Társasági nap

Sajnos amióta Békéscsabán élek, azóta ez nagy szó. Na persze nem úgy kell elképzelni, hogy remete életet élek, egyszerűen minden kapcsolatom megszakadt, mind baráti, mind osztálytársi viszonylatban. Bár van egy ismerősöm, akivel amikor nagyon néha beszélgetek, mondja, hogy majd meglátogat, azóta is jön. -_- Úgyhogy örültem, hogy jött LernenBoy, bár a vicc az, hogy pont azt nem csináltuk, ami miatt ténylegesen jött. Ugyanis az előző 3DS Hungary találkozón kitalálta a zenetotót. Egészen jó ötlet, de egy másik helyről inspirációt véve, úgy döntöttem, hogy a most vasárnapi találkozóra én is besegítek, és legyen zenekvíz. (Ugye nem haragszol Tuki? ^^') Ugyanolyan egyszerűsített feladatlapot csináltam, mint a MAT-os con-ra.

Egy kicsit tennék is kitérőt errefelé, mert nem nagyon mertem kiírni a 3DS Hungary oldalára, mert féltem, hogy leszólnak, hogy túl késő, de ide mégis kiteszem, aztán végül oda is, hogy nehogy azért érje szó a ház elejét, hogy csak ide tettem ki, elég ha azért ér, mert 3 nappal a találkozó előtt teszem ki a lehetséges játékokat. XD A szokásos rapid kategória mellett még két hosszabb lesz: Nintendo 3DS, és Mario játékok, ezeket listázom először:

Nintendo 3DS

• Super Mario 3D Land (2011)
• The Legend of Zelda: Ocarina of Time 3D (2011)
• Nintendogs + Cats (2011)
• One Piece: Unlimited Cruise SP (2012)
• Kid Icarus: Uprising (2012)
• Heroes of Ruin (2012)
• Angry Birds Trilogy (2012)
• Epic Mickey 2: The Power of Illusion (2012)
• Luigi's Mansion 2 (2013)
• Monster Hunter 3: Ultimate (2013)

(Mindig 3012-t akarok írni 2013 helyett -_-)

Mario játékok

• Super Mario Bros. (1985)
• Super Mario World (1992)
• Mario & Yoshi (1992)
• Mario's Picross (1995)
• Super Mario 64 (1996)
• Mario Golf (1999)
• Mario Party 2 (2000)
• Mario Kart: Double Dash!! (2003)
• Mario Party DS (2007)
• Mario Tennis Open (2012)

A rapid kategóriában még fellelhető egyéb játékok:

• Super Mario Land 2: 6 Golden Coins (1992)
• Pikmin (2002)
• Pilotwings 64 (1996)
• Aladdin (1992)
• Duck Tales (1990)
• Zombi U (2012)
• Castlevania II: Simon's Quest (1987)
• Pokémon Stadium 2 (2001)
• Super Smash Bros. Brawl (2008)
• Mario Kart DS (2005)
• Dr. Kawashima's Brain Training: How Old Is Your Brain? (2006)
• Mario Bros. (1983)
• Street Fighter II (1992)
• The Legend of Zelda: Link's Awakening DX (1999)
• WarioWare Inc.: Minigame Mania (2003)
• Shin Megami Tensei: Devil Survivor Overclocked (2013)

Aztán majd még eldöntöm, hogy nagyon kedves, vagy nagyon nemkedves leszek a többiekhez. :I Azt bizton elmondhatom, hogy én nem hallgatok az olyan véleményekre, hogy jaj, de nehéz volt, mert egy ismeretlen játék nagyon mélyen elrejtett zenéje szólal meg. Ha olyan kedvem lesz, mindenki táncolni, meg bulizni fog, ha olyan, akkor csak pislogni fog egymásra a társaság, hogy mi van. Az van, hogy most én csinálom a feladványt, és nagyon fog neki mindenki örülni. ;)

