2010. szeptember 9., csütörtök

Animét magyarul vagy japánul?

Egy pár napig van kábel TV, szerencsére Animax is van. ^^ Nekem igazából mindegy, hogy magyar, vagy japán szinkronnal megy az anime, én az évek során arra jöttem rá, hogy mindkettőnek van előny és hátránya is.

Tengapelőtt este néztem az Animaxet, Mystra itt gépezett, és szinte anti-animésként viselkedett. ^^' Na jó, ez erős túlzás, de igencsak szidta az animék magyar szinkronját. Nos, nekem az a véleményem, hogy nem a magyar szinkronszínészek a rosszak, hanem a japán seiyuuk túl jók. Legalábbis teljesen másképp kell az animéket megközelíteni szinkronizálás terén, mivel a szereplők sokkal érzelemgazdagabbak egy áltag rajzfilmhez képest, talán ezért nem állja meg a helyét a magyar szinkron az animékben. És amit tapasztalok, hogy a magyar szinkronosok nem tudják úgy visszaadni a karakterek hangját, ahogy a japánok igen. Most azt ne firtassuk, hogy igencsak nehéz lenne Hayashibara Meguminál, Yamaguchi Kappeinél vagy Paku Rominál jobbat találni, de ahogy én megfigyeltem, a magyar szinkronszínészek nem tudnak úgy isten-igazából játszani a hangjukkal. Erre számomra a legjobb példa a Fullmetal Alchemist. Amíg magyarul néztem, addig azt értettem, hogy miért szeretik sokan az animét, mi a valódi mondanivalója, de egyszerűen nem szerettem meg, mert a testvéri szeretet, ami az Elric fivérek között volt, nekem nem volt hiteles. Viszont annak nagyon örülök, hogy a magyar anime DVD-ken fellelhető a japán szinkron, na így gondoltam, hogy adok még egy esélyt az FMA-nak, és megnézem japánul, és teljesen ledöbbentem. SOKKAL-SOKKAL JOBB!!! Most már én is szeretem az animét!!! Most már biztos  vagyok abban, hogy a magyar szinkron a hibás abban, hogy nem szerettem a sorozatot. mondjuk igencsak meglepődtem, amikor Edward Elric hangjaként Szabó Mátét hallottam meg. Hát azt a srácot a TV2-ben egy délelőtti vetélkedőben láttam először. De nem volt szimpatikus... Persze lehet továbblépni, és magasabb babérokra törni, sőt most olvasom, hogy ő eredetileg színész. Sajnos kénytelen vagyok leszögezni, hogy nálam nem aratott sikert a Fullmetal Alchemist szinkronjával. Bár általánosságban számomra van egy nagy előnye a magyar szinkronnak: Sokkal jobban megmarad bennem a szöveg, és a történet, ha magyarul nézem. Lehet, hogy azért, mert nem kell az angol (vagy magyar) feliratra is figyelni. De az vitathatatlan tény, hogy a japánul sokkal hatalmasabb élmény, mert amit a seiyuuk tudnak, azt a VILÁGON senki nem tudja utánuk csinálni. A szinkronizálás japán kiváltság.

Úgy tűnik Mystra erre korábban rájött, ő kijelentette, hogy soha nem néz magyarul animét. Persze, amikor kezdődött a Bleach openingje, azt a TV-vel énekelte. ^^ És itt van közöttünk egy különbség. Azt mondta nekem, hogy ő nem olyan hű az énekesekhez, ő inkább anime openingeket és endingeket szeret. Ezért is van meglepődve, hogy vehettem ennyi japán CD-t. Hát mondom neki, én meg pont az ellenkezője vagyok. Amikor megismertem Hayashibara Megumit 2006 őszén, akkor teljesen odavoltam az olyan dalaitól, mint a Give a reason, Northern lights vagy Reflection. És ekkor kezdtem el a többi dalaira is rákeresni. Tehát, ha én tudom, hogy x előadónak több jó dala is van, amit nagyon szeretek, akkor én arra rákeresek, hogy esetleg az adott előadónak a többi dala is ilyen jó? Ugyanígy bukkantam rá Okui Masamira is. Ugye volt Megumival az a fantasztikus duettjük, a Get along, már ekkor felfigyeltem az egyedi hangjára, a többi jött magától. Ma már ott tartok, hogy 8 eredeti albumom van tőle, és 4-5 kislemez.

