Munka és árösszehasonlítás

Kicsit sajnálom, hogy otthon konkrét munkáknak nem néztem utána, így most kicsit nehéz dolgom van, ugyanis elég nehéz átlátni, hogy pontosan mi is az a munka, amit meghirdettek, és mit kérnek hozzá. Viszont érdekes, hogy béreket meg évekre adják meg. Legalábbis nem gondolom, hogy £30,000-45,000-ot havonta fizetnének ki, aranyéletem lenne akkor. Mindenesetre manapság magamtól járok el szétnézni, amikor nővéremnek nincs kedve jönni, vagy dolga van. Tegnap vettem a Sports Direct-ben egy szabadidő nadrágot, mert csak farmert hoztam magammal (mondjuk, otthon sincs nagyon más), és hogy legyen miben Kung Fu-zni. Mivel múltkori alkalommal nagyon meleg volt a teremben, ezért nem volt gond, de gondolom, nem lesz mindig így. De egészen jó áron találtam, £22.99-ről volt £8-ra leárazva.

A munkakeresés tehát kicsit nyögvenyelősen megy. Javasolta nővérem, hogy kezdjek el dolgozni adományboltban. Fizetés ott nincs, de önéletrajzban jól mutat, mert Angliában nagyon szeretik, ha valaki szociális, szeret segíteni embereken. A környékünkön levő adománybolt a gyermek hospice-nak gyűjt pénzt. Bevállalnám már csak munkatapasztalat miatt is, meg hogy szokjam az angol beszédet, de azért elgondolkodtam azon, hogy azért ilyen helyeken sem lehet a végtelenségig ingyen dolgozni, mert akármennyire is szép dolog gyűjteni valakinek, és emberi okok miatt dolgozni, nem anyagiak miatt, de az ember azért csak pénzből él. Úgyhogy nálam ez csak átmeneti megoldás lesz, ha sikerülni fog. Holnap lesz bent a főnök, vezető, hozzá kell bevinni az önéletrajzot.

Délután meg élelmiszer üzletekben voltam szétnézni, arra voltam kíváncsi, hogy milyenek az árak, hol lehet a legolcsóbban vásárolni. És érdekes, hogy még annyira sem egységesek az árak, mint Magyarországon. Nagy a szórás, és mivel valami az egyik helyen olcsóbb, míg egy másik helyen valami más, ezért mindig különböző üzletekbe kell járni, amíg nem lesz saját keresetem. Mert addig spórolni kell. De utána is úgy akarok költekezni, hogy azért amit lehet, azt a legolcsóbb helyről, mert minek vegyem meg drágábban, ha máshol olcsóbb? Találtam egy Mariós bögrét húsvéti csokitojással, azt megvettem:

£1.99 volt, és valódi csokoládé volt a csokitojás, úgyhogy finom volt nagyon. Kibontva így fest:

Igazából a bögre max. 2 dl, de nem bánom, mert úgysem szeretek sok kávét inni reggel, és otthon is sokszor kerestem a kisebb bögréket, amiből akár tejet lehet inni. Mondjuk, itt nem fogok tejet inni, az egyszer biztos. Itt előbb hagyják, hogy megromoljon, és utána kerül az üzletekbe, legalább is, amit eddig ittam, az iszonyúan savanyú volt.

Ja, meg az újságos, könyves, egyebes boltban (WHSmith) találtam: The Legend of Zelda: Four Swords mangát:

Lám, elég könnyű megtalálni, egyébként is be akarom gyűjteni mind a 10 Zelda mangát, ez a harmadik. Volt több is, de erre esett a választásom, mert állítólag ez nagyon vicces. És tényleg. A négy Linknek négy különböző jelleme van, és amikor együtt kényszerülnek dolgozni... Úgyhogy megérte, de tényleg spórolósra fogom venni a figurát.

Cirkusz

Hajrá Málta! Hajrá Málta! Nem győztem most sem szurkolni a máltaiaknak, ugyanis az 1995-ös év 10. játéka volt a harmadik olyan, ahol nagyon jól kezdtek, de a vége... Az első játékban jokereztek, és az első helyért járó 7 pontot duplázták meg, így nagyon jó renoméval indultak, és egy darabig ment is a folytatás, de aztán... komolyan mondom, ha mérnék a szerencsétlenséget, annak Málta lenne a mértékegysége. Végül negyedikek lettek a végelszámolásban 47 ponttal. Már csak a döntő maradt, és aztán kiszálltak a máltaiak a játékból. Mondjuk nem csoda. 1994-ben 8. hely volt a legjobb nekik (a 9-ből), most meg többször nyerhettek volna, de egyszer sem sikerült.

Ma cirkuszban voltunk. Szerencsére nem ilyen állatos volt, hanem akrobatikus, de rettenetesen unalmas. Semmi érdekes, semmi újdonság nem volt, csak azt láttam, hogy egy emberrel több képes kötélen hintázni a magasban vagy azon a forgó karikákon szaladgálni vagy egyszerre 50 hulla-hopp karikával menőzni. Az innováció rettenetesen hiányzott. Ezután gyalog indultunk el hazafelé, de végül abban az étteremben kötöttünk ki, ahol tegnap is meg tegnapelőtt is ettünk, csak most üres gyomorral mentünk haza, csupán az ismerősünket vártuk, hogy készüljön el, és vigyen minket haza. Végül is onnan már tudtuk volna az utat, de ha már felajánlották... Mert a nővérem nem akart menni a cirkuszba, csak Huicong, Dominik, én, és az a lány mentünk, aki tegnap jött hozzánk, ő a bátyám nevelt lánya. Telefon meg egyikünknél sem volt... De éppenséggel hazasétálhattunk volna, mert annyira messze nem volt. De a lényeg az, hogy egy órás várakozás után az iskolába mentünk takarítani. A mai oktatásban nem voltam érdekelt, ugyanis Xingbo most versenyre készítette fel azokat, akiket érdemesnek tartott rá. Június végén lesz Londonban valami kínai küzdősport iskolák versenye, erre készülnek fel. Pardon ugyan most sincs, de ezt tudják ők maguktól nagyon jól, itt mindenki nagyon jól csinálja már a Kung Fu gyakorlatokat. Na, hát hajrá, hajrá, csak az első helyet! Ahhoz képest, hogy ilyen össznépi nagytakarításra számítottam, csak a legfontosabbakat csináltuk meg. Mondtam is, hogy megyünk takarító-buliba. Miután végeztünk, a kis szobába lefényképeztünk egy nagy képet, amit Xingbo eladni tervez. Amiknek nem biztos az árában, azt megkérdezi a kínai ismerőseitől, hogy mit gondolnak, mennyiért lehet eladni. Nem akármilyen festményről van szó, ilyet nem tud akárki festeni. A többiek még egy ismerősünkhöz mentek trécselni, én inkább hazamentem. Délelőtt is voltam már egyénileg sétálni, úgyhogy az esti traccsparti már ilyen köszönöm szépen, de nem kérek belőle.

