2008. június 27., péntek

Vége a gyereknapnak!

Az Ocarina of Time-ban. Nagyon jó érzés N64-en játszani a játékot, hisz mégiscsak ez az eredeti kiadás. Most próbálom megvalósítani azt a célt, hogy minél kevesebbszer meghalni. Az első 2 Dungeonig sikerült is. De az első kettő amúgy is rém könnyű, az a célja, hogy bevezessen a játékba! De az Inside Jabu Jabu's Bellytől már féltem, mert emlékszem, mennyit szenvedtem vele, mire kitapasztaltam a dolgokat! És hát meg is haltam egyszer. De nem is teljesen az én hibámból. Az volt a helyzet, hogy annyira rossz már a szürke controllerem analóg karja, hogy Link nem tud elég gyorsan menni. Ez olyan komoly probléma nem volt eddig, de a 3. Dungeon mini-bossánál jelentkezett a probléma elég keményen. Aki ismeri a Big Octóval való harcot, az tudja, hogy iszonyatosan nagy precizitást igényel a mini-boss. Elég egy apró baki, és nagyon nehéz visszavenni a ritmust. Az a lényeg, hogy egy kis körteremben vagyunk, és ennek a közepén forog egy körplatform, szélén tüskékkel. És a Big Octo körülötte forog. No most, nekünk az a feladatunk, hogy a hátulját a bumeránggal megsebezzük. Hogyan érhetjük el ezt? Nos a titok nyitja a következő: Mi egy kicsivel gyorsabbak vagyunk Big Octónál, ezért nekünk kell üldözőbe venni őt, és amikor már eláég közel vagyunk hozzá, hogy Navi jelez, akkor elő kell venni a bumerángot, és a hátának hajítani, majd ha meg van sebezve, akkor meg kell kardozni. No már most a szürke controlleremmel nem tudtam lépést tartani, és Big Octo mindig megelőzött, ami az életembe került. Úgyhogy váltottam a fekete controlleremre. Ennek még viszonylag ép állapotban van az analóg karja, ezzel már ment. Aztán a főellenség, Barinade, nagyon izzasztó! Az az igazság, hogy a mai napig nem tudtam kilogikázni, hogy mikor sebződik meg, és mikor nem. Arra rájöttem, hogy ha körbe-körbe megyünk körülötte, akkor nem ér el az áramütése. De végülis nagy nehezen sikerült megölni! Na aztán nyomás az Idő Templomába, eljött az idő! Megvan a három spirituális kő, itt az idő a felnőtté válásra. Miután ez megtörtént, utána mindenképp a Kakariko Village-be javasolt menni, azon belül a temetőbe. Mert az eltelt 7 év alatt meghalt a sírásó Dampé. És ha bemegyünk a sírjába, akkor verseny elé állít minket, és a nyereményünk egy Hookshot lesz! Ugye ecsetelnem sem kell, hogy ez mennyire fontos? Aztán a szélmalom tetején meg lehet szerezni a negyedszívet! NEKEM NEM SIKERÜLT!!! T_T Félreugrottam! T_T Ha meg nem sikerült, akkor vissza a sírba, és végigmenni az utat. Hát köszönöm szépen, nem képek belőle -_-' Inkább otthagytam. Irány a Lost Woods, megtanulni a Minuet of Forest (ha valaki tud magyar megfelelőt a "Minuet" szóra, az közölje már velem, mert a szótár semmit nem adott ki) dalt, és irány az Forest Temple! Nagy buli lesz!

2008. június 24., kedd

Aki szelet vet, Zeldát arat!

