6. 3DS Hungary találkozó

Még a múlt héten átküldött Spartacus két magyar Club Nintendós újságot, egy '93-asat, és egy '94-eset. A mai napig lenyűgöz az, hogy a régi magyar Nintendo mennyit foglalkozott a rajongókkal, mennyire fontos volt nekik, hogy egy egységes Nintendós közösség jöjjön össze, országos szinten foglalkozott a helyi klubokkal.

Valami hasonlót csinálunk mi is. Szerencsére az internet térhódításának ellenére, még ma is dívik az élő találkozó, hiszen mégiscsak élőben sokkal jobb játszani, látni élőben a reakciókat, és úgy egyáltalán jó társaság gyűlt össze. Egy pizzériában voltunk a Stadionoknál. Jó ötlet volt, pláne, hogy nem köteleztek fogyasztásra, de a helyiség nagyon nehezen melegedett át, hiába volt fűtés. Inkább nyáron lenne jó odajárni.

Ezt a találkozót nagyobbra szerveztük, mivel téli, karácsonyi, több versenyt is rendeztünk, és tombola is volt a végére, ahova többen is adtak be személyes Nintendós tárgyat. Három verseny volt: Mario Kart 7 amatőr verseny, Mario Kart 7 profi verseny, és Mario Party DS verseny, és mindegyikre 300 forint volt a nevezési díj. Ezt a pénzt a következő találkozóra fordítjuk. Gondolom, hogy hasonlóan nagyobb lesz a következő is. Az amatőr versenyben azok nevezhettek, akiknek játékideje nem több 25 óránál. Akinek több van, az nem játszhat amatőrben, viszont, aki volt amatőrben, az mehetett profiban is. Az egyik srác ki is használta ezt a lehetőséget, látszott a különbség. Amatőrben harmadik volt, profiban meg hetedik. Én csak profiban nevezhettem, pedig próbáltam meggyőzni őket, hogy az a 80 óra... 20 óra kell a 100 órához, ami 25 óra alatt van, de hát nem ment. Én hatodik lettem, de úgy, hogy a harmadik-hatodik hely közötti pontelosztás: 54, 53, 52, 51 pont. Én lettem az 51 pontos. Úgy ment, hogy három bajnokságot játszottunk, 50cc, 100cc, 150cc-n egyet-egyet, és az első négy helyezett ment még egy VS. döntőt. Érdekes, hogy mindkét bajnokságban holtversenyes első hely alakult ki, így egy végső döntőre is sor került. A Mario Party DS-ben nyolcan játszottunk, egyszerre négyen játszhattunk, így két csoportot alkottunk, majd mindkettőben az első két helyezett játszott egy döntőt. Továbbjutottam, de a döntőben már negyedik lettem.

A nagyon jó hangulatú versenyek után volt tombolahúzás. Én csak egyet vettem, a 10-es számút, de volt, aki többet is vett. Én csak a szerencseszámomat akartam megjátszani, de végül nem húzták ki, de a negyedik helyért járó Konzol magazinnak örültem, mert az a szám is köztük volt, mely nekem nem volt meg, így azt kértem. De volt egy srác, aki több Konzol magazint is nyert, Krisi meg is kérdezte tőle: "Mi az, papírgyűjtés van nálatok?" Ezzel megcsináta mindnyájunk napját. :D Úgyhogy nagyon jól telt az egész nap.

Még a nap végén volt egy jó aranyköpés. Volt két srác, akik egymástól függetlenül ugyanarról a településről, Kecelről jöttek. Egy kisváros, Bács-Kiskun megyében, Kiskőrös mellett. És akkor elég sokat játszottak együtt kicsit elkülönülten, és amikor már elpakoltunk, az egyik megkérdezi a másikat: "Akkor neked is ez volt az első alkalom?" Síri csend. Kicsit se gondoltunk rosszra, áh!

Nagyon jó napunk volt, mindnyájan nagyon jól éreztük magunkat. Lehet, hogy Magyarországon sokkal erősebb a Sony, és a XBOX, de a mi kis közösségünkben legalább ilyen erős a Nintendo. Gyertek minél többen a legközelebbire!

HoldfényCon... vagy várj! Animekarácsony

Két hét különség a kettő között, és mind a kettő a Millenárisban volt, így jó, hogy összekevertem a kettőt. :D Viszonylag jó volt, mivel már nincsenek nagyon újdonságok, ezért nekem már szinte ugyanaz mindegyik. De valahol még bennem van a lelkesedés, viszont, ha őszinte akarok, lenni, ha konzolért nem kapnék jegyet, nem biztos, hogy elmennék. A konzolhoz egyébként Nintendo GameCube-ot vittem, és odaadtam Zolorónak a Mario Kart: Double Dash!!-t, és a Super Smash Bros. Melee-t is, hogy tegye ki, amelyiket gondolja, végül a Mario Kart mellett döntött. Tisztelem őt, látszik, hogy tényleg nyitott arra, hogy minél változatosabb legyen a konzol.