Az vitathatatlan tény, hogy az animések döntő  többsége nem ilyen. Hanem csak van egy anime, melynek van egy nagyon jó openingje vagy endingje, legfeljebb utánanéznek, hogy ki az előadója, és ennyi. Szerintem Mystra is ilyen, abból gondolom ezt, hogy mondta, hogy ő nem hű az előadókhoz. Szerintem ő csak annyit mondana a dalról, hogy a Bleachből az ALONES című számot énekelte a TV-vel, azt már csak kérdésemre mondta meg, hogy az Aqua Timez az előadó. És szerintem az animések döntő többsége, is csak ennyit mondana a dalról: Slayers - don't be discouraged. Míg én ezt mondanám: Hayashibara Megumi - don't be discouraged. És utána esetleg rámondom, hogy a Slayers TRY endingje.

Remélem ennek ellenére nem fogja Mystra nehezményezni, hogy egy előadótól olykor 12-13 dalt hallgatok meg egymás után. ^^'

2010. szeptember 8., szerda

Super Mario All-Stars Wii-re

Legalábbis Japánban biztos, hogy ki fog jönni "Super Mario Collection Special Edition" címen. Mivel lemezre fog megjelenni, ezért különféle extrákra lehet számítani:

  • Super Mario All-Stars játék grafikai tuning nélkül
  • Egy kis könyv a Mario 25 éves krónikájáról.
  • Az ÖSSZES soundtrack 1985-2010 között.
  • Csak limitált példányszámban lesz kiadva.

Japánban 2010. október 21-én fog megjelenni, hogy Európában is megjelenik-e, azt nem tudom, de az tény, hogy én annyira szeretem a játékot, hogy akár teljes áron is megvenném. Bővebb infó itt.

Metroid: Other M a MondoMeeten

Most szombaton lesz a Moonlight Meidóban a szeptember havi MondoMeet, melynek különlegessége, hogy ki lehet próbálni a Metroid: Other M-et. Szerintem összegyűlhetnénk egy páran Nintendósok, nekem jó lehetőség lesz kipróbálni a játékot. A trailere már tavaly is nagyon tetszett, szerintem jó játék lesz. A programról bővebben itt, szerintem gyertek el minél többen.

2010. szeptember 7., kedd

Hurcolászás ezerrel

Ma nagyon megerőltető napom volt, mi tagadás. Fél 8-kor indultam el, hogy ha egy mód van rá, még a mai nap elhozzak minden cuccot a régi albérletemből. Örömmel jelentem, hogy ez sikerült. ^^ De az út... Felszállni a hármas metróra, majd át a 98-as buszra, onnan még egy pár perc séta. Majd a házban összepakolni, és vissza 98-as busz, és hármas metró. Egy kör kb. 3 óra. És igyekszek úgy pakolni, hogy mindent, hogy a lehető legkevesebbszer kelljen fordulni. Nagyon nehézre pakoltam össze a táskáimat, de muszáj volt. Hát volt két húzós bőrönd, két hátizsák, de az utolsó fordulóra már a nagyobb táskámat bevetettem, mert már nem maradt sok. Összesen háromszor fordultam meg, majdnem 18 óra volt, mire végleg hazaértem. Épp csak pár percre álltam meg enni, úgyhogy nagyon elfáradtam, mire hazaértem. De elmosogattam még, amiből én ettem, meg összepakoltam. Még nincs teljes rend, majd, ha kialakul a végleges rendszer, most csak az, hogy le tudjak feküdni, de remélem a hétvégére lesz rend. Nagyon-nagyon szeretek itt lakni, ez nagyon jó hely.