Szólt az 576 Konzol 2003. májusi számának címlapja, ahol a Wind Wakert mutatták be. Azt hiszem, hogy ez az én esetemre igaz, mert hogy mire vagyok képes néha, sokszor még magam is meglepődök. Voltam ma Pesten. Először mentem a Móricz Zsigmond körtérre, mert ott beszéltem meg egy Vaterással egy találkozót. A Golden Sunt vettem meg tőle 1900 forintért. Annyiért bőven megérte. Aztán úgy döntöttem, hogy ha már Budán vagyok, akkor meglátogatom a Budai Game Parkot. A srác, akivel üzleteltem, segített eligazítani, és odavezetett a 61-es villamoshoz, az visz a Csörsz utcára a MOM parkhoz. Odaértem, de hogy hol vagyok, azt nem tudtam ^^' Budapestnek már elég sok szegletét bejártam, de ezen a részen speciel még nem voltam. Hát akkor ugorjunk fejest az ismeretlenbe! Nem idegen számomra a szituáció, mert tavaly nyáron úgy voltam legelőször Debrecenben, hogy soha előtte nem voltam a városban. Na gondoltam magamban, szétnézek. De hol is kezdjem? Még szerencse, hogy volt a közelben egy térkép, az segített eligazodni, és annak segítségével rengeteg sok helyen jártam Debrecenben, tetszett a város! De visszatérve Budára. Hát jó zajos a 12. kerület! Először a MOM parkban kerestem a Game Parkot, de ott nem volt. Aztán elindultam a Déli Pályaudvar felé. Nem voltam biztos abban, hogy jó irányban megyek, de ott cigarettázott egy banki biztonsági őr, gondoltam megkérdezem tőle, de neki halvány lila gőze nincs arról, hogy mi az a Game Park. De mondta, hogy itt van a MOM Park recepciója, hátha a csaj tud segíteni. Megyek is hozzá, ő meg nem hallott még GÉN parkról. Én megölöm! T_T Nem genetikus vagyok, hanem Zelda fan! De azt tanácsolta, hogy induljak el a Déli Pályaudvar felé, mert sok shop van arrafele. Hát mondom magamban jól van, legfeljebb, ha nem találom meg, akkor felszállok a kettes metróra, és a Keletinél levő Game Parkot látogatom meg. De úgy döntöttem, hogy mégse arra megyek, mert még nem jártambe a teljes környéket. Kizárt, hogy a levegőben lenne az a Game Park! Egyébként még az a szerencse, hogy nagyon jól bírom a hőséget, tényleg nem zavart engem az a 37°C, ami a levegőben uralkodott. Inkább a nagy táskám amortizált le. Volt vagy 20 kiló, és három órás séta után már nem tudtam jó fogást találni rajta. Na biztosan nőtt vagy 2 centit a bicepszem ^^' Aztán amikor már minden kötél szakadt, felhívtam a Norbit, hogy mégis hol van. Ő nem tudta elmagyarázni, de ott volt a Truner, és ő elmondta. Ezúton is köszönet érte neki! Úgyhogy elindultam a jó irányba. Közben már untam a város zaját, és elővettem az MP3 lejátszót, és elindítottam az R.O.R/S zenét (ez egy JPOP együttes, igényes discozenét művelnek). Így már jobban esett a séta. Odamentem a Csörsz utcára, de nem találtam meg a Game Parkot. Utólag tudtam meg, hogy rossz oldalon mentem, mert nem a MOM park oldalán van a Game Park, hanem vele szemben, a CBA mellett. Hát CBA tábla még hírből sem volt a környéken. Aztán amikor ránéztem az órámra, és láttam, hogy 18 óra van, úgy döntöttem, hogy feladom a keresést, mert ennek így nincs értelme. Inkább a biztos Keletibe megyek, mielőtt bezár (19 óra). Úgyhogy fel a 61-es villamosra, onnan a hetesre (nem volt türelmem megvárni a piros hetest), aztán azzal kiértem a Keletihez. Időm az volt bőven. Kínálat az volt! Egy kicsit nagyon elkényeztettem magam, és végül megvettem GC-re a Four Swords Adventurest, 10990 forintért, még a nagy doboza is megvolt, csak a GBA kábel nem. Pluszban találtam egy Ocarina of Time-ot Nintendo 64-re, csak maga a kazetta, 5000 forintért! Hát nem bolondultam meg otthagyni a világ legjobb játékát! Ráadásul korábban mondták a Game Parkban, hogy nekik nagyon ritka az OoT. Nem csodálom. Ki az a hülye, aki egy ilyen csodától megválna? Azt már tényleg kezeltetni kéne ^^' Úgyhogy végül 15990 forintot hagytam ott. Alig vártam, hogy hazajöjjek. Még az volt a szerencse, hogy a Békéscsabai vonat pontosan indult. Elég ramaty napja volt a MÁV-nak. A vonatok 75%-a késve indult, vagy érkezett, sőt volt olyan, amelyik el sem indult. Hatalmas tumultus volt a Keletiben. A legextrémebben az Egerbe közlekedő vonat járt, 180 perc késéssel indul el. Valami hatósági intézkedésre hivatkoztak. Szerintem egyszerűen csak nem bírja a sín ezt a nagy hőséget. Szóval nagyon jól jártam a pontos indulással, és rendre meg is érkeztem. És ki is próbáltam a Four Swords Adventurest. Első benyomások? Érdekes. Nem az a komoly Zelda, de ezt mindig is tudtam róla, de ez így is megnyerő! Nagyon jó játék, nekem tetszik! Ez a játék ékes példája annak, hogy nem a grafika számít, hanem a játékélmény. Grafika alapján akár SNES-re is elmehetett volna. De kit érdekel, amikor egy ilyen jó játékkal van dolgunk? Az Ocarina of Time esetében meg arra voltam kíváncsi, hogy mennyivel másabb N64-es Controllerrel kezelni a játékot, Rumble Pakkel a hátuljában. Nekem jobban tetszett. Bár Link járásán látszott, hogy már eléggé le van amortizálódva az analóg kar, de azért jól ment. Itt is végig fogom játszani!

