DS-t, viszonylag gyorsan lenyugodtam, de nem is maradtam sokáig, mentem haza.
Este rám írt bagszi, hogy hadd jöjjön LL (Light Lugia) is. Jöhetett, meg át is mentem bagszihoz ma este. Kipróbáltuk közösen a Tukeinon által kölcsönadott Detective Conan játékot Wiire, a Case Closed: One Truth Prevails játékot. Fűű... hát, szerintem sokkal-sokkal többet ki lehetett hozni a témából, bár talán nem helyén való egybemondani a Phoenix Wright szériával, mert az is detektíves játék, de az tárgyalóteremben játszódik. Azért mindenképpen hatalmas pirospont a készítőknek, hogy lehetett japán nyelven is hallgatni a beszédet, és a felirat maradt angol. A grafika érdekes, elmarad a szebb Wii játékoktól. Rendes, 3D-s, de a beszélgetéseknél (melyből esztelen sok van!) zavaró, hogy feljönnek a karakter animés-megjelenítései. És beszélgetésből nagyon sok van, és az ember játszana, halálra unja a sok beszélgetést. De azért el is gondolkodtam, hogy a Conan részekben fontos a beszélgetés, sok minden derül ki azokból, ezért is gondolkodtam el azon, hogy lehet-e kihozni ennél többet egy játékból. Mert az animében az a jó, hogy fokozatosan derülnek ki az információk, de ha a játékban játszani szeretnénk, akkor lehet, hogy ott nem tud érvényesülni az anime nagyszerűsége. Az irányítás eléggé könnyű, de a B-gomb használtat nagyon zavaró. Az a Camera Mode, de nagyon zavaró, hogy nem úgy vált, hogy fokozatosan megy hátra, hanem odaugrik. Ezt már a Super Mario 64-ben 1996-ban is meg tudták rendesen oldani. Én eljátszottam vele, próbáltam követni, hogy mi hol merre hány méter, de annyira untam, hogy átadtam bagszinak az irányítást. Ő jobban elmerült a mini-játékokban is. Az Álarcos Yaiba játéka valami iszonyat. XD Yaibát vagy 5× megsebzik, mire odajut, hogy egyáltalán támad. Egy "küldetést" csinált meg, amikor Mouri Kogorónak eltűnik a zsebkendője, és hogy hol lehet... Én abban bíztam, hogy ez egy kezdete lesz egy nagy kalandnak, hogy véres lesz a zsebkendő. Annyi volt, hogy dagadt gyerek, Genta elkérte, mert leöntötte magát dzsúsz-szal. Kezdődött azzal, hogy Ran azt mondta, hogy igen, emlékszik arra, hogy az apja elhozta azt a csúnya zsebkendőt, majd Mitsuhiko mondta, hogy Gentát látták vele sétálni. Erre Ayumi mondja, hogy Genta leöntötte magát dzsúsz-szal. És van a játéknak egy "chain" részlege ott tudja Conan összerakni a szálakat. És Conan a hatalmas elméjével rájött arra, hogy ha Gentát látták vele sétálni, és leöntötte magát, akkor nyilván ő kérte kölcsön, hogy megtörölje magát... Ezzel szegény Conant úgy leminősítették... Mondanom sem kell, hogy az animében ennél 1000000× nagyobb rejtélyeket old meg. Nem tudom, hogy a későbbiekben mennyire lesz furfangos a történet, de ez a rész nagy csalódás volt.
Ha ennyi után kéne értékelnem a játékok, így tenném:
Grafika: 4/10
Játszhatóság: 6/10
Szavatosság: 3/10 (remélem lesz jobb is)
Zene / Hang 9/10
Hangulat: 4/10
+ Nagyon jó zene
+ Japán nyelv, angol felirat
- Zavaró grafikai elemek
- Siralmas kamerakezelés
- Nagyon gagyi küldetések
38%
De mondom, ez még olyan 1 órás játék után, de sajnos azt kell mondjam, hogy ez nem ad nagy bizakodásra okot, de hátha valamennyit javul az összkép.
Ja, hogy nem írtam volna a BigN találkozóról! Őszintén sajnálom, most bepótolom.