2010. szeptember 6., hétfő

Suara és a Shounen-ai

Amikor nagyon kerestem Suara: MOON PHASE dalának a szövegét, akkor nagyon meglepett, hogy sehol nem találtam meg. Az egy dolog, hogy a "Yumeji" CD-nek csak az SACD verzióján lelhető fel, de én ennél azért ismertebbnek véltem az énekesnőt, hogy ennyire ne lehessen fellelni a dalszövegeit. A keresés elsődleges oka, hogy végre elkészítsem a kfn fájlt a dalból, és az őszi MondoConon elénekelhessem hagyományoson. Ami végül el is készült, így addig fogom "csapni az asztalt", míg nem énekelhetem fel. ^^' Ugyanis kicsit nehezményezik, ha only vocal dalt énekel valaki, tehát nincs hivatalos instrumental verziója.

Rákerestem kicsit jobban a dalra, nem igaz, hogy ne legyen meg. A wikipedia elmondása szerint ez egy PC játék ending dala, mely a Shizuku névre hallgat, annak a remake verziójából. Na gondoltam, ez is olyan Visual Novel, amelyből Japánban kismillió fellelhető, tehát valószínűsíthetőleg szerelem a fő téma, esetleg szex társul mellé. No most rákeresek a játékra, már csak annak reményében is, hogy ha kijött valami OST CD, akkor HÁTHA rajta van az off vocal version. Ki tudja. Rákerestem, és döbbenten látom, hogy ez egy Boy's Love Visual Novel. o_O Az eredeti verziója a játéknak még 1996-ban jelent meg még DOS-ra, és az rendes fiú-lány visual novel volt. De még soha nem hallottam Shounen-ai PC játékról. Aki esetleg nem tudná a Shounen-ai a két fiú közötti szerelem japánul. Egyáltalán nem ítélem el a homoszexualitást, de egy kicsit szíven ütött, hogy hova tartozik ez a dal. Ismervén a dalt, azt hittem, hogy ez egy teljesen "lágy" Visual novel lesz, és talán nem is lesz baj, hogy beteszek egy-két max. sejtető képet, max. a conon néznének ferde szemmel rám, hogy egy ferde hajlamú játék dalát éneklem. Rákerestem és durvább képeket adott be... úgyhogy úgy döntöttem, hogy akkor ezt ejtjük, így csak Suara képek kerültek a kfn-be.

De mindegy, hogy miféle játék dala, nekem akkor is az egyik legszebb szerelmes dal marad.

Az új helyen

Hát üdvözlet innen Angyalföldről. ^^ Tegnap meglett a költözés. Az összepakolás nagyjából ment, vettem erős szemeteszsákokat, abba pakoltam bele a nehezebb dolgokat, meg egy pár dolgot bőröndbe. A japán CD-imre külön figyeltem. Na igen, azoknak borítójuk szála nem görbülhet. ^^' Hát talán elmondhatom magamról, hogy tudok bőröndbe praktikusan csomagolni, igyekeztem minden egyes négyzetmillimétert kihasználni. Még olyan 13 óra fele felhívtam Mystrát, hogy ők hol tartanak, azt mondta, hogy kicsit késni fognak, ezért azt javasolta, hogy egy pár cuccot vigyek át az új helyre, azzal is haladunk. Igaza van. Ezzel is segítek, csak már kicsit kezd elegem lenni az örökös hurcolkodásból. T_T Na de most az a fontos, hogy a lehető leghamarabb átvigyek minél több cuccot. Fel a 98-as buszra, majd Kőbánya-Kispesten át a metróra. Ők már fent voltak a házban (a 7. emeleten van az albérlet), a főbérlővel értelmezték a bérleti szerződést. Az egyik legviccesebb az volt, amikor Mystra anyukája megkérdezte, hogy mennyit hoztam? Én meg mondom, hogy mennyi pénzt hoztam, holott úgy értette, hogy mennyi cuccot hoztam most el. ^^' Hát mondtam, hogy hoztam a két húzós bőröndöt, a laptopot, a hátitáskámat, meg a posztereket. De nem bíztattam semmi jóval, hogy mennyi minden van még a régi helyen. Nem is nagyon vártunk sokáig, én is aláírtam, amit kell, és szépen átmentünk a másik helyre. 21 km volt. Hát az szép táv. Róbert Károly körút-Hungária körút-Kőbányai út-Pesti út, úgy nagyvonalakban. Ez volt kb. 40-45 perc kocsival. És amikor odaértünk, Mystra apja teljesen le volt döbbenve, hogy mennyi cuccom van. Mondta, hogy ezt képtelenség egyszerre elhozni. És csak egy kört vállal, mert nem akar sötétben autópályán menni, és hát Veszprémig ugye nem kicsi a táv. Úgyhogy bapakoltunk, amit lehetett, én meg BKV-val vittem még egy bőröndöt, meg egy hátizsákot. De a fele cucc még így is ottmaradt. Nem tudom, hogy fogom tudni elvinni. Elsősorban a bicikli miatt aggódok. Nem is a 21 km, hanem lyukas a hátsó kereke.

