A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ONE PIECE. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ONE PIECE. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. május 17., kedd

Eredeti ONE PIECE MEMORIAL BEST CD valamint MondoCon utózönge

Az elmúlt hetekben a postás amolyan messiás szerepét töltötte be nálam, miután eBayen találtam baromi olcsón Limited Edition ONE PIECE MEMORIAL BEST albumot. És ma megkaptam. ^^ Ki nem tudom mondani, mennyire örülök neki. Licitre találtam 13 dollár volt, és senki nem licitálta túl, ezért postaköltséggel együtt 18 dollár volt. Plusz szerencse volt még, hogy pont akkor erősödött meg a forint, amikor fizettem, így 3.400 forintba került postaköltséggel együtt. El is mosolyogtam magamban, hogy még akkor is olcsóbban vettem meg ezt a CD-t, ha 1 yen = 1 forint lenne, ugyanis 3.990 yen az ára. De így kb. 10.000 forint lett volna. Nagyon olcsón sikerült hozzájutnom. Azt korábban is megfigyeltem, hogy Hong Kongban valamiért nagyon olcsón adják a japán cuccokat, de soha nem értettem miért. Amikor itt volt zsida, és mondtam ezt neki, azt mondta, hogy nagyon vigyázzak, mert Hong Kongban nagyon sok a hamisítvány. A képből látszott, amit kitett az eladó, hogy eredeti, bár azért motoszkált bennem a kisördög, hogy nem biztos, hogy az eladni kívánt példányból rakott ki képet. De szerencsére eredeti. :) És nagyon örülök neki, ez a legjobb One Piece kiadvány openingekből és endingekből. Mivel a booklet scannek eléggé nehezen érhetők el, ezért megígérem, hogy bescannelem, és majd kiteszem, de most nincs hozzá kedvem. ^^' De holnap megcsinálom.

Mint mindig, most is elfelejtettem dolgokat a MondoCon kapcsán.

  1. Nem tudom, kinek mennyire tűnt fel, de engem meglepett, hogy nagyon ellenőrzik a jegyeket. Nekem meg is fogták, hogy eredeti-e. Ennyire másolták volna? O_O Bagszi mondta is talán, de elmondások szerint eredetileg kb. 2000 jegyet adtak el, de 4000-en voltak a 2010-es Őszi MondoConon, ezek után nyilván nincs valami rendben. De azért elképzeltem, hogy akkor leállítják az egész MondoCont, jegyellenőrzés, akié hamis, azt kitessékelik. De engem vasárnap majdnem nem akartak beengedni, miután bagszival visszajöttünk a Burger Kingezés után, mert miért ilyen a jegy. Mondom azért, mert nem vettem le szombat éjszakára. De tegnap mondta nekem, hogy elvileg sokaknak kellett vasárnap vasárnapi jegyet venni, holott volt két napos, de ki tudja, hogy találta, vagy megkapta valaki mástól, stb. Ez nagyon durva, ha ez így tényleg igaz. Arra emlékszem, hogy a 2009-es tavaszi SakuraCon volt az, ahol még a Pecsában volt hatalmas panasz a biztonságiakra, hogy nem lehet kaját, piát vinni, meg hogy milyen durván bántak a látogatókkal. Én meg pont azon a conon nem voltam. Hogy miért, azt ne firtassuk. Rossz dolog, szégyellem (nem törvénybe ütköző, még mielőtt valaki arra gondolna), de most már tudom, hogy annak így kellett történnie.
  2. A másik, volt egy srác, akit bagszi mutatott a YouTube-on, hogy anime openingeket és endingeket énekel magyar szöveggel. Mutatta, és tényleg nagyon jó. Jó hangja van, és hallatszik, hogy szívből csinálja. Ő volt a vendég a MondoConon, a karaoke teremben tarott interjút. Magán az interjún nem voltam, ezért nem tudom megítélni a jellemét, de a végére visszajöttem, és pont egy videó volt, ahol énekelt. Egyből feltűnt, hogy ez túl jó. Azt hallottam, hogy elkezdett valami studióban dolgozni, de hallatszott, hogy az egész fel volt javítva, az énekhangja is. YouTube-on nem volt ennyire jó. És ez azért nagy csalódás volt nekem. Miért kell kikozmetikáznia a tudását, miért nem tudta saját magát megmutatni? Amit tud, abban nincs semmi szégyen. Tisztába vagyok azzal, hogy ha valaki lemezt készít, annak szinte mindig feljavítják a hangját, de elméletem szerint ezt legtöbbször azért teszik, mert a lemeznek határidőre el kell készülnie, és ha nem megy, akkor feljavítják, majd élő koncertre menni fog. Úgyhogy nem volt tetszetős. Itt még nincs nagy tétje, igazán megmutathatta volna a valódi hangját. Vagy: Karafunt beindítani, One Piece: Hikari he *hasára üt*, és tessék élőben énekelni!
  3. És végül: Az általam készített MondoCon képek (elsősorban karaokéról), a galériában megtekinthetők. Ahhoz képest, hogy a karaoke milyen népszerű, nagyon kevés kép készül. Mindig csak a Cosplay, és cosplay. Itt az ideje képekkel is népszerűsíteni a karaokét! Remélem, tetszeni fognak a képek. ^^

2011. április 8., péntek

Nintendo 3DS kilátásban?

Ma végre sikerült nyári gyakorlati helyet találni, ami hát ugye fontos, máskülönben nem folytathatom az iskolát. De aminek még jobban örülök, hogy júniusban lesz, így bőven lesz időm diákmunkát vállalni, így akár egy Nintendo 3DS-re is összedolgozhatom a pénzt. :) Ami azért nem 2 forint. Ma voltam a Tescóban vásárolni, és épp azon gondolkodtam el, hogy akár a Tescóba visszamennék dolgozni. A 3DS szentesíti a Tescót, na meg azért úgy érzem, hogy most már jól tudok kezelni bizonyos emberi butaságot. Talán írtam arról tavaly, hogy eléggé nehezen éltem meg lelkileg, hogy én hiába viszonyulok mindenkihez kedvesen, némely embertől nagyon nem ezt kapom vissza. De már akkor is elmélkedtem azon, de igazából csak nemrég tudatosodott bennem, hogy azért, mert ő tönkretette a saját életét, és frusztrált, attól még nekem nem kéne hagyni, hogy az enyémet is tönkretegye. Nem is fogom! És most, hogy nem akármi lebeg a szemem előtt, azért már nem is annyira vészes a pénztárosi munka. A Budapest Bank meg (az egyik fiókban töltöm le a gyakorlatot) nem hinném, hogy utána foglalkoztatna diákmunkásként a gyakorlati idő után. De azért jó érzés lesz majd szeptemberben kezembe fogni a saját 3DS-emet. :)

Na meg egy pár japán CD-t. Talán feltűnt, hogy újabban megint kitört rajtam az ALI PROJECT-láz, és már nagyon szeretnék tőlük egy pár eredeti kiadványt:

Albumok:

  • Soubikakei (CD + DVD)
  • Psychedelic Insanity
  • Han Shinnihon Shugi

Kislemezek:

  • Kinjirareta Asobi
  • Boukoku Kakusei Catharsis
  • Kotodama
  • Jigoku no Mon

Na persze, sajnos nem lehet egyszerre megvenni őket, hiszen darabját aranyárban mérik, de már egynek is nagyon örülnék. És egy pár CD, amiket még szeretnék:

  • Okui Masami: Self Satisfaction II
  • Yuuto Suzuki: Garden of Eden
  • Tomoe Ohmi: Girlfriend
  • Masaaki Endoh: Kankyou Choujin Ecogainder
  • Hironobu Kageyama: EVER LAST
  • ONE PIECE MEMORIAL BEST

Persze, csak szépen sorjában, bár ezek jelen pillanatban prioritást élveznek.

2011. február 3., csütörtök

Karaoke (vagyis ének) versenyre tervezett dalok

Én is új kihívások elé nézek a mostani karaoke versenyen azáltal, hogy mindenki által óhajtva férfi előadótól fogok énekelni. Azért kezdem komolyan érezni, hogy ide más hangszín kell, de visszaemlékeztem egy pár régi tanácsra énektanároktól, és azokat most alkalmazva, azért mindjárt jobban megy. Van is egy pár jelöltem, hogy kiket énekelnék:

Yuuto Suzuki: Garden of Eden

http://www.youtube.com/watch?v=cmNEJxKiEWE

A srác ilyen just for fun alapon csinálhatja a karrierjét, mert bár a Slayers REVOLUTION-ban debütált, mint seiyuu, kisebb szerepeket szinkronizált, de ha nem lenne Okui Masami: Self Satisfaction II CD-je, akkor most sem ismerném ezt a dalt. Ugyanis Okui Masami, mint szövegírója a dalnak jogosult, hogy felénekelje ezt a dalt. Kíváncsiságból meghallgattam az eredeti verziót. Iszonyatosan tetszik. Nagyon szeretném, ha nekem is ilyen hangom lenne. Vajon tudnék így énekelni? De már csak azért is kétséges, mert dalszöveget sehol nem lelni fel, ezért azt sem tudom, hogy lesz meg a kfn. Na jó, most, hogy meglesz Okui Masaminak, így a rajongók közzé fogják tenni a szöveget, de akkor meg képpel leszek bajban, mert ez egyik animének sem a zenéje, és az énekesről rendes képet meg nem találni, a kislemezt meg sehol nem láttam, hogy be lenne scannelve, és közzétéve. Úgyhogy kíváncsi leszek. Szeretném elénekelni a számot, mert nagyon tetszik, és szerintem jól állna nekem. Ha meg minden kötél szakad, akkor is van még a tarsolyban.

One Piece: BRAND NEW WORLD

http://www.youtube.com/watch?v=EX5hW6yqzVA

Ezt próbáltam, számomra kicsit ilyen hadarósnak tűnt, de azt is hozzá kell tennem, hogy nagyon nem voltam formában, amikor próbáltam elénekelni. Pedig ez is nagyon jó szám, ezzel jó bulit lehetne csinálni.

