2010. december 16., csütörtök

Énekóra – Hogyan énekeljünk ki magas hangot?

Lázasan készülök a szombati karaoke versenyre, talán egy kicsit túlzottan is komolyan veszem. De hát most na, mindig azt tanácsolják, hogy férfi előadótól énekeljek, hát most eljött az alkalom. Sok próbálgatás után a One Piece: Mirai Koukai dalát tervezem elénekelni. Először megmutatnám a dalt:

http://www.youtube.com/watch?v=OZOdyxnwKUU

Csak nehogy terv maradjon... Azt érzem így, sokszoros próba után, hogy nem is az nehéz, hogy kiénekelni a magas hangot, hanem annak technikája, ugyanis szinte mindenhol más hangszintről kell megközelíteni a magas hangot, ezáltal a hangszálaknak, és a hangnak is máshol kell lennie. De van itt egy YouTube videó, ahol a srác szinte kivágja a szoprán C-t:

Szerintem Mystra egészen Békéscsabáig kergetne, ha ezt megkísérelném. :D Azért nem semmi tudás. A magas hang hibás kiéneklésének különben 2 oka lehet: 1. Hátraesik a torokba a hang, 2. ha orrunkba nyomjuk. Nálam inkább az első eset áll fenn, bár ha meghallgatjátok a Mirai Koukai dalt, a 2:49-nél van az a hangmagasság, ami sehogy nem akar kijönni. És nem tudom, hogy meddig érdemes próbálkozni... Egy énektanár a következőket írja:

Ahhoz, hogy sikeresen kiénekelje valaki a magas hangokat figyelnie kell a levegő mennyiségére és a rezonancia útvonalára. A magas hangok a fejben rezonálnak jobban és nem a mellkasban, ezért lehet, hogy testtartást kell változtatni mikor a magas hangot próbálja az énekes énekelni, mert csak úgy lesz sikeres ha semmi se gátolja a levegő útját.

Amikor jártam énektanárhoz, már az első órán mondta nekem: Jól énekelni, csak állva, egyenes testtartással lehet. Ezért kell az énekeseknek fizikailag is edzeni magukat, hogy egy-egy másfél-2 órás koncertet fizikailag is kibírjanak.

Persze, megpróbálhatom azt is, hogy mélyebben énekelem az egészet, de én nemcsak azért nem szeretem, és nem támogatom a "key" használatát, mert adott esetben igazságtalan előnyhöz jutna a versenyző, hanem mert egy dal szerintem csak az eredeti hangszinten az igazi Ha mélyebben énekelném, elveszne az egész dal hangulata, és "lelke". Mondjuk az is igaz, hogy ha felfele tartom a fejem, akkor könnyebben kijönnek a magasabb hangok, lévén, hogy nyúlik a torok, és a hangszálak, végül is ezt lehet stílusosan is alkalmazni a versenyen.

Lényegében ennyivel lettem okosabb. Holnap még sokat fogok gyakorolni, és ha max. az az egy hang nem megy, hát üsse kavics, több is veszett karaoke versenyen. ^^' Igazából néha magamat nem értem, hogy miért félek ennyire, hagyományos karaokén néha olyanok próbálkoznak vakmerő önbizalommal, akik köszönőviszonyban sincsenek az énekkel. De holnap még sokat gyakorlok, azért ha egy kicsit, csak tudok már.

Harry Potter és a halál ereklyéi 1. rész

Bagszival ma moziban voltunk, megnéztük a Harry Potter utolsó kötetének filmadaptációjának az 1. részét.

Nagyon rég voltam moziban, sőt, Budapesten ez az első alkalom, hogy beültem filmet nézni. Pedig volt idő, amikor sokat jártam moziba, ez főleg akkor volt jellemző, amikor Békéscsabán a Csaba Centerben megnyílt a Center Mozi. Igaz szinte mindig egyedül jártam, de szerettem. Az ezredforduló után a Center Mozi tartotta életben a városban a "mozi-kultúrát", ugyanis az Irányi utcában levő Phaedra mozi már előtte is nagy nehézségekkel küszködött, a Center Mozi megjelenése már csak amolyan kegyelemdöfés volt. Pedig most is nagyon élénken emlékszem a Phaedrára. Annál jobb pizzát, mint az ottani pizzériában, azóta sem ettem soha! Az ellentétes oldalon levő Csirkefogó Gyorsbüfé is jó volt. De nagyon sokáig virágzott ott  mozi-élet, és sajnálom, hogy ma már nem létezik, de hát úgy tűnik, hogy a plázákban levő filmszínház a korral jár. Ide elég sokat jártam, sok filmet láttam, majd ez is megszűnt. Inkább a nővérem volt az, aki már-már életvitel-szerűen járt moziba a '90-es években, volt olyan, hogy másnap ment, vagy egy nap 2 filmet is megnézett. Szerettem moziba járni, de egy idő után teljesen megszűnt az érdeklődésem a filmek iránt.

Az első Harry Potter-filmmel kerültem kapcsolatba az egész varázslatos világgal még 2002 nyarán, tehát kicsit megkésve. Előtte is hallottam már sokat Harry Potterről, de valahogy mindig volt olyan gondolatom, hogy biztos ez is csak "divat-cikk", és minőségben nem is olyan jó. Akkor nyáron egy hétig újra adta a mozi, olcsóbb is volt a jegy, hát gondoltam, teszek vele egy próbát. Iszonyatosan a hatása alá kerített, ez tényleg nagyon jó! Ezután kezdtem el a könyvet olvasni, tényleg nagyon olvasmányos, az elejétől a végéig jó volt olvasni. A későbbi köteteket is olvastam, a hetediknek csak az elejét olvastam el, utána valahogy kimaradt. Eredeti kiadványok közül az első három film van meg VHS-en, és a negyedik DVD-n. Ekkoriban még nagyon drágák voltak a DVD-k (még most is beleborzongok a 6.990 forintos árba).

