A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Holland nyelv. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Holland nyelv. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. szeptember 25., szombat

Eefje de Visser

Még korábban ajánlotta az egyik tanárnő a Néderlandisztika szakon, hogy ha szeretnék jobb holland zenét hallgatni, akkor tegyek egypróbát Eefje de Visser-rel. A dalszövegelemzős esszém kapcsán beszélgettünk holland zenéről, és ahhoz összehasonlítási alapként felhasználtam a Bitterzoet című dalát, hogy az esszében példát mutassak irodalmi vers minőségű dalszövegre. Már akkor sejtettem, hogy ő tényleg nagyon jó énekesnő lehet, de ezidáig nem foglalkoztam vele komolyabban.

Tegnap este döntöttem el, hogy meghallgatom a dalait, kíváncsi voltam, hogy komolyabban hallgatva, milyen érzetet kelt bennem. Az eredmény pedig teljesen váratlan volt. Már az első dalainál éreztem, hogy tényleg nem akárkivel van dolgom, és ahogy egyre több dalt hallgattam tőle, úgy jutottam oda, hogy vele valamilyen különleges telepatikus kapcsolatom lesz. Azonnal elért a dalaival, egyből éreztem, hogy az üzenete eljut hozzám. Nagyon éreztem, hogy miről énekel. És egyébként pont az a jó, hogy még az A2/B1-es holland nyelvtudásommal sem értek nagyon sokat a szövegből, mert ez azt jelzi, hogy komoly és komplex mondanivalója van. Amit kivettem néhány dalszövegének elolvasása után, hogy költői képekkel fejezi ki a gondolatait, érzéseit, amilyennek ő látja a világot. Volt néhány olyan dala, aminél szabályosan lefagytam és a teljes katarzis hatása alatt kérdeztem magamtól, hogy képes valaki ilyen csodálatos zenét írni és ennyire gyönyörűen énekelni?

Eefje de Visser titka egyértelműen az önazonosságban és a hitelességben rejlik. Kíváncsian olvastam az élettörténetét, mert olyan csodálatos érzékletességgel ír zenét, mintha kijárta volna a konzervóriumot, de legalább zeneiskolát végzett. A gitártanulás gyerekkorból stimmel, zeneiskolát 2006-ban végzett Tilburg-ben. Utrecht-ben lépett fel többször is országos debütálása előtt, majd visszatért Goudába. Sokan egyébként Goudát gondolják az énekesnő szülővárosának, de eredetileg Voorburg-ben született 1986-ban. Szóval van előképzettsége, de szerintem az számít nála a legtöbbet, hogy képes dalba foglalni az érzéseit, ezt pedig nem lehet iskolában kitanulni. Ehhez született képesség kell és sok munka, hogy úgy fejezze ki magát, ahogy ő maga legbelül érzi. Mert Eefje de Visser esetében lehet erről beszélni! Az albumai annyira egységet alkotnak és annyira egyedi a stílus, hogy kizárt, hogy ezt bármilyen producer határozta volna meg. Eddig 4 stúdióalbumot jelentetett meg, és így első végighallgatás után azt tudom mondani, hogy nagyon ugyan hasonlítanak egymásra, de nem válnak unalmassá. Főképp azért, mert én azonosulni tudok a dalaival, de olyan mély érzelmekkel énekel, hogy néhány dalát majdnem meg is könnyeztem, annyira megérintettek érzelmileg.

Azt szeretem benne nagyon, hogy lehet érzékelni, hogy mély fájdalmakat énekel ki, de ami egyedi, hogy ezekről végtelen nyugalommal énekel. Olyan, mintha próbára tette volna már őt az élet, de ő maga ezt az élet velejárójának gondolja. Nem hadakozik ellene, nem lázad, nem mutogat a másikra, hogy "te szemét állat, hogy mertél nekem ennyi fájdalmat okozni", hanem megéli a maga teljességében. Ez ad egy olyan érzelmi érettséget a dalainak, ami konkrétan útmutatóul szolgálhat mindenki számára, aki érzelmi krízisben van.

Pedig nem énekli le a csillagokat az égről és hallhatóan nem egy orchestra játssza fel a dalait. Csupán néhány hangszerrel vannak felvéve a dalok és talán az egész hangtartomány, amiben énekesnő énekel, benne van másfél oktávban. De jön a kérdés: Miért énekeljen 5-6 oktávban, ha a hangtartományán belül olyan érzelmeket ad ki magából, hogy az többet ér, mint bármelyik nagyot éneklő világhírű énekes dala? Ezek a dalok így vannak jól, ahogy meg vannak írva, ezeken nem érdemes változtatni, mert csak rosszabb lenne. Persze, ha komolyabban elemezném a dalait, lehet, hogy itt-ott találnék hibát, de ezt makd később. Most az a lényeg, hogy a maga teljességében megéljem a dalait.

Nagyon nagy szüksége van, nemcsak Hollandiának, hanem az egész világnak olyan előadókra, akik a tehetségükkel, tudásukkal akarják felhívni magukra a figyelmet és nem botránykeltéssel. Eefje de Visser pedig azt csinálja, amit a legjobban tud: Érzelmeit dalokban fejezi, fantasztikus költői szövegekkel, és ezeket a tőle telhető legjobban elő is adja. Az eredmény pedig látható: Százezres nagyságrendben hallgatják Spotify-on a dalait, legismertebb dalainak pedig több milliós a hallgatottsága. Itt a bizonyíték arra, hogy pusztán tehetséggel, kevésbé rádióbarát dalokkal is ki lehet törni. Bár az énekesnő életútját olvasva, azért keményen dolgozott azért, hogy a dalai eljussanak az emberekhez. Meg a képeket róla elnézve, effektíve látszik, hogy erős kisugárzása van, ami szintén hozzásegíti őt, hogy figyeljenek rá az emberek. Számít a karizma is.