One Piece: Hikari he

http://www.youtube.com/watch?v=fW7dW6OjUhU

Ezt nagyon szeretem, ezt magasan kell énekelni, és ilyen fájdalom-kiéneklős dal. Ezzel is szemezek, nagyon jó választás lenne ez is.

Ez lenne a gyors számok közül a jelöltek, lassú számok közül sajnos csak egy darabra szorítkozott a választás, a Mirai Koukai, amiről már beszéltem korábban.

One Piece: Mirai Koukai

http://www.youtube.com/watch?v=OZOdyxnwKUU

Merész választás, de bevállalom. Amit igazán szeretnék lassút énekelni, annak nincs hivatalos instrumentalja. Úgyhogy ez marad.

2010. december 31., péntek

2010

Hát eltelt ez az év is. Én remélem, mindenkinek jól telt, nekem életem legtanulságosabb éve volt. Sokat használt az, hogy elköltöztem Pestre, sokat láttam, sokat tapasztaltam, ezek alakítottak a jellemen. Egyrészt a nyári diákmunka, másrészt Csernus Imre könyve, harmadrészt meg az, hogy valamilyen téren a magam ura voltam. Sokat tanultam, de úgy érzem, hogy korántsem értem célba. Sok kérdésre kaptam választ, a 2011-es év lényegében annak jegyében fog telni, hogy a változásokat következetes tettek kövessék. A legfontosabbnak azt tartom, hogy ha nehézségek érnek, ne törjön le, ne adjam fel, ugyanis semmi negatív élmény nem hiábavaló, ha tanultunk belőle, és utána igyekszünk nem elkövetni azt a hibát. Én minden évszakna meglátom a maga szépségét. Bár a tél szimbolizálhatná a hideget, bánatot, és hogy elfed mindent a hó, a csupasz fák szintén fagyos érzelmeket kelthetnek bennünk, de nagyon tetszett Csernus Imérnek az a gondolata, hogy a fákon nincs levél, de a meztelen csontvázak készülnek a tavaszra, ott duzzad bennük az erő. Ettől legyen rossz kedvem? Milyen igaza van. A tél is nyújthat szép látványt. Csak pozitív gondolkodásmóddal lehet túlélni az élet nehézségeit.

Végezetül egy listát szeretnék közzétenni a Last.fm-es profilom alapján, hogy mely zenéket  hallgattam a legtöbbet az elmúlt évben.

Először lássuk az előadók Top 10-ét:

  1. Masami Okui
  2. Megumi Hayashibara
  3. Suara
  4. ALI PROJECT
  5. Tomoe Ohmi
  6. Irigy Hónaljmirigy
  7. angela
  8. Zorán
  9. r.o.r/s
  10. Minori Chihara

Azért a japánok mellé 2 magyar is befért. :D

Most lássuk az albumok és kislemezek Top 10-ét. Bár a Last.fm egybeszámolja, én külön szedem őket, mert azért mégsem egy súlycsoport.

Top 10 albumok

  1. Suara: Yumeji
  2. ALI PROJECT: Psychedelic Insanity
  3. ONE PIECE MEMORIAL BEST
  4. Masami Okui: i-magination
  5. Tomoe Ohmi: HAPPY DAYS
  6. Megumi Hayashibara: CHOICE
  7. Masami Okui: Self Satisfaction
  8. Suara: Kizuna
  9. Masami Okui: Dragonfly
  10. Masami Okui: God Speed

Top 10 kislemezek

  1. Suara: Akai Ito
  2. Masami Okui: SECOND IMPACT
  3. Suara: Musouka
  4. angela: Alternative
  5. Suara: adamant faith
  6. Megumi Hayashibara & Masami Okui: Get along
  7. Masami Okui: Renka Tairan
  8. Masami Okui: TRUST
  9. ALI PROJECT: Kinjirareta Asobi
  10. Masami Okui: J

Végezetül egy Top 100-as listát írnék össze az év legtöbbet hallgatott dalaiból:

  1. Suara: MOON PHASE
  2. ALI PROJECT: Seiran Keppuuroku
  3. Suara: adamant faith
  4. Suara: Shunkashuutou
  5. Masami Okui: Niji Iro Shooter
  6. ALI PROJECT: Matowareshi Monora
  7. ALI PROJECT: Kotodama
  8. Masami Okui: wild cat
  9. ALI PROJECT: Ankoku Psychedelic
  10. ALI PROJECT: Kinjirareta Asobi
  11. Suara: Musouka
  12. Suara: Towa ni
  13. ALI PROJECT: Kochou Yume Shinjuu
  14. Masami Okui: Dare Yori mo Zutto...
  15. Megumi Hayashibara: Shuuketsu no Sadame
  16. ALI PROJECT: Zekkoku TEMPEST
  17. Tomoe Ohmi: Hi no Hana
  18. Megumi Hayashibara: ROCK de Ikou
  19. Masami Okui: M2000 ~PROLOGUE~
  20. Suara: Watashi Dake Mitsumete (Instrumental)
  21. Masami Okui: Sono Toki Daremo ga Megami Tonaru
  22. Masami Okui: Jounetsu no Counter
  23. Suara: Hana Kotoba
  24. angela: Alternative
  25. Suara: Musouka (Instrumental)
  26. Tomoe Ohmi: Happy Days
  27. Masami Okui: Souda, Zettai.
  28. Suara: Tenshi ga Miru Yume
  29. Megumi Hayashibara: My dear
  30. Masami Okui: NECESSARY
  31. Masami Okui: spirit of the globe (OFF VOCAL VERSION)
  32. Masami Okui: Renka Tairan
  33. Masami Okui: SECOND IMPACT (instrumental)
  34. angela: Kanata no Delight
  35. Tomoe Ohmi: Still Love
  36. ALI PROJECT: Suigetsu Kyouka
  37. Masami Okui: Rose & Release
  38. Masami Okui: HEAVEN'S DOOR
  39. angela: Shangri-La
  40. Suara: June
  41. Suara: Friends
  42. Hiroshi Kitadani: We are!
  43. Masami Okui: OVER THE END
  44. Suara: Kimi ga Tame
  45. Girls Dead Monster: Run with Wolves
  46. Megumi Hayashibara: Nakeba ii No
  47. Masami Okui: Tabibito
  48. Suara: Tsubomi -blue dreams-
  49. Suara: Kimi Dake no Tabiji
  50. ALI PROJECT: Baragoku Otome
  51. Masami Okui: STRATEGY
  52. Suara: Watashi Dake Mitsumete
  53. ALI PROJECT: Rokudou Rinne Survival
  54. Masami Okui: KURENAI
  55. Suara: Akai Ito
  56. ALI PROJECT: Arabiya Layla Gendan
  57. angela: Spiral
  58. Masami Okui: SNOWY
  59. Masami Okui: Pure DIAMOND
  60. Tackey & Tsubasa: Mirai Koukai
  61. Masami Okui: be free
  62. Tomoe Ohmi: Float ~Sora no Kanata de~
  63. Masami Okui: Regret
  64. Suara: Mahiru no Tsuki
  65. Suara: Free and Dream
  66. Masami Okui: Starting Over
  67. Masami Okui: SECOND IMPACT
  68. Masami Okui: Sore wa Totsuzen Yatte Kuru
  69. Tomoe Ohmi: Utakata
  70. Masami Okui: LOVE SHIELD
  71. Masami Okui: REINCARNATION (OFF VOCAL VERSION)
  72. Megumi Hayashibara: be Natural
  73. Suara: Suiren -Amaneku Hana-
  74. Masami Okui: I can't... (off vocal version)
  75. Tomoe Ohmi: Rock River he
  76. Megumi Hayashibara & Masami Okui: KUJIKENAIKARA! (OFF VOCAL VERSION)
  77. Masami Okui: TRUST (Instrumental)
  78. Ui Miyazaki: KURENAI (Karaoke)
  79. Megumi Hayashibara: Plenty of grit
  80. Tomoe Ohmi: Happy Sensation
  81. Minori Chihara: amidand~agitato
  82. Masami Okui: Chou
  83. The Babystars: Hikari he
  84. Masami Okui: DREAMS
  85. Masami Okui: PURE
  86. Suara: Toki no Kawa
  87. Tohoshinki: Share the World
  88. Masami Okui: It's DESTINY -Yatto Meguri Aeta- (off vocal version)
  89. Masami Okui: WHEEL
  90. Suara: lesson
  91. Megumi Hayashibara: Sunadokei
  92. Masami Okui: Wagamama na Chou
  93. Megumi Hayashibara: Lucky & Happy
  94. Megumi Hayashibara: Revolution
  95. Masami Okui: angel's voice
  96. Megumi Hayashibara & Masami Okui: Get along
  97. Megumi Hayashibara: A Happy Life
  98. Megumi Hayashibara: Shuuketsu no Sono he
  99. angela: Aoi Haru
  100. TRIPLANE: Dear friends

Hát ennyi. Azt még elfelejtettem a 2010-es Jpop zenei postomban megírni, hogy amik még emlékezetessé teszik a 2010-es évet zenei téren az Suara: Yumeji és ALI PROJECT: Psychedelic Insanity albumok. Ezúton kívánok mindenkinek Boldog Új Esztendőt! ^^

2010. december 29., szerda

Japán zene 2010-ben

Lassan eltelik 2010 utolsó szerdája is, ami azt jelenti, hogy idén megjelent minden kiadvány, amit 2010-re szántak. Ugyanis Japánban az albumok és kislemezek döntő többsége szerdán jelenik meg, ez náluk már évtizedes "hagyomány".

