Ezlo titka

Sikeresen végigmentem a 2. Dungeonön a főellenség, Gleerok rém könnyű volt. Sikeresen megöltem, aztán visszakaptam Melaritól a kardot, szép erős, fehér kardot csinált nekem. Nem egészen kétszeres a sebzése. Lemásztam a hegyről, aztán el kellett menni a Hyrule Castle kertjén keresztül, az Elementary Sanctuaryba, ahol különös dolog történt. Letettem a kardot, a két kő a helyére ment, és az erejüket átadták a kardomnak. Most már különleges dolgokra vagyok képes. Többször is láttam már olyan színváltó paneleket, amivel nem tudtam mit kezdeni. Most már igen, ugyanis a kardnak varázsereje lett. Ha nyomva tartjuk a kard használati gombot, (amit ugye mi választunk meg, hogy A vagy B gomb) akkor előjön egy zöld csík a szívek alatt. Leginkább az Ocarina of Time varázserőmérőjére hasonlít. Ha ez a zöld csík megtöltődik rá kell állni az egyik panelre, majd átmenni a másikra (még nyomva tartjuk a gombot) és 2 Link lesz! Ez tök menöséges. Aztán vissza kell menni, hasonló módon kinyitni az ajtót, és ki kell menni a Hyrule kertből. Ekkor a North Hyrule Fieldben megjelenik Vaati, aki közli velünk, hogy nem állíthatjuk meg őt, bármit is teszünk, bármit is értünk el. Amikor eltűnik, megjelenik egy elzárt helyen 2 Moblin, akik tökre úgy néznek ki, mint a Wind Wakerben. Őket kell megölni. Mikor végeztünk, Ezlo lejön a fejünkről, és elmeséli, hogy jött ő létre. Ezlo nem más, mint a Minishek leghíresebb bölcse. Az idős bölcset elátkozta Vaati, amikor felvett magára egy különleges piros sapkát, és hirtelen megnőtt az ereje. És egy sapkává változtatta át, így lett Ezlo. Ahhoz képest, hogy idős bölcs, eléggé jópofa, vicces teremtmény a sapka. Lényegében ennyi, amit tudni lehet.

Super Smash Bros. hétvége

Akár így is nevezhetnénk ezt a hétvégét, hiszen ma is órákat játszottam. Ma elsősorban online. Rengeteget voltam Toon Linkkel. Nagyon erős. Nagyokat üt, és ő maga is nehezen esik ki.

Már régóta motoszkál a fejemben, hogy kéne újra Meleezni, és ma elővettem. Azért vannak különbségek! Brawlban sokkal ötletesebb dolgok vannak a pályán, viszont a Meleeben nehezebb megszerezni a dolgokat. Például arra mentem, hogy meglegyen Mr. Game & Watch. Arra 1000 Melee meccs kell. Megnéztem, hogy nekem még csak 204 van. Azért ez a szám minden képzeletemet alulmúlta. 2006. október 7-én vettem meg a játékot, és ilyen keveset mentem volna VS-be? -_- Na mindegy, semmi kedvem nem volt 1000-re feltornázni ezt a számot, ezért néztem alternatív módszereket, hogyan szerezzem Mr Game & Watchot. Eléggé nehéz. A Meleeben sokkal nehezebb megszerezni a karaktereket, mint a Brawlban. Bár szerintem a Brawlban azért enyhítettek ennyit, mert az online meccsekre is gondoltak helyesen. Azért mentem egy pár menetet Young Linkkel. Teljesen ledöbbentett, hogy milyen erős. Egyrész 220-260%-nál esik csak ki. Néztem, hogy kb. 205%-nál van, megsebződik, és még mindig jön vissza. Viszont, ha az ellenfél meghaladta a 100%-ot, és amikor Young Link megsebzi őt, akkora erővel repül, mintha kővel dobták volna meg. És elég hamar kiesik. Szóval Young Linket nagyon jól megcsinálták. Viszont, amit tapasztaltam, hogy szinte az összes Meleeből Brawlba áthozott karaktert meggyengítették. Hát a Meleeben is, amikor Marthtal megsebzek valakit, úgy repül, hogy ideje sincs elköszönni. Vagy Bowser karmolása nagyon erős volt. De a Brawlban nagyon gyengék lettek. Bár azt hozzá kell tenni, hogy Marth Final Smashe elsőosztályú. Az egyedüli karakter, aki Brawlba áthozva megerősítettek, az Mr. Game & Watch. Ezt onnan tudom, hogy más Meleején voltam vele, és nem volt a legjobb. De itt nagyon jó lett.