Tehát július 11-én volt az Aréna Plázában. Most nem voltunk annyira sokam, meg az is érdekes volt, hogy két részre voltunk oszolva. Egyik csoportban voltam én, Gábor, Kristóf (ő az új, a régi Krisi lesz ezentúl), Fantos és Cater, a másik csoportban meg Truner, Krisi, Ricsi, Csibi, meg a Spidey is jött egy kis időre. Tehát elvoltunk, de máskor azért jobban fejezzük ki összetartásunkat... Mi voltunk azok, akik játszottak, Ricsiék meg laptopoztak. Ugyanis a Truner elhozta azt, mert jaj de meg akart venni az eBayen egy játékot, és nem bízta a véletlenre, nehogy más elvigye, gondolta, hát elhozza, és az utolsó 10 másodpercben meglicitálja. Aztán az volt a szórakozásuk, hogy beléptek Csibi MSN-jébe, és ott szórakoztak mindenkivel szexuális tartalmú üzenetekkel. Az a lényeg, hogy elvoltak végül is... Mi meg ott eljátszogattunk, Gábor mini-játékot csinált a WarioWare: Do it Yourself játékban DS-en. Nem lehet valami könnyű, mert legalább 3 órát szórakozott vele. Meg egyszer volt egy Mario Kart DS buli, ahol öten voltunk, de úgy isten igazából semmi nem volt az egész. Elvoltunk, de semmi különös. Legközelebb 1, nem kéne két csoportra oszolni, 2, kéne több "hangos" tag. Különben az meglepett, hogy mennyi ázsiai van az Aréna Plázában. Legalább 50-nel biztos találkoztam aznap. És akkor eszméltem fel, hogy valahányszor arra járok, mindig találkozok velük.
Ezt a hétvégét a Budapesten töltöttem, október 24-én találkozó volt. De már 23-án mentem, mert volt egy régi álmom, hogy szeretném megint négyesben játszani, csak egyszer az életemben Mario Kart 64-et. Na jó, ez így lehet, hogy erős, de tény, hogy annyi szép emlék köt ehhez a játékhoz multiplayer módhoz meg pláne, hogy csak egyszer átélhessem, perpillanat ez volt minden vágyam. Nos, október 23-án megvalósult. Gábornál voltunk, ott volt még Csabi, valamint Young Link. Nem hittem volna, hogy ennyire szórakoztató lesz. Ennyit nevettünk a játék hibáin, de rettenetesen élveztük. Hát igen, tagadhatatlan tény, hogy a játéknak mai szemmel égbekiáltó hibái vannak, ami (ha hiszitek, ha nem) akkori szemmel nem tűnt fel senkinek, mert ez még kiforratlan volt. Ilyen például a játék sebességének váltakozása. Több játékos módban még nem tudták jól megcsinálni, hogy mindig ugyanabban a sebességben menjen a játék. Gondolok itt arra, hogy például a Rainbow Roadban ahol kevés a megjelenítendő grafikai elem, túlzottan gyors volt. Hisz ezen a pályán csak a fekete messzeség volt, egy pár csillag, és maga a pálya, ami váltakozó színű volt, nevéhez hűen. De van ellenpélda is, pl. DK's Jungle Parkway, akkor rengeteg minden van a pályán. Megy a hajó, a sok fa, erdő, meg hasonlók, itt kicsit lassabban ment minden, kvázi laggolt a pálya. De csak ilyen másodperc töredékeire kell gondolni, annyira nem zavaró, csak észrevehető. Még ami hiba (mai szemmel), az irányítás kicsit nehéz. Amikor falnak ütközünk, csak úgy lehet könnyen rátérni az útra, ha az R-gomb használatával ugrálunk. A harmadik hiba (ami csak nekem tűnt fel, és erről írtam is korábban), hogy a gépi játékosok, ha elsők vagyunk, akkor ha gombát kapunk (márpedig itt elsőként is lehet gombát kapni) és előnyt szerzünk, akkor 5-10 másodperc múlva visszatér a gépi ellenfél. Ez 4 játékos módban természetesen irreleváns. De az első két hibán megmosolyogtuk magunkat. Nem szép ilyen szituációban, több, mint 10 év előnnyel kijelenteni, de 12 vs. meccsből 10-et én nyertem. ^^ Másnak is hagytam esélyt. ^^' De a Csabinál mutatkozott meg igazán, hogy nem kanyarodik a Mario Kart 64. Szerintem csak neki volt szokatlan az N64 controller, mert mindenkinek ment rendesen. Meg úgy összességében nagyon élveztük. Utána volt Mario Party 7 GC-n. Végre megláthattam. Nem rossz. Csak hát az extrák mennyisége az előzőkhöz képest... ismerjük a történetet. De egész hangulatos volt. Csak azzal vertem ki a többieknél a biztosítékot, hogy mindig elnyomtam a minijáték-ismertetőt. De szerintem jogos. Utálom a gyakorló-módot. Annyira egyszerű a minijátékok irányítása, hogy seperc alatt meg lehet tanulni. A kvázi követelmény is egyszerű. De jót szórakoztunk. De még mindig a 2. rész a legjobb.