Azért idén is volt egy pár kiadvány, ami emlékezetessé teszi ezt az évet japán zene terén, bőven lesz mire emlékezni. Összeállítottam egy listát, melyek azok az albumok, és kislemezek, melyekről biztos ez az év fog eszembe jutni. Hát nem lett sovány a lista. ;)

január 13:

  • FLOW: Sign
  • ALI PROJECT: La Vita Romantica

február 3:

  • Masami Okui: i-magination

február 10:

  • Hironobu Kageyama: EVER LAST

február 17:

  • Minori Chihara: Sing All Love

március 17:

  • ONE PIECE MEMORIAL BEST

április 21:

  • Masami Okui: Renka Tairan

április 23:

  • Girls Dead Monster: Crow Song

május 12:

  • Girls Dead Monster: Thousand Enemies

június 9:

  • Girls Dead Monster: Little Braver

június 16:

  • FLOW: MICROCOSM

június 23:

  • Anisama Friends: evolution ~for beloved one~
  • Suara: Suara LIVE 2010 ~Uta Hajime~

június 30:

  • Girls Dead Monster: Keep the Beats!

július 14:

  • BEST HIT NARUTO

július 21:

  • Megumi Hayashibara: Shuuketsu no Sadame
  • Megumi Hayashibara: CHOICE
  • Minori Chihara: Freedom Dreamer
  • Suara: Amane Uta (reissue)

július 28:

  • Tomoe Ohmi: Girlfriend
  • Girls Dead Monster: Girls Dead Monster OFFICIAL BAND SCORE „Keep the Beats”
  • angela: Aoi Haru
  • May’n: Ready Go!

szeptember 8:

  • Faylan: Polaris

szeptember 29:

  • ALI PROJECT: Han Shinnihon Shugi

október 13:

  • May’n: Shinjitemiru

november 21:

  • Megumi Hayashibara & Soichiro Hoshi: Heartful Station

december 8:

  • Girls Dead Monster: Last Song
  • Girls Dead Monster: Ichiban no Takaramono ~Yui final ver.~
  • Chihiro Yonekura: Voyager

december 22:

  • Chihiro Yonekura: Seize the Days
  • angela: Soukyuu

Igen, végül csak megjelent idén az új angela kislemez. ^^' És nem is rossz! Igazán szép lista, örülök, hogy van ország, hogy van igény az igazi pop zenére.

Na, folytatom az importálást. ^^

2010. december 23., csütörtök

Masami Okui: Self Satisfaction II borító és tracklist

A mai napom nyilvánosságra került az új Okui Masami album borítója, és az album dalai:

  1. Cosmic Dance
  2. Garden of Eden
  3. Fates
  4. Beloved
  5. Hi no Hana
  6. Still Love
  7. DEAD or ALIVE
  8. Happy Days
  9. GRADUATION
  10. Utakata
  11. KOHAKU
  12. Satisfaction

Ezek közül hét dalt ismerek az eredeti előadóktól, azok elég jók, a Cosmic Dance-re nagyon kíváncsi leszek, az egy nagyon jó dal a JAM Projecttől. A borító olyan téren vicces, hogy az S-mode #2 borítója is ilyen utazós volt, ott bőrönddel láthattuk amerikai zászlót ábrázoló szabadidőruhában. De hogy ráül a repülőre... O_O Most elképzeltem egy hatalmas Okui Masamit, aki így repül a 9000 méter magasban. XD Nagyon kíváncsi leszek a belső borítóra. Sajnos nem lesz annyi pénzem, hogy előrendeljem (max. elhalasztom a ONE PIECE MEMORIAL BEST CD megrendelését), de ha később is, az se baj, addig beérem, hogy hallgathatom mp3-ban, a spanyol Masami fórumon biztos kiteszik, akinek megvan. De nagyon kíváncsi vagyok a dalokra, és remélem, nemcsak 127. helyet fog elérni az Oricon charton. -_-

A végére íme néhány link:
Az album hivatalos weboldala: http://d-me.jp/agc/label/evolution/dgea10002.html
Az album JpopStop! weboldala: http://wiki.jpopstop.com/wiki/Self_Satisfaction_II
Az album itt előrendelhető: http://www.cdjapan.co.jp/detailview.html?KEY=DGEA-10002

2010. december 18., szombat

Animekarácsony 2010

Hát, ma sem aludtam sokat, de ez megint az én hülyeségem. Fél 3-kor nem tudtam elaludni, ezért félálomban végigvittem DS-en a New Super Mario Bros.-ban a 4. világot. Aztán bekapcsoltam a Wiit, és Mario Kart Wii online most gyengébb emberekkel rakott össze, így összeszedtem magam, és felhoztam a pontjaimat 8000 fölé. Különben nem vagyok mindig szerencsés, amikor gyengébb ellenfelekkel vagyok, mert akkor egy rövidebb pályán fennáll annak a veszélye, hogy össze-vissza kiütnek, és ha akkor utolsó vagyok, akkor ilyen -200, -300 pontokkal honorálja a gép, ugyanis a Mario Kart Wii online pontozása eléggé fejlett olyan téren, hogy viszonylagos alapon pontoz. Tehát figyelembe veszi, hogy hány pontod van, és hogy az ellenfeleknek átlagban hány pontjuk van. Így, ha több 9000 pontos ellenfél közül (9999 a max) első vagy, akkor azt sokkal magasabb pontszámmal (akár +100, +150 ponttal is) jutalmazza, míg ha ilyen 5000-6000 pontosok között az utolsó helyen végzek, akkor sokkal több pontot von le.

De ennyit is a MKW-ről, hiszen ez a blogpost most nem erre szerződött. ^^ Már fél 9-kor felkeltem, és annyira nem is éreztem magam vészesen 4 órás alvás után. Miközben összekészülődtem, Mystráék is felébredtek. Beszélgettünk egy kicsit, aztán olyan 10.15 fele elindultam. Hármas metróval a Nyugatiig, majd onnan négyes-hatos villamossal a Széna térig. Már a villamoson is megjelent egy pár cosplay, de kifejezetten a negatívabb fajtából. Az egyik idősebb hölgy, szegény látszott rajta, hogy kétségbessetten nézi, hogy kik ezek, miféle emberek? Sajnáltam egy kicsit. ^^' A Széna tértől elég könnyen megtaláltam a Millenárist, és itt jutott eszembe, hogy otthonhagytam a jegyemet! T_T Visszafordulni már nem akartam, de felhívtam Mystrát, hogy nyugodtan felhasználhatja valamelyik, akinek kell, nekem még pont annyim van, hogy tudok venni magamnak jegyet, majd kifizetik. De gyakorlatilag tök hiába vettem meg elővételben, ugyanis azért vettem meg, hogy elkerüljem a sorbanállást. Hát nem úsztam meg. Ráadásul jó sokan voltak, és nem tudtuk, hol a sor vége. Többen is, mert összefutottam a BigN-esekkel. Bagszi hozta a szokásos Pokémonos formáját, de ott volt mindenki, jól elvoltunk. Csak kicsit aggódtam, hogy nem lesz elég jegy, de szerencsére volt. Amint bejutottunk, szétszéledt a társaság. Bagszival és Light Lugiával közösen nézelődtünk. Az árusok körében olyan sok érdekesség nem volt, bár azt nem mondanám, hogy ha nem lenne mondjuk 100.000 forintom, maradna abból bármi is. Felmentünk az emeletre, ott voltak a kártyások. Volt minden, HKK, WoW, Magic the Gathering, de Pokémon sehol. És nem kaptak helyet. Előbb tovább nézelődtünk, hát a konzolrészleg valami siralmas... 1 db. PS3 volt, egy sornyi X360, de azokon is vagy valami FPS, vagy FIFA11, vagy valami versenyzős játék volt, Wiin meg csak Just Dance volt. Ez úgy szimplán a konzolrészleg kicsúfolása. Csak Just Dance-et kirakni hülyeség, hisz aki táncolni akar, annak ott a DDR, és egy animekarácsony van olyan nagy rendezvény, hogy keményebb konzolos mag jelenjen meg, akik esetleg játszani akarnak, nem táncolni. Mert az, hogy a Mondo Meeteken ez van, az rendben van, mert ott tényleg csak a szórakozás a lényeg. Szóval a konzolrészleg epic fail (de nem szeretek angol kifejezéseket használni ^^'). Úgyhogy 15.30-ig nem nagyon tudtam magammal mit kezdeni. Csak sajnáltam bagsziékat, hogy már megint nem kap megfelelő figyelmet a Pokémon TCG. És csak ilyen 3 és fél óra után kaptak egyáltalán egy asztalt, ami, mint kiderült tiszta ragasztós volt. Addig én járkáltam fel-alá, közben találkoztam Amináékkal, Ronjával, Leeával, mindenkinek nagyon örültem. ^^ De hogy őszinte legyek, Mystrát vártam nagyon, mert pont csak egy ezresem volt, ami elment a jegyre, és reggeli nélkül elindulni, nem egy jövedelmező tett. De megjelent. Kicsit beszéltünk, aztán mentem is a Mammutba, a Match előtt van egy pékség, hát nagyon jó volt. Nem is siettem vissza a Millenárisba, szétnéztem egy kicsit. Az Alexandrába, 576-ba is bementem.