10 órára jött egyébként LernenBoy busza Szegedről, amikor hazaértünk, először még egyedül játszott, én még a gépen foglalatoskodtam egy kicsit. Gyakorlatilag végig csak játszottunk, egy kis Super Mario All-Stars, egy kis Mario Kart 64, egy kis Super Mario Kart, egy kis Super Smash Bros. Brawl, egy kis... volt még valami? Végülis tökmindegy. A Super Mario Kart rendesen felvitte az adrenalinszintemet, ugyanis megpróbáltuk 150cc Special Cup-on valamilyen serleget összegyűjteni, abban még semmilyen nincs a Virtual Console-os részben. Majdnem sikerült, a Rainbow Roadon úgy döntött a gép, hogy elveszi az összes életemet, és be kellett fejeznem. Ez a Mario Kart a mai napig nagyon nehéz, és csak úgy tudtam a bajnokság előző négy pályáján végigmenni, hogy villámot vagy / és csillagot kaptam, másképp én nem is tudom, hogy végig lehet-e menni, de szívesen meghallgatnék trükköket effelől. A Brawl meg szinte nosztalgia-élmény. Azt is mennyit nyomattuk, amikor új volt (a régi Nintendós társasággal), és mostanra meg szinte mindenki elfelejtette. Vajon ugyanez lesz a sorsa a 3DS-es és Wii U-s Smash Bros.-oknak is? Csúnya lenne.

A 17 órási busszal ment el, a visszaúton, amikor megérkeztem, akkor láttam, hogy mégiscsak megjött a csomag, amit a nővérem küldött születésnapomra. Vagyis annak értesítője, elmentem érte a postára. Tökre megörültem a Paper Mario: Sticker Star guide-nak. ^_^ Ezeknek a könyveknek számomra mindig nagy eszmei értékük van, pusztán mert Nintendo licensz kiadvány, tele artworkökkel, hasznos tippekkel tanácsokkal. Végignézegettem, listázva van az összes matrica, a benne rejlő képességük, és mindegyik pályáról több oldalas leírás van, és tanács, hogy melyik pályán melyik taktikát érdemes alkalmazni. Bogarat is ültetett a fülembe, hogy de menő lenne, ha meglenne ez a játék nekem. De előbb menő legyen munkát találni. :I

Az adatrögzítős melóra sem hívtak vissza. Mondjuk, amikor anyámnak elmeséltem, mi volt az interjún, kicsit kiakadt azon, hogy 15 embert hívtak oda, és csak 4-et hívnak vissza, akikre számítanak. Végiggondolva nem volt nehéz rájönni, hogy igaza van, hiszen egy adatrögzítés egyáltalán nem olyan jellegű munka, hogy több emberből kelljen a legjobbat kiválasztani, azt egy kis túlzással szinte bárki meg tudja csinálni. Nálam itt is inkább az volt a baj, hogy nincs fix pesti címem. Én nem gondoltam volna, hogy ez ekkora probléma lesz, mert nekem az volt az eddigi tapasztalatom, hogy albérletet elég könnyű úgy találni, hogy ha megvan a megfelelő hely, akkor oda döntő többségében azonnal be lehet költözni, és én erre támaszkodtam.

Az este folyamán megcsináltam a Generasia oldalán a Rey együttes lapját. Egy igencsak kevéssé ismert japán együttes, én is csak a GUNDAM TRIBUTE FROM LANTIS albumról ismertem meg őket, oda énekeltek fel egy dalt, egész jó hangja van a srácnak. Aztán láttam, hogy több olyan animének vagy tokusatsu sorozatnak az ending dalát énekelték, melynek openingjét a JAM Project adta elő, ezért elkezdtek komolyabban érdekelni. Nézegettem, köztudottan az eladási adatok is szoktak érdekelni, és döbbenten láttam, hogy az eddig megjelent 4 kislemezből csak egyetlen egy került fel az Oricon chartra, az is csak a 192. helyre. Furcsak egyébként, mert igényes zenét csinálnak, kifejezetten ritka az, hogy egy fiatal fiúbanda élő hangszereken játszik: Egy énekes, két gitáros (gondolom az egyik szóló, a másik ritmus), egy basszeros, és egy dobos. Egyébként egy stúdióalbumot jelentettek meg: H.A.B címmel (Hit and Break!), azt meghallgatva arra jutottam magamban, hogy szép dolog az élő zene, de annyira egy síkon mozognak a dalok, a 13 dalból 2 volt az, amit úgy ki tudtam emelni, hogy ezek talán jobbak a többinél. A többi 11 dal annyira egybefolyik, gyakorlatilag semmi különbséget nem tudok tenni közöttük.