Ma tehát megnéztük a 7. film első részét. Annyira nem volt rossz, ahhoz képest, ahogy leminősítették egyesek, nekem nagyon tetszett. És a film végén is sokan mondták, hogy nagyon jó volt. Olyan kritkákat hallottam elsősorban, hogy sok mindent kihagytak a könyvből, és sok mindent tettek a filmbe, ami eredetileg nem volt benne. Mivel nem olvastam végig a könyvet, ezért ebben nem tudok nyilatkozni, csak azt tudom mondani, hogy a filmet végig érdekesnek tartottam, aztán, hogy valóban kihagytak-e valamit a könyvből, és hogy az fontos lett volna-e, ezt már nem tudom. És akkor ennek fényében sokan mondták, hogy igazából csak a pénz miatt lett 2 részes a film. Én erre ennyire élesen nem mernék megesküdni, hiszen, ha belegondolunk, a vastag könyves filmek azért eléggé gyors menetűek voltak, sokszor még vártam egy nagy történést, és döbbenten látom, hogy már itt a vége. Azért ez a film kellően részletes volt.

Még most is jó hangulata van a mozinak, bár életvitel-szerűen nem járnék ilyen pesti jegyárak mellett... Direkt a kedvezményes nap miatt mentünk szerdán, de még ezt a 950 forintos jegyárat is sokalltam, de hogy egy átlag napon 1.450 forint legyen a jegy, azt azért sokallom. Pluszban láttam, hogy a büfékben is nagyon drágák a pattogatott kukoricák és az üdítők. 3.000 forintot simán ott lehet hagyni egy alkalommal, azért ez nem semmi. Pedig lenne egy pár film, amit megnéznék: Zimmer Feri 2, Üvegtigris 3, Scott Pilgrim. Valószínűleg, ha megnézem őket, akkor szerdán.

2010. december 14., kedd

ONE PIECE újratöltve

A Super Mario All-Stars miatt kicsit hanyagoltam az animét, de most, hogy végigjátszottam a Super Mario Bros. 3-at is, ezennel újabb játék kapott "Complete-állapotot" a Backloggery profilomon, ismét nekiveselkedtem az animének. Most az 52. részt néztem meg, most nagyon jó részek vannak. Egy városban szálltak meg Luffyék (az istenért sem akar eszembe jutni a neve), itt jár Buggy, aki hiába keresi Luffyt, sehol nem leli (egy pár jelenet igencsak emlékeztet a Tom & Jerry-re. :D), Sanji a burning latin nővel méri össze szakácstudását (neki sem jut eszembe a neve. T_T), Usopp élet-halál csatát vív azzal a tengerésszel (neki sem jut eszembe a neve, én nem tudom hova figyelek, amikor az animét nézem. -_-), akiről kiderül, hogy hősünk apja egyszer már elbánt vele.

Lényegében ennyi. Nagyon jók ezek a részek, szinte nézetik magukat, tényleg szinte olyan, mint egy könyv, amit nem lehet letenni, és még azt is meg tudom bocsájtani ennek fényében, hogy lassú a történet folyása.

Időközben megismerkedtem még egy pár One Piece kislemezzel. A TOMATO CUBE: Watashi ga Iru yo dala nagyon tetszik, így érdeklődéssel hallgattam a kislemezt. Nem rossz, de ez sem az igazi. Azt érzem egy jó pár előadónál, hogy a One Piece dalnak szánt daluk ilyen kompromisszummal készült zene, ugyanis bár a stílusukon belül mozognak, de a kislemezen szereplő B-side track sokkal közelebb visz az együttes valódi stílusához, ami az én esetemben nemigen válik be, de lehet, hogy másoknak bejön. Amire még nagyon kíváncsi voltam az az Asia Engineer: Eternal Pose kislemez. Valamiért távol áll tőlem a rap és vállfajai, de ez a dal iszonyatosan bejön. Magán a kislemezen nincs mit csalódni, mert csak ez az egy dal van rajta, meg egy rádió-adás. Na ilyet se hallottam még kislemezen: Asia Engineer Super Radio Show: ONE PIECE Special. 18 perces rádióadás hallgathatunk végig, melynek vendége Mayumi Tanaka és Kappei Yamaguchi, vagyis Luffy és Usopp seiyuu-i. Nagyon érdekes volt hallani őket. Mayumi Tanaka le nem tagadhatná, hogy ő Luffy hangja, annyira hasonlít rá. Gyakorlatilag nő létére minimális változtatással képes fiú karakternek olyan hitelességgel adni a hangját, hogy tényleg, nagyon ráillik Luffyra a hangja. Kappei Yamaguchi pedig adja magát. Nagyon hiányolom mellé Megumi Hayashibarát. Nem néztem sok Ranma 1/2 részt, de azalatt a pár rész alatt úgy összenőtt számomra a hangjuk, hogy már-már párban említem őket magamban. Akárcsak Megumiból, Kappeiből is annyira természeteséggel árad a pozitív életszemlélet, a vidámság, hogy már a hangjával képes mosolyt csalni az arcomra. És már csak kettejük miatt is megérné végignézni a Ranmát. De visszatérve a rádióadásra, nagyon jó volt összességében. A csapat tagjai rögtönzött rapszöveggel ("magyarán" freestyle-lal) mutatták be a 2 seiyuu-t és a karakterüket. Meg az volt még vicces, amikor rá akarták venni őket rappelésre. :D Hát hallatszott, hogy nem az a szakmájuk, de aranyosak voltak, hogy megpróbálták. ^^ Maki Otsuki (az első 2 ending előadója) kislemezei elég jók. A memories nem a kedvencem, ellenben a RUN! RUN! RUN! valami fantasztikus! A single is nagyon jó lett!

Érdekes, ahogy utánanéztem az OP / ED előadóknak, hogy kik ők, mit csinálnak, döbbenten tapasztaltam, hogy egy részük abbahagyta a zenélést, vagy más formában foytatja. Például Maki Otsuki ma a CASSIS nevű együttes énekese, 2002-ben végleg feladta a szóló karrierjét, Ruppina elvileg egy együttes, az sem élt sokáig, ma már csak az énekesnője folytatja szólóban. A Tackey & Tsubasa is abbahagyta, de most idén ők a fő visszatérők. Hát, nagyjából ennyi.