Majd amikor már 14 óra lett, felcsillant egy kis reménysugár, hogy lassan karaoke. Addig erőt vettem magamon, és kibírtam. 15 óra után mentem be egy kis elzárt helyre, ott volt a DDR, amit hamarosan felváltott a karaoke. Már ott voltak Mystráék, Leea, Lucy, Mai és Megumi. De lassan jöttek Amina, Ronja, Gh0sT és Katayashi átvenni a terepet. Lam'O tegnap este írt rám, hogy nem tudnak jönni Dakival, mert osztálykarácsonyuk lesz. Neelának szalagavatója volt, úgyhogy azért hiányoztak egy páran. Szépen lassan elkezdtünk jelentkezni a versenyre, először úgy tűnt, hogy csak "házi" karaoke verseny lesz, mert túlnyomó részt csak adarnások jelenteztek, de szépen lassan jöttek a többiek is, végül 18-an gyűltünk össze. Viszonylag jó volt a felhozatal, de ahogy az helyben nevezős versenynél szokott lenni voltak gyengébb produkciók is. De eléggé hangosan kellett beszélnünk egymáshoz, így mire sorra kerültünk, szinte teljesen elment a hangunk. Leeával el is könyveltük ezt a versenyt "without voice" versenynek. ^^' Hát én is így voltam. De amikor Amina felkonferált engem, mint "supermario4ever", az egyik srác felhördült, és lenézően mondta hangosan, hogy Super Mario... miután gondolatban elküldtem melegebb éghajlatra az illetőt, intettem Gh0sT-éknak, hogy mehet. Végül nem vállaltam One Piece számot, nem tudtam begyakorolni, felsülni meg nem akartam, így biztosra mentem, és Saber Marionette J: Successful Mission dalával mentem. Nem volt rossz, csak tudok én ennél sokkal jobbat is. Viszont ami zavart, hogy halknak hallottam magam. Nem tudom, hogy most én tartottam rosszul a mikrofont, vagy szólnom kellett volna, hogy halk az ének. De így is jó volt. Az első háromba nem kerültem be (igencsak meglepődtem volna), de így is várható volt, hogy ki lesz a második és első. A második helyezett nagyon tetszett, az első helyezett meg nagyon jó, de az egyéni probléma, hogy nekem nem jött be maga a stílus. Személy szerint az énekhanggal nem volt bajom, az tényleg a legjobb volt, de én magával az előadással nem tudtam azonosulni, de ez már az én bajom. Majd kíváncsi leszek, hogy végül hányadik lettem, mert már nem tudták megcsinálni a teljes listát, nagyon hirtelen jött minden, de pár nap múlva kint lesz az eredmény. Aztán én 18 óra után már jöttem is haza, mert már nagyon éhes voltam.

Csak a kedvezményes részlegnél vásároltam, a Démonnapló 1-et, 400 forintos ráfizetéssel. Meg felmutattam a három új Mondót, így választhttam egy fancucc közül. Bár ahogy szétnéztem, erősen gondolkodtam azon, hogy egyáltalán felmutassam-e a Mondókat, mert eléggé gyér volt a választék... Két kulcstartó tetszett meg, a Death Note-os Yagami Light, és a Fullmetal Alchemistes szőke hajú csaj (nem tudom a nevét) kulcstartó, végül a FMA-s mellett döntöttem. Mondjuk az biztos, hogy soha nem vennék ilyeneket, és állítom, hogy a Mangafan is azért csinálta ezt az akciót, mert ezzel a gondolattal nem vagyok egyedül. Egyszerűen 1500 forint körüli értéket elkérni értük, szinte rablás, amikor az egész kb. 500 forintot ér. A Mangafan pultnál rákérdeztem, végül mégsem csinálnak Árnybíró díszdobozt. Nagyon nagy kár érte.

Kár, hogy csak fél nap karaoke volt, nekem az első fele csak ilyen tengődés volt. De utána beindultak a dolgok. ^^

2010. december 16., csütörtök

Énekóra – Hogyan énekeljünk ki magas hangot?

Lázasan készülök a szombati karaoke versenyre, talán egy kicsit túlzottan is komolyan veszem. De hát most na, mindig azt tanácsolják, hogy férfi előadótól énekeljek, hát most eljött az alkalom. Sok próbálgatás után a One Piece: Mirai Koukai dalát tervezem elénekelni. Először megmutatnám a dalt:

http://www.youtube.com/watch?v=OZOdyxnwKUU

Csak nehogy terv maradjon... Azt érzem így, sokszoros próba után, hogy nem is az nehéz, hogy kiénekelni a magas hangot, hanem annak technikája, ugyanis szinte mindenhol más hangszintről kell megközelíteni a magas hangot, ezáltal a hangszálaknak, és a hangnak is máshol kell lennie. De van itt egy YouTube videó, ahol a srác szinte kivágja a szoprán C-t:

Szerintem Mystra egészen Békéscsabáig kergetne, ha ezt megkísérelném. :D Azért nem semmi tudás. A magas hang hibás kiéneklésének különben 2 oka lehet: 1. Hátraesik a torokba a hang, 2. ha orrunkba nyomjuk. Nálam inkább az első eset áll fenn, bár ha meghallgatjátok a Mirai Koukai dalt, a 2:49-nél van az a hangmagasság, ami sehogy nem akar kijönni. És nem tudom, hogy meddig érdemes próbálkozni... Egy énektanár a következőket írja:

Ahhoz, hogy sikeresen kiénekelje valaki a magas hangokat figyelnie kell a levegő mennyiségére és a rezonancia útvonalára. A magas hangok a fejben rezonálnak jobban és nem a mellkasban, ezért lehet, hogy testtartást kell változtatni mikor a magas hangot próbálja az énekes énekelni, mert csak úgy lesz sikeres ha semmi se gátolja a levegő útját.

Amikor jártam énektanárhoz, már az első órán mondta nekem: Jól énekelni, csak állva, egyenes testtartással lehet. Ezért kell az énekeseknek fizikailag is edzeni magukat, hogy egy-egy másfél-2 órás koncertet fizikailag is kibírjanak.

Persze, megpróbálhatom azt is, hogy mélyebben énekelem az egészet, de én nemcsak azért nem szeretem, és nem támogatom a "key" használatát, mert adott esetben igazságtalan előnyhöz jutna a versenyző, hanem mert egy dal szerintem csak az eredeti hangszinten az igazi Ha mélyebben énekelném, elveszne az egész dal hangulata, és "lelke". Mondjuk az is igaz, hogy ha felfele tartom a fejem, akkor könnyebben kijönnek a magasabb hangok, lévén, hogy nyúlik a torok, és a hangszálak, végül is ezt lehet stílusosan is alkalmazni a versenyen.

Lényegében ennyivel lettem okosabb. Holnap még sokat fogok gyakorolni, és ha max. az az egy hang nem megy, hát üsse kavics, több is veszett karaoke versenyen. ^^' Igazából néha magamat nem értem, hogy miért félek ennyire, hagyományos karaokén néha olyanok próbálkoznak vakmerő önbizalommal, akik köszönőviszonyban sincsenek az énekkel. De holnap még sokat gyakorlok, azért ha egy kicsit, csak tudok már.

2010. december 14., kedd

ONE PIECE újratöltve

A Super Mario All-Stars miatt kicsit hanyagoltam az animét, de most, hogy végigjátszottam a Super Mario Bros. 3-at is, ezennel újabb játék kapott "Complete-állapotot" a Backloggery profilomon, ismét nekiveselkedtem az animének. Most az 52. részt néztem meg, most nagyon jó részek vannak. Egy városban szálltak meg Luffyék (az istenért sem akar eszembe jutni a neve), itt jár Buggy, aki hiába keresi Luffyt, sehol nem leli (egy pár jelenet igencsak emlékeztet a Tom & Jerry-re. :D), Sanji a burning latin nővel méri össze szakácstudását (neki sem jut eszembe a neve. T_T), Usopp élet-halál csatát vív azzal a tengerésszel (neki sem jut eszembe a neve, én nem tudom hova figyelek, amikor az animét nézem. -_-), akiről kiderül, hogy hősünk apja egyszer már elbánt vele.

Lényegében ennyi. Nagyon jók ezek a részek, szinte nézetik magukat, tényleg szinte olyan, mint egy könyv, amit nem lehet letenni, és még azt is meg tudom bocsájtani ennek fényében, hogy lassú a történet folyása.

Időközben megismerkedtem még egy pár One Piece kislemezzel. A TOMATO CUBE: Watashi ga Iru yo dala nagyon tetszik, így érdeklődéssel hallgattam a kislemezt. Nem rossz, de ez sem az igazi. Azt érzem egy jó pár előadónál, hogy a One Piece dalnak szánt daluk ilyen kompromisszummal készült zene, ugyanis bár a stílusukon belül mozognak, de a kislemezen szereplő B-side track sokkal közelebb visz az együttes valódi stílusához, ami az én esetemben nemigen válik be, de lehet, hogy másoknak bejön. Amire még nagyon kíváncsi voltam az az Asia Engineer: Eternal Pose kislemez. Valamiért távol áll tőlem a rap és vállfajai, de ez a dal iszonyatosan bejön. Magán a kislemezen nincs mit csalódni, mert csak ez az egy dal van rajta, meg egy rádió-adás. Na ilyet se hallottam még kislemezen: Asia Engineer Super Radio Show: ONE PIECE Special. 18 perces rádióadás hallgathatunk végig, melynek vendége Mayumi Tanaka és Kappei Yamaguchi, vagyis Luffy és Usopp seiyuu-i. Nagyon érdekes volt hallani őket. Mayumi Tanaka le nem tagadhatná, hogy ő Luffy hangja, annyira hasonlít rá. Gyakorlatilag nő létére minimális változtatással képes fiú karakternek olyan hitelességgel adni a hangját, hogy tényleg, nagyon ráillik Luffyra a hangja. Kappei Yamaguchi pedig adja magát. Nagyon hiányolom mellé Megumi Hayashibarát. Nem néztem sok Ranma 1/2 részt, de azalatt a pár rész alatt úgy összenőtt számomra a hangjuk, hogy már-már párban említem őket magamban. Akárcsak Megumiból, Kappeiből is annyira természeteséggel árad a pozitív életszemlélet, a vidámság, hogy már a hangjával képes mosolyt csalni az arcomra. És már csak kettejük miatt is megérné végignézni a Ranmát. De visszatérve a rádióadásra, nagyon jó volt összességében. A csapat tagjai rögtönzött rapszöveggel ("magyarán" freestyle-lal) mutatták be a 2 seiyuu-t és a karakterüket. Meg az volt még vicces, amikor rá akarták venni őket rappelésre. :D Hát hallatszott, hogy nem az a szakmájuk, de aranyosak voltak, hogy megpróbálták. ^^ Maki Otsuki (az első 2 ending előadója) kislemezei elég jók. A memories nem a kedvencem, ellenben a RUN! RUN! RUN! valami fantasztikus! A single is nagyon jó lett!