2008. június 20., péntek

Új Zeldás honlap a linkek között

Néhány 576 fórumos gondolt egyet és csinált egy Zeldás honlapot. Szerintem nagyon jó lett, csak nagy kár, hogy félbemaradt. Az egyik 576 fórumozó "bm" valami olyasmit mondott, hogy elveszett a motiváció...

Hát igen. Nagy felelősség már önmagában egy honlapot csinálni, Zeldás honlap esetében külön igaz az a mondás, hogy nagy fába vágja a fejszéjét. Mert a Zelda (hála Istennek) hardcore franchise (nagyon remélem, hogy az marad) és nagyon nincs is miről írni, csak információk, tudnivalók, esetleg egy-két érdekesség, végigjátszás, tippek-trükkök. És nem árt egy kis fogalmazó-készség, hogy az iromány érdekes legyen. De azért raktam ki az oldalt, mert ami kint van, az nagyon jó.

Egyébként még én magam is gondolkodtam, azon, hogy mi lenne, ha készítenék egy Zeldás oldalt, de elvetettem az ötletet, mert még nincs meg az a tárgyi tudásom, ami egy nagyon jó oldalhoz szükséges. És a GPortálos oldalak 80%-ától a falra tudok mászni, és nem a GPortál sablontól, mert azt is meg lehet nagyon jól csinálni, hanem a belső tartalomtól. Szóval lehet, hogy majd én is csinálok majd egy oldalt, ha meglesz a tudásom, de pl. végigjátszást írni is nagyon nagy munka.

Ezért is döntöttem egy blog írása mellett, mert itt nyugodtan vehetem személyesre a figurát, nincsenek olyan nagy kötöttségek. A többit majd meglátjuk.

Ja, és a weboldal címe? www.hunzeldaworld.atw.hu

2008. június 19., csütörtök

The Legend of Zelda: Dungeonök és főellenségek nehézségi szintjei

  1. The Eagle: 1/10 – Egyszerű bevezető a játékba. Semmi nehézség, még titkok sincsenek benne.
  2. The Moon: 3/10 – A bumeráng megszerzése okozhat nehézséget, de meg lehet csinálni.
  3. The Manji: 3/10 – Az egyik legnehezebb ellenség itt jön fel, de ha megerősítjük a kardunkat, akkor könnyű lesz.
  4. The Snake: 5/10 – Mostantól kezd nehezedni a játék.
  5. The Lizard: 8/10 – A varázsfuvola megszerzése nagyon nehéz lesz.
  6. The Dragon: 9/10 – Potion nélkül szinte lehetetlen.
  7. The Demon: 6/10 – Egy kis lazítás a sok nehézség után.
  8. The Lion: 10/10 – A legdurvább és a legnehezebb.
  9. Death Mountain (Spectacle Rock): 7/10 – Nem kell megijedni tőle, korántsem annyira nehéz. Az a legfontosabb, hogy nem szabad eltévedni, mert nagyon nehéz visszatalálni a jó útra.

