A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mindent vagy semmit. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mindent vagy semmit. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. március 3., hétfő

Néhány Okui Masami dal a jelen hangulatra

A nővérem megelőlegezte a születésnapi ajándékomat egy Gazdálkodj okosan társasjáték "személyében".

Nem vagyok biztos benne, de lehet, hogy írtam róla, hogy régen volt néhány társasjátékunk, amik aztán eltűntek, elkeveredtek, legalább is már sehol nincsenek meg. Nagyon hiányoznak nekem, ezért szeretném újra megszerezni őket, ezért nagyon örültem, hogy megkaphattam ezt a játékot. Amikor megjöttek nővéremék, felmerült az igény, hogy lehetne társasjátékkal játszani, valami olyannal, amivel a Dominik is tud játszani, így jött a Ki nevet a végén, amit a Tescóban vettünk meg. Jókat játszottunk vele, nagyon élveztem. Eszembe is juttatta, hogy mennyit játszottunk régen, és milyen jó volt, és jó lenne ezeket az időket visszahozni. Meg sokat kártyáztunk, a römi volt a nagy kedvenc. Kártyáig még nem jutottunk el, de elővettük őket. Sajnos hiányos az a francia kártya pakli, amit szerettem volna magamnak eltenni. Legyen már nekem is egy példány az ördög bibliájából. Magyar kártya pakli van, nem is tudom, hogy mit játszottunk rajta, de azzal is sokat játszottunk. A lényeg a lényeg, hogy hiányoznak a társasjátékok, és szeretném újra megszerezni őket. Szerintem egyáltalán nem idejét múlt szórakozás. Egy előző kiadás volt a gazdálkodj okosan játékból, ezt még soha nem láttam belülről, hogy milyen, így néz ki:

Talán még ez a kép sikerült a legjobban, de ezen sem nagyon látszik még nagy méretben sem. Alul vannak a pénzek, felette a játékszabály, mellette az OTP bankos papír, melyre a hitelbe vett lakás, autó törlesztését jegyezhetjük fel. Van bankkártya, éves BKV bérlet, különböző biztosítások, szerencsekártyák, a dobozban van a lakás, és a berendezései. Már alszik mindenki, de az éj leple alatt játszok vele egyedül.

Van még két társasjáték, amiket nagyon szeretnék megszerezni:

  • Szerencsekerék
  • Mindent vagy semmit

A két klasszikus '90-es évek-beli TV vetélkedő társasjáték-adaptációja. A Szerencsekereket úgy gondolom, hogy nem kell bemutatni, aki esetleg nem emlékszik a Mindent vagy semmit vetélkedőre, Vágó István volt a műsorvezetője. Volt három játékos, az volt a lényege, hogy adott volt hat témakör, mindegyikben 5-5 kérdés, melyek 1000, 2000, 3000, 4000, 5000 forintot értek. Arra nem emlékszem, hogy nem nehezedtek volna a kérdések, de aki helyesen válaszolt, az nyilván megkapta az adott összeget, aki pedig rosszul válaszolt, az elvesztette azt. Játékos választhatta ki, hogy melyik témakörből szeretne kérdést. Találtam egy részletet a YouTube-ról:

Ezeket szeretném megszerezni. Tavaly év elején gondolkodtam el dolgokon, amikor írtam, hogy elkezdtem megint németet tanulni, mert láttam a Nintendós reklámot az RTL2-n, és régi emlékeket hozott vissza. Ekkor tudatosodott bennem az, hogy azok, amiket gyerekként szerettem, és most is tetszenek, azok örök élmények, melyeket most is jó aktívan megélni. Ahogy eszembe jutottak, hogy mik azok, amiket szerettem régen csinálni, úgy jutottak eszembe a társasjátékok is. Az a felnőtt, aki nem szeret játszani, az egy megfásult gépezet, aki csak úgy van a világban, de nem él. Na meg azok az igazi értékek, amik időtlenek, kortalanok.