Érdekes, ahogy utánanéztem az OP / ED előadóknak, hogy kik ők, mit csinálnak, döbbenten tapasztaltam, hogy egy részük abbahagyta a zenélést, vagy más formában foytatja. Például Maki Otsuki ma a CASSIS nevű együttes énekese, 2002-ben végleg feladta a szóló karrierjét, Ruppina elvileg egy együttes, az sem élt sokáig, ma már csak az énekesnője folytatja szólóban. A Tackey & Tsubasa is abbahagyta, de most idén ők a fő visszatérők. Hát, nagyjából ennyi.

2010. december 13., hétfő

2005 legjobb anime dalai

Ahogy írtam az ajándékos topicba, eléggé nehezen jött össze az 1995-ös anime CD-re a dalok. Ennek egyik okát mondtam azt, hogy akkor még nem terjedt el annyi anime világszerte. Kipróbáltam magam most, és összeállítottam, hogy készíthetnék egy válogatás CD-t 2005 legjobb anime dalaiból, akkor melyek lennének azok. Sokkal könnyebben jött össze egy nagyobb lista. Ha rajtam múlna, az alábbi dalokat tenném egy lemezre, az alábbi sorrendben:

  1. Ah! My Goddess: Negai (Yoko Ishida)
  2. Rozen Maiden Träumend: Seishoujo Ryouiki (ALI PROJECT)
  3. Bokusatsu Tenshi Dokuro-chan: Bokusatsu Tenshi Dokuro-chan (Saeko Chiba)
  4. SoltiRei: Float ~Sora no Kanata de~ (Tomoe Ohmi)
  5. Naruto: No Boy, No Cry (Stacie Punks)
  6. Blood+: Aozora no Namida (Hitomi Takahashi)
  7. Mai-Otome: Dream Wing (Minami Kuribayashi)
  8. Gallery Fake: Dakara, watashi wa Utau (Natural High)
  9. Kore ga Watashi no Goshujin-sama: TRUST (Masami Okui)
  10. One Piece: Mirai Koukai (Tackey & Tsubasa)
  11. Tsubasa Chronicle: Blaze (Kinya)
  12. Jigoku Shoujo: Karinui (Mamiko Noto)
  13. Trinity Blood: Dress (BUCK-TICK)
  14. Mobile Suit Gundam SEED Destiny: PRIDE (HIGH and MIGHTY COLOR)
  15. Bleach: LIFE (YUI)
  16. Super Robot Wars Alpha 3: GONG (JAM Project)
  17. Animelo Summer Live: ONENESS (Anisama Friends)

Kíváncsi vagyok véleményekre, kihagytam-e esetleg valamilyen fontos dalt a 2005-ös évre, mely esetleg meghatározó volt. Egyszerre tettem bele ismert és kevésbé ismert dalokat is, szerintem ez azért jó, mert így a kevésbé ismert anime dalok is nagyobb hírnevet szerezhetnének, és így a hallgatóság meghallaná, hogy nem csak a slágerlisták élén vannak az igazán jó dalok.

2010. december 11., szombat

Mondo magazin és ONE PIECE

Erre a hétvégére ismét feljöttem Békéscsabára, és a vonatúton a 2010. decemberi Mondót olvastam. Nem tudom, hogy az AnimeStarsnak köszönhető-e, de az az észrevételem, hogy az újság egyik hónapról a másikra jelentős javuláson esett át. Egyrészt nekem nagyon tetszik, hogy az AnimeStars cikkek úgy néznek ki benne, mint a saját néhai újságjukban, ezáltal érződik, hogy egyenrangú partnerként kezeli a Mondo az AS-t. Volt egy olyan félelmem, amikor nyilvánosságra került, hogy megszűnik az AS, hogy a Mondo úgy fogja őket kezelni, hogy "örülhetnek, hogy egyáltalán befogadták, itt az van, amit ők akarnak", ehelyett tényleg érződik az AS-stílus a cikkjeikben, megjelenik az egyéniségük a cikkekben. És a Mondós cikkek is sokkal komolyabbak lettek. Ez az egész poénkodás, marháskodás 2008. áprilisában indult az akkori bolondok napja alkalomból kifolyólag, és ez valahogy megmaradt... De úgy tűnik az AS beolvadása ilyen téren is jót tett, mert ezeket a "poénos" dolgokat váltották ki. Már csak egy dolog nem tetszik, a Damage Block. Nézegettem, próbáltam értelmezni, de nem sok japános dolgot fedeztem fel benne. De ettől eltekintve teljesen rendben van az újság, csak így tovább!

Nem is tudtam, hogy most már One Piece rajongói oldal is létezik. http://onepiece.hu Szétnéztem, és szerintem egész korrekt oldal. Foglalkoznak magyar feliratozással, mangafordítással. Információk terén kicsit hiányosnak érzem az oldalt (2010. augusztusában indult), de ha tartalmilag kibővítik, akkor szerintem egy nagyon jó oldal válhat belőle. Ahogy így gyorsan szétnéztem a szöveg is normális, de ha tényleg jó lesz az oldal, akkor akár egy One Piece rajongói közösség is létrejöhet itt.

Végezetül álljon itt egyik kedvenc One Piece dalom dalszövege, magyar fordítással. Én fordítottam le a szöveget az AnimeLyrics angol fordítása alapján.

TOMATO CUBE: Watashi ga Iru yo (One Piece ED3)

Ooki na koe de waratte ii ki na mon ne
Kasa mo nai no ni do shaburi me mo aterarenai

Akai shigunaru tenmetsu tachidomatte
Kimi wa mayotte ippo mo fumidasenaide

itsuka moratta heta na hana uta yori
Iryouku wa nai kedo
chotto yuru n da neji o maku yo

watashi ga iru yo Ah itoshii hito nee
Zutto daiteite ageru

Nami ga saratta chisana suna no oshiro
nagareru kumo o miagete nakizouna egao

Moshi mo sekai juu ni dekishika nai nara
senaka o makasete
Shinjiru kimochi o wasurenaide

Watashi ga iru yo Ah itoshii hito nee
Zutto daiteite ageru
Watashi ga iru yo Ah yasashi uta nee
Todoke futari no tame ni

Sou da ashita haretara yukou misete ageru

Sora mo umi mo zenbu Ah kira kira kirei ne
Kimi o aishiteiru kara
Itsumo soba ni itsumo Ah itoshii hito nee
Zutto mm zutto zutto

Watashi ga iru yo
Watashi ga iru yo
Watashi ga iru yo

Itt vagyok veled

Hát nem nagyszerű érzés csak úgy nevetni a nagyvilágba?
Még a szakadó eső sem érheti a szemünket.

Megállva a piros villogó fényben
Hezitálsz, nem tudsz lépést tenni.

Az erőm nem olyan nagy
Ahogy a szegény dúdol, visszafogadtam
De meg tudom szorítani a laza csavart

Itt vagyok veled, ah, az egyetlen, akit szeretek
Mindig veled leszek

A hullámok elmosták a kicsi homokváradat,
A könnyes mosolyoddal felnéztél az elhaladó felhőkre.

Még ha a világ ellenünk is fordul
Elkaplak téged
Soha ne feledd, hogy bennem mindig megbízhatsz!

Itt vagyok veled, ah, az egyetlen, akit szeretek
Mindig veled leszek
Itt vagyok veled, ah, egy lágy dal
Kinyújtja kezét értünk.

Ha eláll az eső holnap
Menjünk! Meg akarom mutatni.

Az ég, a tenger, és minden. Olyan szépen ragyog
Mert szeretlek
Mindig, mindig melletted, ah, az egyetlen, akit szeretek
Örökké, mm, mindörökké!

Itt vagyok veled
Itt vagyok veled
Itt vagyok veled

2010. december 5., vasárnap

Egyedi ajándékot születésnapra

Ma reggel végigjátszottam a 9. világig a The Lost Levelst. Határozottan az az érzésem, hogy Miyamoto ezzel a játékkal számomra megalkotta azt a játékot, mely x évnyi tapasztalat után is nehézséget fog okozni. De igazából egyáltalán nem bánom. ^^' Mert a mai napig van olyan pálya (pl. a 4-4) melyen képes vagyok 25× is meghalni akár. Igazából sokkal több trükközést igényel a Super Mario Bros-hoz képest, és saját tapasztalat, hogy ha valaki kiismeri mindet, akkor profivá lehet válni, de azt biztosan állítom, hogy ha valaki "Super Mario"-ként megy neki a C-4 pályának az nem ússza meg sebzés nélkül, arra tényleg azt lehet mondani, hogy fizikai képtelenség. Most így hirtelen nem ugrik be a 9. világ története, de ha jól emlékszem, véletlenül került be a játékba, vagy valami ilyesmi. De tökre meglepődtem, amikor egy pár éve már ismertem a japán szótagírást, láttam a 9-4 pályán, hogy kövekkel ki van rakva katakana írással, hogy arigatou! Úgyhogy jó ez a játék, én szeretem. ^^ Szerintem még ma elkezdem a A-1 pályát.

Ma van Duong születésnapja, és játék után felhívtam őt, hogy felköszöntsem. Megköszöni, és mondja nekem, hogy ha nem hívom fel, eszébe se jut. Az egy dolog, hogy mondják rám, hogy élő naptár vagyok, ugyanis valamilyen titokzatos okból kifolyólag nagyszerűen tudok születési dátumokat megjegyezni, de szerintem azért az ember csak tudja már, hogy melyik nap a mai. ^^' De mondta is, hogy ők nem verik nagy dobra a születésnapot. De azért megbeszéltem vele, hogy átmegyek hozzájuk ma. Különben amióta a 99-es busszal járok hozzájuk, azóta mindig nehezebben találok el hozzájuk, soha nem tudom, hogy merre kell menni. Ma is eltévedtem, és tettem egy felesleges kerülőt. ^^' Meg is kérdeztem egy arra járót, hogy merre van az arra. Végül sikerült. Eljutottam hozzájuk, csak Duong volt otthon. Nagyon meg volt lepve, hogy ajándékot kapott.

