2013. szeptember 4., szerda

Top 20 Suara #12

Blue Bird
(ブルーバード)

Suara utolsó önálló kiadványa a Karin album 2011-ből. Ezután jóval ritkábban jelent meg új dallal, pedig van köztük egy, ami legalább annyira jó, mint a régebbi nagy slágerei. A Blue Bird 2012-es dal, hangulatával szinte érezteti, hogy ő ugyanaz, mint aki korábban volt. Nagyon kellemes dal, a legeleje valami csodálatos lett. Az énekhang is csak a megszokott magas minőség, és hatalmas reményt sugároz, hogy az a bizonyos kék madár egyszer majd visszatér. Hihetetlen jó érzés tölt el a dal hallgatása közben. Amúgy érdekes, hogy a cím angolul van, viszont a refrénben japánul énekli (Aoi Tori). Méltatlanul ismeretlen dal, a minősége megköveteli, hogy széles körben elismert legyen.

http://www.youtube.com/watch?v=L5Wa49LSz0g

2013. szeptember 3., kedd

Top 20 Suara #13

Towa ni
(永久に)

Az Utawarerumono PC játék ending dala. Annak ellenére, hogy eddig igen nagy hatású balladákat énekelt PC játék endingeként, ez igencsak vidám ahhoz képest. Nagyon szép metaforákkal él a verse, és kellemesen lassú, viszont a refrénre tüzessé válik a zene. És mivel nagyzenekari hangzású, ezért az a gondolatom támad, mindig, amikor ezt a dalt hallgatom, mintha egy vonószenekar szenvedélyesen játszana. És aztán a végébe a furulya is bekapcsolódik ebbe a zenébe. Nagyszerű a hangszerelés.

http://www.youtube.com/watch?v=OJaI8UVRBwk

Tiszta romantika

Nem kell megijedni, nem fogok a Junjou Romanticáról írni, bár azt elárulom, hogy lesz Shounen ai a terítéken.

Mielőtt a tárgyra térnék, engedjétek meg, hogy figyelmetelókbe ajánljam a legújabb játéktesztemet: Yoshi Touch & Go

Hihetetlen, hogy nemrég végeztem egy olyan animével, amelyik a hikikomori "életmódba" engedett egy kis betekintést (Arata Kangatari), itt egy másik, a Rozen Maiden, mely sokkal komolyabban foglalkozik ezzel az egyébként nagyon súlyos jelenséggel. Egyébként amióta ismerem és szeretem az ALI PROJECT-et, azóta látni akartam ezt az animét, de csak most, az új évad megjelenésének hatására szántam rá magam, hogy megnézzem. Nagyon érdekes anime, már az első 5 rész, amit eddig láttam, azok is szolgáltattak némi mondanivalóval. A főszereplő srác, Sakurada Jun (ilyen 12 év körülinek tippelem) beilleszkedési problémái miatt nem jár iskolába. Egyetlen mániája van: Internetről különös, elátkozott játékbabákat rendel. Van olyan, amelyiket megtart, de jórészüket visszapostáztatja a családjával. Egyik nap egy nagy doboz érkezik a fiú nevére, benne egy átlagnál jóval nagyobb játékbaba. Jun-kun megrémül, amikor látja, hogy életre kel a baba, és be is mutatkozik: Shinku, és arra kéri, hogy legyen a szolgája. Ám a srác csak akkor mond igent, amikor az élete veszélybe kerül, és a baba megmenti őt. Egy rózsagyűrű által medium-ja lesz. Aztán hamar kiderül, hogy miért is tud élni, és hogy mi volt a készítőjének szándéka vele. A fiú személyisége azért megér egy misét: Nem tudják elfogadni az iskolában, ezért bezárkózik a szobájába, és esze ágába sincs még onnan sem kijönni, nemhogy iskolába járni. Egyelőre a nővérét láttam, mint családtag, de mint a kutyával, úgy beszél vele, de rosszabb az, hogy lány nemhogy tűri, de fel is lelkesedik attól, ha az öccse egy fokkal kedvesebb hangnemben szól hozzá. Ez önmagában borzasztó, de a testvére jelleme általánosabb, ugyanis beleesett abba a hibába, amibe sokan szoktak, hogy ha nem fogadják el őt az embertársai. Ekkor kialakul benne egy felsőbbrendűségi érzés, hogy csak az én elméletem a jó, az összes többi ember mind pokolra való. Ez lehet sértettségből vagy egyéb más érzésből. Ez a srác is ilyen, hiszen nemcsak a testvérével beszél alpári hangnemben, hanem általában az emberekkel. Viszont a 3. rész nagyon jól rávilágít arra, hogy belőle a sértettség váltotta ki ezt az érzést, ugyanis kimerészkedik a lakásból. Csendben, suttyomban járja az utcákat (egyébként boltba megy), és látszik rajta, hogy nagyon fél, nehogy bárki is megjegyzést tegyen rá. Tettek is, amikor nem figyelt az úttesten való áthaladáskor, az egyik autó sofőrje rárivall, hogy nem képes figyelni. Bár maradt volna otthon... Gondolja magában. A kialakuló gazda-szolga kapcsolat pedig nem véletlen, hiszen Jun így jön rá arra, mennyire fontosak az emberi kapcsolatok, és más által nagyszerűen lehet látni bizonyos emberi hibákat. Például a 2. részben Tomoe-chan játékbabája mutatja be az önzőséget. Nem jut eszembe a neve, de ő az, aki ha nem is követeli meg, de mindig kéri, hogy Tomoe-chan álljon rendelkezésére, és kéréseit teljesítse. És amikor Shinku-val harcol, akkor döbben rá, hogy mit csinált valójában. Szolgája eszméletlenül fekszik, ez az önzőségének a következménye. Csak saját magával volt elfoglalva, és nem vette észre, hogy a lány minden energiáját elszívta. Ennyi komolyság mellett talán érdekesnek hathat, hogy van humor is az animében, márpedig az a helyzet, hogy az 5. rész úgy bohózat, ahogy az elő van írva. Nem lehet nem könnyes szemmel végignézni, ennyi gyerekes állatságot kitalálni... XD