És akkor a találkozó szombaton. Szép volt, jó volt, de volt jobb is. Azért írtam, hogy új köntösben, mert új BigN fórum van: http://newbign.forumx.hu A történet röviden annyi, hogy már 1 éve gyűrűzött az, hogy egyre többen értettek egyet az adminisztrátorral, és szeptember végén betelt a pohár, és elhatároztuk, hogy újra megcsináljuk a BigN fórumot. Éldegél. Ajánlom mindenki figyelmébe, szerintem jó kis hely lett, már toboroztam embereket. A régi BigN fórum, meg ahogy én tudom, már csak 1 ember használja az adminon kívül... Tehát ennyi. A kilencedik, vagy akinek úgy tetszik 1. új BigN találkozón kb. 10-12-en voltunk. A Mario Kart DS buli csak félig jött össze. Ami pozitív értelemben meglepetés volt, hogy össze tudtam hozni egy Tetris DS meccset. 9-en gyűltünk össze (10-en lehet max. játszani offline multiban) egész hangulatos volt. A Zeldás küldetéses extrém nehéz multiban. Olyanokat adott, hogy azt 8-an rábíztuk a Tetris-mesterre, Gáborra, csinálja meg. Meg is csinálta, nehézkesen. pl. ilyen volt, hogy L alakkal kell 3 sort egyszerre kilőni. Vagy úgy kell 2 sort kilőni, hogy közötte kihagyunk 2 sort. Meg ilyenek. De jó volt az egész. Ja igen: És az Árkád étkezőjét kijelentem vagyontárgyak terén különösen veszélyeztett helynek. Tavaly Young Linknek veszett el majdnem a Final Fantasy IV DS játéka, nagy nehezen előkerült. Most meg nekem kelt lába 1 GBA és 1 DS játéknak: WarioWare Inc., és Pokémon Mystery Dungeon: Explorers of Darkness. Az a WarioWare, amire évek óta vágytam! T_T Ha esetleg az ottlevők között valakinek a cucca közé keveredett, könyörgöm, juttassa vissza hozzám. De ez komolyan hihetetlen. 3 éve járok Pestre, eddig mindig 100%-osan tértem haza vagyontárgyak terén, most, pont most, amikor a véletlenre bízom, hogy úgysem vész el semmi... Most járom meg. És egy játékkal, Isten mentsen, egyből kettővel. T_T
Holnap megjelenik a Nintendo DSi. A Békéscsabai Media Marktban ekkora ló betűkkel reklámozzák, hogy 54.990 forint. Gratulálok. -_-' Biztos, hogy nem veszek egy darabig. Drágábban vegyem meg, mint a Wiit, mi? Majd, ha 40.000 forint alá megy a DSi ára, akkor esetleg. Egyébként ismét lesz itt Békéscsabán DS játékok akció, 2500 forint lesz egy csokor DS játék, de az szánalmas, hogy 11.990 forinton reklámozzák a Mario Kart DS-t, és a New Super Mario Bros.-t. NSMB régen volt, akkor 8990 forint, míg a Mario Kart DS 9990 forint volt. Hol van itt az akció? Biztos azért emelték fel az árát, mert remélik, hogy a DSi-vel megveszik valamelyiket. Nem valami tisztességes...