Tegnap kitettem az új angela albumot, tök véletlen bukkantam rá. Ezért is szoktam napi szinten nézni a rejtett japán weboldalt, ahol a teljes anime kiadványok eladási adatait listázza valaki, mert innen is értesülök az új megjelenésekről, ami érdekelhet, és itt tudtam meg, hogy van új angela lemez. Megint olyat csináltak, hogy eldobom magam tőle. Annyira bírom az énekesnőnek a stílusát, ilyen egyedi hangszínt, és hangjátékot még sehol nem hallottam, és annyira élvezetessé teszi a dalokat. Most hallgattam meg komolyabban, három dalt tudok kiemelni, ami nagyon tetszik: Kyoukaisen Set me free, Always Suki Dayo, és az To be with U!. Ja, meg a KINGS, de hát az kislemezes dal, arról beszéltem korábban, hogy mennyire jó lett. Azt sajnálom, hogy a THE LIGHTS OF HEROES kislemezről nem másolták ki az új Shangri-La dalt, az komolyan mondom, jobban tetszik, mint az eredeti.

Egyébként JAM Project-et is hallgattam ma, nagyon régen nem hallottam már a Bakuchin Kanryou! Rescue Fire dalt, és most nagyon jó volt újra meghallgatni. És most egy kicsit bátrabb voltam, ugyanis ebben a dalban is vannak olyan hangmagasságok, amiket reménytelennek tartottam kiénekelni, de most tettem egy kósza próbát, és valamiért az az érzésem, hogy mégsem annyira reménytelen. Csak az a baj, hogy nincs meg az az erő a hangomban, ami a tagokban megvan, arra jó lenne rágyúrni, és akkor tök menőn tudnám énekelni akár a nehezebb dalaikat is. De ez ilyen kb. 5 év alatt elérhető vágyálom leírása pár mondatban. ^^'

Elgépelés

Most fedeztem fel, hogy van egy hiba a Rontó Ralph DVD borítón. Az oldalsó borítón a p és az l betűk fel vannak cserélve. Először azt hittem, hogy én vettem hibás példányt, de megnéztem, és ezzel a borítóval terjedt el. Remélem, hogy észreveszik, és ezután javított borítóval adják ki, bár ilyenkor az is járna, hogy aki megvette, annak ingyenesen kicseréljék. Nem tudom, hogy hány rostán ment át, de észre kellett volna venni.

Rontó Ralph DVD

Szerencsére az anyagi helyzetem lehetővé tette, hogy tudjam tartani azon ígéretemet, hogy megjelenés napján megveszem a DVD-t. Már 9.30-kor lesben álltam a Media Markt előtt, bár csak 10 órakor nyit. Az Alexandra pedig 9-kor nyit, felnéztem oda, hogy hátha van már nekik, és olcsóbb. Nem volt, és el is riasztott a 3.290 forintos ár. 10-kor kinyitott a MM, és ott volt a CD-DVD részlegen hátul egy szép Rontó Ralph papírállvány, azon volt a DVD (3.299 forint), Blu-ray (6.990 forint), és a 3D-s Blu-ray (9.990 forint). Ez a DVD ár semmi annyira menő, de a filmért megéri Meg van egy varázsa annak, hogy valamit a megjelenés napján veszel meg, ezzel is ki lehet fejezni, hogy mennyire szereted az adott terméket. Ugyanakkor ez az első olyan Disney kiadvány, amit nem az InterCom adott ki, ez látszik is rajta, hiszen az InterCom mindig átlátszó tokban adja ki a DVD-ket, ez pedig fekete. Ezt valami Pro Video adja ki, még soha nem hallottam róla. De most olvasok utána, hogy több InterCom-nál dolgozó egyén ment át a Pro Videóhoz, valószínű, hogy ők hozták át a Disney DVD-ket ide, és az újak ezentúl itt fognak megjelenni.

Azóta már egyéb helyeken is fellelhető, de úgy döntöttem, hogy addig nem nézem meg még egyszer, amíg meg nem lesz DVD-n, meg is lett az eredménye, élmény volt másodjára is nézni. Effektíve másabb úgy nézni egy DVD-t, hogy megvan eredetiben, de így, hogy rég láttam. Nagyon menő volt, mindenkinek kötelező eredetiben megvenni.