A blogpost címe, a WHITE ALBUM animére utalt, ez a sorozat ugyanis önmagában kimeríti a brazil sorozatok romantikus csöpögését. Bár talán annyira nem is csoda, hiszen az anime visual novel-ként látott napvilágot még 1998-ban, ehhez képest csak 2009 januárjában láthattuk először anime formájában. A történet főszereplői Fujii Touya és Morikawa Yuki, akik középiskolában ismerkedtek meg, egymásba szerettek, és jártak is, ám a lány emellett olyan álmokat kerget, mely idővel szétválasztja őket: Énekesnő akar lenni. Mindezért tesz is, tehetségének köszönhetően felfigyelnek rá, és híres énekesnő, Ogata Rina háttérvokalistája lesz koncerteken. Időnként találkoznak, ám aki egy kicsit is benne van a könnyűzenében, az tudhatja, hogy nem sok szabadideje van még vokalistaként sem. A fiú, Touya meg ehhez képest tökéletesen az ellentéte barátnőjének, ugyanis őneki fogalma sincs, hogy mit akar csinálni. Édesanyja meghalt, apja elvárja, hogy önálló élete legyen, ezért albérletben él. Ráadásul nincs romantikus anime harmadik, negyedik sőt - ebben az esetben - sokadik fél nélkül, ugyanis Touyába két lánybarátja is beleszeret, és a fiú olyan, hogy mindenkin kész segíteni, így a lányok nagy reményt éreznek nála, ami tovább bonyolítja a helyzetet. És akkor nem is beszéltünk még Yuki menedzseréről, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy távol tartsa igaz szerelmét. És csak hogy teljes legyen a kör, maga az énekesnő is szemet vet Touyára. Nyilván nem véletlen kérte el a telefonszámát. Hát eddig nagyjából ennyi. Az első 13 részben állítólag kibogozódik ez az igen kusza szerelmi szál. A zene nagyon tetszik. Az opening (Mizuki Nana: Shinai) a legnagyobb kedvencem az énekesnőtől, igazi szenvedélyes szerelmes dal. Viszont az opening video nagy csalódás volt számomra. És abból a szempontból elgondolkodtató, hogy Mizuki Nana ekkor már nagy név volt a japán zenei iparban, és én azt gondoltam, hogy egy ilyen nagy névhez minimum igényes videót csinálnak, ám ehhez képest csak szimbólumokat, motívumokat láthatunk, amik adott esetben bírhatnak jelentéssel, de egy ilyen dalhoz nem feltétlen jó választás. Ehhez képest az ending video sokkal jobb lett. A dal (Suara: Maiochiru Yuki no You ni) egy lassú ballada, nem épp a kedvencem Suarától, de a hozzá készült mozgóképsorozat nagyon átadja a dal hangulatát. Rajzolt képek, szereplők gyerekkorukban, miközben játszanak, álmodoznak. Én ezzel maximálisan elégedett vagyok. Az anime meg mindazonáltal a srácba vagy 20 csaj szeret bele, nagyon lassú. Ráadásul a grafika nem is egyenletes minőségű. És ha ezt én észreveszem, az már tényleg problémás... Úgyhogy ezt az animét csak azok fogják szeretni, akik fogékonyak a túlzott romantikára. Ez még nekem is sok, de a lassú történetmenet sokkal jobban zavar. De végignézem csak azért, mert Suarának is köze van hozzá. És hát úgy voltam vele, hogy most ősszel jön a második évad, de így meglátjuk, hogy mi lesz az első 26 részben (két részre van osztva, az első 13 2009 telén ment, a második tizenhármat pedig ugyanezen év őszén folytatták).