Most így visszagondolva, azért voltak nehézségek, volt olyan, amit kegyetlenül megszenvedtem, de hihetetlen élvezetes! És bár lehet, hogy egyhangúnak tűnik, hogy egyik teremből a másikba szinte ugyanaz van, de mégis van egy hangulata a játéknak, ami nagyon élvezetessé teszi a kalandot.

Most lássuk a főellenségeket:

  1. Aquamentus: 3/10 – Vigyázni kell, amikor tüzet köp, egyébként elég csak megkardozni.
  2. Dodongo: 2/10 – Bomba nélkül nem is érdemes bemenni, mert csak azzal lehet megölni. Amúgy végtelenül könnyű.
  3. Manhandla: 1/10 – Ha jó helyre rakjuk a bombát, egyből meghal.
  4. Gleeok: 7/10 – Ez az egyetlen főellenség, ami komoly nehézséget okozhat, mert ha a három fejéből egy meghal, akkor az felszáll, és felülről sebez minket.
  5. Digdogger: 3/10 – Ha megfújjuk a varázsfuvolát, onnastól kezdve gyerekjáték lesz az egész!
  6. Gohma: 6/10 – Elég nehéz eltalálni a szemét, de viszonylag hamar meghal.

A hetedik Dungeonban Aquamentus és a nyolcadik Dungeonban Gleeok a főellenség, amelyek nehézségei vonatkoznak a fentebb leírtakra, nem nehezebb.

  1. Ganon: 10/10 – Elég nehéz megtalálni a gyenge pontját, de akinek sikerül, az könnyedén megöli.

Majora's Mask teszt

Ahogy ígértem korábban, bescannelem, és kirakom a Nintendo Official Magazine 2000. decemberi számában megjelent Majora's Mask tesztet. Hát akkor íme:

A címlap:

És itt van maga a teszt:

A nagy találkozás!

Mindenek előtt elnézést kérek, hogy nem írtam egy pár napig, de nem vettem elő a Zeldákat, és nagyon nem is volt miről írnom, de most újra itt vagyok ^^'

Ismét elővettem a Twilight Princesst. És harmadszor is megszereztem a könnycseppeket a Lake Hylia-Zora's Domain vonzáskörzetben. Ez sokkal élvezetesebb volt, mint a Kakariko Village-es. Tetszett, hogy a legkülönbözőbb helyeken voltak a könnycseppek, szinte az egész terepet be kellett járni. Nagyon érdekes volt a nagy bogár, egy kicsit megizzasztott, de aztán rájöttem, hogy kell megölni, és én arattam sikert. Aztán egy elég meglepő dolog történt. Amikor ismét visszakaptam az eredeti alakomat, akkor bejött egy ilyen Ocarina of Time-beütésű videó, ahol bemutatták, ahogy Din, Nayru és Farore megteremti a Triforce-t. De viszont egy elég érdekes dologról beszélt. Nagyon félnek, hogy eljön egyszer az az idő, amikor mindenki gonosz lesz, és a Triforce-ot is beszennyezi a gonoszság. És Ilia és Link volt egy idillikus jelenetben, és Ilia egy pillanatra elveszti a fejét, és a kezében lévő kést Link felé tartja (Volt is ilen Inuyashás feelingje a dolognak, amikor Naraku elátkoz valakit, pont ez a szituáció) de Lin a kardjával félreállítja, de mindketten gonoszok lesznek. És velük szemben áll három Dark Link akik "elátkozták". És hogy a Dark Linkek hozták rá az alkonyt Hyrule földjére. Nagyjából ennyit vettem ki a történetből, de ha valaki érti, hogy miről van szó, az ugyan pontosítson ^^'

Nagyjából ez a kép jelent meg. ^^'

Rám jött a Majora's Maskozhetnék. Nemrég végighallgattam az OST-t, és nagyon tetszett. Már a zenén keresztül is lejött, hogy ez egy nagyon sötét hangulatú játék hát még milyen lehet játék közben. Jövő héten jön Norbi barátom egy pár napra, szerintem kölcsönkérem tőle a Majora's Masket és az Expansion Paket. Aztán meglesz a blognak a Majora's Mask rétegje is.