Itthon Xingbo beszélt nekem arról, hogyan csinál pénzt a vázáiból, tányérjaiból és képeiből. Ő ezekkel már évek óta üzletel, abból csinálja a pénzt, hogy minden vasárnap reggel (most sem volt ez másképp) elmegy a bolhapiacra, és ott rendszerint talál értékes kínai antik darabokat, melyeket töredék áron tud megvenni az eredeti értékeihez képest. De tényleg ilyen tízszereséért is el tudja adni őket. Megmondom őszintén, abban a mélységében nem érdekelt a téma, de annyira jó volt hallgatni a lelkesedését, hogy teljesen felkeltette az érdeklődésemet. Adott egy képeskönyvet, melyben minden kínai antik váza részletes leírása benne van, valamint, hogy mennyit érnek. Ha áttanulmányozom, akkor bevesz a bizniszbe. Örömmel veszem, át is vettem a könyvet, majd nézegetni, olvasni fogom. Egy érdekes információt máris találtam magamnak: a Qing dinasztia 1644 környékén alakult meg, ami azért érdekes, mert ahogy megalakult, máris támadást intéztek a koreai Csoszon dinasztia ellen. Hamar meglátták, hogy Indzso király gyenge uralkodó volt. Úgyhogy alakulnak a dolgok. Holnaptól szerintem aktív álláskeresés lesz.

Anglia – 3. nap

"Élőben" már nem tudom nézni a Játék határok nélkült, vagyis az M3-on, de egy en betűs magnak köszönhetően utólag vissza tudtam nézni. Csodálatos volt az egriek játéka, görögökkel együtt lettek az 1. helyen 62 ponttal. Nagyon szépen játszanak idén (1995-ben) a görögök, ez a második első helyük, holott se 1993-ban, se 1994-ben nem sikerült nyerniük. A máltaiak viszont rettenetesen szerencsétlenek. Kétszer voltak idén (még mindig 1995-ben járunk) elsők, de az utolsó játékaikat úgy elrontották, hogy egyszer ötödikek, majd harmadikok lettek. Bár a harmadik hely egyáltalán nem rossz ahhoz képest, hogy rendre sereghajtók szoktak lenni. Most sem volt ez másképp. De amikor végig elsők voltak, végig drukkoltak nekik, és úgy néztem arra a bizonyos 1. helyre, mint egy törékeny vázára. Sokáig masszívan állt, de aztán a végén nagyon magasról dobták le a földre. Most is úgy élvezem a műsort, mintha élőben menne. Annak ellenére, hogy szinte mindig utolsók a máltaiak, nagyon szimpatikusak lettek számomra, egyszer szeretnék eljutni oda nyaralni. Okui Masami ott forgatta a labyrinth videoklipjét, legalább bejárnám azt a helyet, ahol volt. La Valletta biztosan csodálatos főváros.

Ma már részt vettem egy Tai Chi és egy Kung Fu órán. Ma mindenkinek van óra, és mivel lelkesített, amit láttam, ezért úgy döntöttem, hogy kipróbálom. Nagyon élveztem mind a kettőt, elhatároztam, hogy ha tehetem, minden héten részt veszek egy-egy órán. A Tai Chi mivel lassú mozgású, ezért arra idősek járnak elsősorban, így magasan én voltam a legfiatalabb. Meg a legügyetlenebb. Bár ez első alkalom volt, de rendre összekevertem a két karomat és két lábamat, hogy éppen melyikkel merre kell lépni, mutatványozni. Mindenesetre nagyon tetszett a természetközelsége, olyan, mintha a napfényt vagy a szelet ölelnék magukhoz. Érzéssel kell csinálni, és szerintem rá lehet érezni, hogy mikor mit kell csinálni, mert a mozdulatsorokban látok harmóniát, csak ez most nagyon nem sikerült. Főleg a lábam nem mozgott a testemmel. Lépéseket kell bizonyos gyakorlatoknál megtenni, én meg lesek, hova el nem mennek már a többiek. O_O Legyező most nem volt, de mivel én is csináltam volt, ezért valószínűleg nem ijedtem volna meg. Csak most kiszúrtak velem, ugyanis tegnapelőtt és tegnap egyáltalán nem kapcsolták be a fűtést, és kabátban is fáztam. Bezzeg ma, amikor már én is beálltam, iszonyúan begyújtottak, tojást lehetett volna sütni a radiátorokon, és rövidujjúban is melegem volt. Bár ezt Kung Fu-ra azért jelentősen enyhítették. Mindenesetre azt sokkal jobban élveztem. Elemi erők jönnek ki, és hamar ráéreztem a helyes testtartásra. A Kung Fu inkább gyerekek küzdősportja, úgyhogy legfiatalabból legidősebb lettem. A második felére két csoportra voltunk osztva, én nyilván a kezdők között voltam, de növelte az önbizalmamat, hogy néhány hibával ugyan, de tudtam csinálni a gyakorlatokat. Az alapok megvannak. Ezután akrobatikus Kung Fu volt, ezalatt nővéremmel és Dominikkal elmentünk ebédelni nővérem egyik barátnőjének éttermébe. Én ugyanazokat ettem, mint tegnap (mivel tegnap is vendégei voltunk) sült krumpli sajtburgerrel és dobozos üdítővel. Mivel éhes voltam, ezért nagyon jól esett, de effektíve finom is volt. Desszertnek pedig mentolos fagyi figyelt be. Ebéd után visszamentünk, mert ma volt kínai nyelvóra, amin részt vettem. Ma a színeket vettük. Valószínűleg az lesz a heppem, hogy keresni fogom az összefüggéseket, azonosságokat a kínai és a japán nyelv között. De más nyelvet is sikerült beiktatni. Most tudtam meg, hogy a kínai latin szavaknál az ékezet a hangsúlyozást mutatja. Például a piros: Hóngsè: Hong-nál felfele "megy" az o betű, míg a se-nél a e betű lefele. Itt-ott vannak módosítások a kínai és a japán írás között, de érdekes, hogy a kínai piros: 红 majdnem ugyanúgy van, mint a japánok karmazsinvöröse: 紅 (kurenai). Így variálgattak az írással. A kínaiban van ü betű. Mosolyogtam magamban, hogy amíg az angolok szenvednek a kimondásával, nekem élből megy, hiszen ugyanúgy kell kimondani, mint a mi ü betűnket. Viszont a piroshoz hasonlóan érdekes a zöld szín: Lǜsè. Lényegében ü betű lefele hangsúlyozással, de azt hiszem, most már tudom, honnan származik a vietnamiak ékezethalmozása. Az óra jó volt, várható leszek a jövő héten is.