Holnap lesz az utolsó vizsgám (mivel vizsgaidőszakban vagyok) utána lesz 3 hét szabadságom, szerintem sokat fogok mindkét Smash Brosszal játszani.

Super Smash Bros. Brawl – Megvan mind!

Hát mire valók a jóbarátok, ha nem arra (is) hogy tanácsot adjanak? Csabi barátom javasolta, hogy mi lenne, ha úgy szerezném meg Toon Linket Brawlban, hogy megyek 1 életes meccses 2.0-s Damage Ratióval? Megfogadtam a tanácsát, és úgy mentem. Megnéztem előbb, hogy hány offline Brawlom van: 64. Na ezt felhozni 400-ra. -_- De fel lett hozva. 6 óra kemény munka eredménye. De nagyon élveztem. És nemcsak Toon Linket szereztem meg, hanem előtte Sonicot és Jigglypuffot. És utánanéztem neten, hogy már csak 50 Brawl meccs kell az utolsó karakterhez, Wolfhoz, akkor megcsinálom. És sikerült! Nem volt könnyű, de sikerült! És ezzel megvan mindenki. Persze nemcsak arra mentem, hogy elérjem a bűvös 400-as számot, hanem úgy voltam vele, hogy megnézem a GameFaqs SSBB tippek trükkök között, hogy lehet pályákat, zenéket megszerezni. Rengeteg pályát, meg zenét szereztem meg. pl: Luigi's Mansion, 75m, az összes Melee pálya. Brawlos pályák között, ha jól emlékszem, összesen 28 van meg. De iszonyatosan élveztem, hatalmas játék volt! Ez egy emlékezetes nap. Ja igen! És azzal, hogy megnyílt Toon Link, megnyílt az Ocarina of Time demo is! Ugyanis, aki nem tudja, a Brawlban vannak Virtual Console játszható demók. 5 percig lehet játszani az Ocarina of Time-mal. Arra jó, hogy megismerkedjen vele az, aki nem ismeri. Jó érzés volt újra játszani vele.

The Legend of Zelda – Ahogy a '80-as években látták.

Tegnap bekerült az új Zeldáról a hír a Gamer365-be, és a kommentek közé írta egy tag, hogy 1989-ben 9 hónapjába telt, mire végigvitte az első Zeldát. Megnéztem az adatlapját, láttam, hogy 31 éves, gondoltam privátban megkérdezem tőle, hogy mit jelentett akkoriban az első Zelda, amikor még ugye nem volt Link to the Past, ami hozta azt az igazán nagy áttörést. Ő azt válaszolta nekem, hogy 1985 óta játszik, és rengeteg játékkal játszott, de ilyet még nem tapasztalt. Összetettségében, zenéjében, hangulatában nagyon csúnyán agyonverte az összes játékot. Azt is írta, hogy vannak a játékok, és fölötte állt a The Legend of Zelda.

Igen. Pontosan én is ezt érzem. Lehet, hogy most, 2008-ban játszottam vele, de én, aki elég régóta játszom, és volt egy pár NES játékom (illetve még meg is vannak) mai fejjel éreztem, hogy ez a játék nem akármi. De erről írtam többször is. Megmondom őszintén, hogy ezért nem is tetszik azon fiatalabb Zelda rajongók véleménye, akik azt mondják, hogy a NESes Zeldák milyen rosszak, mert hogy még nem tartalmazott annyi mindent, ami a végére a Zelda játékok védjegyévé vált. Igenám, csak hogy épp abba nem gondolnak bele, hogy a maga idejében ez mekkora áttörés volt! Természetesen ezzel nem akarom elvenni a fiatalabb játékosok kedvét az első Zeldától, sőt mindig bíztatom őket, hogy tegyenek egy próbát, hogy lássák honnan indult a legenda, de el kell vonatkoztatni attól, hogy milyenek a mai Zeldák. Mert ez teljesen más. És ez így tökéletes!

Új zeldáról információk, valamint fejlemények a Minish Cap-ben.