Újabb állásinterjún kalandos vonatúttal

Tegnap adatrögzítői állásra hívtak be, örömmel mondtam igent. 13 órára kellett menni, de már a 8.14-es vonattal mentem, mert bagszival is beszéltünk találkozót, hogy a tévedésből rossz Pokémon videokazettát, amit postáztam, kicseréljük.

A délelőtti találkozó annak rendje-módja szerint elúszott. Mezőberény után eléggé vontatottan indult el a vonat, kis idő után megállunk. Nem történik semmi, kb. 20 perc múlva szólnak, hogy felsővezeték-szakadás miatt áll a vonat, és olyan másfél óra múlva fogunk elindulni. Hát ez csodálatos. T_T Nem is azért aggódtam, hogy esetlegesen elkések az állásinterjúról, hanem, hogy ha nem tud megvárni, ha el kell mennie, akkor mi lesz? Akkor így jártam. kb. 1 óra múlva 9.50-es indulást ígértek, de nem történt semmi, csak ott néhány kalauzok és munkás ironizál, meg jót nevetnek a szituáción. Mindenképpen nagyon vicces. -_- Egyébként az utasok jól viselték a helyzetet, négyen voltak, akik elhagyták a vonatot, mert megunták a várakozást. Én igazából elvoltam egyedül, mert ott volt a Super Mario 3D Land, amit régebben újra elkezdtem. Az tényleg régebben volt, ugyanis a 8. világban jártam. A kastélyt nem akartam bevállalni, inkább korábbi pályákon próbáltam megszerezni a hiányzó csillagérméket. Az 1-1 pályán a másodikat egyszerűen sehol nem találom, pedig olyan szinten kerestem, hogy tényleg tűvé tettem érte mindent. Most csak azért is megnéztem egy YouTube videót, hogy hol lehet... ja, hogy arra van egy rejtett cső? -_- Ki nem találtam volna. A vonat egyébként olyan 10.30 fele indult el, közben hozzánk csatlakoztatták a Gyomáig közlekedő személyvonatot, és azzal együtt mentünk tovább. Elvileg nem kellett volna Csárdaszállásnál megállni, de ott is ejtőztünk, vagy negyed órát, ugyanis el kellett engedni a 10.14-es gyorsvonatot, tehát már most megvolt 120 perc, és még ki sem léptünk Békés megyéből. Ezután viszonylag jól ment a vonat, itt-ott még volt egy kisebb kényszermegállás, összesen 160 perc késés jött össze. 7 éves vonatos "pályafutásom" alatt ez volt az első ilyen nagy késés (egyszer-egyszer előfordult 1 órás), remélem ezentúl ez csak ritkább lesz.

Az állásinterjún nem volt gond, az eggyel későbbi csoportba kerültem, olyan 13.45-re értem oda. Ez Zugló vasútállomásnál volt, innen mentem az 1-es villamossal a Népligetig, majd elmetróztam a Határ útig. Az Europark-i szétnézés szinte már rituálé-szerű tevékenység. Benéztem az 576-ba, ahol most a jófej srác volt, elbeszélgettünk egy kicsit, majd felmentem a Media Markt-ba, itt arra voltam kíváncsi, hogy itt is lehet-e leszállított áron Hungaroton CD-ket kapni, de nem találtam egyet sem. Lehet, hogy ez csak WestEnd exkluzív akció. Közben hívott bagszi, hogy végzett, és hogy találkozzunk. A "Hol vagy?" kérdésre az Europark-os válaszomra hallottam a hangján, hogy kár volt megkérdeznie, erre a kérdésre 80%-ában ez, vagy Határ út a válasz. A Keletinél beszéltük meg a találkozót, mekiben bögrét adnak a McMenü mellé, azt vett magának, én pedig fagylaltot. Megmutatta azt az 57 db. kitűzőt, amit a találkozókra készített, egyik szebb, mint a másik.

De aztán mentünk ki-ki saját otthonába. És végre kellemes csalódás, felújított gyorsvonaton utaztam hazafelé! Újrakárpitozták az üléseket, és mindent felújítottak benne, és az új autóillat. ^^ Ezzel akar kiengesztelni a MÁV, mi? Szép próbálkozás, de minden vonatnak alsóhangon így kéne kinéznie. A hazaúton tanultam egy kis németet, meg készültem a júniusi vizsgára. Extrém terv, de szerintem nem megvalósíthatatlan egy felsőfokú nyelvvizsga németből. És a hazaúton szerencsére már nem volt probléma.