2010. december 13., hétfő

2005 legjobb anime dalai

Ahogy írtam az ajándékos topicba, eléggé nehezen jött össze az 1995-ös anime CD-re a dalok. Ennek egyik okát mondtam azt, hogy akkor még nem terjedt el annyi anime világszerte. Kipróbáltam magam most, és összeállítottam, hogy készíthetnék egy válogatás CD-t 2005 legjobb anime dalaiból, akkor melyek lennének azok. Sokkal könnyebben jött össze egy nagyobb lista. Ha rajtam múlna, az alábbi dalokat tenném egy lemezre, az alábbi sorrendben:

  1. Ah! My Goddess: Negai (Yoko Ishida)
  2. Rozen Maiden Träumend: Seishoujo Ryouiki (ALI PROJECT)
  3. Bokusatsu Tenshi Dokuro-chan: Bokusatsu Tenshi Dokuro-chan (Saeko Chiba)
  4. SoltiRei: Float ~Sora no Kanata de~ (Tomoe Ohmi)
  5. Naruto: No Boy, No Cry (Stacie Punks)
  6. Blood+: Aozora no Namida (Hitomi Takahashi)
  7. Mai-Otome: Dream Wing (Minami Kuribayashi)
  8. Gallery Fake: Dakara, watashi wa Utau (Natural High)
  9. Kore ga Watashi no Goshujin-sama: TRUST (Masami Okui)
  10. One Piece: Mirai Koukai (Tackey & Tsubasa)
  11. Tsubasa Chronicle: Blaze (Kinya)
  12. Jigoku Shoujo: Karinui (Mamiko Noto)
  13. Trinity Blood: Dress (BUCK-TICK)
  14. Mobile Suit Gundam SEED Destiny: PRIDE (HIGH and MIGHTY COLOR)
  15. Bleach: LIFE (YUI)
  16. Super Robot Wars Alpha 3: GONG (JAM Project)
  17. Animelo Summer Live: ONENESS (Anisama Friends)

Kíváncsi vagyok véleményekre, kihagytam-e esetleg valamilyen fontos dalt a 2005-ös évre, mely esetleg meghatározó volt. Egyszerre tettem bele ismert és kevésbé ismert dalokat is, szerintem ez azért jó, mert így a kevésbé ismert anime dalok is nagyobb hírnevet szerezhetnének, és így a hallgatóság meghallaná, hogy nem csak a slágerlisták élén vannak az igazán jó dalok.

2010. december 11., szombat

Mondo magazin és ONE PIECE

Erre a hétvégére ismét feljöttem Békéscsabára, és a vonatúton a 2010. decemberi Mondót olvastam. Nem tudom, hogy az AnimeStarsnak köszönhető-e, de az az észrevételem, hogy az újság egyik hónapról a másikra jelentős javuláson esett át. Egyrészt nekem nagyon tetszik, hogy az AnimeStars cikkek úgy néznek ki benne, mint a saját néhai újságjukban, ezáltal érződik, hogy egyenrangú partnerként kezeli a Mondo az AS-t. Volt egy olyan félelmem, amikor nyilvánosságra került, hogy megszűnik az AS, hogy a Mondo úgy fogja őket kezelni, hogy "örülhetnek, hogy egyáltalán befogadták, itt az van, amit ők akarnak", ehelyett tényleg érződik az AS-stílus a cikkjeikben, megjelenik az egyéniségük a cikkekben. És a Mondós cikkek is sokkal komolyabbak lettek. Ez az egész poénkodás, marháskodás 2008. áprilisában indult az akkori bolondok napja alkalomból kifolyólag, és ez valahogy megmaradt... De úgy tűnik az AS beolvadása ilyen téren is jót tett, mert ezeket a "poénos" dolgokat váltották ki. Már csak egy dolog nem tetszik, a Damage Block. Nézegettem, próbáltam értelmezni, de nem sok japános dolgot fedeztem fel benne. De ettől eltekintve teljesen rendben van az újság, csak így tovább!

Nem is tudtam, hogy most már One Piece rajongói oldal is létezik. http://onepiece.hu Szétnéztem, és szerintem egész korrekt oldal. Foglalkoznak magyar feliratozással, mangafordítással. Információk terén kicsit hiányosnak érzem az oldalt (2010. augusztusában indult), de ha tartalmilag kibővítik, akkor szerintem egy nagyon jó oldal válhat belőle. Ahogy így gyorsan szétnéztem a szöveg is normális, de ha tényleg jó lesz az oldal, akkor akár egy One Piece rajongói közösség is létrejöhet itt.

Végezetül álljon itt egyik kedvenc One Piece dalom dalszövege, magyar fordítással. Én fordítottam le a szöveget az AnimeLyrics angol fordítása alapján.

TOMATO CUBE: Watashi ga Iru yo (One Piece ED3)

Ooki na koe de waratte ii ki na mon ne
Kasa mo nai no ni do shaburi me mo aterarenai

Akai shigunaru tenmetsu tachidomatte
Kimi wa mayotte ippo mo fumidasenaide

itsuka moratta heta na hana uta yori
Iryouku wa nai kedo
chotto yuru n da neji o maku yo

watashi ga iru yo Ah itoshii hito nee
Zutto daiteite ageru

Nami ga saratta chisana suna no oshiro
nagareru kumo o miagete nakizouna egao

Moshi mo sekai juu ni dekishika nai nara
senaka o makasete
Shinjiru kimochi o wasurenaide

Watashi ga iru yo Ah itoshii hito nee
Zutto daiteite ageru
Watashi ga iru yo Ah yasashi uta nee
Todoke futari no tame ni

Sou da ashita haretara yukou misete ageru

Sora mo umi mo zenbu Ah kira kira kirei ne
Kimi o aishiteiru kara
Itsumo soba ni itsumo Ah itoshii hito nee
Zutto mm zutto zutto

Watashi ga iru yo
Watashi ga iru yo
Watashi ga iru yo

Itt vagyok veled

Hát nem nagyszerű érzés csak úgy nevetni a nagyvilágba?
Még a szakadó eső sem érheti a szemünket.