Nagyjából ennyi volt mára, továbbra is segíteni fogok magamon.

Anglia – 2. nap

Tegnap is és ma is voltam az iskolában, ahol Xingbo tanít. Még csak néztem, hogy megy egy ilyen óra, de megmondom őszintén hamar eloszlott a szkepticizmusom, és nagyon fellelkesedtem. Az idők során jó csapat gyűlt össze, így a hangulat is jó volt az órákon, és elhatároztam, hogy ha nem is szombattól, de jövő héttől csatlakozni fogok. China Spirit UK néven tart fenn iskolát, ahol Tai Chi-t, Kung Fu-t, jógát és kínai nyelvet is tanítanak (vannak segítői). Tegnap kezdő Kung Fu és Tai Chi volt, ma pedig haladó Kung Fu, melyre csak azok járhatnak, akik kijárták a kezdőt. Nem csoda, sokszor még látásra se bírtam megjegyezni a mozdulatokat, nemhogy nehéznek tűntek. Ráadásul itt már szigor van, aki nem csinálja rendesen, annak fenekén elcsattan a cipő. Ha jobb napja van a mesternek (mindenki "master"-nek hívja), akkor csak az arca előtt összeüt két cipőt, annak aztán van hangereje. Természetesen nem kell véres oktatást elképzelni, éppen csak annyira, hogy kellőképpen komolyan vegyék. Nekem egyelőre elég lesz a kezdő. O_O Az viszont játékos, nagyon tetszik. A Tai Chi rendkívül érdekes volt. Ez ugye lassú mozgású küzdősport, és tegnap legyezővel hajtották végre a gyakorlatokat. Szépnek szép volt, de nem láttam értelmét, hogy összecsukott legyezővel bűvészkedjenek. Kicsit később az összes egyszerre nyílt ki, a szívem majd kiugrott a helyéről. Fából készült legyezők nagyot szólnak egy hirtelen mozdulat hatására. Aztán figyeltem a mozdulatokat, folyamatosan felkészítettem magam, hogy na, most fog kinyílni... nem. Na most! nem... Amikor már nem számítok rá, akkor jön a hatalmas csattanás, megint nagyon megijedtem. Röhögtem magamon. A kellemesen lassú tradicionális kínai zene nagyon emelte a hangulatot. De hogy "Oppan Gangnam Style"-ra menjen a Kung Fu 3-4 percben... O_O Koreai pop zenére kínai küzdősportot, szép párosítás. Alig várom, hogy Jpop-ra nyomjuk.

Nincs olyan a repertoárban, de valószínűleg nem is lesz. Ahogy megy a kínai adó a TV-ben (CCTV4), és megy alul a kínai felirat, kezdett leesni, hogy mire mondta Xingbo néhány éve, hogy a japánok átvették az írásukat és megbolondították a jelentésüket. Van néhány kanji összetétel, amiket fejből tudok (pl. holnap 明日, történet 物語), ezeket kínaiul teljesen másképp kell írni, és ilyen jellegű szóösszetételekkel nem találkoztam a kínai nyelvben, úgyhogy tényleg variáltak a japánok. Bár olyan egyszerűbb szavakat, mint pl. fiú 少年, számok, időpontok írása maradt a régi. De elhatároztam, hogy fogok járni kínai nyelvre. Úgyis a japán iránti érdeklődésem kiterjed egész Ázsiára, és csak több leszek attól, ha tudom a kínait is, a japán mellett. Meg a Kung Fu, meg a Tai Chi is megtetszett, bár arra elsőre azt mondtam magamban, hogy túlzottan lassú nekem, de a mozdulatok szépsége megtetszett. Csütörtökön van mindkét küzdősport, a nyelv pedig szombaton kora délután.

Amúgy ezen kívül nem nagyon történt különös. Ma délelőtt megpróbáltunk Liscard-ban bankszámlát nyitni nekem, de ha jól vettem ki, akkor legalább egy angol nyelvű igazolvánnyal kell rendelkezzek. De az majd a munkavállaláshoz is fog kelleni. Addig itthon sem vagyok felesleges, elkél itt is a segítség, én pedig készséges vagyok. Mellesleg itt Liverpool-i akcentussal beszélik az angolt, és nekem nagyon nehéz megérteni. Örülök, ha 1-2 szót megértek a beszédhalmazból, ehhez képest a nővérem beszédét tökéletesen értem. Benne van az a bizonyos magyaros akcentus, de még így is sokkal szebben beszél az átlagnál, és mindenki érti. Hozzám és Dominikhoz pedig magyarul beszél, és a legszebb az, amikor nem jut eszébe egy szó, és egy mondatában keverednek az angol, magyar szavak. Angol kapcsán az volt a vicces, amikor egy angol nő beszélt hozzám, és pont az, hogy értettem, hogy mit mondott, de annyira meglepett, hogy magyarul kérdeztem vissza, hogy micsoda? Persze nevetés tört ki, de megkért, hogy angolul beszéljek hozzá. Az a lényeg, hogy azt látta, hogy az előző találkozásunkhoz képest fogytam. És ez azért lepett meg, mert a mérleg szerint híztam 3 kilót, ehhez képest mindenki soványabbnak lát... Amúgy szokni kell az angol beszédet, ha dolgozni akarok...