Az állás ügyében pedig holnap hívnak, ha sikerült. Bár, ha nem, talán az sem nagy baj, mert megkérdezte az interjúztató, hogy milyen területeken dolgoznék még szívesen, ugyanis ez egy munkaerő közvetítő cég. Számítok rájuk, jónak tűnik a ProHuman.

Újabb állásinterjún

Örvendtem, hogy tegnap hívtak állásinterjúra, méghozzá a Burger King-hez. Nem egy álomállás ott éttermi dolgozóként dolgozni, de boldogan csinálnám.

Korán kellett menni, 5.24-kor, mert 9.30-ra volt időpont. Egyre inkább érzem, hogy gyorsvonaton utazni rémálom. Amikor még diákjeggyel utaztam, akkor is gondoltam, hogy nagyon nem jó, hogy ilyen mocskosak a vonatok, de most, hogy teljes áron... Békéscsabáról Budapestre 6.820 forint a jegy oda-vissza, és a gyorsvonatok állapota valami rettenetes, és ennyi pénzért szerintem akár az is elvárható, hogy az IC vonat legyen a gyors, és IC-ként valami extra...

Azonnal mentem az állásinterjúra, bár korábban értem oda, de tudott fogadni, így hamarább vége is lett. Én azt gondolom, hogy most ritka nagy magabiztosságot sugároztam magamból, de sokat problémázott az interjúztató, hogy most Békéscsabán vagyok, és hogy jönnék fel Pestre... Mindenre volt válaszom, remélem, hogy sikerült megnyugtatni. De egyébként tényleg, ennél határozottabb már csak akkor lehettem volna, ha az asztalra csaptam volna, hogy márpedig az állás az enyém lesz. De nyilván nem. ^^' Azért remélem, hogy keresni fognak, mert biztosan nem könnyű munka, nagy melegben kell sütni, de egyrészt bármit csinálnék már, másrészt egyébként is kipróbálnám magam ezen a téren. Ha nem rokkanok bele, akkor csak nyerhetek. Egyedül az demotiválhat, hogy a munka anyagi "viszonzása" nagyon szerény, mondták is, hogy minimálbér, de ez perpillanat nem számít nekem.

Alig múlt 9.15, hát csak ne menjek haza. Elmentem a Fogarasi úti Tescóba, hogy vajon milyen DS játékok vannak akcióban. Ha van Mario & Luigi: Bowser's Inside Story mélyen leszállított áron, rohanás vele a pénztárhoz, de sajnos meg kellett spórolni magamnak a futást. A WarioWare: Do It Yourself, Nintendogs: Dachshund & Friends és Mario & Sonic at the Winter Olympic Games azért elgondolkodtatott, de végül egyik sem. Ezután elmentem megnézni az új Árkád Üzletházat, kíváncsi voltam, hogy mit hoztak ki belőle. Az Árkád 2-ről a véleményem röviden: Nagyobb a füstje, mint a lángja. Nekem egyáltalán nem tetszik, egyrészt mert kicsi (ahhoz képest, hogy reklámozták...), másrészt meg még néptelen, és kevés üzlet van benne. Gondolom, az utóbbit orvosolni fogják. Na nem mintha boltfüggő lennék, csak mégis. Meg az új InterSpar is idegen nekem. Úgyhogy az Árkád nekem névlegesen marad a régi épületen.