Új programok nagyon nincsenek, és tényleg valamilyen szinten szerencsésnek tartom magam, hogy a karaokéhoz tartozok, ott még most is meg tudták lepni a nagyérdeműt. A helyét meg szinte el sem lehetett téveszteni, úgy el volt rejtve. O_O Átvettem a karszalagot, és tök spontán jobbra nézek, egy ajtóra kiírva: Karaoke. Kinek jutott eszébe a bejárat elé tenni, nem tudom, de érdekes volt. Örültem annak, hogy ott volt a legmelegebb, szinte felüdülés volt a kinti zord időjárás után. Szép dolog a havazás, de nagyon nem szeretem a hideget. Sokkal jobban éreztem magam, amikor július elején 35°C felett is volt a hőmérséklet. Igaz, hogy egy hét után már azért én is sóvárogtam azért, hogy hűljön le a levegő, de ez a tél... és még csak december van! De hogy visszatérjek az Animekarácsonyra, sokáig nem jöttek be a karaoke terembe, úgy tűnik, hogy nem csak nekem volt elrejtve. Viszont jó volt a hangulat a próbák alatt. Tuki több Slayers dalt is énekelt, amit kifejezetten jó érzés volt hallgatni, és ismét elénekeltük együtt a Going History-t. Igazából annyira nem rajongok a zene sebességének váltakoztatásáért, de itt most elengedtem magam. Nem is tudom már melyikőjük ötlete volt ez, de egyszer csak Tuki vagy Daki elkezdték spontán váltogatni a sebességet, hol gyorsabban, hol lassabban, és ez úgy bejött a népne a próba alatt. Az elején nehezen is kaptam el a fonalat, de a végére már egész jól ment a refrén gyors éneklése. Én még a próba alatt még egyet énekeltem: Slayers: GLORIA ~Kimi ni Todoketai~ Úgy próbáltam meg, hogy régen hallgattam már ezt a számot, ahhoz képest egész jól ment, bár itt-ott elfelejtettem a dallamot. A hangulat végig jó volt. Lucy volt az, aki nagyon-nagyon szépen énekelt. Először Adele: Someone Like You dalával jött. Ezt a dalt én sokáig nem szerettem *enyhén fejezi ki magát* mert azt hittem, hogy férfi adja elő. Nem tudom hogy hívják azt a srácot akinek volt néhány éve a "You're Beautiful" dal, rá gondoltam, hogy ő énekli. De amikor megtudtam, hogy nő adja elő ezt a dalt, akkor megbékéltem, így jobban hangzik. De Lucytól nagyon szép volt. Látszott rajta, hogy nagyon átérzi a dal hangulatát, a végére el is érzékenyült. A másik nagy dobása a Gangnam Style volt. Képes volt azt a humort, azt a játékosságot beletenni a dalba, amit PSY tett, nem csoda, hogy szinte az egész terem táncolt. :D Sokan nem értik a dal gúnyos mivoltát, pedig annyira nyilvánvaló, ahogy az énekes énekli, hogy az egész csak egy paródia, és így számomra is tökre élvezetes az eredeti verzió.

Én pedig az elején énekeltem a Slayers: naked mind dalt. Az utóbbi 1-2 karaokén átmentem egy kisebb-nagyobb fejlődésen, így egyre inkább érzem, hogy tudok oldottan is énekelni. Ez a dal meg effektíve nagy kedvenc Okui Masami-tól. Tetszik a vidám hangulata, és a jelek szerint át is tudtam adni, ugyanis az Instrumental alatt Narumi magához hívott, és mondta, hogy nagyon sokat fejlődtem. Eddig is jól éreztem magam a dal éneklése közben, de az utolsó refrént már teljesen átszellemült boldogsággal énekeltem. És nagyobb sikert is arattam. Nem sokkal ezután jött a verseny. És én is. És mertem legnagyobbat álmodni. Most jobb lett a Digimon: The Biggest Dreamer dal, de éreztem, hogy ez így még nem kerek. Úgyhogy részemről elégedett vagyok a zsűri véleményével, jogosnak tartom az 5-5-6 pontos elosztást. Összesen 16 ponttal 9. lettem az 16-ból. Hát van út felfelé! :o És már látom hova vezet a még több gyakorlás. Az eredmény úgy teljes egészében tükrözi a véleményemet, egyetlen egy lány eredményét tartottam furcsának, aki a Robbie Williams: Feel dalt énekeltem. Annak 6. helyén csak lestem. O_O Ha a saját értékelési irányelvemre hagyatkozok, nekem több minden sem tetszett. Például nem jöttek ki a magas hangok, de nekem személy szerint az sem tetszett, hogy nagyon rányomta a verséket, és saját tapasztalatomból kiindulva, szerintem ő már akkor a hangterjedelmének határán volt. A verséket nyugisan kell énekelni, nem véletlen olyan az eredeti is, amilyen. Egyedül ezzel vitázok, amúgy minden rendben volt. Verseny után még egy kis hagyományos karaoke ott, itt egyszer énekeltem: Mulan: A Kiképzés dalt. Vicceltek, még saját magamon is meglepődtem, nem hittem volna, hogy ennyire menni fog. Egyébként is nagyon szeretem ezt a dalt, de hogy ennyire át tudom adni a hangulatát, az még engem is meglepett. Szerintem én ezentúl parancsnok leszek. O_O Itt beszélgettem Leeával, szerinte magasan a legjobb voltam most úgy valaha... ^^' Szerinte magyarul kéne énekelnem, mert jobban átérzem át tudom adni, hogy miről éneklek. Ezen majd még gondolkodok, tapasztalgatom a dolgokat komolyabban, de jelen pillanatban azt gondolom, hogy nem feltétlen nyelv függvénye, hogy mennyire érzem a hangulatot. Konkrétan ezért írtam fel még Okui Masami: DEVOTION dalt, de már nem kerültem sorra.

A Zenekvíz. Nagyon tetszett, ötletes volt. A témakörök is könnyedek voltak, és a ráadás Hayashibara Megumi kategória... Most már értem, miért énekelt Tuki olyan sok Slayerst az elején. :D Amikor beszélgettünk az énekesnőről Lam'O odajön hozzám, hogy olyan, mintha "Hejesibara Megumi"-nak mondanám. Pedig annyira nyilvánvaló, hogy "Hajasibara Megumi"-t mondok, csak a j betűt kicsit felvállról veszem. Erre a témakörre már nem maradt idő a japán zenei videó vetítéséig, ezért utólag lett bepótolva. Mindenki az első sorból jelezte, hogy számít rám. Hát jó, segítek, de olyan jó érzés lett volna villogni azzal, hogy csak én ismerem ezt a dalt, és tudom melyik animéből való. Mind az ötöt tudtam:

1. Slayers: Give a reason (erre mi, az első sor egy emberként énekeltünk)
2. Shaman King: Over soul (ezt is tudta mindenki)
3. Asagiri no Miko: faint love (ennél azért már komolyabban gondolkodtam. Évek óta nem hallottam ezt a dalt, azonnal beugrott az egész, amikor megszólalt, csak az animén kellett gondolkozni, aztán onnan jutott eszembe, hogy ez a KOIBUMI kislemezen van rajta)
4. Saber Marionette J to X: Proof of Myself (ezt a mai napig nem értem, hogy miért maradt ki mindenkinek, nekem annak idején első Hayashibara Megumi dalok között volt)
5. Abenobashi Mahou Shoutengai: Treat or Goblins (ez egy nagyon jó Megumi dal, ez is olyan, amit már nagyon rég nem hallottam)

Úgyhogy jutott nekem szaloncukor bőven. ^^ A szaloncukor-osztás is nagyon jó ötlet volt, úgyhogy tavaszra is hasonló meglepetéseket várok. És itt mentünk bagszival hozzá.

Azért a konzol részleget se felejtsük el, ugyanis nemcsak GameCube volt, hanem Wii U New Super Mario Bros. U-val. Ez igen! Hatalmas lett a játék. Én nem akarom már szegény gyereket szidni, egy kicsit nagyon belefeledkezett a játékba, és nem hagyott másokat sem játszani, így minket sem. Remélem, hogy tanult a hibájából, és legközelebb odafigyel másokra is.

És ennyi. Tavaszi MondoCon 2013. április 6-7. És szerencsére nem igazak azok a pletykák, hogy lesz jegyáremelés, maradnak a régi árak. :)

Top 10 Walt Disney #8

Hamupipőke

Annak idején én is úgy éltem, hogy egy fiú csak ne nézzen lányos meséket, és ne játszon Barbie-val. A Barbie-s rész még talán oké, de a másik sztereotípia már nem annyira helyes, hiszen, ahogy gyerekfilmekre is szokás mondani, hogy az az igazi rajzfilm, melyet felnőttek is szívesen néznek, ugyanez igaz azokra az animációkra is melyek célközönsége elsősorban a lányok, attól lesz igazán jó, ha fiúk is szívesen leülnek elé. A Hamupipőke ilyen.

De még ha csak ez lenne az egyetlen pozitívuma, attól még nem lenne itt... Magasan megelőzte a korát, nem hittem el, amikor láttam, hogy képesek 1950-ben ennyire fordulatos történetet kitalálni, hogy szinte már te is azt hiszed, hogy itt már nincs mit tenni, a gonosz mostoha bőven tett arról, hogy ne derüljön ki, hogy Hamupipőke volt az, aki a herceggel táncolt, de mindig van valami csavar, mely által végül ő kerül ki győztesen.

Egy kedves lány, Hamupipőke, akit szinte csak szolgaként kezel a gonosz mostohája. Ennek ellenére is sikerült megőriznie pozitív jellemét, remél. Ezek mellett kész a mostohájának minden kívánságát teljesíteni, ha kell főz, mos, takarít.

Eközben a királyt aggasztja, hogy a herceg még mindig egyedül van, ezért elhatározza, hogy bált rendez a fiának. Minden olyan házhoz kézbesítik a meghívókat, ahol van egyedülálló lány, így a gonosz mostohához is eljut, akinek nem csak Hamupipőke van ott, hanem, két lánya is, kiknek szintén nincs férj-jelöltük. Örülnek a bálnak, amikor elmondják Hamupipőkének, akkor őt is elengedik, de csak azzal a feltétellel, ha aznap minden munkával végez. Persze, annyi munkát kap aznapra, hogy biztosan ne tudjon végezni. Szerencsére Hamupipőkének jelen vannak kis barátai, az egércsalád, akik készek segíteni megvarrni a hercegnő-jelölt ruháját a bálra. Ám sajnos ellenük dolgozik a mostoha macskája, Lucifer, aki azon van, hogy borsot törjön Hamupipőke, és az egerek orra alá.

A sok munka, és a macska ármánykodásának köszönhetően Hamupipőke nem végez időben a sok munkával, így ő nem jöhet a bálba. Amikor egyedül marad, megjelenik a jótündér, aki segít neki. Szép ruhába ötlözteti, hintóval mehet, de sietnie kell, mert a varázslat csak éjfélig tart. Gyorsan útnak is indulnak az egerekkel. Szerencsére még időben megérkeznek, így táncolhat a bálban, a herceg vele érzi a legjobban magát. Hamupipőke látva, hogy az éjfél lassan közelít, gyorsan elbúcsúzik, és elrohan. A herceg megkérdezi a nevét, de már nincs idő válaszolni, elszalad. Eközben nem veszi észre, hogy az egyik üvegcipőjét elhagyja.

A herceg azóta senki másra nem tud gondolni, csak arra az egy lányra, akivel táncolt. Egyetlen egy nyom maradt utána, az üvegcipő. Így a király megkéri az egyik inasát, hogy járja körbe az országot, és próbálja fel minden lány lábára, akire illik, azt feleségül kéri a fiához. A hír gyorsan eljut a gonosz mostohához is, aki aznap bezárja Hamupipőkét a szobájába. Az egerek segítenek neki kiszabadulni, Lucifer igencsak megnehetíti a dolgukat. Az inas megkérdezte a mostohát, hogy biztosan nincs több lánya? Ő szilárd meggyőződéssel állítja, hogy nincs, amikor megjelenik Hamupipőke. Miután felpróbálták a két lány lábára, nem ment fel, akkor jönne Hamupipőke, amikor a mostoha "véletlen" elgáncsolja az inast, így az üvegcipő eltörik. Na így már nem derül ki, hogy ki táncolt a harceggel. Ám a "nevelő" nem számolt azzal, hogy mint minden cipőnek, az üvegcipőnek is van párja. Ez rámegy a lány lábára, így megvan, hogy ki táncolt a herceggel. És boldogan éltek, míg meg nem haltak. :)

Disney 12. animációs filmjében nem csak arról van szó, hogy van egy lány, aki kész mostohájának minden kívánságát teljesíteni, ezért a jótündér megjutalmazza. A történet adott volt, de a körítést, amit már a Disney-ék adtak hozzá, a poénok, mind rendkívül élvezetessé tették a rajzfilmet. Nálam idáig jutott el.