De megérkeztünk. Hát, mit ne mondjak. Összehasonlíthatatlanul jobb ez az új hely, sokkal jobban érzem itt magam. Másfél szobás, az enyém a kisebb szoba. Mondtam, hogy nekem elég lesz ez is, csak legyen helyem. És az az érdekes, hogy ez a szoba tényleg jóval kisebb az előző ház egy szobájánál, mégis sokkal jobban el tudtam itt pakolászni, és még van hely! Szóval biztos vagyok benne, hogy teljesen el fogok tudni férni. Az egyetlen hibája a háznak az ajtó... A fürdőszobai ajtót sikerült kulcs nélkül rázárnom. Igazából tényleg semmi különöset nem csináltam, csak annyit, hogy rácsuktam teljesen az ajtót. És nem nyílt ki, meg se mozdult a zár. Próbáltuk szinte teljes erőnkből kinyitni, de csak nem ment. Felhívtam a főbérlőt, hogy mit csináljunk, ő azt javasolta, hogy szóljunk a szomszéd srácnak. De végül annyit beszéltünk, hogy 1. lement a pénz a kártyámról... -_- 2. Mystra kanállal kinyitotta az ajtót. Már-már Uri Gelleres képességűnek vallotta magát. ^^' Bár az tényleg vicces, hogy már minden fizikai erőnket bevetettük, erre kiderül, hogy egy kanál megoldja a problémát. Szóval eléggé kalandosra sikeredett az első nap. Emellett még elpakoltunk, amit tudtunk, aztán el is mentünk aludni, mert fáradtak voltunk, meg mindkettőnknek korán kellett kelni ma.

2010. szeptember 3., péntek

Emiko Shiratori: Yume no Sekai he

Úgy tűnik, csak blogpostot kell írni arról, hogy mit hiányolok, és máris jön a segítség. ^^ Light Lugia barátom, segített megtalálni a Múmin opening dalát, ami ment Magyarországon is. Sőt, időközben megtaláltuk a komplett kislemezt is! Ugyanis single-ön is megjelent a dal. Visszahallgattam, és a sok régi emlék... Leírhatatlan érzés töltött el. Persze akkoriban mit sem tudtam az ázsiaiakról 5-6 évesen, csak azt láttam a TV-ben a híradóban, amikor arról beszéltek, hogy Japánban földrengés volt, vagy Kínában bányabaleset, akkor mindig ment az alsó sávban az az írás... Akármennyire is érdekes, már ekkor különbséget tudtam tenni a két nyelv között, ugyanis, ha azt láttam, hogy a karakterek "ritkábbak" akkor biztos voltam benne, hogy japán szöveg megy. Meg volt egy karakter, amit valamiért nagyon megjegyeztem magamnak anno: の, ami ugye a "no" jel. És hogy mi jutott még eszembe? Az a hihetetlen boldogság-érzet töltött el, hogy tényleg 1992 óta ismerek japán dalt, de hogy akkor mennyire szerettem... Minden pénteken izgatottan vártam a 19 órát (a TV1-en anno ebben az időpontban ment), hogy már csak a dalt meghallgassam, na meg nagyon szerettem a rajzfilmet... Akkor még fogalmam sem volt arról, hogy animét nézek. ^^' Úgy határoztam, hogy közzéteszem a kislemezt.