Aztán átmentem a WestEnd-be, gondoltam, hogy ott otthonosabban fogom érezni magam. Szokásos üzletekben néztem szét: 576, Libri, Media Markt, meg bementem volna a Match-ba, de látom bezárták. Nagyon nem találtam érdekeset, amin meglepődtem, hogy Nintendo 3DS kormány 1.000 forint... Na ezt hogy? Ezt sem vettem meg, viszont a CD-knél meglepetten láttam, hogy, a Hungaroton újabban olcsóbban adja a CD-it, és néhány régen látott albumot újra kiadtak. Amikor megtaláltam Zorán: Szép Holnap CD-t, nem volt kérdés, nekem ez kell, nagyon szeretem ezt az albumot. Minőségében nem kiemelkedő a többi Zorán albumhoz képest, bár egy dal kiemelkedig a többiből, de nagyon, az pedig az Örökség. Ezzel úgy vagyok, hogy a valaha készült legjobb, és legszebb Zorán dal. Érdekes, mert nagyon szomorú, de nem sírnék tőle, de a hangulata nagyon magával ragad. És feltöltődést érzek a dal végére. Ezek az őszinte hangok, és ének, egyszerűen csodálatos! Az albumhoz sok szép emlék köt hozzá. Bár nem ismertem meg megjelenésekor (nem is lehetett, mivel 1 éves voltam, amikor megjelent O_O), akkor találkoztam vele először, amikor 2000-ben megjelent CD-n és kazettán, és én akkor nyáron csak kazettán vettem meg, nagyon sokat hallgattam. Még arra is emlékszem, hogy 1.100 forint volt, a CD pedig 2.450 forint (amit most vettem, az 1.690 forint). 2000 nyár nem volt annyira különös csak úgy a mai életviszonyok mellett jóval csendesebb, és kellemesebb, és azt úgy néha hiányolom. ^^' Néha azt érzem, hogy nehéz alkalmazkodnom a felgyorsult világhoz, hiányzik nekem az az idő, amikor nem internetről jöttek azonnal a sokszor megkérdőjelezhetően hiteles információk, hanem a TV híradóiból, meg az újságokból értesültünk a történésekről. Ma is Pesten (mondjuk ez általános), egyszerűen úgy bújják az emberek az okostelefonjaikat, és a táblagépeiket információkért, hírekért, hogy az valami rettenetes. Én amíg csak lehet, addig butatelefonnal fogok élni, a legegyszerűbb Samsung telefon, melyet 3000 forintért vetten újonnan. Olvastam Zorán honlapján gondolatokat a Szép Holnap albumról, több minden is elgondolkodtatott. Egyrészt egy-két korabeli már akkor kicsit szabadabban fogalmazott. Felmerült bennem a kérdés, hogy már 1987-ben is lehetett érezni, hogy az előző rendszer abban a formájában már nem fog fennmaradni? Másrészt meg érdekes volt az a mondat, hogy kinéz az ablakon, és már egyből tudta, hogy csak irónia a "Szép holnap" cím. Ha már 26 éve ilyen gondolatuk volt az embereknek, milyen lenne most? O_O

Jó volt látni, hogy nemcsak csökkenti a Hungaroton a CD árait, hanem újra kiadja a régieket. Hármat hiányolok komolyabban: Zorán: Édes Évek, és Skorpió: Ünnepnap, és a Metro együttes első albuma. Láttam, hogy az LGT lemezek is olcsóbbak lettek, ha azokat úgy kiadnák, ahogy múltkor írtam, hogy szövegkönyvvel, a bakelit lemezen található többi képpel, ahogy a Zorán és Skorpió CD-ket, akkor megvesztegettek.

Még egy kicsit maradtam a WestEnd-ben tölteni a 3DS-t, merülőben volt, aztán a 14.10-es vonattal mentem haza. Jó nap volt, remélem, hogy nem volt hiába, és végre tudok dolgozni.

Még két játékteszt

Összegyűlt 500 Nintendo pont a Wii Shop Channelben, ezért megvettem a NES-es Tennis játékot, kíváncsi voltam rá, hogy milyen. Valamint, nem volt drága 3DS Virtual Console-on a a Tennis játék Game Boy verziója (£2.70 / €3), ezért azzal is tettem egy próbát. Nem volt nehéz megismerni mind a kettőt, ezért gyorsan meg is írtam mind a kettőről a tesztet.

Tennis (NES, Wii VC)
Tennis (GB, 3DS VC)

Rontó Ralph DVD borító

Végre reklámozzák a Rontó Ralph DVD-t az online DVD webshopokban. Ahogy számítottam, kb. 3.190 forint lesz. Nehéz szülés volt, sokat kerestem, de végül megjelenik nálunk is 2013. április 24-én.