Na, a harmadik anime, viszont nagyon érdekes. Ezzel most végeztem, Tukeinon ajánlotta nekem, és igaza volt abban, hogy az Antique Bakery messze a legnézhetőbb a Shounen ai kategóriában. Bár a férfiszerelem inkább csak mellékszál, mivel a főszereplő srác nem szeret bele senkibe, és a történet körülötte forog. Keiichiro Tachibana jómódú szülők nevelték fel... legalábbis félig, ugyanis gyerekkorában egy férfi elrabolta őt, és arra kötelezte, hogy minden nap egy-egy szelet tortát vagy süteményt meg kell enni. Így nem csoda, hogy utálja az édességeket, de akkor miért nyit cukrászdát? Sokan kiakadtak ezen, de akik jártasabbak a pszichológiában, azok joggal gyanakodhatnak Stockholm-szindrómára (azaz, amikor a fogvatartott megszereti a fogvatartóját), ám a kép ennél sokkal árnyaltabb. Minden ki fog derülni az anime végére. Ahogy írtam, a homoszexualitás csak mellékszál, ám így is szükségeltetik némi tolerancia a végignézésére, mert egyes jelenetek akármennyire is még a "belefér" kategóriába tartozik, zavarhatnak embereket, ugyanis az egyik cukrász Yusuke Ohno kicsapongó meleg-életet él, de szerencsére ebbe csak ritkán nyerünk betekintést. Annak ellenére, hogy a grafika nem tetszik (nekem fakók a színek), és nagyon lassú volt a történet, de nézhető volt számomra. Összesen két Shounen ai animét láttam: Gravitation, Loveless, ezek bőven bizonyították, hogy ez nem az én műfajom. De ez az anime némileg enyhített a negatív megítélésemen, bár ettől nem leszek shounen ai rajongó, de ha akad egy-két hasonlóan jó, akkor azt lehet, hogy megnézem.

2013. szeptember 2., hétfő

Top 20 Suara #14

Mahiru no Tsuki
(真昼の月)

A Taiyou to Tsuki album 3. dala egy rendkívül kellemes, vidám nóta. Az ilyen szolidan kifejezett érzelmek jellemzik általánossában Suara dalait, de alapból nem is nagyon illenének rá a majd felrobban, úgy kitör jellegű dalok, és nagyon sokszor pont az esik jól, hogy ilyen jellegű vidám érzéseket hallgassak, mint amik például ebben a dalnak vannak. A madárcsicsergés meg csak emeli a hangulatot.

http://www.youtube.com/watch?v=7F5tF7lQ-Vk

Régi és új

Tegnap a bolhapiacon megtaláltam a régi Start! és Unterwegs német nyelvkönyveket, és mivel le tudtam alkudni elfogadható árra, ezért elvittem őket. Két okból vettem meg: Egyrészt mert a gyűjteménybe szerettem volna, másrészt meg szerettem volna összehasonlítani, hogy mennyire strukturálták át az újat a régihez képest. Szerencsére nem sok feladat van bennük kitöltve.