Anglia – 1. nap

Na, sikeresen megérkeztem Angliába. :) Szerencsére sima volt a repülőút, végig jól ment a gép, csak én vagyok olyan beszari még mindig, ha repülésről van szó. Igazából csak felszállás után félek, mert a gép akkor még ferdén áll, meg sokat fordul, hogy beálljon a helyes irányba, és ilyenkor gondolatban már a végrendeletemet írom... Persze, nem mutatom ki, hogy félek, de amíg egyenesbe nem áll, addig borzasztóan érzem magam belül. Aztán ha már beáll egyenesbe, akkor már semmi bajom nincs. Játszottam az úton, de nem sokat tudtam, mert lemerült.

Be se volt kapcsolva, ezért nem tudtam bagszival Streetpassolni. Kijött elém a repülőtérre, mert az Insert Coin egyesületnek kért régi Nintendo játékokat, melyekkel jól lehet többen is játszani, kiválasztottam neki egy párat. Leljék bennük örömüket. :) Én is örömömet leltem abban, hogy megszólalt a szokásos vészcsengő, és telefonáltam neki, hogy hol van... elaludt. De szerencsére utána sietett, ahogy tudott, úgyhogy nem okozott fennakadást. Elbúcsúztunk egymástól, nagyon fog hiányozni. Meg a többiek is, akikkel jobban tartom a kapcsolatot. Majd látjuk, hogy lesz. Elképzelhető, hogy ha találok egy jó munkát, és megszedem magam egy kis pénzzel hazamegyek, és Pesten megpróbálok végre normálisan munkát keresni. És akkor lesz végre munkatapasztalatom is, főleg külföldi. Tavaly, amikor voltam csoportos állásinterjún, a HR-es nagyon figyelt arra az álláskeresőre, aki külföldön dolgozott. Majd figyelni fog rám is. De az is lehet, hogy annyira megszeretem itt a dolgokat, hogy csak látogatóba járok majd haza.

Szerencsére a gép rendben landolt. Érdekes, hogy leszállásnál egyáltalán nem félek már, csak a jobb fülem dugul be (érdekes, amelyik kevésbé érzékeny...). Manchester, 3-as terminál. Miután megállt a gép, nem szeretek azonnal felállni, és a csomagommal előretolakodni, mert szűkösek a helyek. Igazából a szűkös hely miatt nem szeretek repülni, nem is azért, mert félek felszálláskor, az gyorsan elmúlik. Ha utazás, akkor nálam a vonat a #1. Repülőn, mivel szűkös helyen ülünk hatan egy sorban, ezért nem nagyon tudok közlekedni, főleg, hogy ablak mellett ültem. A táj viszont szép volt. :) Olyan mint egy domborzati térkép felülről. Az autók ilyen kicsi matchbox-nak tűnnek, többször elképzeltem, hogy megfogom őket, mint egy gyerek, és én mozgatom. Örülnének a benne utazók... Az épületek közül még a 10 emeletes panel is úgy néz ki, mint egy kicsi LEGO darabka.

Miután elővettem a csomagomat, nővérem várt már, és máris indultunk. De még nem haza, hozzájuk, hanem előbb Liverpool-ba. Egyből elkapott az a bizonyos "brit hangulat", ami miatt viszont nagyon szeretek itt lenni. Olyan dolog ez, hogy amiket ott hagytam (érzések, hangulatok, hasonlók), azok miatt rossz otthagyni Magyarországot, de amiket meg itt kapok, azokért megéri itt lenni. Liverpool-ban beültünk egy kávézóba, a Costa Coffee-ba, és mit ad isten? Felszolgálót keresnek. XD Nővérem meg is érdeklődte, hogy mi a helyzet, hogyan lehet jelentkezni. Igazából nem is figyeltem, hogy mit beszélt a sráccal, csak az "experience" szóra kaptam fel a fejem. Már tudtam miről van szó. Boldogan dolgoznék kávézóban is. Meg hipermarketben árufeltöltőként, pizzafutárként (csak ehhez kellene jogosítvány), adatrögzítőként, de akár szórólapoznék is. Istenemre mondom, hogy nem válogatnék, csak sikerüljön valami, és végre dolgozzak, gyűjtsek tapasztalatot, és pénzt... Szóval itt egy cappuccinót ittam, és melegszendvicset ettem. A nővérem csak kávét kért. Utána mentünk egy magyar boltba, ugyanis van Liverpool-ban ilyen is. Taste of Hungary a neve, kedves kis üzlet. Természetesen drágább minden, mintha otthon vennénk, de hát benne van az árrés mellett a szállítás is. Sok kizárólag Magyarországon kapható kaját lehet ott kapni, pl. Erős Pista. Aztán elmentünk a nagy ázsiai üzletbe, onnan Tofu kellett. Ezután jöttünk haza.

Nagyjából kicsomagoltam. A nagy bőrönd fogója és az egyik kereke letört, úgyhogy az kuka. Egyébként is régi már, csak azért hoztuk ezt, mert ez a legnagyobb. Meglett a 20 kg, amennyi mehet (igazából 20,9 kg-ot mért a mérleg, de felengedték, nem szóltak érte), csak nem volt teljesen tele, mert vettünk olyan zsákot, melybe bele lehet tenni a ruhákat, és porszívóval ki lehet szívni belőle a levegőt, így jóval kisebb helyet foglal. Nagyon ötletes dolog. Igazából számoltunk is azzal, hogy nem lesz megtöltve a bőrönd teljesen, csak azért akartam ilyen zsákba hozni a ruháimat, hogy ha úgy alakul, hogy visszamegyek, akkor se foglaljanak sok helyet, ha olyanokat vennék, amik nagyobbak. De majd meglátjuk, hogy mi lesz. Szomorúan vettem tudomásul, hogy nem tudok kutyázni. T_T Túl kellett adni a kutyán, mert nem bírtak vele nővéremék (pl. rágcsálta a vezetékeket, mert nőttek a fogai, ásott a veteményesbe, meg nem is volt idejük rá, hogy sétáltassák), úgyhogy ez tűnt a legjobb megoldásnak. De a két macska megvan. *_* Itt van a nőstény macska, Lucy, akivel előző ittlétem alatt sokat harcoltam, mert állandóan karmolni akart. Mostanra nagyon megnyugodott. És itt a kandúr is, Jasper, akit említettem. Történetesen most 1 éves, úgyhogy lesz valami Happy Birthday neki. Most egyelőre úgy tűnik, hogy minden nagyon jó lesz, de igazából majd hónapok múlva tudok hitelesen nyilatkozni arról, hogy mi lesz a helyzet valójában. És várhatóan sokkal gyakrabban fogok majd tudni írni, mert végre eseménydús lesz az életem, és mivel lesz nálam fényképezőgép, majd teszek közzé képeket is.