Megjavított rádió és tenisz

Ma már végleg megelégeltem, hogy a mai napig nincs semmi hír arról a CD-s rádiómagnóról, amit márciusban vettem 6 hete hogy bevittem a szervizbe, mert ugye nem forgatta a kazettát. Akkor azt mondták, hogy 1 héten belül kész lesz, SMS-t küldenek. Semmi, 2 hét után felhívom őket, mondták, hogy nincs megfelelő alkatrész, de megrendelték. Hát, mondom jó, ennyi belefér. Majd újabb 2 hét múlva ismét felhívom őket, mert a papíron azt írták, hogy 30 napos határidőt vállaltak. Erre az volt a válasz, hogy csak a garanciálisra igaz, de megígérték, hogy hamarosan jelentkeznek, ha hogy megjavítható-e a készülék, vagy sem. De nem. Mára lett elegem, és úgy döntöttem, hogy akármi is lesz, én elmegyek érte, és elhozom. Odamentem, és kiderült, hogy megjavították. Lehozta a készüléket, és nem is volt annyira drága: 3.890 forint, ennyiért megérte. Hazavittem, és működik! ^_^ Szeretek kazettát hallgatni. És ha már pont olyan magnóm van, mint amilyet a Baby Sisters: Hoppá!!! albummal lehetett nyerni, akkor ezzel avattam fel. Jól szól, határozottan jó minőségban játsza le a kazettát, pedig ez a ritkább. Az olcsóbb magnók kifejezetten rossz minőségben játszák le a kazettákat, magasabb hangszínben, és rossz úgy hallgatni. Ez pont jó.

Lelkesen nézem a DIGI SPORT 1-en a Teniszmérkőzéseket. Ahogy régebben írtam, már korábban is érdekelt a sport, de igazából a Super Tennis keltette fel a figyelmemet. Most a héten Monte Carlóban van egy világjáték, ezt közvetíti a DIGI SPORT 1. Mellette gépezek, de amikor nézem, akkor nagyon elragad a hangulata. Az a csendes, nyugodt légkör, ami a pályán van, süt a nap, a narrátor nyugodt. Habár nyilván a játékosok izgulnak, de én teljes nyugalmat érzek. És mivel ismerem a szabályokat is, ezért többet is mond nekem a sport. Ennek örömére megírtam a tesztet a Super Nintendóra megjelent Super Tennis játékról:

Super Tennis játékteszt

Olvassátok, és tetszen mindenkinek.

Watashi ni Happy Birthday

Általában nem szeretem hirdetni, hogy születésnapom van (szerintem ezt már írtam tavaly vagy tavalyelőtt is ^^'), de valaki nemrég nagyon menő videót csinált Megumi Hayashibara: Watashi ni Happy Birthday dalára, hogy úgy döntöttem, hogy kiteszem:

Akik tudnak spanyolul, azok a dalszöveg fordítását is értik. Egyébként 27 éves lettem, de tök durva így leírni, mert egyáltalán nem érzem magam ennyi idősnek. ^^' Egyrészt mert nem úgy gondolkodok, mint egy átlagos korombeli, másrészt meg külsőre is inkább 20-21 évesnek mondanak. Érdekes, ha az ember éveinek száma gyorsabban telik annál, mint amennyinek érzi magát. De hogy belsőleg ki mennyinek érzi magát, az tényleg inkább attól függ, hogy mennyire kompatibilis a korabeliekkel a gondolkodása, és ahhoz viszonyítja magát.

Ahogy minden évben, idén is gondolt rám (mint mindig a születésnaposokra) a Nintendo egy ilyen képpel:

Egyébként bescanneltem a Super Mario All-Stars német és francia nyelvű leírását. Befejeztem a magyar fordítást is, viszont nem számoltam azzal, hogy gameplay képeket ilyen nehéz lesz találni. Így vegye könnyelműen az ember egy 10 milliós eladást produkáló játék képszerzési procedúráját. Vannak képek, nem arról van szó, de speciel olyan, ami abba a szövegbe jó, olyanból keveset találok. Azt találtam ki, hogy emulátoron fogok játszani, és úgy csinálok képeket. Addig is:

Super Mario All-Stars Spielanleitung / Mode d'emploi

Így lefordítva tudatosodott bennem az, hogy talán azért szerettem ennyire ezt a füzetet, mert sok gameplay kép, és artwork van benne, így a játék szervesebb részének érzem ezt a leírást is. A Wiis SMAS kisfüzete közel sem sikeredett ennyire jóra. Azt most nem tudom előhalászni, mert bagszinál van, de szívesen bescannelem majd azt is.