Top 10 Walt Disney #9

Az Oroszlánkirály

Annak idején hatalmas médianyilvánosságot kapott, korának legmeghatározóbb animációs filmje. Szinte minden körülötte forgott még minálunk is, az InterCom weboldala szerint az első kiadású videokazettából 125.000 példányszámot adtak el, ami hatalmasnak számított még akkoriban is. Nálam "csak" a 9. helyet érte el, mert számomra túlságosan nagy hatásúak voltak a jelenetek. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem érdemli meg a maga hírnevét, de az én szubjektív listámban itt foglalt helyet.

Szép történet Szimbáról, az élet körforgásáról. Megszületik az kis trónörökös Szimba. Ennek a bácsikája, Zordon nem örül, mert így nem ő követi a testvérét a trónon, ezért elhatározza, hogy megöli Szimbát, és Mufasát. Szimba az évek során szépen cseperedik, apjával sokat játszik, és tanítja, mi a helyes, és mi nem. Ám nem beszél arról, hogy mi van a büszkeföldén túl, így Szimbát felcsigázza, hogy mi lehet ott.  Rábeszéli a kis barátnőjét, hogy tartson vele. Elmennek az elefántcsonttemetőbe, ahol összetalálkoznak a három hiénával, akik nem kímélik az életüket. Ekkor jön meg Mufasa, így a kölykök megmenekültek.

Ám sajnos az ördögi terv kivitelezéséhez nem kell sok. Zordon megindítja a Gnúcsordát, és Szimba is köztünk van. Az apja, Mufasa rohan, hogy megmentse a fiát. Meg is menti, ő is feljutna, de Zordon megragadja, és letaszítja a mélybe, így ő meghal. Szerintem, ha lenne minden idők leghatásosabb 10 filmjelenete, ez biztosan benne lenne. Életem egyik legmegrázóbb jelenete volt, sokáig ezért nem szerettem visszanézni a rajzfilmet, mert tényleg, szavakba nem lehet önteni, hogy mennyire hatásos. Ekkor jelenik meg Zordon, hogy ő a hibás az apja haláláért, és menekülésre készteti. Szimba el is megy, még maga se tudja, hol köt ki. Zordon "bejelenti" Mufasa és Szimba halálát, ezért ő az új király.

Szimba egy távoli földön annyira kifárad, hogy elalszik. Egy vaddisznó, és és egy szurikáta (Timon és Pumba) találja meg. Kis oroszlánunk felébred, két új társa először megijednek tőle, de aztán látják, hogy nem bánt senkit, és végül összebarátkoznak. Szimba mellettük nő fel, és az általuk képviselt életelv szerint él, ami bizonyos szempontból jó, de nem mindig helyes.

Eközben Büszkeföldén az élet távolról sem rózsás. Amióta Zordon a király, azóta együtt élnek az oroszlánok, és a hiénák, és az oroszlánhölgyeknek kell mindig vadászni, ám lassan már tartalékaikat is felélik. Egy szép napon az egyik oroszlán elmegy vadászni, és arra mezőre köt ki, ahol Szimbáék is vannak. Összetalálkozik Szimbával, és csak később ismeri fel, hogy ő a gyerekkori barátnője, Nala. Iszonyúan megörülnek egymásnak, együtt játszanak, és talán... egymásba is szeretnek. Ám a nézeteltérések hamar kiütköznek, hiszen Nala hazahívja, de Szimba nem akar, neki új élete van. Ekkor sértődötten búcsúznak egymástól. Nem sokkal később, Rafiki, a mandrill megérzi, hogy Szimba él, ezért megkeresi. Megtalálja, és a maga ravasz módján ráveszi Szimbát, hogy térjen vissza. "Nézd meg jobban!" És látja! Visszatér! Rájön, hogy neki még dolga van.

Zordon nagyon ledöbben, amikor látja, hogy Szimba még él. Nyilván magától nem adja át a királyságát, így meg kell küzdeni érte. Vérre menően kemény csatát vívnak, mind a ketten megsebesülnek, de végül Szimba kerül ki győztesen. Zordon, amikor talán már ő is tudja, hogy vége, még akkor is gyáva módon mentené az életét, de a hiénák zsákmánya lesz.

Így Szimba lesz az új király, így Büszkefölde ismét virágzó föld lesz. És gyerekük is születik! Nagyon aranyos. :) Így válik teljessé az élet körforgása.

Hát ennyi. Nagyon nem is tudok hozzá mit fűzni, tényleg a legnagyobb Disney rajzfilm lett, méltán az egész világ kedvence, de hogy nálam mitől lesz igazán jó egy Disney alkotás, az később kiderül.

Top 10 Walt Disney #10

Pinokkió

Különleges hangulata van a régi Disney rajzfilmeknek, szinte elénk tárja az adott kor hangulatát. Valószínűleg így nézett volna ki egy város, ha nem lett volna akkoriban II. világháború.