Megállva a piros villogó fényben
Hezitálsz, nem tudsz lépést tenni.

Az erőm nem olyan nagy
Ahogy a szegény dúdol, visszafogadtam
De meg tudom szorítani a laza csavart

Itt vagyok veled, ah, az egyetlen, akit szeretek
Mindig veled leszek

A hullámok elmosták a kicsi homokváradat,
A könnyes mosolyoddal felnéztél az elhaladó felhőkre.

Még ha a világ ellenünk is fordul
Elkaplak téged
Soha ne feledd, hogy bennem mindig megbízhatsz!

Itt vagyok veled, ah, az egyetlen, akit szeretek
Mindig veled leszek
Itt vagyok veled, ah, egy lágy dal
Kinyújtja kezét értünk.

Ha eláll az eső holnap
Menjünk! Meg akarom mutatni.

Az ég, a tenger, és minden. Olyan szépen ragyog
Mert szeretlek
Mindig, mindig melletted, ah, az egyetlen, akit szeretek
Örökké, mm, mindörökké!

Itt vagyok veled
Itt vagyok veled
Itt vagyok veled

2010. december 10., péntek

Ayumi Hamasaki

Nem vagyok nagy rajongója az énekesnőnek, épp, csak annyit tudok róla, hogy ő az idolok idolja Japánban, az az albuma nem is album, mely milliós eladás alatt van (volt), mégis van egy pár dala, ami nagyon tetszik.

A vietnami lány, aki Németországban él, Vychan, aki Megumi Hayashibara mellett Ayumi Hamasakit is nagyon szereti, az ő hatására kezdtem el még anno a GUILTY albumot hallgatni, és megtetszett ez az album. A kedvencem erről a (don't) Leave me alone. Tegnap (hosszabb idő után) meghallgattam a legújabb albumát, a Rock 'n' Roll Circust, és a Don't look back dala annyira bejön nekem, hogy nem bírom megunni. Nem tudom, mi ihlette az ezeregy éjszaka meséit, és az arab hangulatvilágot a dalban, de nagyon jól meg lett csinálva. :D

Meg Ayumi sokat sejtető hangja is nagyon tetszik. De, mint sokan mások szerintem, én is az Inuyashából ismertem meg. A mai napig azt gondolom, hogy az övé a legjobb ending az animében. Ekkor, 4 éve váltak kedvenceimmé olyan dalai, mint az M, vagy a Free and Easy. Aztán annyira nem hallgattam őt. Idén azért töltögettem le a mindig aktuális kislemezit, mert kíváncsi voltam, hogy lesz-e olyan dala, mely jobban megtetszik, hát sajnos eddig mindegyik parlagon maradt. Az tetszik, hogy a 50. kislemeze az "L" címet kapta (Egy kicsit elsiette az "M" kislemez megjelenését akkor, nem?). Ezen a Last Angel, ami jó.

Csak ennyit akartam közölni, hogy van egy nagyon jó dala. ^^

2010. december 9., csütörtök

Wii gyűjteményem

Elég rég csináltam képet a Wii játékaimról, konkrétan, mióta Pesten vagyok, azóta nem. ^^' Mivel a múlt héten sikerült beszerezni az All-Starst, ennek örömére most csináltam egyet. Közben nyilvánosságra kerültek a múlt heti európai eladások. Hát egyik játék sem tarolt. a Super Mario All-Stars a 23. helyen nyitott a maga 99.482-es eladásával, míg a Donkey Kong Country Returns csak a 14. helyet érte el 142.749-en vették meg az első héten. A Donkey Kong alacsony eladása már csak azért is meglepő, mert egy nagy durranás sem jelent meg ezen a héten Európában, és én azért vártam az első 3-ba. De oda mások kaptak helyet. Kíváncsi vagyok, hogy fognak alakulni az eladások a jövő héten, remélhetőleg a karácsony időszak egy kicsit fellendíti a dolgokat.

Nemrég találtam egy videót, ahol bemutatják a Super Mario All-Starst, ahogy kibontják. Van amerikai és japán verzióban is, érdemes megnézni a különbséget.

Az amerikai verzió talán kicsit szebb, mint az európai.

A DS-es Zelda játékoknál lettem figyelmes arra, hogy az európai borítók inkább a japán verziókra hasonlít, itt sincs másképp. De én ennek örülök, bár aki letöltött nálam (vagy máshol) az európai bookletet, az láthatja, hogy még abban sincs sok különbség, és ha engem kérdeztek, szerintem személyesebb az, hogy Miyamoto a japán verziójú Mariók mögött ül, és nem az amerikai, ahogy a videón is láthatjuk.

A Girls Dead Monster továbbra is tarol. A 2. napon is megőrizték a 2. illetve a 3. helyüket, kicsivel szerényebb eladásokkal. A Last Song-ból 8.134 talált gazdára, míg az Ichiban no Takaramono kislemezből 7.937-et értékesítettek. Nagyon szép teljesítmény. Különben tegnap meghallgattam mind a két kislemezt. Ha valóban ez lenne a búcsúdal, akkor méltóképp búcsúznak el. ^^ Itt a tracklist:

Last Song:

  1. Last Song
  2. Hot Meal (Another "Thousand Enemies")
  3. God Bless You

Ichiban no Takaramono ~Yui final ver.~

  1. Ichiban no Takaramono ~Yui final ver.~
  2. Storm Song
  3. Day Game

Ha negatívumot kéne mondanom, akkor az lenne, hogy God Bless You 10 perces hosszúságát indokolatlannak érzem. A végére már nagyon el lett húzva. De különben mind a két kislemez nagyon jó. Ami nagyon jó, hogy mind a két kislemezt külön-külön jelentették meg, úgy, hogy a Last Song kislemezen csak marina énekel, míg a másikban csak LiSA. És örülök neki, hogy mind a két énekesnő (ugyanis a GDM együttest eredetileg 2 énekesnő alkotja) kiadott külön 2 kislemezt, mert így külön hallhatjuk a hangjukat. Marina hangjáról nekem egyből Leea jutott eszembe. :D Szerintem neki is ilyen hangja lenne, ha komolyan, énektanárral képezné a hangját. De szerintem már nem fognak több kislemezt kiadni, az biztos, hogy tőlük lesz emlékezetes a 2010-es év Jpop szempontjából.