Visszatérés

Úgy döntöttem, hogy 2 hónap után visszatérek a Facebook-ra. Konkrétan ez a hír lelkesített fel, bevallom őszintén, nem hittem volna, hogy megérem ezt. Ez számomra azt sugallja, hogy már nincs akkora befolyása ennek a közösségi oldalnak, mint 3-4 éve volt. És igazából teljesen logikus: Szülők, tanárok megjelentek az oldalon, így már nem annyira "bátrak" a fiatalok postolgatni mindenféle hülyeséget. Arról nem is beszélve, hogy a főnök is figyelhet minket, de nyílt titok, hogy HR-esek is nézik az állásra jelentkezők FB profilját. Amit egy részről értek, hogy a kockázatokat a minimálisra csökkentsék, más részről meg igencsak aggályos, mert az, ahogy használja az oldalt, nem feltétlen kellene relevánsnak lenni abban, hogy alkalmas-e a munkára. Ugyanezen az alapon az előző profilom kb. 200 ismerőséből jó ha 30-at választanék ki, és akkor még jó napom volt.

Különben a tegnap esti szórakozásom a jogi nyilatkozat olvasása volt. Ha már annyiszor a szemünkre vetik, hogy ügyesen átugorjuk annak elolvasását, aztán csodálkozunk, hogy mik történnek... Hát akkor ne érje szó a ház elejét. Az biztos, hogy élből írják, hogy mennyi adatot vesznek tőlünk, már csak azzal is, hogy beléptünk... De szabadkoznak, hogy nem adják ki harmadik személynek, és a szponzorok is név nélkül kapják meg a szükséges adatokat. Ugyanakkor az is benne van, hogy lehet profilt törölni. Ez sikerült is nekem januárban. Azt írták a törlési kérelem után, hogy 14 nap alatt törölnek mindent, és egy kb. jó hónapja próbáltam bejelentkezni, és valóban nem voltam elérhető. Ez egy kicsit megnyugtatott, hogy azért van szabadulás. De kell is, hogy legyen, mert ha azzal, hogy tömegesen hagyják el az emberek (elsősorban a fiatalok) a FB-t Amerikában, és ha nem törölhetnék a profiljaikat, egy idő után az egész Facebook úgy nézne ki, mint egy kirabolt házak hatalmas halmaza. És hát ki szeret kirabolt, rendetlenül széthagyott, betört ablakú házakba járkálni? Én nem.

Mindenesetre a lényeg az, hogy így egy fokkal kedvesebb dolog számomra ez a közösségi portál, de szerintem csak átmeneti lesz a visszatérésem. Mert most sem érzem, hogy több lenne az életem attól, hogy újra ott vagyok, és most sem látom, hogyan tudnám értelmesen aktívan használni. A profil törlése már csak abból a szempontból is hasznos volt, hogy már annyi szemét volt rajta, hogy azokat már nem lehetett szelektálni. Mindenesetre majd látjuk, hogy alakul.

Most ismét magyar együttest hallgatok, amellyel már régóta szimpatizálok: Pa-Dö-Dő. Van vagy 15 nagylemezük, mindegyik csontra egyforma: egyszerű hangszerelésű, többségében már-már bugyuta szövegek. Mégis szeretem hallgatni, mert néha kifejezetten jól esik könnyed dalokat hallgatni, és tetszik, hogy két jelentésében összefüggéstelen sorokban milyen rímek vannak, ettől viccesek a szövegek, főleg azok, amelyeket Galla Miklós írt. Például ez egészen jó szám:

Csoszon dinasztia-béli uralkodók listája, és doramák, melyekben szerepeltek

Azért kezdtem el más Csoszon dinasztia korában játszódó sorozatot nézni, mert lenyűgözött, hogy milyen összefüggések vannak a Királyi ház titkai és a Korona Hercege közötti történések között. Aki ismeri, az tudja, hogy a két sorozat története között kb. 80 év különbség van, és a "híd" Joning herceg, aki Jongdzso királyként uralkozott. Fantasztikus, hogy egyrészt a történések javarésze valós (amik nem, azok kötelező dorama elemek), másrészt, meg amit írtam, összefüggéseket találni a történések között, és pont azért, mert valós, kirajzolódik egy élő történelem könyv. Van egy olyan reményem, hogy ha megnézem valamennyi doramát, mely ebben a korban játszódik, akkor az egész egy láncolattá alakul ki, és még jobb lesz, hogy jóval több sorozat között lesz kapcsolat. Ezért is gyűjtöttem össze a sorozatokat, és listázom aszerint, hogy mely király korában játszódik. Na jó, nem akarom ilyen több hónapnyi kutató- és kemény munkának beállítani, lényegében ez egy angol post magyar fordítása lesz kiegészítve saját gondolatokkal. Lássuk hát:

#	Király	Uralkodás	Rövid leírás, és dorama
1	Tedzso	1392-1398	A dinasztia megalapítója. Fiai közötti harc miatt lemondott a trónról. A "Tears of the Dragon" ezekről a háborúskodásokról szól. A "The Great Seer" A Korjo dinasztia hanyatlásáról, valamint a Csoszon dinasztia megalakulásáról szól.
2	Csongdzsong	1398-1400	Ekkor még nagyon instabil volt a dinasztia, és Csongdzsong király nem uralkodott sokáig, átadta az öccsének a trónt.
3	Tedzsong	1400-1418	Könyörtelen király volt, aki mindenkit kivégeztetett, aki az útjába került. Szintén lemondott a trónról fia javára, de ő tartotta a hatalmat. Ezt nagyon jól megmutatja "Tree with Deep Roots" dorama, de a "The Great King Sejong" első részei is hangosak voltak a kivégzésektől.
4	Nagy Szedzsong	1418-1450	Merőben más jellem, mint az apja. Igazságos, szerethető király volt, ő a hangul írás feltalálója. Ő szerepel egyébként a koreai 10.000 Von papírpénz előoldalán is. A "Tree with Deep Roots" és a "The Great King Sejong" a főbb doramák a királyról, de nagyon sokban megemlékeznek róla.
5	Mundzsong	1450-1452	Betegségben halt meg, így nem tudott sokat tenni az országért.
6	Tandzsong	1452-1455	16 évesen meggyilkolták, 1457-ben. Gyerekként nem tudott sokat tenni az országért, ezért 1455-ben lemondásra kényszerítették, és száműzték. A "The Princess' Man" doramában láthatjuk.
7	Szedzso	1455-1468	Tadzsong nagybátyja, Szedzsong király fia. Ő ölette meg Tandzsong-ot, viszont szerette a nép, mert jó vezetője volt az országnak. A "The King and I" sorozat egy eunuch életéről szól, aki több királyt is szolgált.
8	Jedzsong	1468-1469	Gyenge volt fizikailag, és egy betegség következtében halt meg. A "The King and I"-ban megjelenik.
9	Szongdzsong	1469-1494	Uralkodása alatt jelentősen felvirágzott a gazdaság, jólétben éltek az emberek. A "Dae Jang-Geum (A palota ékköve)" sorozat azzal kezdődik, hogy a király feleségét méreggel kivégzik, de a "The King and I"-ban a királyt is láthatjuk.
10	Jonszangun	1494-1506	A hírhedt zsarnok király. A gazdaság és az oktatás visszaszorítása, valamint rengeteg ember élete írható a számlájára. A "Dae Jang-Geum (A palota ékköve)" sorozat harmadik részében láthatjuk, amint Jang-Geum apját elhurcolják, és kivégzik, mint mindenkit, akinek köze volt anyja meggyilkolásához. A "The King and the Clown" doramában gúnyt űznek a királyból.
11	Csungdzsong	1506-1544	Jonszangun féltestvére, sikerült helyrehoznia az országot. A "Dae Jang-Geum (A palota ékköve)" róla szól, valamint a "Hwang Yin Ji" sorozat az ő korában játszódik, az egyik leghíresebb kiszeng életét mutatja be.
12	Indzsong	1544-1545	Nagyon lelkes, ambiciózus király volt, aki reformokkal akarta megerősíteni az országot, valamint keményen küzdött a korrupció ellen. Állítólag ezért gyilkolták meg ellenségei. A "Mandate of Heaven: The Fugitive of Joseon" fiatalkorát és gyilkosságának körülményeit mutatja be.
13	Mjongdzsong	1545-1567	Mivel Indzsong király fiúutód nélkül halt meg, ezért féltestvére követte a trónon. Ő is szerepel, a "Mandate of Heaven: The Fugitive of Joseon" sorozatban, mely az anyját kegyetlen nőnek mutatja be. Ő is utód nélkül halt meg.
14	Szondzso	1567-1608	Mjongdzsong unokaöccse. Nagy politikai káosz volt uralkodása alatt, valamint ő volt a király a hét éves háború alatt is, amikor Japán megtámadta Koreát. Ezek az idők megkeményítették, így ábrázolják a "Jung Yi - The Goddess of Fire" doramában is. A "Heojun" sorozat pedig egy királyi orvosról szól.
15	Kvanghegun	1608-1623	Zseniális király volt, ennek ellenére trónfosztást szenvedett el, és száműzték. Politikai harcok voltak az uralkodása alatt, és ennek lett áldozata. "Jung Yi - The Goddess of Fire" doramában elsősorban koronahercegként láthatjuk.
16	Indzso	1623-1649	Gyenge király volt. Két inváziót is indított Korea ellen a kínai Csing-dinasztia, mint a kettőt elvesztette a király, ezzel instabillá vált a Csoszon-dinasztia. A "Cruel Palace - War of Flowers" a király egyik ágyasáról szól, aki női bájaival akarta meggyengíteni a királyt és nagyobb hatalomra szert tenni. A "Strongest Chil Woo" a király fiának halálának körülményeit mutatja be.
17	Hjodzsong	1649-1659	A Csing-dinasztia foglya volt, mielőtt király lett volna. Aztán királysága alatt segítette a kínai dinasztiát, hogy legyőzze Oroszországot. Emellett megerősítette a katonaságot. A "Horse Doctor" sorozatban tűnik fel, ahol egy állatorvosból királyi orvos lesz.
18	Hjongdzong	1659-1674	Nagy politikai harcok alakultak ki a királysága idején, főleg a nyugati és a déli frakciók között. A "Horse Doctor"-ban őt is láthatjuk.
19	Szukdzsong	1674-1720	Fantasztikus király volt, de uralkodása alatt tovább erősödött a politikai háború, melyet úgy oldott meg, hogy gyakran cserélgette az embereket. A "Dong Yi - A királyi ház titkai"-ban ezen harcok mellett mély érzelmet jelenít meg a király és az egyik ágyasa, Szukpin között. A "Jang Ok-Jung" dorama Dzsng Hui-Bin-ről szól, aki a király egyik ágyasa volt. Itt a királyt koronahercegként láthatjuk, de megjelenik Dong-Yi is.
20	Kjongdzsong	1720-1724	Jólelkű király volt, aki szolgálni akarta népét, de sokat betegeskedett, ezért féltestvére, Joning herceg régensi hatalommal uralkodott helyette. A "Dong Yi - A királyi ház titkai"-ban gyerekként és tinédzserként láthattuk, viszont uralkodását kihagyták.
21	Jongdzso	1724-1776	A leghosszabb ideig uralkodó király. Eleinte vígkedélyű, vidám volt, de a rengeteg állami ügy annyira érzéketlenné tette, hogy a családjával sem tudott foglalkozni, emellett keménylelkűvé vált. De mindvégig igazságos maradt, és mindent megtett a népéért. A "Dong Yi - A királyi ház titkai"-ban gyerekként láthatjuk, valamint az utolsó részben megkoronázzák. A "Yi San - A korona hercege" sorozatban már idős király volt, aki szigorú, de igazságos uralkodó volt.
22	Csongdzso	1776-1800	A dinasztia legjobb uralkodója volt. Nemcsak mert nagyszerűen átlátta a politikai harcokat, hanem mert nagyban stabilizálta a gazdaságot, és jólétet hozott az embereknek. Róla készült a legtöbb sorozat. A "Yi San - A korona hercege" sorozatot róla nevezték el, az életéről szól. A "Painter of the Wind" egy híres festőről szól. A "Sungkyunkwan Scandal" egy vígjáték, mely szintén a király korában játszódik, négy olyan fiatalról szól, akik olyan iskolába jártak, ahova csak fiúk járhattak. Az "Eight Days - Mystery of Jeongjo" a király olyan nyolc napját eleveníti meg, amikor elhagyja a palotát, hogy ünnepségen vegyen részt, melyet az apja emlékére rendeztek meg. Végül a "Warrior Baek Dong Soo" az apjáról, Szado koronahercegről szól.
23	Szundzso	1800-1834	Reformjai rendre balul sültek el. Uralkodása alatt kezdett el hanyatlani a Csoszon dinasztia és Korea. A "Sangdo" dorama az ő korában játszódik, az ekkori kereskedelmi életet mutatja be. Fia 1830-ban meghalt.
24	Hondzsong	1834-1849	Szundzso király unokája, 7 évesen került trónra, ezért nagyanyja, Szunvon királyné kapott régensi hatalmat. De felnőtt korában sem tudott uralkodni. 21 évesen halt meg.
25	Csholdzsong	1849-1863	Mivel Hondzsong örökös nélkül halt meg, ezért az ekkor már szinte teljes hatalmat gyakorló Angong Kim klán választott királyt. Csholdzsong Jongdzso király távoli rokona, aki alacsony származása miatt nem tudott írni, olvasni, és mivel egyáltalán nem volt jártas a politikában, a klán teljességgel befolyást gyakorolt felette. És mivel csak a hatalom érdekelte őket, olyan szinten elszabadult a korrupció és a szegénység, hogy már nem lehetett kordában tartani. Szintén örökös nélkül halt meg.
26	Kodzsong	1863-1897	Az utolsó Csoszon dinasztia-béli király. Megerősítette a kínai Csing-dinasztiával a kapcsolatot. Éhínség, szegénység, magas adók és a korrupció ekkor már parasztlázadásokat hozott magával. Japán és Kína között nagyon megerősödtek az ellentétek. Japán kényszerítette Koreát, hogy az ország legyen a háború helyszíne, és ajánlják fel természeti erőforrásaikat. Ezután esett szét a dinasztia és császárság alakult ki, melynek 1907-ig volt császára. Az "Empress Myeongseong" a király egyik feleségéről szól, akit japán ügynökök megöltek. A "Dr. Jin" egy japán manga koreai adaptációja, mely szintén az utolsó éveket mutatja be.