Amúgy létezik magyar leírása ennek a játéknak, nekem meg is volt, de valahogy eltűnt. Az is kb olyan szinten van, mint a Mario videokazetta, annyira keresem. Spartacus néhány hónapja talált egy magyar NES-es Super Mario Bros. leírást, annak szövege volt ismerős. Ekkor silabizáltam ki azt, hogy a SMAS magyar irományát a NES-es változatok magyar fordításából eszkabálták össze. Ugyanis minden Mario játéknak annak idején csináltak magyar füzetecskét, és az All-Stars-szal lényegében azt csinálták, hogy a benne szereplő három játék (nagyon nem volt dolguk a Lost Levels-szel, hiszen az sarkítva ugyan, de ugyanaz, mint az eredeti SMB) füzeteit gyúrták egybe. Ezek után nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy vajon a képek is a NES-es változatból maradtak vissza, vagy arra azért ügyeltek? Bár a régi magyar Nintendo képviselet valamivel (mit valamivel? sokkal!) aktívabb volt, mint a mostani, azért el tudom képzelni ezt a bakit a részükről. Hát, aki felkutatja nekem az All-Stars magyar füzetét, az a fele királyságomat megkapja.

Jurassic Park

Annak idején valami hatalmas hírverése volt ennek a filmnek. Nem emlékszem arra, hogy láttam-e akkor a moziban, vagy sem, de valószínűsítem, hogy ha igen, akkor valahol biztos, hogy kijöttem volna, mert emlékezve magamra, gyerekfejjel biztosan nem bírtam volna végignézni. Nemrég találkoztam vele ismét, mert játékként Super Nintendón is megjelent (a múlt jó részét a Nintendo miatt keresem vissza), és a logóját látva sok régi emlék tért vissza. Az akkoriban annyira megmaradt bennem, hogy szinte ikonná vált. Ma eszembe jutott a film, és úgy voltam vele, hogy ma már erősebb idegrendszerrel csak végig tudom nézni a filmet.

Végignézni végig tudtam, de volt egy jelenet (konkrétan, amikor a dinoszaurusz a gyerekek kocsiját "szemléli"), amikor konkrétan azt gondoltam, hogy nem nézem tovább, és kikapcsolom. De végül mégis. Nagyon nem is volt más, a végén levő jeleneteknél meg már úgy voltam, hogy már úgysincs sok. A semmiből előtűnő dínók, levált kar jelenete után az volt a gondolatom, hogy ez a film pusztán adrenalinhajhászás. Meg az is problémám volt, konkrétan annál a jelenetnél, ahol a férfi és a nő próbálják elzárni a dínó elől az ajtót. Ez egyszerűen valósághűtlen. A dínónak úgy a falhoz kellett volna lapítani őket, mint annak a rendje, hiszen legalább százszor súlyosabb az embernél. De azt el tudom képzelni, hogy akkoriban valóban forradalmi volt a film számítógépanimáció terén, de ez engem nem hat meg, ha összességében negatív érzésekkel konstatáltam, hogy itt a vége. Nem szeretem az izgalomnak azon módját, ami ilyen jellegű félelemmel társul, ugyanis a film rendkívül élethű lett, sőt talán még azt is kijelenthetem, hogy akár a maiak között is megállja a helyét.

Kis szünetet tartva, végiggondolva, valószínűleg nem is az a legnagyobb problémám a filmmel, hogy félelmet kelt, mert az éppenséggel jó dolog is lehet, hanem az, hogy annyira valószínűtlen az, hogy egy dinoszaurusz megtámadjon egy embert, hogy annál a bizonyos jelenetnél, melyet fentebb említettem, hogy majdnem kikapcsoltam, már akkor konkrétan az volt a gondolatom, hogy ennek a filmnek tényleg csak az a célja, hogy a nézőből magas adrenalinszintet váltson ki. Jó, tudom, hogy science fiction, és ennek pont az a célja, hogy átlagos emberi ésszel valószínűtlen dolgok történjenek meg. De mivel jobban dominált nálam az a gondolat, hogy ilyen a valóságban úgysincs, ezért ezt továbbgondolva a filmnek nem sok célja közül az egyik az, hogy végigizgulja az ember, ezért van az, hogy összességében nem tetszett. És akkor lehet azt mondani, hogy ez nem az én műfajom, és aláírom. De annak idején élmény volt a matricás albumba gyűjtögetni a matricákat. Meg ha majd lehetőségem lesz rá, lehet, hogy beszerzem a Super Nintendo játékot, annak idején minőségi adaptációk készültek, így jót remélek ettől is.