Amióta van netem a Wiire, sokféle emberrel találkoztam. Nagyrészükkel sajnos nem jó játszani, mert csalnak, érződik, hogy csak a győzelemre mennek, és arra, hogy elrontsák mások játékélményét. Ezt már tapasztaltam, amikor a Mario Kart DS-sel megismerkedtem az online játék fogalmával, akkor azt hittem, hogy de jó lesz, játszok a világ Mario Kart DS tulajaival! Erre mit kapok? Egyik jobban csal, mint a másik... Ezt egy kisebb csalódásnak éltem meg, de azért nagyon szerettem volna, hogy Wiire is legyen netem. Ez a múlt hónapban megvalósult. Ekkor úgy álltam neki a Mario Kart Wiizésnek, hogy tudtam, hogy lesznek csalók, és nem arra megyek, hogy 1. legyek, hanem, hogy játszak, ahogy tudok. Persze, ha első leszek, örülni fogok neki. Persze barátokkal a legjobb játszani.
Pláne tegnap éjjel. Hárman Brawloztunk online: Ricsi, Csabi és én. És poénból beállítottuk, hogy 1 élettel játszunk, és damage ratio 2.0 Tehát a sebzések duplaannyit "érnek". És akkor így tök jó volt, fél perces meneteket vívni. De a legjobb az volt, amikor 99 életre állítottuk be, dupla sebzéssel. Én voltam Meta-Knighttal, Ricsi volt Zeldával, Csabi meg Linkkel. És a Brawlos Zeldás pályán. És a "marathon" szó idevág, mert ez a csata 42 perces volt. 1.42 és 2.24 között volt. Hihetetlen élmény volt. Ezekért az értékes percekért imádok játszani! Aztán hajnali háromig folytattuk. Majd elment a Ricsi. Mi meg Csabival Mario Kart Wiiben folytattuk a menö játékot. Egészen reggel 6 óráig játszottunk. Milyen érdekes, hogy most teljesen mások játszottak, vagy én voltam erősebb, de semmilyen csalást nem észleltem. Nem mindig voltam első, sőt, utolsó is voltam, de így igazi a játék. Hogy mindenki JÁTSZIK, és nem azon van, hogy első legyen. Szóval ez az igazi játék, és remélem, hogy sokáig lesz még benne részem. ^^
Egyébként a Megumi Hayashibara miatti mámorom okán abban az időben szinte semmit nem játszottam! De most november közepén sikerült netet varázsolni a Wiimbe, ezért most már online is tudok játszani. Mindig hívnak, hogy játszak Mario Kart Wiit meg Super Smash Bros. Brawlt. Most ebben a blogpostban megosztom a Friend Code-jaimat, aki akar játszhat velem, csak majd a kommentek közé írja meg a sajátját is. Tehát:
Wii kódok: Wii Friend Code: 2015 9860 2360 3865 Mario Kart Wii Friend Code: 2535-7067-5185
DS kódok: Mario Kart DS Friend Code: 4210-0631-9367 The Legend of Zelda: Phantom Hourglass Friend Code: 4296-2907-0615
Ilyen kártyát egyébként bárki tud csinálni, aki Level upolja a kártyámat, akkor a weblap több lehetőségei közül felajánlja a saját kártya készítését. Én jónak tartom.
Egyébként annyira nem vagyok jó játékos. A Brawl számomra kifejezetten nehéz, mert rengeteg mindent lehet csinálni, és nekem nehéz észben tartani hirtelen játék alatt, hogy melyik gomb mit csinál, vagy hogy milyen lehetőségek vannak. A Mario Kart Wiin meg elértem egy bizonyos szintet, ami elég jónak mondható, átlagban 6000-6500 pontom van, de szeretek játszani. Ugyanez van a Mario Kart DS-sel is, bár ennek eléggé kezdetleges az online szolgáltatása. A Zelda Phantom Hourglass online-ját, a kergetőzést, imádom! Könnyed kikapcsolódás! ^^
9 hónapos szünet után úgy döntöttem, hogy felújítom a Mariós oldalt! 2008. januárjában úgy bíztam Matildra az oldalt, hogy majd továbbviszi, és nem veszít az oldal a fényéből. Sajnos a honlap szellemoldallá vált! Többször gondolkodtam azon, hogy jó lenne már kezdeni vele valamit, de nem tudtam, hogy hol kezdjem. Aztán ma reggel beszélgettem bagszival, mert ma mindennél elszántabbnak éreztem magam az ügyben. Azt mondta, hogy először cseréljük le a dizájnt. Az ötlet nagyon jó volt. Most kapott egy fehér színű hátteret. És Mario Kart Wiis stílusa lesz, ami a fejlécben, és majd a menüpontban nyilvánul meg. És bagszi megcsinálta a fejlécet, a menüpontokat estére csinálja meg. Soha el nem múló hálás köszönet érte!