2010. december 8., szerda

Csere-Wiimote megérkezett!

Amikor mentem ma iskolába, a 3-as villamoson egy hölgy meglátta a Nintendo GameCube-os táskámat, és megkérdezte, hogy honnan van ez? Mondtam neki, hogy egy videojáték-üzletben vettem, mutattam neki a GameCube-logót is. És tetszett, hogy nem nézett le azért, mert játszok. Nagyon kedves volt. Mondta, hogy az tetszett neki, hogy ilyen magas, és láthatóan masszív. Különben tényleg nagyon jó, és volt már olyan, hogy megterheltem, és tettem már bele nehezet, és amibe tényleg pár táska beleszakadt volna, de ez még most is úgy egybe van, mintha állandóan kímélném. Nagyon jó táska. A hátsó része meg kényelmes, így nem terheli a hátat. Ez ékes bizonyítéka annak, hogy néha megéri a drágábbat, ám sokkal jobbat venni.

Suli után összefutottam bagszival (abban az utcában van az iskolám, ahol ő lakik. ^^'), épp jött haza. Diákmunkán volt, mondta, hogy semmi munkát nem kapott, ezért elengedték. Elkísért a MultiFormatba, ugyanis előtte pár perccel telefonáltam hozzájuk, megjött a csere-wiimote. ^^ Előtte az Ecseri úton Burger Kingeztünk, mert lehet kapni a menü mellé 300 forintért ilyen thermo-poharat. És tetszett, ezért vettünk egyet-egyet. A Burger Kinget sokkal jobban szeretem, mint a McDonald's-ot, mert ott tényleg nagy adagot adnak. Olyan 3 és fél órája ettünk, és még mindig nem vagyok éhes. Még régebben kaptam egy hírlevelet, ahol az Árkádban levő összes éttermet felmérték, higiéna, ár-érték arány stb. alapján, és a Burger King a 2. helyen végzett, a meki meg utolsó-előtti lett. Azért nagyon nem mindegy. Aztán mentünk a Multiformatba, megkaptam a Wiimote-omat. Japán kiadású! :o Akkor ezért akadhatott fenn a vámon pénteken? Különben semi különbség nincs, a japán Wiimote ugyanúgy működik az európai gépen is. És remekül. ^^ Kipróbáltam, úgyhogy most már végre van 2 működő Wiimote-om. Bagszinak most haza kellett mennie, úgyhogy a nyugatinál kettéváltak útjaink.

Tegnap hozott a főbérlő egy vasalót. Még korábban szóltam, mert van neki egy ismerőse, kinek van egy ilyen szépséghibás műszaki cikk üzlete, és kevesebb, mint bolti ár feléért kap jó minőségű műszaki cikkeket, és kértem, hogy ha tud, hozzon jó áron vasalót a vasalható gyöngyöknek. És ma aktiváltam is, kivasaltam azt a Mario figurát, amit tegnap bagszi kipuzzle-özött nekem. Az eredmény a képen látható. Vettem ma sütőpapírt, tényleg arra éri meg vasalni, mert egyáltalán nem ragad oda. Amikor csináltunk Duongnak a Monkey D. Luffy figurát, akkor egyszerű fénymásolópapírt használtunk a vasalásra, és úgy kellett darabonként leoperálni a papírt róla, ráadásul utómunkára is szorult. Úgyhogy ezt csak így érdemes csinálni. Nagyon tetszenek nekem az ilyenek, úgyhogy szerintem több ilyet fogok csinálni. ^^

Végül hírek a Jpop világából:

  • Okui Masami új albumot fog megjelentetni 2011. február 2-án, melynek címe Self Satisfaction II. Úgyhogy ismét egy cover-albummal fog meglepni minket. :D Nagyon szeretem az első Self Satisfaction albumot, remélem, hogy az új feldolgozás-album is, ha másképp is, de hozza a színvonalat. Magasra tette vele a mércét, remélem, meg tud felelni az elvásároknak.
  • Ma megjelent a két új Girls Dead Monster kislemez, és ahogy várható volt, igencsak jól fognak szerepelni az Oricon charton. A Last Song kislemez a 2. helyet érte el első nap, és 12.042 példányt adtak el belőle, míg az Ichiban no Takaramono ~Yui final ver.~ kislemez a 3. helyet csípte el, és 12.037-en tették a kosarukba. Szerintem 5 vásárlón kívül mindenki párosban vette meg a kislemezt. :D Hihetetlen, hogy csak 5 db. a különbség.
  • Az új Chihiro Yonekura album, a Voyager sajnos nem került fel első nap a napi Oricon top 50-es listába. Kíváncsi leszek, hogy majd hányadik helyet fogja elérni. Én még konkrétan a tracklistet sem tudom. Kíváncsi leszek majd az albumra, ha elérhető lesz.

2010. december 7., kedd

Az anime-nyomozás eredménye

Tegnap itt volt bagszi, megmutattam neki az All-Starst. Ő annyira nem játszott, inkább csak netezett, majd később kapcsolódott be a játékba. Addig én végigvittem a Super Mario Bros. 2-t és a Lost Levelsben eljutottam a D-1 pályáig. A Mario 2 jó, jó játszani vele, de igazából semmi nincs, ami kiemelné egy átlag játékból. A Lost Levels már teljesen más tészta. Ott már tényleg nagyon ügyesnek kell lenni. Megmutattam bagszinak a C-4 pálya kritikus részét, hát ő is látta, hogy mennyire lehetetlen. De tényleg, kíváncsian várom, hogy ki az, aki Super Mario-ként képes megcsinálni azt a pályát.