Végezetül pedig álljon itt az a dal, amelyik elsőként volt rám nagy hatással.

Ha többet hallgatom a dalait, biztos, hogy lesz több is, de ezt a dalt most nagyon érzem.

Linkek

Weboldal | Webshop | Facebook | Twitter | Last.fm | Spotify | YouTube

2021. július 9., péntek

Újra itthon

Nos, ismét itthon vagyok. Az igazat megvallva, nem örülök neki, mert úgy érzem, hogy megrekedtem az életemben, de igyekszem úgy kezelni a helyzetet, hogy csak vissza kell lapozni a könyvben ahhoz, hogy értsem, hogy miért nem értem azt, amit most olvasok és hogy megértsem.

Az egyetlen dolog, ami nagyon tetszik, hogy újra hőségben vagyok. És nem viccelek. Tegnap délután kimentem a 36°C-ba futni és semmi bajom nem volt. Egyedül annyi, hogy sokat ittam utána, de az teljesen normális. Én tényleg nagyon szeretem a meleget és nagyon jól is bírom. Nem véletlen írtam azt, hogy a holland klímára külön mentálisan fel kell készülni. Nekem biztosan.

És hogy mennyire vissza akarok térni, jól jelzi, hogy kedden már hivatalos ügyet is hollandul intéztem. Az önkormányzatba (Gemeente) mentem, hogy bejelentsem, hogy átmenetileg hazaköltözök Magyarországra. Erre egyrészt azért volt szükség, hogy kijelentkezzek az albérletből, ahol laktam, másrészt tudomásom szerint nem lehet Hollandiában hosszútávon úgy tartózkodni, hogy ne legyen biztosításom, különben megbüntetnek. Ezt is meg akartam előzni. Egyébként nagyon jól ment, még az ügyintéző is megdicsérte, hogy jól beszélek hollandul. Ez nagyon jól esett, azért van hatása annak a bő egy hónapnak, amíg kint voltam. A kommunikáció ugyanakkor nem ment még gördülékenyen, de ez az ügyintéző volt az első olyan holland, aki nem váltott át angolra, hanem egyszerűsítve, jobban artikulálva mondta el hollandul, amit kellett. Így kéne minden hollandnak beszélni, mert most volt először olyan érzésem, hogy becsülik azt, hogy próbálok hollandul beszélni. Tényleg nem örültem annak, ha valaki átvált angolra, mert az olyan érzetet adott, hogy "nem megy ez még neked! Gyakorold még!" Csak én ezeknek is hollandul válaszoltam, hogy érzékeltessem, hogy vele (is) szeretném gyakorolni a nyelvet.

Valamint a biciklit is visszavittem a boltba, ahol vettem. Itt viszont csalódásként ért, hogy az eladó az eredetileg €75-ért vásárolt biciklit csak €25-ért vette vissza... Legalább €40-re számítottam. Ezek szerint Hollandiában sem jó üzlet üzleteknek eladni dolgokat.

Ami pedig az albérletet illeti, nagyon örülök, hogy sikerült ilyen jól lerendezni. Kicsit féltem, hogy mit fog szólni, mert még bennem vannak a magyar főbérlőktől az inkább rossz élmények. Ilyenkor mindig veszekedésbe torkolltak a beszélgetések, ehhez képest teljes megértéssel reagálta le a problémámat. Sajnálja, hogy itt a vége, de elfogadja a döntésemet. Teljesen meglepődtem, ugyanis:

SOHA, MÉG MEGKÖZELÍTŐLEG NEM TALÁLKOZTAM ENNYIRE RENDES, ENNYIRE MEGÉRTŐ FŐBÉRLŐVEL!

Egyből, magától megkérdezte, hogy melyik számlára utalhatja vissza a kauciót. Ilyenre se volt még példa, már-már filmbe illő volt... És meg is kaptam hiánytalanul az teljes összeget. Úgyhogy annak ellenére, hogy voltak nehézségek az albérletben, szerettem ott lenni. Meg a problémák is idővel megoldódtak.

A repülőút most nagyon jó volt. Végig simán ment a gép és a landolás is teljesen sima volt, így ez a jobb utak egyike volt. A vonattal jártam félig szerencsétlenül, mert simán elértem a 20.13-kor a Ferihegyről induló vonatot, viszont kétszer kellett átszállni. Egyszer Cegléden, egyszer Szolnokon. Voltak gondok a Zuglóból érkező vonatoknál és pont érintette a Szolnokra induló vonatot. A vonat ugyanis annyit késett, hogy nem értem el a csatlakozást. Így 23 óra helyett 2 órára értem haza. Most szidjam a MÁV-ot? Lesz abból bármi hasznom? Változik attól bármi is? Eltöltöttem az időt, ahogy tudtam, és eljött az idő, mire hazaértem.

Mostanra kezdem elfogadni, hogy most itt van dolgom. De ahogy tudok, igyekszek visszatérni Hollandiába, mert ott tudom igazán megélni azt, aki vagyok. Megvan a BSN számom, a holland bankszámlám is, valamint van holland SIM-kártyám is, úgyhogy ennyivel is könnyebb lesz a segítség. És ha megkapom a megfelelő mentális segítséget, akkor bizony szárnyalni fogok utána!