Mi történt velem? Ennyire elragadott a Zelda játékok iránti láz 2008. január 25-én. De én már akkor tudtam magamról, hogy bár lehet, hogy felhagyom a Mariós oldal fejlesztését, de idővel (lehet, hogy 1-2 év), de visszatérek ide. Hála Istennek ehhez nem kellettek évek, bár ez a 9 hónap is súlyosan sok idő. Látható volt, hogy mi lett az oldalból. Anno úgy hagytam itt, hogy 100 fölötti volt az átlaglátogatottság. Mára ez 19 lett. De ennek mostantól vége! Mindent megteszek annak érdekében, hogy a honlap újra a régi fényében éljen! Mire föl ez a változás? Nincs annál jobb dolog, mintha inspirál valaki. Nemrég, 2008. október 24-én volt a 5. (2008. őszi) BigN találkozó, ahol a http://www.bignforum.extra.hu fórum tagjai összegyűlnek, játszunk, beszélgetünk, jól érezzük magunkat. Most 12-en voltunk, ha jól emlékszem. És akkor tényleg megfeledkeztem már a Mario játékokról, de ott volt Gábor, aki a fórumon sunshinekart néven ír, meg itt is feltűnik néha, és nagyon sokat Marióztam vele. Mario Kart DS, New Super Mario Bros., stb. És nagyon jó volt vele játszani. Ő az a fajta játékos, aki nemcsak fantasztikusan játszik, de a játékstílusával képes kihozni az emberben levő versenyszellemet, és a benne rejlő képességeket! Ugyanis tegnap elkezdtem otthon Mario Kart DS-ezni, és olyan eredményt értem el, ami lehetetlennek tűnt számomra! Sikerült 150cc Special Cupon elérnem a 40/40 pontot!!! És 2 csillagos lettem. Ez akkora inspirációt adott nekem, hogy felfrissítettem a tudásomat Mario játékok terén, újra végigvittem a Super Mario Brost! Nem lehet elégszer végigvinni! És ma reggel döntöttem el, hogy felébresztem az oldalt poraiból. Tehát hatalmas köszönettel tartozom Gábornak a BigN talis élményekért!
És milyen frissítések lesznek az oldalon?
Új dizájn, mely folyamatban van.
Frissítettem a Mario játék történetet.
Újabb tesztek kerülnek fel a Mario játékokról.
Be lesz fejezve a Mario Kart részleg, MINDEN információ felkerül a Mario Kart: Double Dash!!-ról, Mario Kart DS-ről, és a Mario Kart Wiiről.
Rengeteg új kép fog felkerülni, elsősorban Gamplay képek, de rengeteg részleg szorul frissítésre. Ezt is elvégzem!
Folyamatosan írok ide a blogba is.
Mindig naprakész hírek, információk.
Hát röviden ennyi. Az oldal napi szinten fog frissülni, szóval stay tuned! 😉
Újabban Mario Kart DS-ben, és Mario Kart: Super Circuitban erősítek. És most jöttem rá, hogy a fene egye meg, há nem hiába edzettem annyit a Mario Kart: Double Dash!!-ban! *Nem mond köszönetet Andrásnak. :-P* Sokkal technikásabb lett a vezetési stílusom, sokkal kifinomultabban vezetek! És ez meg is látszik az eredményeken. Újabban szinte csak 40 pontot szerzek Grand Prix-n, 150cc-n (GBA-s Mario Kartban meg 36-ot) és a Time Trialos időimre is ráverek min. 3-4 másodpercet! Nagyon kellett az az edzés, nagyon kellett. És nem is árt, mert ha szilveszterkor Matildnál leszek, nem árt, ha tudja, hogy kivel van dolga! 😅