A mélygyökerű fa

Egy másik koreai sorozatot is elkezdtem nézni a Jung Yi mellett, ez magyar címet is kapott: A mélygyökerű fa. Ez azért érdekel, mert nagy Szedzsong király korában játszódik, és kíváncsi vagyok, hogy mitől is volt olyan nagyszerű király azon túl, hogy kitalálta a hangul írást. Az biztos, hogy nehéz gyerekkora volt az apja mellett, de hol is kezdődik a történet. A legelső jelenetek 1440 körül játszódnak, amikor az egyik parancsnok merényletet tervez Szedzsong király ellen. De miért is? Ugorjunk vissza 1418-ba, a király megkoronázásának évére. Apja, Tedzsong király volt a Csoszon dinasztia egyetlen olyan uralkodója, mely lemondott a fia javára. Nem lehetett valami jó király, látszott is az 1. részben, de gyorsan átolvastam az életének a történetét, szövetségesei között is sok embert végeztetett ki. Fia koronahercegként is sokat szenvedett az apja miatt, de királyságának kezdete is igen nehezen indul. Láthatóan más jellem, mint az apja, de ő továbbra is azt próbálja tanítani neki, hogy elég, ha a bizonyos bűvös négyzet játékban csak az egyes szám áll középen, a többit le kell dönteni.

Emellett az egyik faluban (nem emlékszem a nevére), ahol rabszolgák élnek, szemmel láthatóan az utca törvényei uralkodnak. Van egy 13 év körüli srác, akitől az egész falu retteg. Még a felnőtt férfiakkal is elbánik. Semmi nem drága, ha az édesapjáról van szó, akit gyakran bántanak, mert nem képes megvédeni magát. Mindig a fia kel védelmére. A fiú egy napon megtanítja az apját, hogyan védje meg magát. De persze azért ő sem olyan kemény: Egy bizonyos lány mellett ő is kezesbárány, senki nem mondaná meg róla, hogy utcán verekszik. A lány állítólag jól tudja a handzsa írást (a kínaiaktól átvett írás) olvasni, amire szükség is lesz, ugyanis Szedzsong király egyik fiatal udvarhölgyét bízza meg, hogy juttasson el egy nagyon fontos levelet a főminiszternek. A fiú házához kerül, és az apja vállalta, hogy kézbesíti a levelet, hogy bebizonyítsa, hogy igenis ér valamit az életben. De előbb a srác elolvasatja a lánnyal a levelet, úgy tűnik, hogy nincs semmi baj... Vagy mégis? A férfi eljut a levéllel a főminiszterhez, aki láthatóan megrökönyödik a levelet olvasván. Eközben katonák jelennek meg, és mindenkit elkapnak. A főminisztert méreg általi halálra ítélik, a férfit meg börtönbe vetik mindenkivel, akinek köze volt a dologhoz. Kiderül, hogy levelet időközben összecserélték, és rossz (negatív) üzenetet jutott el a főminiszterhez. A fiú, valamint a lány is tömlöcbe kerül, odaviszik a srác apját is, aki ott hal meg. Kiderül számára, hogy Szedzsong király miatt hal meg az apja (persze nem tudja, hogy ez félreértés), így az egyébként is kemény lelkű srác megfogadja, hogy megöli a királyt. Ő lesz az a bizonyos parancsnok az epizód elején.

Hogy mi lesz ebből? ... Ezt sem lesz nehéz kideríteni, mivel csak 24 részes.

Különben elgondolkodtam azon, hogy ennyi történelmi sorozat után mennyit jelenthet a koreaiaknak a saját történelmük. Ha ennyit látják TV-ben, és ilyen jól jelenítik meg a történelmi személyiségeket, alapvetően nagyobb tisztelet övezheti őket. Szívesen vennék ilyen sorozatokat magyarul magyar történelmi személyiségekről. Ha ezek népszerűek lennének, biztosan más lenne a magyarságtudatunk is.