2008. június 14., szombat

Zelda II – Irány megtörni az átkot!

Most, hogy végigjátszottam az első Zeldát, úgy döntöttem, hogy ráállok a Zelda II-re. Az első Dungeont már rég megcsináltam, de azt is hogy? ^^' Már szinte a lófejű főellenség engedte, hogy hadd nyírjam ki ^^ Tényleg nagyon komolyan mondom, minden egyes dungeon végigcsinálása a Zelda II-ben felér egy külön végigjátszással. És hogy hogy alakul a játék? Az függ az ügyeeségtől és sok múlik a szerencsén, és szerintem sokak emiatt nem szeretik a játékot. Mert amikor mész a térképen, akkor néha megjelennek ilyen fantomok a képen. Ügyesség múlik azon, hogy kikerült őket, és szerencse, hogy lehetőleg a könnyebbet kapd meg. Aztán meg az is nehézség, hogy ha elvész mind a három életed, akkor kezdheted elölről, mintha semmi nem történt volna. Egyébként már a 2. Dungeont nyomom, a Swamp Palace-t. Már az is nagy dolog volt, hogy megszereztem a kesztyűt, mert 2 olyan Iron Knuckle védte, akik kegyetlen nehezek ebben a játékban, mert nekik is van pajzsuk. Sőt, nemcsak van, hanem fel-le mozgatják is, és nagyon nehéz még csak megsebezni is őket, nemhogy megölni. De túl vagyok rajta. Most egy kis könnyebbség az, hogy nem kell oda többet menni, nagy rövidítés. Szinte már csak egyenes út vezet a főellenséghez. De mire oda eljutok... És lehet ki is kell tapasztalni, hogy hogy kell megölni. Nagyon remélem, hogy lehet használni a Shieldet.

2008. június 13., péntek

The Legend of Zelda – VÉGIGJÁTSZVA!!!

Alig hiszem el, hogy sikerült! A 9. Dungeon egyáltalán nem nehéz! Egyedül a piros gyűrű és a kék nyíl megszerzése volt necces, de sikerült. És Ganont elsőre megöltem! Miután kitapasztaltam a lényeget. Szerintem nagyon könnyű! Mindig négy felől tüzel, és ugyanarról a négy helyről felváltva. És ki kell választani egy helyet, ahová várod, hogy tüzelni fog! És ha odaér, akkor kell megkardozni. Az egyetlen nehézség a buliban az, hogy még azelőtt kell megkardozni, mielőtt tüzelne. És ha négyszer sikerül, akkor hal meg, és megkapjuk a Triforce of Powert, és meg mentettük Zeldát. Persze a meglepetéseknek itt sincs vége Amikor eljutottam Zeldához, azt hittem, hogy egyenes út vezet oda, de tüzek állják az utamat. Még szerencse, hogy elég megkardozni őket, de megijedtem, hogy úristen, mi jöhet még? De amikor előrántottam a kardomat, akkor jöttem rá, hogy semmi vész És végigment. A 2nd Questet majd egyszer megpróbálom. De előbb talán inkább a Zelda II. Mert annak a nehézsége egy 3rd Questtel egyenértékű T_T

The Legend of Zelda – Irány Ganon!

Na végre, megvan a 8. Dungeon! Nem volt semmi! De hála Young Linknek sikerült megcsinálni! Azért hála neki, mert megmondta, hogy 250 rúpiáért lehet venni kék gyűrűt, amivel feleannyit sebződök. Így… Nem mondom azt, hogy könnyű volt, de lényegesen könnyebb. Aztán a főellenség meg semmi! De nem ez az első dungeon ebben a Zeldában, ahol a főellenség a legkönnyebb rész. Itt inkább arra fektetik a hangsúlyt, hogy eljuss oda! Így végül dupla potionnel sikerült! Aztán megnéztem a 9. Dungeont! Húú, de menö zene! :-O Sötét hangulatú, érezteti, hogy mindjárt itt a vég! A mindent elsöprő végső harc! Nagyon várom a Ganonnal való harcot! Nekem tökre tetszik, hogy hogy eltűnik, tüzet köp, és az alapján kell megtalálni. És ha megvan, belékardozni, majd nyilat neki! És ezt négyszer! Nagyon kíváncsi leszek! Most mennem kell mosogatni, de ha végeztem, akkor addig fel nem állok a gép mellől, amíg ki nem végzem!