Miközben játszottunk, bagszival tegnap kinyomoztuk, hogy megyik animét néztük vasárnap Duonggal, és meglett: To Aru Majutsu no Index 2. évad 2. rész. Bagszi mondta is, hogy hallott róla, mert olvasta valahol, hogy összevetették ezt az animét a Love Hinával, hogy ugyanúgy egy szerencsétlen srác a főszereplő, aki tele van jó csajokkal, ecchi jelenetektől nem kímélve. Ez annak fényében érdekes, hogy amikor Duong mondta, hogy már unja a sok ecchi-jelenetet, megkérdeztem tőle, hogy látta a Love Hinát? Mondjuk nekem tetszett a Love Hina, csak volt egy pár rész, ahol már tényleg túl sok volt a pofozkodás, hogy az enyhe erotikus tartalommal megtöltött jelenetekről már ne is lelkesedjünk. Emellett találtunk egy nagyon jó Super Mario Bros. 3 sprite képet, amikor Mario épp repül, ezt bagszi kirakta nekem vasalható gyöngyökből. Nagyon jól néz ki, már csak vasalásra vár.

Na de miután bagszi szabadult a gépemtől, jött egy kicsit duettben Mario 3-azni. Jobban neki kéne ülnie, mert nem egy reménytelen eset, még ha most nagyon nem is megy. De nem maradt sokáig, mert a holnapi munkája miatt hamar el kellett mennie. Előtte megnéztük az Animekarácsony honlapján kint van a karaoke kiírás, emellett tegnap rakták ki az odajutást. Csak így elkezdem felolvasni, de hogy mit olvasok, azt nem hittem volna... "ha ezt a képet, vagy ezt a tájat látod, akkor fordulj balra, vagy jobbra, stb. stb." Azt elhiszem, hogy a conra járók döntő többsége nem rendelkezik saját keresettel, de nem hiszem, hogy 5-6 éveseket várnak, akiknek így a szájába kelljen rágni, hogy merre kell menni. Aki ennyire nem tudja feltalálni magát, az tényleg ne is jöjjön, már bocsánat, de a kint levő odajutós szöveg nagyon szánalmas lett.

2010. december 5., vasárnap

Egyedi ajándékot születésnapra

Ma reggel végigjátszottam a 9. világig a The Lost Levelst. Határozottan az az érzésem, hogy Miyamoto ezzel a játékkal számomra megalkotta azt a játékot, mely x évnyi tapasztalat után is nehézséget fog okozni. De igazából egyáltalán nem bánom. ^^' Mert a mai napig van olyan pálya (pl. a 4-4) melyen képes vagyok 25× is meghalni akár. Igazából sokkal több trükközést igényel a Super Mario Bros-hoz képest, és saját tapasztalat, hogy ha valaki kiismeri mindet, akkor profivá lehet válni, de azt biztosan állítom, hogy ha valaki "Super Mario"-ként megy neki a C-4 pályának az nem ússza meg sebzés nélkül, arra tényleg azt lehet mondani, hogy fizikai képtelenség. Most így hirtelen nem ugrik be a 9. világ története, de ha jól emlékszem, véletlenül került be a játékba, vagy valami ilyesmi. De tökre meglepődtem, amikor egy pár éve már ismertem a japán szótagírást, láttam a 9-4 pályán, hogy kövekkel ki van rakva katakana írással, hogy arigatou! Úgyhogy jó ez a játék, én szeretem. ^^ Szerintem még ma elkezdem a A-1 pályát.

Ma van Duong születésnapja, és játék után felhívtam őt, hogy felköszöntsem. Megköszöni, és mondja nekem, hogy ha nem hívom fel, eszébe se jut. Az egy dolog, hogy mondják rám, hogy élő naptár vagyok, ugyanis valamilyen titokzatos okból kifolyólag nagyszerűen tudok születési dátumokat megjegyezni, de szerintem azért az ember csak tudja már, hogy melyik nap a mai. ^^' De mondta is, hogy ők nem verik nagy dobra a születésnapot. De azért megbeszéltem vele, hogy átmegyek hozzájuk ma. Különben amióta a 99-es busszal járok hozzájuk, azóta mindig nehezebben találok el hozzájuk, soha nem tudom, hogy merre kell menni. Ma is eltévedtem, és tettem egy felesleges kerülőt. ^^' Meg is kérdeztem egy arra járót, hogy merre van az arra. Végül sikerült. Eljutottam hozzájuk, csak Duong volt otthon. Nagyon meg volt lepve, hogy ajándékot kapott.

És akkor most egy kitérő keretén belül megírom az ajándék történetét. Ugyanis egyedileg készített ajándékokat (is) kapott tőlem, a következőket:

  • Vasalható gyöngyből készült Monkey D. Luffy figura
  • Egy egyedileg összeállított CD 1995 legjobb anime dalaival
  • Képeslap
  • Milka csoki