És akkor most egy kitérő keretén belül megírom az ajándék történetét. Ugyanis egyedileg készített ajándékokat (is) kapott tőlem, a következőket:

  • Vasalható gyöngyből készült Monkey D. Luffy figura
  • Egy egyedileg összeállított CD 1995 legjobb anime dalaival
  • Képeslap
  • Milka csoki

Már október végén elkezdtem tervezni, mert valamiért volt akkor egy gondolatom, hogy kell erre időt szánni. A vasalható gyöngyök esetében Csibitől kértem tanácsot, meg tippeket, ugyanis ő nagyon sokat csinál, így neki nagy rutinja van már a dologban. Ő mutatta meg nekem ezt a képet, amit jobb oldalon lehet látni, ennek alapján készült el Monkey D. Luffy (aki esetleg nem ismerné, a bal alsó sarokban a szalmakalapos srác). Mondta is, hogy nem nehéz, csak figyelni kell, meg ajánlott üzleteket, ahol olcsón lehet venni vasalható gyöngyöket. Először egy játékboltban néztem szét, ilyen fél literes palack-szerűségben árulnak egyben mindenféle színűt, csak a benne levő összeállítás nekem nem jött be, ugyanis nem volt olyan összeállítás, melybe mindegyik benne lett volna. Később betértünk bagszival az Árkádban levő KES kreatív hobby üzletbe, itt már sokkal nagyobb volt a választék. Próbáltuk úgy összerakni, hogy a lehető legolcsóbban jöjjünk ki. Egy palackban sem volt meg mindegyik szín, mellyel Luffyt ki tudtuk volna rakni, de az jó volt, hogy voltak egyszínű gyöngyök is, így úgy döntöttünk, hogy veszünk egy palackot, egy egyszínű csomagot, és egy 29×29 sablont. Abba a sablonba kell beletenni a gyöngyöket, és azon kell vasalni addig, amíg a gyöngyök egybe nem olvadnak. Persze nem akárhogy, egy sütőpapírt kell rátenni a gyöngyökre. Nem tudtuk tökéletesre megcsinálni, ugyanis 2 részletben kellett, mert nem fért ki magasságra, ugyanis Luffy valami 36-37 "pixelnyi" magas volt. Összerakni nem volt különösebben gond, bagszinál 21 órakor nekiálltunk közösen puzzle-özni, a vasalást bagszi csinálta. Közben Csibi adta MSN-en az instrukciókat. :D Mivel sütőpapír nem volt bagszinak, ezért sima fénymásoló lapot tettünk közé. Vasalás közben is akadtak gondok, ugyanis az egyszínű csomag gyöngyei sokkal könnyebben olvadtak, mint a palack gyöngyei, gyakorlatilag elkezdtek szétfolyni az egyszínű gyöngyök, mire teljesen összeállt az egész. És amikor Luffy szalmakalapját csináltuk külön, meg kellett várni, míg az első részlet teljesen megszárad, aztán bagszi úgy próbálta összevasani a kettőt. Egy picivel nagyobb rés van ott, ahol összevasalta, de jó lett azért. 23 óra is elmúlt, mire végeztünk. A CD. Ez az ötlet akkor jutott az eszembe, amikor még nyáron a Tescóban dolgoztam, és az egyik vevő hozott hozzám egy képeslapot, melyben egy CD volt. Megnézte az árát, és inkább nem kérte. Megértettem... Ahhoz képest, hogy csak maga a lemez volt benne, azért drága az a 2.990 forint. És azon a lemezen volt rajta egy bizonyos év dalai, mellé valami olyasmi volt írva, hogy a születési éved legjobb dalai! Egyből megfogott az ötlet. Mi lenne, hogy anime dalokkal csinálnánk meg ezt? Aztán egyből elkezdtem születési években gondolkodni, és arra jutottam magamban, hogy mindenki túlzottan "régen" (bocsánat a kifejezésért. ^^') született ahhoz, hogy az adott év általam ismert anime dalaiból egy összeállítást csináljak, de talán Duong 1995-ös évével lehet próbát tenni. Azért próbára tett rendesen. Öt dal azonnal jött, a többit úgy kellett keresni. Végül a következő 12 dal került fel a lemezre:

  1. Neon Genesis Evangelion: Zankoku na Tenshi no Teeze
  2. Fushigi Yuugi: Itoshii Hito no Tame ni
  3. Kaitou Saint Tail: Toki wo Koete
  4. Slayers: Get along
  5. Mobile Suit Gundam Wing: JUST COMMUNICATION
  6. Slayers: Going History
  7. Sailor Moon Super S: Watashi Tachi ni Naritakute
  8. Marmalade Boy: Yoake no Etude
  9. Saber Marionette R: Dakishimete Lovin' You
  10. 3×3 Eyes Seima Densetsu: Owari Naki Tabiji
  11. Bakuretsu Hunters: MASK
  12. Dragon Ball Z: Ore ga Yaranakya Dare ga Yaru

Tervben volt még a Lupin III: Yume Nara ii no Ni és a Kodomo no Omocha: Kodomo no Kimochi, de ezt se Amina, se Tukeinon nem találta meg, és ha már a két legnagyobb Jpop gyűjtő az országban nem találja a dalokat, akkor már tudtam, hogy ezek nem lesznek meg. De a többi dal is nagyon nehezen került elő. És el is gondolkodtam, miközben bagszival kerestük a dalokat, hogy most az utóbbi években nőtt meg rohamosan az animék, és azok dalainak a száma, vagy régen is sok anime volt, csak nem jutnak el hozzánk? Mert elgondolkodtam azon, hogy ha 1995-nél régebbi anime CD-t kéne összeállítani, akkor bizony igen nagy bajban lennék, de az utóbbi évekből akár 2CD-s válogatásalbum is gond nélkül összejönne. De nagy nehezen összejött a 12 dal. És persze nem Verbatim borítóval adtam át neki, Necrokid nagyon ért a Photoshophoz, és összedobott nekem egy nagyon jó borítót. Mondtam az ötleteimet, de ő végül egy sokkal jobbat állított össze. Nagyon tetszett, amit csinált. A Hakonéban gondoltam kinyomtatni, és láttam a weblapjukon, hogy magára a lemezre is vállalnak nyomtatást. Ez szerencse, mert pont olyan CD-t vettem, melynek nem írható oldalára lehet nyomtatni. Így összedobtam egy kör alakú kis borítót, ahhoz képest, hogy én tökéletesen amatőr vagyok a Photoshophoz, nem is volt annyira rossz. Elvittem a Hakone gyorsnyomdába memória kártyán a CD borítót, hogy nyomtassák ki egy viszonylag jobb minőségű papírra. Az istenért se akart jönni a srác, legalább 20 percet vártam rá, már komolyan kezdtem türelmetlen lenni, mire hozza a KÉSZ CD borítót. Gyakorlatilag ilyen szemekkel néztem: O_O Arra számítottm, hogy papírra fogja nyomtatni, és hozza A4-es papírral együtt, és még nekem kell szenvedni a kivágással. Ehelyett hozza nekem kivágva, a képek tökéletesen fedik egymást, és a hátsó borítón, az oldalra hajló résznél meg csinálta a szaggatást, ami eredeti CD-knél szokott lenni. Ennyire még soha nem lepődtem meg szerintem, de nagyon kellemes meglepetés volt. A CD lemezre is tökéletesen kinyomtatta, és ahhoz képest, hogy tényleg úgy néz ki, mint egy gyári CD, nem is volt drága a nyomtatás. Szóval nagyon elégedett voltam velük. Képeslap, csoki, ajándéktasak megvásárlása már semmiség volt. Hatalmas köszönet jár azoknak, akik segítettek az ajándék elkészítésében:

  • Amina: Minden követ megmozgatott, hogy megkeresse a két hiányzó dalt, sajnos eredménytelenül.
  • bagszi: A közös puzzle-ozás, vasalás, és az azalatti poénkodás. :D Meg a zeneszámok keresése a neten.
  • Csibi: A Vasalható gyöngyökhöz tippek és tanácsok.
  • Necrokid: A fantasztikus CD borítóért.
  • Tukeinon: Ő is segített a két dal megkeresése, és ajánlott más animéket is.

Fűű, hol is hagytam abba? Tehát Duong örült az ajándékoknak, bár nagyon meglepődött, mert nem veri nagy dobra a születésnapját, és ritkán kap ajándékot, természetesen nem is várja senkitől. Nem sokkal ezután ebédeltünk, közben animét néztünk. Nem emlékszem a címére, csak arra, hogy a második évad második részét láttuk. Nagyon vegyes érzéseket keltett bennem. Voltak jó dolgok benne, de egy lány úgy beszélt az emberekhez, hogy állandóan forgott a forgószéken, vagy micsodán, és így nemigen lehetett komolyan venni őt. Az epizód vége felé megszaporodó ecchi-jelenetek pedig egyikünknek sem hiányoztak. Amikor a srác úgy esik a lányra, hogy belát a bugyijába, a végén meg a fürdőszobából hall sikítást (a fiú) egy meztelen csiga miatt, és betér a meztelen lányokhoz, eléggé erőltetett volt. Úgyhogy láttunk jobbat is. Megmutattam neki a Lovely Complexet is. Ismeri ő, nem arról van szó, csak ugye most péntektől kezdte el az Animax vetíteni, és utólag értesülök róla, hogy az opening és az ending teljesen más. Egyből az Animaxet kezdtem el magamban szidni, hogy nehogy már kövesse a 4Kids hülyeségét, de mint utána jártam, kiderült, hogy Japánon kívül sehova nem jutott el az anime az eredeti openinggel és endinggel, mert nem sikerült a japán kiadóval megegyezni. Azt olvastam, hogy a TOEI eléggé problémás társaság... És akkor ezzel még olyan nagy baj nem is lenne, de a zene... A Love.com OST-ből választottak ki két dalt, de hogy mennyire nem illik az opening és ending videóhoz, arra nincs szó. Nagyon gány munka. De örülök, hogy kiderült, hogy nem az Animax a hibás. ^^ De kár, pedig jó az a két dal.