2008. június 10., kedd

2008. őszi AnimeCon - Tervek lefújva

Jó rendezvény az animecon. Látszik, hogy a MAT (Magyar Anime Társaság) mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legszínvonalasabb programokkal lássa el az animefanokat. A jegyárak meg szinte ajándékba vannak, ahhoz képest, hogy 1.7 millió forint kibérelni a Petőfi Csarnokot, és kb. 800 000 forint bevételük lett a rendezvényből. De ez a pénz is jó helyre megy. Az én első animeconos megjelenésem 2006. október 7-én volt, tehát a 2006. őszi animecon. Fantasztikus élmény volt! Aztán jött a 2007. tavaszi, majd az őszi, és ennyi. A mostani, 2008. tavaszira nem mentem el. Több okból is, de erről egy kicsit később.

Volt tervem a 2008. őszi animeconra, méghozzá, hogy részt veszek a Cosplay versenyen, és beöltözök Linknek! Első pillanatokban nagyon lelkes voltam, már megbeszéltem bagszival és Évával, hogy milyen ruhám lesz. Mondtam, hogy a Twilight Princesses Linket szeretném megtestesíteni. Tudom, hogy ruházatilag az a legnehezebb, de szerintem abból lehet a legtöbbet a kihozni. Aztán, ahogy kijózanodtam a lelkesedésből, úgy jöttek az ellenérvek magamban a Cosplay verseny ellen. És itt jön az, hogy miért nem mentem a 2008. tavaszi animeconra:

  1. Túl sok a Naruto fan, és marhára idegesítőek. Amikor a nagyteremben egy-egy AMV alatt felvillan egy-egy Naruto jelenet, és egyből felsikongatnak. Borzalmas... De az egész sikongatás nagyon ellenszenves dolog számomra. Én, amikor a kedvenc animémből, a Kaleido Starból láttam AMV-t, akkor eszembe nem jutott sikongatni, meg üvölteni. Csendben, csodálattal néztem, hogy milyen jó jeleneteket vágott ki az AMV készítő a kedvenc animémből.
  2. A helyszín. A Petőfi Csarnokot már rég kinőtte a rendezvény. úú, a 2007. őszin nem bírtam bent maradni, mert annyira nem volt levegő, hogy kishíján rosszul lettem. Na akkor határoztam el magamban, hogy ez volt nekem az utolsó animecon, és hát tartottam magam.
  3. Cosplay színvonala. Bár a ruhák egyre jobbak, de a performance részleg még mindig siralmas. Sokszor maga a néző érzi magát kellemetlenül. Bagszi mesélte, hogy az egész előadás abból állt, hogy énekeltek, meg marháskodtak. Hát köszönöm szépen, ilyen emberek között nem kívánok fellépni.
  4. Bár megkérdeztem a Cosplayest, hogy beöltözhetek-e Linknek, és igen volt a válasz, de idővel ráébredtem, hogy a sok Narutard nem fogadná úgy, egy Link jelenlétét, ahogy azt megérdemelné (ha esetleg beképzeltnek hangzott, nem magamra gondoltam, hanem magára, Linkre).
  5. Évának is rengeteg dolga van az őszi animecon kapcsán, hisz ő is készül a Cosplay versenyre, sőt AMV-t is készít. És mivel már nem akartam, ezért mondtam is neki, hogy ne fáradjon az én ruhámmal, neki elég problémája van.
  6. A végére már elvesztettem az akaratomat és a motivációmat. Enélkül az egész nem ér semmit.

Szóval nem... És elhatároztam magamban, hogy addig, amíg nem váltanak helyszínt, addig, nem veszek részt az animeconon. Nagyon jó programok vannak, de amíg ilyen zsúfolt a Petőfi Csarnok, sőt több százan még így sem tudnak bejutni a Pecsába, addig én nem megyek be. Én inkább sokkal többet fizetek a jegyért, de biztos kényelmes hely.