Munka terén is van fejlemény, érik a gondolat, hogy megyek ki Angliába, hogy ott próbáljak szerencsét. Csak anyám fél, hogy túl nagy anyagi ráfordítás vész el a semmibe. A bátyám nevelt lánya is megy ki Angliába áprilisban, és azt gondolta ki, hogy várjunk egy pár hónapot, lássuk meg, hogy ő mennyire sikeres, és ha igen, akkor menjek én is. Én ezt egyrészt helyeseltem, mert anyagi vonzata így is, úgy is van a dolognak, de minimalizáljuk a kockázatot. Bár ugyan más munkát keresnék, de ha másért nem, legalább azért lenne jó megvárni, hogy egyáltalán van-e munkalehetőség. A másik meg az, hogy nekem azért mégiscsak az az elsődleges álmom, hogy Pesten tudjak dolgozni. De ez egyelőre nem sikerül. Jó lenne ezt minél előbb tisztázni, hogy mi legyen, mert ha most megyek áprilisban, akkor felhagyok a munkakereséssel. Mindenesetre szívesen mennék. Ha csak az anyagiakat nézzük: £6.50 a minimál órabér (ne váltsd át forintba, mert fájni fog a szíved), ha egy nap 8 órában dolgozok, akkor egy héten £240 lenne a minimálbér. És a nővérem azt is kigondolta, hogy ha mind a ketten mennénk, akkor mi lennénk közös albérletben, valamint jönne velünk Xingbo lánya, Huicong is, és akkor három emberre jutna egy lakás, ugyanis a brit házak többsége három hálószobás. Úgy mondta, hogy a ház heti bérleti díja, amit kinézett kb. £130 lenne, így egy szoba kb. £50 lenne. Most nem tudom pontosan, hogy mennyi a rezsi, de ha mondjuk, £100 lenne cakkumpakk, akkor vígan tudnék mellette kaját venni, szórakozásra költeni, de akár még félre is tenni, bár ahhoz jellemfejlődésre van szükség. Egyedül a magyar kötődéseket sajnálnám itt hagyni, de hát valamit valamiért. A változás nemcsak fájdalommal jár, hanem áldozatot is kell hozni. Cserébe gondtalanabb anyagi életem lehet, és talán az érzelmi oldal is rendbe jönne.

Manapság négy Okui Masami dal van fókuszban, mindenképp szeretném megmutatni őket, mert most nagyon a hatásuk alatt vagyok.

Shake it

http://www.youtube.com/watch?v=w5gxzyZpm8E

Ez a dal tipikusan olyan, hogy nem érzem meg azonnal az ízét, de ha megvan, akkor el nem enged, és függője vagy, amíg élsz. Nagyon megvan, imádom, és nem bírom abbahagyni a hallgatását.

I can't...

http://www.youtube.com/watch?v=Yh3vsMC1joU

Ez tipikusan egy olyan ballada, ami nem szomorú, csak kimondja a fájdalmat. Ugyanakkor érezni, hogy kész változtatni rajta. Nagyon szeretem a hangulatát, ezt a dalt azóta imádom, amióta ismerem, a zene is olyan, amit egyszerűen nem lehet megunni. Okui Masami régi dalai a bizonyítékok arra, hogy lehet igényesen művelni popzenét. A '90-es évek voltak azok, amikor igazán bejöttek az egynyári slágerek, de ezek a dalok mellettük a legszebben kicsiszolt gyémántok, amik még 50 év után is ugyanazt a hangulatot adják, amit most. A dalból még két változat készült, a daydreamix és az a.c ver. Ez a kettő is elsőosztályú

WILD SPICE

http://www.youtube.com/watch?v=RZZeH5Yxngs

Talán az egyik legjobb rock dal, amit életemben hallottam. Olyan szinten árad belőle a lazaság, az életigenlés, hogy teljesen átjön, és minden porcikámban érzem, hogy így jó élni. Ennek a dalnak van egy TRANCE MIX változata, mely annak rendje-módja szerint elrontotta az eredeti változatot. Azon nagyon kevés Okui Masami szerzemények közé tartozik, amit nem szeretek.

Remote Viewing

http://www.youtube.com/watch?v=0Id0kDDVp18

Ez volt az első olyan Okui Masami dal, melyet megjelenésekor ismertem meg (2007.01.26.) és szinte azonnal azonnal hatást gyakorolt rám. Majdnem olyan jó, mint a WILD SPICE, csak ez a dal könnyedebb, inkább a lazaság, könnyed életérzés árad belőle, és nincs annyira kidolgozva zeneileg, mint az előző. De ettől függetlenül nagyon szeretem, mert szerelmes dalnak is kiváló.