Az öreg Dzsepetto nagy fafaragó, a háza mint egy játékbolt. Rengeteg sok általa fabrikált falióra, melyek ritmusra komplett együttest alkotnak. És egy kis fabábu, amivel most végzett. Dzsepetto magányos, ezért minden vágya, hogy életre keljen a fabábu, legyen egy társa. Azon az éjszakán egy hullócsillag szállt az égen, és Dzsepetto azt kívánja, bárcsak életre kelne a fabábu! Leszáll a tündér, és mivel annyi embernek tett már jót, ezért teljesíti kívánságát, életre kelti a fabábut, aki még elkészültekor a Pinokkió nevet kapta. A tündér megesketi Tücsök Tihamért, hogy legyen ő Pinokkió lelkiismerete. Megmosolyogtam magamban azt, amikor elkezdi Pinokkiónak mondani az élet bölcsességeit, és olyat mond, hogy "Azért olyan a világ, amilyen, mert az emberek nem hallgatnak a lelkiismeretükre" Mondja ezt 1940-ben, mit mondana most, 2012-ben? Pinokkió látszólag érti, és jó is, hogy rendelkezik alapismeretekkel, de hogy alkamazza a való életben?

Dzsepetto nagyon örül, amikor meglátja, hogy Pinokkió életre kelt, másnap reggel iskolába küldi, hiszen minden jó gyerek odajár. Hősünk arrafele tartana, ha nem állítaná meg két furcsa szerzet. Mondják is neki, hogy minek járjon iskolába, ha másképp is lehet sikeres? Pinokkió az elején elutasítaná, de az akadékoskodó magatartásnak nem tud ellenállni. Egy vándorszínházba kerül, ahol fellép, majd az "igazgató", akihez kerül, elégedetten számolja a pénzt. Pinokkió már csak akkor érti meg, hogy hova került, amikor nem engedi haza, és kalitkába zárja. Aznap éjjel megjelenik a tündér, hősünk sírva mondja, hogy mi történt, ám a története kicsit sántít. Egyszer csak azon kapja magát, hogy nő az orra, és ahogy próbálja mentegetni magát, úgy kerül egyre kényesebb helyzetbe, és az orra, csak nő, és nő. Mondja is a tündér: Így jár az, aki hazudik, a végén már maga sem tudja, hogy mit mond. A tündér most segít, de ezek után mindig igazat mondjon.

Így sikeresen kikerül a zsarnok igazgató kezei közül. Ám a második baklövését már nem ússza meg ennyivel. El is gondolkodtam azon, hogy már annak idején jellemző volt az, amit végül kifiguráztak, vagy a jövőt akarták az alkotók előrevetíteni. A rossz gyerekek, akik nem járnak iskolába, azok mehetnek egy vidámparkba, ahol tényleg szabad a vásár. Azt csinálnak, amit akarnak, törhetnek, zúzhatnak. Pinokkiót is becsábítják ide. Össze is haverkodik (nehezen lehet barátságnak hívni) egy rossz fiúval, aki kiskora ellenére szivarozik, és billiárdozik. Annak idején sokkal több dolgot nem lehetett csinálni a gyerekeknek, mint most, így billiárdozni sem. Nem kell sok, hogy lássuk, hogy a rossz gyerekek mind szamárrá változnak. És mindenkit ketrecbe zárnak, már senki nem mehet haza. Pinokkió haverja sem ússza meg, ő is szamárrá változik, míg hősünk csak fület és farkat kap, Tücsök Tihamér szembesíti rossz tetteivel, majd végül a megoldáson gondolkodnak. Ez nagyon durva jelenet, engem megijesztett, amikor láttam, hogy mindenki szamárrá változik. De gondolom, szándékos volt, hogy intenzív érzelmi töltettel akarták belénk súlykolni, hogy mi vár azokra, akik a rossz utat választják. Sajnos, képletesen tényleg sok szamárral lehet találkozni.

Miközben Dzsepetto kétségbeesetten keresi Pinokkiót, egy hatalmas bálna kapta be, így most az ő gyomrában él, és a bálna által bekapott halakból tartja fenn magát. Ebbe a bálnába kerül Pinokkió, így ismét találkoznak. Egyesült erővel próbálnak kijutni, nagy nehezen sikerül, és a végén hatalmas küzdelmek árán hazajutnak.

Úgy tűnik, hősünk nem élte túl, meghalt. Nagy siratások közepette, megjelenik a tündér, aki méltatva hogy Pinokkió tanult a hibáiból, igazi kisfiú lett, ezért életre kelti, ezúttal valódi emberként lát napvilágot. Mindenki nagyon boldog, hogy Pinokkió újra él. Hát itt már nincs dolga Tücsök Tihamérnak.

A rajzfilm hihetetlenül tanulságos, akár felnőtteknek is. Hiszen mindnyájan követünk el hibákat, nem az a fő, hogy hibázunk, hanem hogy abból tanulva jó úton járjunk. A történet abból a szempontból nagyon jó, hogy annak menete nem direkt, hanem utalásokat tesz dolgokra, így gondolkodásra késztet, és hogy mennyire időtlen, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy ma is nagyon aktuális. Csak ajánlani tudom mindenkinek, nemcsak a történet érdekes, hanem a szereplők kedvesek, felnőttek lelkében is megnyitja a gyermeki énjüket.

Okui Masami: DEVOTION fansub és Walt Disney Top 10

Ez egy kiegészítő-post a tegnapi naphoz.

Csináltam kfn-t a számomra legjobb Okui Masami dalból, és úgy voltam vele, hogy akkor használjuk ki a  Karafun Studio lehetőségeit, és csináljunk belőle AVI-t. Konvertálom, és látom, hogy a végső fájl 9,37 GByte lett. O_O Na, az szép. Gondoltam, hogy valahol a video tömörítésnél van a kutya elásva, mert alapból nem tömörít. Megnéztem a beállításokban, és több tömörítési lehetőség van, de én ezek közül egyiket sem ismerem... Random rámegyek az egyikre, elkezdi konvertálni, ezt még lassabban csinálja. Megállítom. Megpróbálok valami video convertert leszedni, majd amikor beállítom rajta a dolgokat, és mentenék, akkor látom, hogy van egy másik ugyanolyan videó, de az 95 MByte. :D Először azt hittem, hogy készen van, de amikor "beletekerek", akkor látom, hogy egy idő után áll az egész, és azért 7:15, mert látja a teljes zenét.  Végül amellett döntöttem, hogy ráteszem Windows Movie Maker-re, és átkonvertálom valami Youtube-kompatíbilis formátumra, mert most csak oda akartam feltenni, ahogy azt el is cselekedtem tegnap:

http://www.youtube.com/watch?v=snL37FJiR8g

Két éve első helyre tettem ezt a számot, és ez most sem változott, sőt életem egyik legjobb dala. Nagyon ritka az ennyire hiteles érzelemmel előadott dal, ami betölti a teret, szívhez szól, megállít, és gondolkodásra késztet.