Már végignézve is sok emléket ébresztett bennem, ugyanis bár sok régi rajz és szöveg maradt meg az új könyvben, de sok volt, amit kivettek, vagy átrajzoltak. A régi könyv inkább már csak emlék, ugyanis határozottan az előnyére változtatták meg a sorozatot. Bővebbek lettek az egyes leckék, több gondolkodtató feladat van, és több olyan van, hogy adott a történet, és folytassuk azt. Míg a régiben meg volt adva a teljes történet, az újban rád van bízva, hogy fejezed be. Az új szövegek, meg tényleg korszerűbbek. A nyelvtan rendszerét is teljesen átalakították. Az első 6 lecke teljesen ugyanaz, az 7. leckétől vannak változások. Vannak nyelvtani elemek, melyek előrébb kerültek, vannak, néhány hátrább. Például jó ötletnek tartom, hogy a befejezett jelent (vagyis a Perfektet) már a 13. leckében vesszük, mert akkor nem kell leragadni a jelenben, korábban lehet eseményekről múltban is beszélni. A régi könyvben a 18. leckében (mindig részt akarok írni. Látszik, hogy újabban sokat animézek -_-) volt. A felszólító mód is előrébb került, a 9. leckében, ugyanis itt beszéljük ki az egyszerűbb ételek elkészítési módját, míg a régiben a 13. leckében volt, ahol a lázadó tinédzsert akarja a család rendre utasítani. Attól még, hogy jobb az új, lehetséges, hogy a régiek feladatait is kitöltöm.

Viszont, ami benne volt a régiben, és az újban teljesen másképp pótolták, azok a nagyobb ismétlő feladatsorok. A régi könyvnek munkafüzetében 5-6 leckénként voltak ilyen nagyobb összefoglaló feladatok, míg az újból ezt kivették, viszont kiadtak egy gyakorlófeladatok és tesztek könyvet, ebbe jóval több feladat van, így komplexebben fel lehet mérni a tudásunkat. Feleletválasztós feladatok, szövegben főnevek, melléknevek, igék ragozásának megfelelő módja. Persze lehet mondani, hogy több könyv, így több pénz jön be a kiadónak, de megéri megvenni, mert a több feladatnak köszönhetően jobban fel lehet mérni a tudásszintünket.

És ha szombaton volt magyar rock zene, legyen folytatása. Ma egy igen nagy ritkaság érkezett meg postán: LGT: Mindenki albuma kazettán. Eredeti 1978-as kiadású, de az LGT kazetták egyébként is nagyon ritkák, mert amikor újra kiadták az albumokat, akkor csak CD-n volt kapható, kazettákon meg csak annak idején adták ki az albumokat. És még ma is nagyon jól szól... Nem semmi minőség, nem gondoltam volna, hogy kazetták ilyen jó minőségűek lehetnek. Bescanneltem a borítót, hogy ez is elérhető legyen interneten:

2013. szeptember 1., vasárnap

Top 20 Suara #15

Musouka
(夢想歌)

Az Utawarerumono anime openingje, az énekesnő legismertebb dala. Az anime mellett a dal kedvessége és gyermeki bája is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az énekesnő legközkedveltebb dala legyen. Igazi, élettel teli alkotás, és ez az egyetlen egy, melyből videoklip is készült:

Grafikai érdekességek a Mario Party 5-ben

8 éve megvan már a Mario Party 5, de csak most tűnt fel egy ilyen grafikai... dolog (nem hívnám bakinak), és tippem szerint sokan ezért húzták le annak idején a látványosságot. Amikor a táblán képernyőváltás történik, akkor sötétedés mellett elpixelesedik a kép, és pixelesedésből "tér vissza", ha az a következő játékos van soron. És ugyanez van a Wii-s 8. részben. Azzal most játszottam, mert Blooper még hiányzott, mint játszható karakter, ezért megszereztem. Semmiség volt. Ugyanúgy van Story Mode, végig kell menni mindegyik táblán, a végén Bowserrel küzdünk meg. Hát nem fordítottak nagy gondot arra, hogy kihívás legyen, szinte fájdalmasan könnyű volt.

Most ilyen Mario Party-s korszakom van, hirtelen hogy megszerettem a játéksorozatot. Az első rész játéka során jutott eszembe, hogy a nagy előd is érdemel akkora hírnevet, hogy tesztet írjak róla:

Mario Party

Mindenféleképpen ajánlott az első résszel is tenni egy próbát, és megszerezni azoknak, akiknek van Nintendo 64-e, nagyon jóra sikeredett. Aztán most nézegetve a 8. részt, látom, hogy még sok minden nincs megvásárolva, úgyhogy azzal is kell játszani, ahogy a DS-es változatban is. Nagyon remélem, hogy a hamarosan megjelenő 3DS (vagy 2DS-es...) rész eléri a Nintendo 64-es verziók színvonalát, de legalább a DS-ét. Az áll hozzá a legközelebb.