Láttam az asztalon, hogy van Rubik kocka. Hát az nekem a halálom! De valahol megpróbáltam kipróbálni, hogy kell kirakni. Duong előveszi a saját bűvös kockáját, melynek minden egyes darabja szmájlival van illusztrálva. Azt mondta, hogy segít neki, hogy egy oldalon mind a kilenc darabja egy vonalban legyen. Jobban megnéztem, max. lelkileg segíthet a sok :) szmájli, hogy ne add fel, mert nekem mindegyik egyformának tűnt. Próbálgat, gyakorolgat, de csak egy színt tud kirakni egy oldalon, a többi parlagon marad. Különben, amikor volt a Retro85 kiállítás, nemcsak videojátékok, de különböző rubik kockák is ki voltak állítva. Az egyik BigN-es barátom, Fantos keni-vágja a kockát, nagyon hamar kirakja. Megkérdeztem tőle, hogy csinálja, el is magyarázta a logikáját, de nem jutott el az agyamig... Duong nem tudta elmagyarázni, de elég gyorsan kirak egy oldalt. Én akárhogy csűrtem-csavartam, nekem nem ment. Egy oldalra max. 7-8 egyforma színűt tudok kirakni, de onnan megáll a tudományom. Tudom, hogy én gondolkodom rosszul, de azért mégis azt érzem, hogy ez nekem magas... ^^' Egyszer lemértem, 2:05 alatt rak ki egy oldalt, de eléggé rutinosan használja már a kockát.

Persze most is játszott egy kicsit PC-n. Én addig Facebookon olvastam fel neki "Az élet nagy kérdései" alatt levő kérdéseket, jót nevettünk rajta. Ilyen kérdések jöttek elő:

  • Hogy nézne ki egy szék, ha a térdünk a másik irányba hajlana?
  • Az analfabétáknak ugyanúgy ízlik a betűtésztával készült leves?
  • Olyan nincs, hogy verekedés közben futball meccs tör ki?
  • Ha a 3. napon lett teremtve a nap, a hold, a csillagok, akkor hogyan mérték az első két napot?
  • Miért kell felébreszteni a másikat, hogy megkérdezd aludt-e?
  • Ha egy szinkronúszó megfullad, a többinek meg kell?
  • Ha két betörő beugrik a medencébe, az bűnözési hullámot indít el?

Ekkor jelent meg Laci, eddig matekozott. Ő is leült a gép elé, szinkronban játszottak. Aztán én nem is maradtam sokáig, jöttem haza.

Jó nap volt ez is, megbeszéltük, hogy 2 hét múlva Wiivel térek vissza. De a sok már-már agresszív kutya miatt utálok a 19. kerületben sétálni. Komolyan mondom, egyik-másik félelmetes, épp, hogy nem ugrik ki a kerítésen. Na de most megyek egy kicsit Lost Levels-szel játszani.

2010. december 2., csütörtök

One Piece lázban

Hát mit is mondanék, én mostanában már csak a ONE PIECE MEMORIAL BEST CD-t hallgatom, egyszerűen annyira megtetszettek a számok rajta, hogy tényleg szinte már csak ezt. És el is kezdtem újra az animét nézni. Amikor utoljára néztem tavaly, már nem emlékszem, hogy hol hagytam abba, meg annyira tökéletesen nem is emékeztem a történetre, úgyhogy újra kezdtem. Maradandó élmény lehetett, ha nem emlékszem rá, mi? Nem egészen így van ez. Most 10 részt nézek egy nap (tehát kemény 4 óra One Piece egy nap alatt), és azt kell mondjam, hogy kell is 10 részt nézni, mert a történet nagyon lassú folyású. Már az első rész is árulkodik arról, hogy egy igen hosszú kaland elé nézünk, és nem is a kaland hosszúságán, hanem annak lassúságával van szerintem a fő gond. Gond? Nézőpont kérdése. Teljesen világos számomra, hogy a shounen animék egyik fő eleme a harc és az erőfitogtatás, de itt többször is az volt az érzésem, hogy néha túlzottan elhúzódnak a harcok. Például Monkey D. Luffy harca a páncéltestű emberrel, aki természetesen világ legerősebb emberének vallja magát, és hogy ő még soha nem veszített, de majd főhősünk kicsit helyrepofozza az egóját. Ekkor éreztem azt, hogy túlzottan sokáig kellett helyrepofoznia, már tényleg, mindenki réges régen meghalt volna abban az összeütközésben, de ő még mindig felébred, és megmutatja, hogy őt csak azért sem győzheti le senki. És azért tök feleslegesnek tartok elhúzni egy csatát, hogy Luffy még erősebben rámérje a GOMU GOMU NO BAZOOKA támadását. Ez a fő negatívuma az animének, és az az igazság, hogy ha a szereplők nem lennének szerethetőek, már rég letettem volna a One Piece-ről. De Luffy elvont viselkedése, Usopp poénjai, és még sorolhatnám, mind arra ösztökélnek, hogy azért még nézzem a sorozatot. Arról nem is lelkesedve, hogy vannak nagyon jól kidolgozott történetek. Például Usopp és Nami gyerekkora.

De a zenék legalább szinte mind nagyon jók. ^^ Ezek váltak a kedvenceimmé:

  • Hiroshi Kitadani: We are! (OP1)
  • BOYSTYLE: Kokoro no Chizu (OP5)
  • D-51: BRAND NEW WORLD (OP6)
  • Tackey & Tsubasa: Crazy Rainbow (OP8)
  • Tohoshinki: Share the World (OP11)
  • Maki Otsuki: RUN! RUN! RUN! (ED2)
  • TOMATO CUBE: Watashi ga Iru yo (ED3)
  • Shojo Suitei: Shouchi no Suke (ED4)
  • Uehara Takako: GLORY -Kimi ga Iru Kara- (ED7)
  • Tackey & Tsubasa: Mirai Koukai (ED14)
  • TRIPLANE: Dear Friends (ED16)

Az egyik nagy rácsodálkozásom, hogy a TRIPLANE Dear Friends dala volt, hogy lehet egy szomorú, ballada One Piece ending? :o Érdekes, de nagyon szép dal. Nekem van egy olyan sejtésem, hogy akkor egy szomorú történetet fognak elmesélni, még csak ott tartok, hogy épp elkezdődött a 2. ending, aminek megmondom őszintén, örülök, mert már szabályosan idegesített az 1. ending. Az nekem annyira nem tetszik. A RUN! RUN! RUN! viszont nagyon jó! Pedig ugyanaz az énekesnő. ^^' A kedvencek közül egy pár kislemezt leszedtem, annak reményében, hogy bővíthetem egy kicsit a Jpop-ismeretem, de szinte mindegyik csalódás volt. Uehara Takako: GLORY -Kimi ga Iru Kara- single B-side trackje tipikusan az a dance szám, amitől a falra mászok, pedig a címadó dalt nagyon szeretem. A Shojo Suitei: Shouchi no Suke kislemez 2. dala pedig nem hagyott bennem maradandó emléket. Meg a két Tackey & Tsubasa kislemezzel tettem próbát némileg pozitívabb eredménnyel. Aki egy kicsit is jobban ismeri a Jpop-ipart, az tudja, hogy akár külön regényt lehetne írni a Johnny's Entertainment dolgairól, bár azt gondolom, hogy az olyan fiúegyüttesek, mint a Tegomasu, vagy a Tackey & Tsubasa üde színfoltja a Jpop zenének, de például az Arashi zenéjével ki lehet kergetni a világból. Kíváncsiságból meghallgattam a tavaly megjelent All the BEST! 1999~2009 albumukat, de a 9. szám után leállítottam, mondván, hogy ez nagyon nem nekem való. És most nézem, hogy az új albumuk is több, mint 1 millió példányszámban kelt el. Esküszöm, nem értem, hogy miért ilyen menőek. Illetve értem, csak nem tetszik... Na, mindegy, vissza a Tackey & Tsubasához, ők legalább tudnak énekelni. Nos, tehát, két kislemez van a One Piece szárnyai alatt, az ×~Dame~ / Crazy Rainbow, és a Kamen / Mirai Koukai. Az ×~Dame~ dal nekem annyira nem jött be, de a Crazy Rainbow nagyszerű alkotás! A másik kislemez meg szinte hibátlan. Mind a Kamen, mind a Mirai Koukai fantasztikus dalok.

Tehát most per pillanat ez van. És ne felejtsétek:

HOLNAP SUPER MARIO ALL-STARS MEGJELENÉS!!!