Régóta érlelődik bennem a gondolat, hogy ha már az utóbbi időkben ennyi Walt Disney rajzfilmet néztem meg, hogy csinálhatnék egy Top 10-es listát, de mivel a főbb klasszikusokat most néztem meg, ezért most láttam elérkezettnek rá az időt. Bár akkor inkább tegnap kellett volna elkezdeni, vagy akkor érni az első helyre, ugyanis Walt Disney december 5-én született. Na de, megpróbálok valami értelmeseket összeírni holnaptól minden nap egy-egy helyezettről. Felvezetésnek ennyi, most két olyan klasszikusról írnék röviden, melyek éppen, hogy nem kerültek be a Top 10-be:

11. A Szépség és a Szörnyeteg

Sokáig nem foglalkoztam ezzel a rajzfilmmel, annak idején nem nagyon volt lehetőségem megnézni, meg annyira nem is keltette fel az érdeklődésemet. De utólag láttam hogy nagy hiba. Kellemes alaptörténet, az eleje kicsit tükröt tart a mai társadalom elé, hiszen aki okos, szeret olvasni, azt le szokták nézni, nehogy már bárki szembesítse a saját butaságával. Bár így is a város legmenőbb pasija pályázik rá, de Belle rá se hederít. Majd amikor Belle apja az erdőbe indul, eltéved, farkasok üldözik, és egyszer csak a szörnyeteg kastélyába kerül. A szörnyeteg, mivel senkit nem fogad, ezért börtönbe záratja Maurice-t. Amikor Belle értesül erről, elindul, hogy megmentse apját. A szörnyeteg csak egy feltétellel engedi el, ha Belle mellette marad végig, és még a kastélyból szabadulhat. A kastély elátkozott, ugyanis mindenki át van változtatva. A szörnyeteg valójában egy öntelt, pökhendi királyfi, aki emiatt szörnyeteggé lett változtatva, és el kell érje, hogy viszont szeresse egy lány, amíg el nem hervad a rózsa, különben örökké szörnyeteg marad. A többi lakó pedig tárggyá lett változtatva. Ők a szörnyeteggel szemben elég jól viselik az új "formájukat", sőt még ők segítenek Belle-nek, hogy könnyebben viselje a szörnyeteg igencsak nehéz jellemét. A kastélyban végig nagyon kellemes légkör jár át, és a történet menete is az utolsó pillanatig érdekfeszítő, a szereplők is szerethetők. Én úgy vagyok vele, hogy nagyon sokat számít az, hogy tudjunk azonosulni a szereplővel, így át tudjuk érezni, ami vele történik, ahogy ő megéli, ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy élvezzük a filmet, animációt.

12. Eszeveszett Birodalom

Az egész rajzfilm konkrétan eszeveszett poén. Dél-Amerikában él minden idők leglazább királya, akinek ha úgy támad kedve, saját nyaralót épít. Hogy épp annak a háza is ott van, akivel meg akarja építtetni? Mit számít... lebontjuk a házat! Bárki, aki ellenkezik vele, azt egyszerűen csak kidobja a palotából, alkalmazottjait kirúgja. Hasonlóképp bánt el Kronkkal is, aki Yzmával együtt bosszút áll: Megölik Kuzcót. Egyébként szerintem Kuszkónak nevezni sokkal viccesebb. Lemennek a laboratóriumba, összekotyvasztják a mérget, és búcsúvacsora címén meghívják magukhoz, és az üdvözlő italba öntik a mérget. Kuzco nem hal meg, csak lámává változik, de sokáig azt hiszik, hogy halott. Ebből származik a poén egy része, amikor eljátszák a temetését, de amikor megtudják, hogy mégsem halott, útjára indulnak, hogy megöljék, akkor kezdődik az igazi poén. Amikor az erdőben egy seregnyi rovar elől menekülnek, vagy az éttermes jelenet... Nem lehet kibírni nevetés nélkül. Nekem még mindig az a jelenet a kedvencem, ahogy Kronk és Yzma probálnak lejutni a laboratóriumba:

• Kronk: Húzd meg azt a kart.
• *meghúzza*
• Kronk: DE NEM AZT A KAAAART!!!

És ahogy lezuhan... A magyar szinkront dicséri ez a jelenet, állítom, hogy az egyik legjobb a magyar. Szerencsére a Disney-k esetében a mai napig jellemző a színvonalas magyar szinkron, ezek nagyban megnövelik az élvezeti faktort. Tehát magasan ajánlott mindkét mű.

Mozgalmas nap

Egész nap jókedvem volt, úgy az egész miatt, komolyan azt érzem, hogy van igazság abban, hogy aki pozitívan látja maga körül a dolgokat, az bevonza a jót. Már reggel is tök menőség volt, hogy reggel megmértem magam, és már több nem fogyasztó kaját eszek, mégis 1,5 kg-ot fogytam 1 hét alatt. Meglepett.

Ma voltam állásinterjún egy másik ingatlanirodában, és ez is jó volt. Kedves volt a nő is, aki meghallgatott, de inkább az tetszett, hogy itt sokkal kedvezőbbek a kereseti lehetőségek. Ugyanúgy nincs fizetés, és megbízási szerződés alapján dolgoznak, de a jutalék nagyobb arányú, és van "keresztértékesítés". Ez azt jelenti, hogy az egyik "hozza" a lakást eladásra, a másik pedig eladja. Ez nagyon tetszik, mert egyrészt összefogásra sarkall, másrészt meg ez jó a kezdőnek, mert nagy segítséget kap. A jutalék persze feleződik. Úgyhogy ennek örülnék, ha ez összejönne.