Mert, hogy ilyen is volt. Az András és én szerveztük meg a BigN fórum tagjai között a találkozót, tegnapra. És ezért nem volt itt meghirdetve, mert azt akartuk, hogy csak a BigN fórum tagjai vegyenek rajta részt. De jól összejött a csapat. Össz-vissz 9-en vettünk részt. Én, András, Szabolcs, Annamária, Norbi, Dani, Dávid, Bori és V-ADi. Akkor éjjel 2 órát aludtam, és éjjel negyed háromkor felkeltem. És mivel nem akartam túl sokat várni itthon, ezért úgy döntöttem, hogy az 5.20-as vonat helyett a 4.20-as vonattal megyek. Kevesebb helyen áll meg, kényelmesebb, és jóval kevesebben vannak rajta. Igaz, hogy +IC pótjegyet kellett venni, de több, mint megéri. Tudni kell, hogy a Romániából jövő vonatok 99%-a minimum 15 percet késik, hát nem úsztam meg, késett 20 percet. De mindegy a vonat kényelmes volt. Olyan negyed 8 magasságára érkeztem meg Pestre. Elmentem az Árkádba egy kicsit nosztalgiázni, meg meg akartam nézni a felújított Stadionok, Pillangó utca, és az Örs Vezér Tér állomásokat. Szépen néznek ki. Szétnéztem az Árkádban, hogy teljen az idő. Hamar eljött a 8 óra, amikor visszamentem a kettes metróhoz, elmentem vele a Stadionokig, onnan az egyes villamossal a Mester utáig, és olyan én 8.40 körülre érkeztem meg a Lurdy Házba. Voltam már ott korábban, de csak a King Comicsban mangákat nézni, de most úgy vagyok ott, hogy szétnézek. Jó hely, kellemes légkör. Aztán 8.52-kor mentem a King Comics üzlet elé (amely megjegyzem nem létezett akkor), mert Andrással 9-re beszéltünk meg találkozót. És ilyen pontos legyen valaki! Az órám szerint 9:00:00-re érkezett meg. 😅 Aztán úgy döntöttünk, hogy nem a mozi elé megyünk, ahová szerveztük a gyülekezőt, hanem kerestünk ülőhelyet, egyenlőre 4 főre. Ott elvoltunk, játszottunk. 9.45-re jött meg Szabolcs (Link). Bemutatta DS-re a Zeldát. Nekem tetszett, elsősorban az irányítása. Aztán lementem a moziba, megnézni, hogy van-e esetleg ott valaki, így találtam rá Annamáriára (Kamo). Nagyon helyes, aranyos lány. Akkor fogott kezébe először DS-t, adtam mellé a Mario Kart DS-t. Nagyon ügyes volt. Ahhoz képest, hogy először játszott vele, tényleg nagyon jó. Többször lementem a mozi elé, aztán ott találtam a Norbit és a barátját Danit. Aztán kerestünk egy nagyobb asztalt, mert a 4 személyes hatunknak már kicsi ^^ Aztán mi ott eléggé jól elvoltunk. Volt négyes Mario Kart DS multi. András, Szabolcs, Norbi és én. Meg 4 gép. Az Andrással holtversenyben nyertünk 120-120 ponttal. Aztán élőben szóláncoztunk. 😅 A Szabolcsék ott Zeldáztak, András PSP-zett, én meg Ancsának mutattam meg a Mario játékokat. Fél 2-kor jött meg Truner (Dávid) Elfelejtette a találkozót -_- Amikor megjött, már ő csinálta a Show-t a Sonic Rush-sal. Fél 3-kor el kellett menni Ancsának, és én az Andrással elkísértük egy darabig, mert mi mentünk Ádámhoz (Matilda Mattise) mert elkérte az összes külföldi Nintendós újságomat kölcsönbe, és az András táskája meg túl kicsi volt. A 23-as busszal mentünk, majd negyed óra séta odáig. Majd lejött elénk. Elintéztük a dolgainkat, aztán mentünk vissza. 45 percet mondtunk, hogy annyi időre megyünk el, de 2 óra lett belőle. 😅 Amikor visszaértünk a Lurdy Házba, azt láttuk, hogy elmentek a fiúk. Na mondom szép. El akartak menni a Game Parkba, de Truner mégse ment. Micsoda pe… akarom mondani szerencse. 😅 Visszamentünk, majd fél 5 fele megjött V-ADi, majd 5-kor bagszi. Ott elbeszélgettünk egy kicsit, majd elmentünk a Reálba éjszakára vásárolni, tudniillik bagszinál aludtam éjjel. Aztán elváltunk Andrástól, és mindenki ment a dolgára. Én nagyon jól éreztem magam, nagyon jó volt, és remélem a többiek is nagyon jól érezték magukat. Évszakos rendszerességgel tervezek ilyet csinálni, legközelebb télen lesz valamikor.
Click here to level up my card!
Click here to level up my license!