2010. november 29., hétfő

ONE PIECE MEMORIAL BEST CD

2010. március 17-én megjelent a One Piece 10. évfordulójának alkalmából egy ONE PIECE MEMORIAL BEST nevű válogatás CD, mely az addigi összes One Piece openinget és endinget tartalmazza, egy pár bonus trackkel. Külön-külön is ismerek egy pár számot, de így egyben hallgatni ezeket a dalokat, valami hatalmas! Nagyszerű kiadvány. Olyan kincseket lehet találni japán dalok terén, hogy még most sem hiszem el, hogy még mindig lehet újdonságot felmutatni Jpop terén! Az animét már egyáltalán nem követem. Volt egy nagyon jó rész 2009. őszén, amikor Luffyék a börtönbe mentek megkeresni a bátyját, az nagyon vicces volt, azt nagyon szerettem, de hogy egyszer csak a történet felénél hirtelen megszakítják fillerekkel, azt nem tudtam megbocsájtani. És nem is volt jó történet. Kíváncsi leszek, hogy mi lesz a vége, azért az érdekel, meg az elejét is kb. 50. részig láttam. Újra neki kéne ülni nézni a sorozatot. Visszatérve az albumra, álljon itt a tracklistje:

CD 1

  1. Hiroshi Kitadani: We are!
  2. Folder5: Believe
  3. The Babystars: Hikari he
  4. BON-BON BLANCO: BON VOYAGE!
  5. BOYSTYLE: Kokoro no Chizu
  6. D-51: BRAND NEW WORLD
  7. One Piece seiyuu: We are!
  8. Tackey & Tsubasa: Crazy Rainbow
  9. 5050: Jungle P
  10. Tohoshinki: We are!
  11. Tohoshinki: Share the World
  12. Mari Yaguchi: Kaze wo Sagashite
  13. Maki Otsuki: memories
  14. Maki Otsuki: RUN! RUN! RUN!
  15. TOMATO CUBE: Watashi ga Iru yo
  16. Shojo Suitei: Shouchi no Suke

CD2

  1. AI-SACHI: BEFORE DAWN
  2. The Kaleidoscope: fish
  3. Takako Uehara: GLORY -Kimi ga Iru Kara-
  4. Janne Da Arc: Shining Ray
  5. Ruppina: Free Will
  6. Ruppina: FAITH
  7. ZZ: A to Z ~One Piece Edition~
  8. shela: Tsuki to Taiyou
  9. Aiko Ikuta: DREAM SHIP
  10. Tackey & Tsubasa: Mirai Koukai
  11. ASIA ENGINEER: Eternal Pose
  12. TRIPLANE: Dear friends
  13. Tohoshinki: Asu wa Iru Kara
  14. Delicatessen: ADVENTURE WORLD
  15. 7-nin no Mugiwara Kaizokudan: Family
  16. 9-nin no Mugiwara Kaizokudan: Binkusu no Sake (Bonus Track)
  17. 9-nin no Mugiwara Kaizokudan: A THOUSAND DREAMERS (Bonus Track)

Csak, hogy ne legyen felhőtlenül pozitív a véleményem, sajnos rá kellett ébrednem, hogy a "We are!" csak Hiroshi Kitadanitól jó, a többiek inkább ne... Azon kívül az összes opening nagyon jó. Az 1. lemez 13. daltól vannak az endingek. Van egy pár érdekes, "ez mégis hogy lett One Piece dal?" kaliberű dal, de a többsége nagyszerű. És az Oricon charton elérte az 1. helyet, és azóta is listán van, eddig 244.211 példányt adtak el belőle. Ez nagyon szép teljesítmény, biztos benne lesz a 2010-es év Top 100 legeladottabb albumai között!

2010. április 27., kedd

SakuraCon – Ami kimaradt

Olvasom Tukeinon blogját, látom tett ki képeket, és én is kint vagyok, ahogy énekelek. Miért nem szólt senki, hogy húzzam ki magam? T_T Hát úgy, ahogy kinéztem, nem csoda, hogy nem szavaznak nekem bizalmat. Már azzal, hogy nem húzom ki magam, bizonytalanságot sugallok, hát így nem értem, hogy miért várom el, hogy jobb helyen legyek? -_- De kíváncsiságból megkérdeztem a barátaimat, hogy máskor is ilyen vagyok? Egyértelműen nem volt a válasz, de amikor éneklek, akkor mindig összegörnyedek... A szembesülés... Lesúlytott egy kicsit, de kellett. De most tényleg, így kívülről látva magamat, én sem adnék magamra sok pontot. Úgyhogy van mit javítani.

Kifelejtettem az előző postomból a Mondós beszélgetést. Ez engem azért is érint személyesen, mert úgy tűnik, hogy a Slayers REVOLUTION cikket én fogom írni az újságba. Meg egyébként is figyelem az újság sorsát, mert bár merőben más, mint az AnimeStars, azt a pár hülyéskedő oldalt kiszedném a Mondóból, de amik vannak cikkek, azokat nagyon jónak tartom. Az nagyon tetszett, hogy őszinte volt a főszerkesztő, és a kínosabb kérdésekre is válaszolt. Például valaki megkérdezte, hogy pontosan mi volt ez az ellenségeskedés az AnimeStars és a Mondo között 2008 végén? Lényegében arról volt szó, hogy az AnimeStars elég sok külföldi animéről tett ki képeket, és az Animax mindig rájuk szólt, hogy ezt ne csinálják, de az AS továbbra is csinálta, és majdnem per lett belőle. Majd ekkor az egyik főszerkesztő megkereste a másikat, hogy ennek így nincs értelme, és béküljenek ki. És ezután kezdett el a Mondo is komolyabban foglalkozni külföldi animékkel. És nagyon érdekesnek tartottam, hogy a főszerkesztő egyáltalán nem hárította a kérdést, hanem válaszolt rá. Nekem nagyon jó volt hallani az őszinteséget. Még amivel komolyan foglalkozott, az az olvasói tábor. Nyílt titok, hogy a Mondo mindig is a tizenéveseket "kereste meg" írásaikkal, mert hogy ők voltak jóval többen. De mostanság, mintha az igényesebb anime tábor felé hajlanának. És mondta is a főszerkesztő, hogy próbálja keresni az egészséges egyensúlyt a kettő között, csak úgy érzi, nemigen jön össze. Egyébként havonta ilyen 5-6000 újságot adnak el. Azt azért furcsálltam, hogy a Bravo magazin 20-40000-es eladásához mérte magát. Azért teljesen más téma a kettő. De tényleg nagyon jó volt.

Még amit kifelejtettem, hogy Narumival szombat este fele beszélgettük a Key használatát a karaokén. Aki nem tudná a Key a karafun programon egy funkció, amivel lejjebb, vagy feljebb lehet vinni a zene hangszintjét, ezáltal az énekes könnyíthet magán oly módon, hogy a saját hangfekvésére alakíthatja a dalt. És abban egyetértettünk, hogy nem feltétlen jó dolog a Key használata, igazságtalan azokkal szemben, akik rendesen éneklik a dalt.

De ha már annyira mondják, hogy ismerkedjek fiúegyüttesekkel, hátha bejönnek nekem, és majd énekelni fogok tőlük. A Tegomass-ról már régebben írtam, hogy őket bármikor szívesen hallgatom, nagyon bejön a stílusuk. Hiszen nem azért szereztem be a Kiss~Kaerimichi no Love Song~ kislemezt eredetiben, mert annyira nem volt mire költenem a pénzt. Hanem mert tényleg nagyon jók. Aztán még, aki szóba jött, az a Tackey & Tsubasa. Ők az Inuyasha endingből már régebb óta ismertek számomra, de most meghallgattam egy albumukat, és ők is nagyon jók. Hasonlít a stílusuk a Tegomass-hoz. De egy pár kép, amit láttam róluk, hát... maradjunk annyiban, hogy nem vagyok tisztában azzal, hogy Japánban mi fér még a heteroszexualitás keretein belül, és hol van az a határ, amikor már gyanúsítják őket, hogy a saját nemükhöz vonzódnak. Vagy ez a lányoknál ott kifejezetten előny, hogy készülnek fiúkról ilyen jellegű képek? Ki tudja. A harmadik, akiknek adtam egy esélyt, az Arashi, de őket azzal a lendülettel ki is lőttem. Itt jön ki, hogy nem feltétlen az van a slágerlisták élén, aki a tehetsége alapján megérdemli. Így nincs velük bajom, bár a hangjuk nem különösebben érintett meg, de ez a túlzottan laza fiús stílus nekem nem nagyon jött be. Meg nemrég megjelent a ONE PIECE MEMORIAL BEST CD, na még onnan ismertem meg egy pár érdekes előadót. De pont ezért szeretem a japán pop zenét, rendkívül változatos.

2009. szeptember 5., szombat

RAY the Animation

Köztudott, hogy nálam nagyon jó reklám ha egy anime openingjét vagy endingjét Megumi Hayashibara vagy Okui Masami énekli. Így ismerkedtem meg a RAY the Animation 13 részes animesorozattal, mely mint megszokott, mangaadaptáció. 2006. április-június között ment a japán TV csatornákban. Az opening dal: Okui Masami: zero-G-, ending dal: Tomoe Ohmi: Yuunagi. Tomoe Ohmi is megér egy estet, nagyon szép hangja van. Az animéről néhány mondatban: Lényegében egy kórházsorozat, melynek főszereplője Ray, egy fiatal lány, aki képes átlátni (szó szerint) mindenen. Belelát a belső szervekbe, így azonnal tudja, hogy a mi a beteg problémája, hol kell megoperálni. Így olyan műtéteket is meg tud csinálni, amit egy átlag orvos nem. Még csak egy részt láttam belőle de már nagyon tetszik. A kórház légköre nagyon élethű, a zene (az openingen és az endingen kívűl is) fantasztikus! Aki meg tudja nekem szerezni a Soundtrack CD (letöltés nyomán), azt szívesen venném. ^^' Végülis így is az első rész alapján, ilyen horror-sci-fi egyvelegnek mondanám, de nagyon bejött, csak ajánlani tudom.

De ha már animék, még a One Piece-t kezdtem el. Mindenki ódákat zeng róla, hogy mennyire jó, milyen vicces, stb, stb. Négy rész után, ez mind igaz rá. Csak egy problémám van vele, hogy itt van kb. a 414. részénél és még mindig nincs vége. És egy ilyen folytatásos történetnél szeretm látni a végét. Mert az, hogy a Detective Conan végtelen az rendben van, mert ezer meg egy féle bűntény van, és azoknak ezer meg egy féle megoldás. Na majd meglátjuk, végülis ez nem akadályoz meg abban, hogy a One Piece-t elnézzem egy darabig.