A mai napra learatott munka gyümölcsét ünnepeltük meg bagszival az Ecseri úti Burger King-ben. Én Santa Claus menüt ettem, ő pedig Long Chicken-t. A kasszánál a csaj hibázott, ugyanis odaadtam a SuperShop kártyát, de rossz gombot nyomott meg, így nem kerültek jóváírásra a pontok. Szegény lány, kicsit kellemetlenül érezte magát, de épp ott volt az étteremvezető-helyettes (tanította a lányt, látható, hogy kezdő volt), és egy-egy fagyit ajánlott fel nekünk kiengesztelésül. Elfogadtuk. Ezt így kell csinálni, és Nyugat-Európában ez már bevett szokás, hogy beismeri a hibát, és kiengesztelésül egy kisebb ajándékot kapunk. Ezzel nem csak emberségből vizsgáznak jelesre, hanem kis anyagi ráfordítással elérik azt, hogy a vevő, vagy vendég visszatérjen, hosszútávon nagyobb anyagi hasznot hoz nekik. Ez már sajnos nem terjedt el nálunk, sőt... néha igen alpári eladókkal lehet találkozni. És nem is az a bosszantó, hogy milyen stílust enged meg magának, hogy ez hülyeség! A vevő akkor nem fog visszatérni, ha ilyen rosszul bánnak vele. A Santa Claus nagyon finom, sajtos szendvics, megérte. Viszont az elgondolkodtatott, hogy az Angus marhahús csak reklámfogás, vagy valóban az van benne. Zsida nehezen hiszi, korábban mondta, hogy az Angus marhahús nagyon drága, és ahhoz képest olcsó az a hamburger, melybe ezt beleteszik. Én ezt nem tudom, csak azt érzékeltem, hogy nem olyan különleges, hogy ennyi pénzt kiadjak érte, amikor először megkóstoltam. Most csak a speciális alkalomnak engedtem. Na meg hét a mikulás, alighanem holnap érkezik, hozzám ma fél 1-kor jött. ;) Nagyon jól esett egész délutánra laktatott, már csak este ettem legközelebb.

Hazajöttem, zajszűrtem a dalokat, néztem a Pasikat (A SOROZATOT!!! -_- Bagszi azon nevetett, mennyire félreérthető annak, aki nem ismeri a sorozatot) a Gálvölgyi Show-t, és a Família Kft-t. Ezután elmentem az Aréna Plázába, mivel ott volt Media Markt-ban a New Super Mario Bros. U. De mivel nincs töltő, ezért bár be volt kapcsolva a Wii U, de nem lehetett használni. Viszont megnyomtam az EJECT gombot, hogy megnézzem, hogy valóban a Mario van-e benne, és igen. Ugyanakkor felelőtlenség ilyen szabadon tartani a Wii U-t. Lazán megléphettem volna a lemezzel. O_O Természetesen nem csináltam ilyet, és SENKI ne csinálja! ^^' Megkérdeztem, senki nem tudja, hogy mikor kapnak töltőt. Szóltak már az illetékeseknek (meg sem mertem kérdezni, hogy kik azok), várják. Így hát játékélmény nélkül mentem haza. Itthon futottam 30 percet Wii Fit-tel megvacsoráztam, és most itt vagyok.

Mivel most szerda van, ezért új japán CD-k megjelenése, a JAM Project: Wings of the legend kislemez is ma jelent meg. A címadó dal nagyon durva. O_O Nagyon rég írt Kageyama-san ilyen nagy hatású dalt, totálisan katarzis-élmény ért. Viszont hátrány, hogy a B-side track ezzel szemben nem lett valami különleges. Mivel a Super Robot Wars single-öknél az a szokás, hogy az openinget Kageyama Hironobu írja, míg az ending dalt Okui Masami, ezért az mindig eltér a címadó daltól, és különlegessé válik. Ám most, a Babylon dal is Kageyama-sama szerzeménye, és nem is lett annyira jó, meg így egyhangúbb lett az egész kislemez. De a címadó dalért hatalmas tisztelet!

Mivel a japánok szinte a szánkba rágják a megjelenési dátumokat, ezért elég sokat tudok fejből. És a mai JAM Project megjelenéssel augusztus 21 mellett december 5 lett a másik olyan dátum, mely napon a legtöbb olyan zenei kiadvány jelent meg, mely érdekelt, tetszik. Szám szerint négy:

1996:

• Masami Okui: naked mind
• Chihiro Yonekura: Mirai no Futari ni

2001:

• Kouji Wada: All of my mind

2012:

• JAM Project: Wings of the legend

Wada Kouji albumára a Digimon dalok miatt figyeltem fel. Egészen jó lett, meg kell hagyni, vannak rajta nagyon jó dalok.

És még nincs vége a napnak! Még egy kfn-t tervezek megcsinálni. Az éneklést meg egy kicsit jegelem. Animekarácsonyon készülök a versenyre, de utána, ha jó visszajelzéseket kapok, akkor már csak újév után akarok foglalkozni vele.

A munka eredménye

Megjelenés: 2012. december 5.