Már október végén elkezdtem tervezni, mert valamiért volt akkor egy gondolatom, hogy kell erre időt szánni. A vasalható gyöngyök esetében Csibitől kértem tanácsot, meg tippeket, ugyanis ő nagyon sokat csinál, így neki nagy rutinja van már a dologban. Ő mutatta meg nekem ezt a képet, amit jobb oldalon lehet látni, ennek alapján készült el Monkey D. Luffy (aki esetleg nem ismerné, a bal alsó sarokban a szalmakalapos srác). Mondta is, hogy nem nehéz, csak figyelni kell, meg ajánlott üzleteket, ahol olcsón lehet venni vasalható gyöngyöket. Először egy játékboltban néztem szét, ilyen fél literes palack-szerűségben árulnak egyben mindenféle színűt, csak a benne levő összeállítás nekem nem jött be, ugyanis nem volt olyan összeállítás, melybe mindegyik benne lett volna. Később betértünk bagszival az Árkádban levő KES kreatív hobby üzletbe, itt már sokkal nagyobb volt a választék. Próbáltuk úgy összerakni, hogy a lehető legolcsóbban jöjjünk ki. Egy palackban sem volt meg mindegyik szín, mellyel Luffyt ki tudtuk volna rakni, de az jó volt, hogy voltak egyszínű gyöngyök is, így úgy döntöttünk, hogy veszünk egy palackot, egy egyszínű csomagot, és egy 29×29 sablont. Abba a sablonba kell beletenni a gyöngyöket, és azon kell vasalni addig, amíg a gyöngyök egybe nem olvadnak. Persze nem akárhogy, egy sütőpapírt kell rátenni a gyöngyökre. Nem tudtuk tökéletesre megcsinálni, ugyanis 2 részletben kellett, mert nem fért ki magasságra, ugyanis Luffy valami 36-37 "pixelnyi" magas volt. Összerakni nem volt különösebben gond, bagszinál 21 órakor nekiálltunk közösen puzzle-özni, a vasalást bagszi csinálta. Közben Csibi adta MSN-en az instrukciókat. :D Mivel sütőpapír nem volt bagszinak, ezért sima fénymásoló lapot tettünk közé. Vasalás közben is akadtak gondok, ugyanis az egyszínű csomag gyöngyei sokkal könnyebben olvadtak, mint a palack gyöngyei, gyakorlatilag elkezdtek szétfolyni az egyszínű gyöngyök, mire teljesen összeállt az egész. És amikor Luffy szalmakalapját csináltuk külön, meg kellett várni, míg az első részlet teljesen megszárad, aztán bagszi úgy próbálta összevasani a kettőt. Egy picivel nagyobb rés van ott, ahol összevasalta, de jó lett azért. 23 óra is elmúlt, mire végeztünk. A CD. Ez az ötlet akkor jutott az eszembe, amikor még nyáron a Tescóban dolgoztam, és az egyik vevő hozott hozzám egy képeslapot, melyben egy CD volt. Megnézte az árát, és inkább nem kérte. Megértettem... Ahhoz képest, hogy csak maga a lemez volt benne, azért drága az a 2.990 forint. És azon a lemezen volt rajta egy bizonyos év dalai, mellé valami olyasmi volt írva, hogy a születési éved legjobb dalai! Egyből megfogott az ötlet. Mi lenne, hogy anime dalokkal csinálnánk meg ezt? Aztán egyből elkezdtem születési években gondolkodni, és arra jutottam magamban, hogy mindenki túlzottan "régen" (bocsánat a kifejezésért. ^^') született ahhoz, hogy az adott év általam ismert anime dalaiból egy összeállítást csináljak, de talán Duong 1995-ös évével lehet próbát tenni. Azért próbára tett rendesen. Öt dal azonnal jött, a többit úgy kellett keresni. Végül a következő 12 dal került fel a lemezre:

  1. Neon Genesis Evangelion: Zankoku na Tenshi no Teeze
  2. Fushigi Yuugi: Itoshii Hito no Tame ni
  3. Kaitou Saint Tail: Toki wo Koete
  4. Slayers: Get along
  5. Mobile Suit Gundam Wing: JUST COMMUNICATION
  6. Slayers: Going History
  7. Sailor Moon Super S: Watashi Tachi ni Naritakute
  8. Marmalade Boy: Yoake no Etude
  9. Saber Marionette R: Dakishimete Lovin' You
  10. 3×3 Eyes Seima Densetsu: Owari Naki Tabiji
  11. Bakuretsu Hunters: MASK
  12. Dragon Ball Z: Ore ga Yaranakya Dare ga Yaru

Tervben volt még a Lupin III: Yume Nara ii no Ni és a Kodomo no Omocha: Kodomo no Kimochi, de ezt se Amina, se Tukeinon nem találta meg, és ha már a két legnagyobb Jpop gyűjtő az országban nem találja a dalokat, akkor már tudtam, hogy ezek nem lesznek meg. De a többi dal is nagyon nehezen került elő. És el is gondolkodtam, miközben bagszival kerestük a dalokat, hogy most az utóbbi években nőtt meg rohamosan az animék, és azok dalainak a száma, vagy régen is sok anime volt, csak nem jutnak el hozzánk? Mert elgondolkodtam azon, hogy ha 1995-nél régebbi anime CD-t kéne összeállítani, akkor bizony igen nagy bajban lennék, de az utóbbi évekből akár 2CD-s válogatásalbum is gond nélkül összejönne. De nagy nehezen összejött a 12 dal. És persze nem Verbatim borítóval adtam át neki, Necrokid nagyon ért a Photoshophoz, és összedobott nekem egy nagyon jó borítót. Mondtam az ötleteimet, de ő végül egy sokkal jobbat állított össze. Nagyon tetszett, amit csinált. A Hakonéban gondoltam kinyomtatni, és láttam a weblapjukon, hogy magára a lemezre is vállalnak nyomtatást. Ez szerencse, mert pont olyan CD-t vettem, melynek nem írható oldalára lehet nyomtatni. Így összedobtam egy kör alakú kis borítót, ahhoz képest, hogy én tökéletesen amatőr vagyok a Photoshophoz, nem is volt annyira rossz. Elvittem a Hakone gyorsnyomdába memória kártyán a CD borítót, hogy nyomtassák ki egy viszonylag jobb minőségű papírra. Az istenért se akart jönni a srác, legalább 20 percet vártam rá, már komolyan kezdtem türelmetlen lenni, mire hozza a KÉSZ CD borítót. Gyakorlatilag ilyen szemekkel néztem: O_O Arra számítottm, hogy papírra fogja nyomtatni, és hozza A4-es papírral együtt, és még nekem kell szenvedni a kivágással. Ehelyett hozza nekem kivágva, a képek tökéletesen fedik egymást, és a hátsó borítón, az oldalra hajló résznél meg csinálta a szaggatást, ami eredeti CD-knél szokott lenni. Ennyire még soha nem lepődtem meg szerintem, de nagyon kellemes meglepetés volt. A CD lemezre is tökéletesen kinyomtatta, és ahhoz képest, hogy tényleg úgy néz ki, mint egy gyári CD, nem is volt drága a nyomtatás. Szóval nagyon elégedett voltam velük. Képeslap, csoki, ajándéktasak megvásárlása már semmiség volt. Hatalmas köszönet jár azoknak, akik segítettek az ajándék elkészítésében:

  • Amina: Minden követ megmozgatott, hogy megkeresse a két hiányzó dalt, sajnos eredménytelenül.
  • bagszi: A közös puzzle-ozás, vasalás, és az azalatti poénkodás. :D Meg a zeneszámok keresése a neten.
  • Csibi: A Vasalható gyöngyökhöz tippek és tanácsok.
  • Necrokid: A fantasztikus CD borítóért.
  • Tukeinon: Ő is segített a két dal megkeresése, és ajánlott más animéket is.

Fűű, hol is hagytam abba? Tehát Duong örült az ajándékoknak, bár nagyon meglepődött, mert nem veri nagy dobra a születésnapját, és ritkán kap ajándékot, természetesen nem is várja senkitől. Nem sokkal ezután ebédeltünk, közben animét néztünk. Nem emlékszem a címére, csak arra, hogy a második évad második részét láttuk. Nagyon vegyes érzéseket keltett bennem. Voltak jó dolgok benne, de egy lány úgy beszélt az emberekhez, hogy állandóan forgott a forgószéken, vagy micsodán, és így nemigen lehetett komolyan venni őt. Az epizód vége felé megszaporodó ecchi-jelenetek pedig egyikünknek sem hiányoztak. Amikor a srác úgy esik a lányra, hogy belát a bugyijába, a végén meg a fürdőszobából hall sikítást (a fiú) egy meztelen csiga miatt, és betér a meztelen lányokhoz, eléggé erőltetett volt. Úgyhogy láttunk jobbat is. Megmutattam neki a Lovely Complexet is. Ismeri ő, nem arról van szó, csak ugye most péntektől kezdte el az Animax vetíteni, és utólag értesülök róla, hogy az opening és az ending teljesen más. Egyből az Animaxet kezdtem el magamban szidni, hogy nehogy már kövesse a 4Kids hülyeségét, de mint utána jártam, kiderült, hogy Japánon kívül sehova nem jutott el az anime az eredeti openinggel és endinggel, mert nem sikerült a japán kiadóval megegyezni. Azt olvastam, hogy a TOEI eléggé problémás társaság... És akkor ezzel még olyan nagy baj nem is lenne, de a zene... A Love.com OST-ből választottak ki két dalt, de hogy mennyire nem illik az opening és ending videóhoz, arra nincs szó. Nagyon gány munka. De örülök, hogy kiderült, hogy nem az Animax a hibás. ^^ De kár, pedig jó az a két dal.

Láttam az asztalon, hogy van Rubik kocka. Hát az nekem a halálom! De valahol megpróbáltam kipróbálni, hogy kell kirakni. Duong előveszi a saját bűvös kockáját, melynek minden egyes darabja szmájlival van illusztrálva. Azt mondta, hogy segít neki, hogy egy oldalon mind a kilenc darabja egy vonalban legyen. Jobban megnéztem, max. lelkileg segíthet a sok :) szmájli, hogy ne add fel, mert nekem mindegyik egyformának tűnt. Próbálgat, gyakorolgat, de csak egy színt tud kirakni egy oldalon, a többi parlagon marad. Különben, amikor volt a Retro85 kiállítás, nemcsak videojátékok, de különböző rubik kockák is ki voltak állítva. Az egyik BigN-es barátom, Fantos keni-vágja a kockát, nagyon hamar kirakja. Megkérdeztem tőle, hogy csinálja, el is magyarázta a logikáját, de nem jutott el az agyamig... Duong nem tudta elmagyarázni, de elég gyorsan kirak egy oldalt. Én akárhogy csűrtem-csavartam, nekem nem ment. Egy oldalra max. 7-8 egyforma színűt tudok kirakni, de onnan megáll a tudományom. Tudom, hogy én gondolkodom rosszul, de azért mégis azt érzem, hogy ez nekem magas... ^^' Egyszer lemértem, 2:05 alatt rak ki egy oldalt, de eléggé rutinosan használja már a kockát.

Persze most is játszott egy kicsit PC-n. Én addig Facebookon olvastam fel neki "Az élet nagy kérdései" alatt levő kérdéseket, jót nevettünk rajta. Ilyen kérdések jöttek elő:

  • Hogy nézne ki egy szék, ha a térdünk a másik irányba hajlana?
  • Az analfabétáknak ugyanúgy ízlik a betűtésztával készült leves?
  • Olyan nincs, hogy verekedés közben futball meccs tör ki?
  • Ha a 3. napon lett teremtve a nap, a hold, a csillagok, akkor hogyan mérték az első két napot?
  • Miért kell felébreszteni a másikat, hogy megkérdezd aludt-e?
  • Ha egy szinkronúszó megfullad, a többinek meg kell?
  • Ha két betörő beugrik a medencébe, az bűnözési hullámot indít el?

Ekkor jelent meg Laci, eddig matekozott. Ő is leült a gép elé, szinkronban játszottak. Aztán én nem is maradtam sokáig, jöttem haza.

Jó nap volt ez is, megbeszéltük, hogy 2 hét múlva Wiivel térek vissza. De a sok már-már agresszív kutya miatt utálok a 19. kerületben sétálni. Komolyan mondom, egyik-másik félelmetes, épp, hogy nem ugrik ki a kerítésen. Na de most megyek egy kicsit Lost Levels-szel játszani.