2013. augusztus 31., szombat

Top 20 Suara #16

Friends
(フレンズ)

Megmondom őszintén, nem is értem, hogy lehet egy ilyen dalnak "Barátok" címet adni, amikor annyira szenvedélyes, mintha szerelemről énekelne. Legalább is én a szerelem érzését élem meg így, amilyen ez a dal. Szeretem, nagyon sokat hallgattam, és a mai napig tűzbe hoz. A Kizuna album egyébként is nagyon komoly lett érzelmileg, ilyen vidám, ütemes dal kifejezetten jót tett neki, feldobta a hangulatot. Nagyon ajánlott hallgatni.

http://www.youtube.com/watch?v=8lGFxZle8VU

40 éves a Skorpió

Újjáéledt a Skorpió! Egyre többet hallani róluk, nemrég láttam a TV-ben, Frenreisz Károly adott interjút. Tudtam az augusztus 19-ei koncertről, de hogy ezt az évfordulót két albummal is megspékeljék, az igencsak meglepett. Onnan tudtam róla, hogy böngésztem az aktuális heti MAHASZ eladási listát, és felkerült rá mind a két album. A lényeg az, hogy az új felállásnak két albumát adták ki CD-n, ami eddig csak lemezen volt elérhető. Megmondom őszintén nem értem, hogy a Hungaroton annak idején miért csak az első két albumukat adták ki CD-n, amikor sok előadónak megjelent utólag az összes albuma digitálisan. Egyébként nemcsak az lepett meg, hogy két régi albumot adtak ki újra, hanem az is, hogy milyen jól szerepeltek: Az Új! Skorpió album a 21. helyen debütált, míg a Zene tíz húrra és egy dobosra album pedig a 9. helyen. Szétnéztem neten, először ilyen nagyon ritka kiadványra gondoltam, ugyanis még soha nem hallottam a Grund Records kiadóról. Aztán, ahogy utánajártam, láttam, hogy elég sok helyen kapható online, így ma délelőtt elmentem a városba megnézni, hogy üzletekbe mennyire lehet kapni. Lehet mind a kettőt. Csak az egyik CD-re volt pénzem, és az az igazság, hogy egyáltalán nem volt nehéz a választás, mivel a Zene tíz húrra és egy dobosra album sokkal jobban tetszik, mint az egy évvel előtte megjelent lemezük. Több életet hallok ebben az albumban, másrészt meg nekem sokkal jobban bejön a hangulat is. Nagyon örülök ennek a kiadásnak, végre megvan jó minőségben. Eddig csak úgy volt elérhető, hogy valaki lemezről felvette, és feltette mp3-ba. Annak is jó volt a minősége, de összehasonlíthatatlan a CD-ével, arról nem is beszélve, hogy végre megvan nekem 320 kbps mp3-ban, és flac-ban. És a borítót is bescanneltem magamnak. Az albumon a 8 dal mellett, még kettő van, az 1979-ben megjelent kislemez (Új Generáció / Előre nézz!) anyaga. Még soha nem hallottam őket, de nagyon bejönnek, így maximálisan elégedett vagyok az albummal. Nemcsak hogy végre megvan CD-n ez az album, hanem még a két számomra új dal is nagyon tetszik, sok régi érzést visszahozott. Ennél már csak az lenne a jobb, ha az Azt beszéli már az egész város album is végre kijönne korszerű hangzásban. Az még nagy kedvenc.

2013. augusztus 30., péntek

Top 20 Suara #17

Kimi Dake no Tabiji
(君だけの旅路)

Nálam eléggé egy szinten van a 18. és a 17. helyezett dalok, ez is videojáték opening, méghozzá az Utawarerumono anime videojáték adaptációja, valamint a Yumeji album nyitótétele. Azért ez került előrébb, mert dallamosabb, nagyon fülbemászó. Én is többször úgy énekeltem csak így spontán az utcán, hogy észre sem vettem. De a legszebb az, amikor társaságban voltam, és akkor annyira a fejemben voltak a dallamok, hogy nem bírtam nem énekelni, és idegesítettem a körülöttem levőket, hogy mindig ugyanazt hallják. ^^' Ilyen vidám dalt nem énekelni? Engem csak még vidámabbá tesz.

http://www.youtube.com/watch?v=BzifhjlgeOo