1. Melted Snow
2. Koi no Yokan (窓の予感)
3. The Biggest Dreamer
4. Reckless Fire

Letöltés itt / Download here
320 kbps mp3 + BK scans

Na, ezért foglalkoztam manapság olyan sokat a hangfelvétellel. Igazából mindig is szerettem volna énekes lenni, de úgy voltam vele, hogy ha komolyan nem valósulhat meg, akkor így. Remélem, hogy tetszeni fog. Jelen pillanatban ez a legtöbb, amit ki tudok hozni magamból, igyekeztem mindent megtenni. De azt bizton állíthatom, hogy nagyon ritka az, hogy ennyire élveztem, hogy valamiért ennyire keményen megdolgozok. Az első két dal annyira nem okozott nehézséget, a harmadikat már többször újra kellett próbálni, de a negyedik... Az nagyon sokat kivett az erőmből, amikor a végére értem, konkrétan legyengültem fizikailag. A magas hangok szinte már csak rekedtesen jöttek ki. Be kellett hozzá feszülni, hogy meglegyen az a támasz, hogy kijöjjenek azok a hangok. Nem hiába mondta az egyik énektanárom, akit nagyon szerettem, hogy kell a fizikai erő, az énekhez, gondolom akkor könnyebb megtartani a támaszt, így könnyebben kijönnek a magas hangok. Igazából sokat gyakoroltam a dalokat, de nagyon nehéz egybe 100%-osan elénekelni, mert hiába tudom, valahol mindig előfordul egy apró tévesztés, 1-2 tizedmásodpercnyi késés, vagy "félremegy" a hang, esetleg tévesztek a szövegben. Gondolom, ezért szoktak lenni a stúdióban utómunkálatok, mert a megjelenést tartani kell, és ha nem megy pontosan, akkor azt utólag pontosítják.  Igyekeztem a lehető legpontosabban énekelni, de hibák itt-ott akadtak. És a Reckless Fire nagyon megizzasztott. Ha 50× nem kezdtem újra, akkor egyszer sem. Most is azt gondolom, hogy nincs logikus ritmusa, itt-ott már magam alakítgattam, hogy azért még illeszkedjen. Ha 100%-ig meg akartam volna tanulni, akkor beleőszültem volna. Konkrétan úgy éreztem magam, mint egy Mario játékban, amikor egy baromira nehéz pályán vagyok, és már sokadszorra meghalok, de az istenért is újra kezdtem, mert annyira motivált voltam. De amikor már a torkom kezdte jelezni, hogy sok neki, akkor kedztem félni, többször lepihentem, annyi meleg teát ittam, mint évekkel ezelőtt utoljára, és konkrétan a fejemet fogtam, már kezdtem fájni a fejem, de éreztem, hogy meg akarom csinálni, és ez az érzés volt erősebb. És éjjel 1-kor tudtam befejezni. Nagyon kifárasztott fizikailag.

Kíváncsian várom az őszinte véleményeket, ha tetszik, akkor lehet, hogy folytatni fogom. És a mai nap történéseiről még írni fogok, mert már eddig is eseménydús volt, és most megyek az Aréna Plázába, hátha tényleg játszható a New Super Mario Bros. U

Pilotwings Resort játékteszt

Annyi erőm még volt, hogy megírjam a tesztet, olvassátok:

Pilotwings Resort játékteszt

A fáradtságom ellenére igyekeztem a lehető legtöbbet kihozni magamból fogalmazás terén, át is néztem egyszer, mielőtt kitettem. Holnap, kiteszem a 3DS Hungary-re is. Megnéztem, hogy a többiek hogy értékelték, úgy tűnik, egyedül vagyok ezzel a magas pontszámmal. ^^' Még szerencse, hogy a blogom az saját, így lehetek szubjektívebb is.

önénekhangképzés

Hogy én mennyire örülök annak, hogy nincsenek közvetlen szomszédaim. Ezalatt értsd azt, hogy nem csak egy fal választ el, hanem egy kis tér. Így teljesen önfeledten tudok gyakorolni, szerintem már rég megőrültek volna. :D Most két férfidalt próbálok, hogy melyik áll nekem jobban:

• Digimon Tamers: The Biggest Dreamer (Wada Kouji)
• s-CRY-ed: Reckless Fire (Ide Yasuaki)

A Biggest Dreamer hangterjedelemben megy, viszont a gyors refrén komolyabb légzéstechnikát kíván, hogy a refrénben levő magasabb hangok lehetőleg egyszerre, akadály nélkül kijöjjenek. Ez azt gondolom, hogy élesben nem lesz annyira nehéz. Nem is önmagában a próba miatt mondom, hogy megőrültek volna a szomszédok, hanem mert úgy gyakorlok, hogy lassan éneklek, én magamban úgy hívom, hogy "megírom" az adott dal Ballade Version-ját. Jó, ez a megírom egy kicsit beképzeltnek hangzik, de érdekes, amikor régebben énekeltem magamban a Slayers->N.EX: naked mind (Okui Masami) dalát lassan, nekem nagyon tetszett, és el tudom képzelni, hogy egy szál gitárral valaki ír rá zenét, és lassan jó érzés énekelni a naked mind-ot. Gyakorlatilag ekkor jöttem arra rá, hogy a lassú gyakorlás jó módszer arra, hogy a ritmikával kevésbé foglalkozva ráérezz arra, hol kell kiénekelni az adott hangot. Utána már sokkal könnyebb elsajátítani a ritmust, és gyorsan énekelni, ahogy kell.

Viszont a Reckless Fire esetében már nem ennyire egyszerű a helyzet. Az nemcsak hogy magasabb (konkrétan érzem, hogy nagyon a határon vagyok), hanem sokkal nehezebb a ritmusa. Nemrég csináltam meg belőle a kfn-t, és végig 50%-os lassítással időzítettem, mert abból, amennyit tudtam, nem hallottam ki belőle "logikus" ritmust. Most már többszörös végighallgatás után nagyjából érzem, de azok a magas hangok nagyon durván jöttek ki. Nem is az a baj, hogy nehéz, hanem szerintem nem véletlen az, hogy ott nagyon gyorsan énekel, mert ez lassítva igazából rettenetes, nem csak hallgatni, de még énekelni is. Nekem most perpillanat az a gondolatom, hogy az majd akkor fog jól hangzani, ha majd kitanulom a ritmust, és gyakorlatilag "eldarálom" a magas részt. Ez már komolyabb énekhangtechnika.