  • Előadó: Emiko Shiratori
  • Kislemez: Yume no Sekai he
  • Megjelent: 1990. április 21.
  • Kiadó: StarChild (King Records) KIDA-5
  • A kislemez nem került fel az Oricon chartra.
  1. Yume no Sekai he (夢の世界へ, Az álom világa)
  2. Tooi Akogare (遠いあこがれ, Távoli sóvárgás)

Az opening dal nagyon-nagyon szép, ahogy azt fentebb is írtam, az ending dal engem akkor gyerekként sem igen fogott meg, és megmondom őszintén most sem... És nincs off vocal version! T_T Így csak vocalos kfn-t tudok csinálni belőle, de azt mindenképp szeretnék. ^^ Különben Az énekesnő neve sokaknak a Final Fantasy IX-ből lehet ismerős, ugyanis ő énekelte a Melodies of Life dalt. Aki leszedi ezt a kislemezt, annak kellemes nosztalgiázást. ^^

SACD lejátszó a láthatáron

Úgy tűnik, hamarabb tudok venni ilyen szerkezetet, mint gondoltam. ^^ Ugyanis a Vaterán van egy DVD lejátszó, ami SACD-t is lejátszik, és csak 9.000 forint. Szerintem nagyon megéri, még ebben a hónapban lecsapok rá.

De az biztos, hogy ritkábban fogok tudni CD-t rendelni Japánból (nem mintha eddig is napi szinten tettem volna ezt), mivel nemcsak hogy gyengült a Forint, de a Japán Jen ezzel szemben erősödött az elmúlt időkben. Ezt abban vettem észre, hogy tavaly május végén tettem szert Okui Masami: Akasha CD-jére, mely mivel Limited Edition volt, ezért 3.990 jen volt, és még rájött a postaköltség, ami 750 yen, így nekem forintban kb. 9125 forint volt a CD. No most a CDJapannél minden CD-t ÁFA-mentes áron lehet megvenni, így ez a lemez "csak" 3.800 jen volt (ebből ki lehet számolni, hogy Japánban 5% az ÁFA). Ugorjunk 14-15 hónapot, ugye most augusztusban vettem meg Suara: Yumeji SACD-t. Ez 3.200 jen (ÁFA nélkül 3.048 jen). A pk. maradt 750 jen, tehát japán jenben olcsóbb volt, mint maga az Akasha CD, mégis majdnem 9.500 forintot kellett kiadnom érte. Most aki esetleg a fejéhez kap, hogy minek kiadni a pénzt, amikor le lehet tölteni, megírok valamit, amit szerintem kevesen fognak érteni. Nálam ez a CD már elért egy olyan magas szintet eszmei értékben, ami már-már a felbecsülhetetlen kategóriát jelenti. És úgy gondoltam, hogy Tescós munka után a megélhetés mellett nekem EZ JÁR! Még nem tudom lejátszani, de már az a gondolat is hihetetlen boldoggá tesz, hogy megvan eredetiben. És még ha le fogom tudni játszani. Mondjuk az szinte biztos, hogy ha tényleg élvezni akarom az SACD hangzást, akkor dukálni kéne egy jobb hangfalnak is, de az már tényleg várhat. Különben, ha valaki szeretné, bescanneltem a borítót, itt letöltheti.

2010. szeptember 2., csütörtök

A következő lépcsőfok

Eseménydús és vidám napon vagyok túl. Miután elvégeztem az itthoni teendőimet, útnak indultam. Először a Sárkány Centerben levő kínai étterembe mentem be. Istenem, ez a harmadik eset, hogy megjárom olyan téren, hogy a kínaiak annyira furcsán beszélik a magyar nyelvet, hogy nem igaz. Bár ezt a srácot viszonylag értettem, csak ott történt 180°-os félreértés, hogy a kérdésére azt válaszolom, hogy helyben fogyasztanék, erre csomagol... Mindegy, legalább azt adta, amit kértem. ^^' És mivel teljes adagot kértem, a levest ajándékba adta. ^^ Így hát elvittem. Aztán betértem a közeli ázsiai élelmiszerboltba. Utána elmentem metróval a határ útra (hova máshova, mi?), még albérletet keresni, ugyanis Mystrával továbbra is tervezzük az összeköltözést, és hajtom a 19. kerület felé, ezért én is tettem most lépéseket. Megnéztem a közelben 2 ingatlanirodát, de panganak a kerületi albérletek... Egy volt, de az viszonylag messze volt, oda meg nem akartam már menni. Aztán elgondolkodtam, hogy lehet, hogy nem lesz rossz az, amit nézni fogunk. Ugyanis ő mutatott egyet, ami egész jól nézett ki. Ma 18 órakor nézzük (néztük) meg. Én még elmentem az iskolába intezni dolgokat, aztán jöttem is haza. Megettem, amit a kínaiból hoztam, egész jó volt ez is. Már 5 kínai étteremben ettem, ha rangsorolnom kéne őket, akkor a következőképp alakulna:

  1. East Dragon kínai étterem (Hungária körút-Erzsébet Királyné utca sarok)
  2. Négy Évszak kínai étterem (Garay út)
  3. Kínai büfé a Sárkány Centerben.
  4. Peking kínai gyorsbüfé (Határ út)
  5. Kínai Nagy Fal gyorsétterem (Békéscsaba, Csaba Center)

Persze ez csak a saját ranglistám. De az egyik étteremben szerettem volna szezámmagos csirkét kérni, de nem láttam. Kérdeztem, hogy van-e? Mondja, az... sok... van... Szerintem azt akarta mondani, hogy az soká lesz. Úgyhogy omlós csirke volt helyette, az is jó volt. ^^ A furcsa beszédről nekem mindig eszembe jut a Mikroszkóp színpad egy jelenete, ami nagyon tetszik:

2:12-től kezdődik, de az előtte levő éneket is érdemes végighallgatni.

De nem maradtam sokáig otthon, mert szólt Mystra, hogy akkor lassan mehetek. A 13. kerületbe kellett menni. Találkozok vele, elmegyünk a házhoz, megnézzük, nagyon tetszik. Mindkettőnknek. És nagyon aranyos volt a hölgy, mindenben segített, minden kérdésünkre készségesen válaszolt, és látszott rajta, hogy természetesen kedves, tehát biztos, hogy nagyon jó lesz a kapcsolat. Szinte biztos voltam abban, hogy ez lesz az, de ők még meg akartak nézni egy albérletet. Megvártam őket, de kiderült, hogy abból nem lett semmi, úgyhogy felhívtuk a nőt, hogy kivesszük. Tehát összeköltözünk. ^^ Aminek nagyon örülök, mert csak olyannal költözök össze, akivel jól kijövök, és tudom, hogy nem lesznek problémák. Vasárnap lesz a nagy nap, már várom. ^^

Újra itt az ősz

Hát nagyon csúnyán búcsúzott tőlünk a nyár. A múlt héten még 30 fok feletti hőmérséklet volt, most meg alig van 15... De itt az ősz.

Ilyenkor szoktam sokat hallgatni Megumi Hayashibara régi albumait 1991-1994-ig bezárólag, valamiért az első 5 lemezét ilyenkor a legjobb hallgatni. És furcsa, mert csak 2008 óta ismerem Megumi teljes diszkográfiáját, de a hangszerelése miatt nagyon élethűen visszatérnek azokból az időkből emlékek. Mintha a megjelenésük óta ismerném ezeket az albumokat, holott ez internet és japán ismerősök híján ez igencsak bajosan valósult volna meg. ^^' De abban biztos vagyok, hogyha akkor megismertem volna ezeket az albumokat, akkor is nagyon szerettem volna Megumit. Sőt, meg merem kockáztatni, hogy akkor az egész életem másképp alakult volna, ha már akkor ilyen zenét hallgatok. De hát senki nem hibáztatható a nagy távolság miatt, és azért, hogy csak Japánban jelentek meg ezek az albumok.

Mondjuk animét emlékszem már 1993-ban láttam. Emlékeztek a Múmin című animére? Nagyon szerettem az opening dalát, nagyon szép volt. Csak van közöm az Anison zenéhez egészen kicsit korom óta. :D De most jutott az eszembe, hogy meg is kereshetném. *keres-keres* Sajnos a japán openinget nem találom meg, viszont az endinget megtaláltam:

https://www.youtube.com/watch?v=DL4eYsY82Ho

Ezekre a jelenetekre tisztán emlékszem. Meg a dal is ismerős. De a japán openinget sehol nem találom.