A tűz istennője

Beszélgettem egy sráccal neten, aki szintén rajongója a koreai történelmi sorozatoknak. Mutatott egy weboldalt, ahol elég sok sorozatról van leírás, de nemcsak koreai, hanem japán, kínai, tajvani is, és mindenféle témájú. Japán miatt is érdekelt vagyok, de most az volt az elsődleges célom, hogy olyan koreai történelmi sorozatot keressek, amelyik a Csoszon dinasztiában játszódik. Találtam többet is, feljegyeztem őket, a legszimpatikusabbat pedig elkezdtem nézni. Ez pedig a Jung Yi - The Goddess of Fire. Egészen friss alkotás, 2013-as. Az első női keramikus mester történetéről szól. 1573-ban kezdődik a történet, abban az évben, amikor igen hányattatott körülmények között megszületik Yoo Jung Yi, a főszereplőnő. Anyja a gyermek születése után meghal, ugyanis belecsapott a villám abba a házba, ahol megszülte a lányát, és ráomlott az egész. Végül az a férfi neveli fel, akibe szerelmes volt. Ő száműzetésben él, ugyanis a királynak (Szondzso király volt ekkor uralkodó, aki a dinasztia 14. királya volt) készített kerámiából edényeket, poharakat. Az egyik ilyen pohárból iszik a királyné, amikor hirtelen elájul. A király majdnem halálra ítéli, mert azt hitték, hogy meghalt, pedig csak allergiás reakció jött ki rajta, ugyanis a kerámia mázába valaki máriatövist (ha jól emlékszem, ebben nem vagyok biztos) kevert, amire allergiás a királyné. Így végül száműzetéssel "megússza" az incidenst. Itt neveli fel fogadott lányát, akit eleinte nem érdekli a kézművesség, de aztán nagyon belejön. Egy szép napon (ez már 1590 környéke lehet) a király két fia vadászatra indul. A két fiú folyton rivalizál egymással, hogy ki a jobb. Ennek megmérettetésére a vadászat nagyszerű lehetőség. Persze a tiszteletet azt mindenkitől megkövetelik, mert különben meglakolnak... De hogy mire? Az idősebbik fiú verembe esik, amit speciel a főszereplő lány ásott ki. Kimentené a fiút, de gőgössége arra "készteti", hogy ne siessen a mentőakcióval. Végül megszólal a segítő énje: beugrik ő is, hogy majd egymást kisegítve kimásznak a veremből. Na itt kezdődik a komédia: Egy gőgös koronaherceg és egy makacs lány persze, hogy nem férnek meg egymás mellett. És persze kiderül, hogy több mint összeillenek. Persze ezt nem szép kimutatni, de kénytelenek lesznek közel kerülni egymáshoz, ugyanis nincs valami nagy meleg... Nekem nagyon tetszik, ahogy a koreai sorozatokban megjelenítik a szerelmet. Nekem hitelesnek tűnik

Gondolom a sorozat folyamán a két fiú gőgössége meg fog enyhülni - legalábbis a koronahercegé biztosan - mindenesetre a király nem valami szimpatikus. Volt kitől örökölni a fiúknak a gőgösséget, a király is legalább ennyire megkövetelte a tiszteletet, akik nem hajolnak meg, azok megbánják... De szerencsére távolról sem volt olyan kegyetlen, mint Jonszangun, a zsarnok király. Meg lehet, hogy csak ebben az egy részben ilyen, aztán kiderül, hogy egy jó királyról van szó. Mindenesetre az opening és az ending zene nagyon tetszik. Meg fogom nézni, csak 32 részes, úgyhogy könnyen "emészthető".

Bowser belső énje

Nagyon régóta nálam van zsida egyik játéka, a Mario & Luigi: Bowser's Inside Story Nintendo DS-re. És eddig még nem vettem elő... Túlságosan nagy játéknak gondoltam, és úgy hittem, hogy úgysem tudnám végigjátszani. De mégis nagyon kíváncsi voltam rá, ezért kipróbáltam tegnap este (kb. másfél év után...). Tetszik nagyon. Eddig 58 perc van benne, szegény Bowser jól megszívta, amikor hitt Fawful-nak. Olyannyira megszívta, hogy Mario és Luigi a testébe kerültek. Most ott tartok, hogy Bowser még alszik, és ismerkedünk az alapokkal. Lehet, hogy mégiscsak menni fog a játék? A kezdet biztosan nem rossz, a többi majd kiderül. Fawful pedig jó nagy problémát okozott a gombák városában, a lakosság egy része óriásra nőtt, és úgy festenek, mint egy felfújt strandlabda. Ezt a rendellenességet Blorb-nak hívják. Fawful Blord gombákat adott el néhány gombának, ők fújódtak fel. Mondani sem kell, hogy mekkora káoszt és pusztulást okoznak a városnak. De ez a Fawful Bowsernek vákuum gombát adott, mellyel Bowser szívó (inhaláló) képessége a sokszorosára rúg, és minden, amit meglát, akaratlanul is magába akarja szívni, így kerül Mario és Luigi a testébe. Ott bent ők miniatürizáltak lettek. Így indul kalandunk, melynek első részében csak ismerkedünk a harcrendszerrel, a játékmenettel, valamint a lehetőségekkel. Nagyon jónak tűnik.

Újabb lépcsőfokára értem a Mariós weboldallal. Ma lettem kész az összes Mario játék alapinformációival. Ezt még néhány hónapja találtam ki, hogy egyrészt, lássam, hogy kinézni a gyakorlatban, valamint, ezzel akarom inspirálni magam munkára, hogy hamarabb készen legyen. De hogy mikor lesz meg az összes játék 100%-ra? Alsó hangon 5 év, de ingatom a fejem, ez igencsak optimista megállapítás. Mindenesetre az eddigiek alapján a rendszer jónak tűnik. Konzolokra vannak osztva a játékok, és az adott képre kattintva, lehet rámenni az adott játék információira. Így néznek ki:

NES
SNES
Nintendo 64
GameCube
Wii
Wii U
Game Boy
Game Boy Color
Game Boy Advance
Nintendo DS
Nintendo 3DS

A lista igazából még nem teljes, mert hiányoznak a letölthető Mario játékok, valamint tervezek egy listát az Európában semmilyen formában nem megjelent Mario játékokról, valamint a törölt Mario játéktervekről is ismertetőt írni.