A Gamer 365 lerántotta a leplet a legújabb Zelda játékról. Annyit már régóta tudtunk, hogy készül valami, meg hogy nagy változtatások lesznek. Úgy tűnik, hogy igazak a hírek. A Nintendo által kiadott sok oldalas szabadalom itt megtekinthető. Lényegében egy szoftver leírása van benne, de egyértelmű utalások vannak benne, hogy egy Zelda játékról van szó. A kép is ezt hivatott bizonyítani:

Sok oldalon keresztül olvashatunk információt a játékról, a játéktérről, és a menütervről például. Ebből kiderül, hogy igény szerint akár teljes fejezetek ugorhatók át. Még ami kiderül a honlapról, hogy lesz egy segítő tippeket adó rendszer. Ha valaki elakad, a játékban el lesz helyezve egy gomb, arra rákattintva lehet segítséget kérni. Alapesetben maga a játék adna segítséget, de tervben van, hogy felveszik más játékosok játékát, és azt is meg lehet nézni, hogy ők hogy oldották meg a rejtélyt. Ez jóformán a YouTube-ot helyettesíti. ^^' Lesz egy harmadik lehetőség is a Digest Mode. Amikor maga a gép veszi át az irányítást tőlünk, és segít továbbjutni, de mi bármikor visszavehetjük tőle, majd újra át lehet adni a gépnek a játékot. Egyenlőre ennyit tudni. Ha még csak ennyit tudni, akkor 2010. második felénél előbb ne várjunk megjelenést.

És akkor lássuk a Minish Capemet! ^^' Nem volt semmi ez a hegyen való mászás. Ha nehezen is, de rájöttem a lényegére. És sikerült bejutnom a 2. Dungeonba. Nem semmi ez a hely. Lehet vonatozni, vágányt váltani, komplett masinisztává válunk a Dungeon végére. Eszméletlen ötletek vannak a Minish Capben. Elgondolkodtam magamban, és rájöttem, hogy miért ennyire ötletes. Ahogy végiggondoltam az első 2 Dungeont, többször végig kellett járni ugyanazokat a helyeket, de másképp. Végülis maguk a Dungeonök nem is nagyok. Hiszen egy GBA kazettára századannyi memória fér rá, mint mondjuk egy GC lemezre. És maga a táj sem olyan nagy. Ezt különféle ötletekkel próbálták kikompenzálni. Ezért találták ki a Minish size-ot (vagyis extra kicsik lehetünk) mert így eljuthatunk olyan helyekre is, ahova nagyként nem. Aztán meg ez a vágányváltás... Másképp juthatunk el ugyanarra a helyre. Szerintem fantasztikus megoldás! A végefelé elakadtam, majd a mai nap folyamán utánanézek, hogyan lehet továbbjutni.

Más. Ahogy írtam korábban, minden erőmmel azon leszek, hogy ismertebbé tegyem a 2 kedvenc japán énekesnőmet. Effelé tettem egy újabb lépést. Ismertetőt írtam Okui Masamiról a Wikipédiára: http://hu.wikipedia.org/wiki/Masami_Okui. Ha gondoljátok, olvassátok el. ^^'

Túl a forrásvízen

Örülök, hogy valakit Zelda fanná tudtam tenni. Az egyik barátom, Csabi vett a Game Parkban Minish Capet. Ez az első Zeldája. Az érdekesség a dologban az, hogy azt a Minish Capet vette meg, amelyiket én adtam be. Jelzem: 3000 forintért vették be, és ő 6900 forintért vette meg. Meghagyta a mentésemet, de természetesen csinált saját mentést, és már továbbjutott benne. Már a 2. dungeon is kész neki. Azt mondta nagyon tetszik neki.

Kezd kissé problémássá válni a Minish Cap. A Crenel hegynél (ha jól emlékszem, így hívják) eléggé nehézkes volt a továbbjutás. Ez a második a játék a Four Swords Adventures után, mely a Link to the Past után nem jelzi, ha lehet robbantani valahol. Csak úgy jöttem rá, hogy Csabi megmondta, hogy hol kell robbantani. De mondta, hogy ő is nagyon nehezen jött rá, hogy egyáltalán lehet robbantani. Aztán azt is ő mondta, hogy a Gust Jarral be lehet szippantani azokat a szúrós fehér izéket, azalatt rejtőzik az a lyuk, ahol össze lehet esni. Mondjuk erre magamtól is rájöhettem volna. Majd kicsiként kell elhurcolni a növényt be a lyukba, és megöntözni vízzel. De nem akármilyen vízzel. Forrásvizet igényel, ami zöld színű. Vissza kell menni, és egy rejtett helyen van a zöld víz. Oda is elég nehéz eljutni. De sikerült, és szereztem forrásvizet, és megnőtt a virág. És akkor végre fel tudtam mászni. Egy olyan helyre jutottam el, ahol még nem jártam. És lemerül a GBA SP-m! -_- Még szerencse, hogy mentettem mindenhol. Már láttam, hogy pirossal világít a kislámpa, tehát várható volt, hogy lemerül. Most töltőn van, úgyhogy ha feltöltődik, valszeg folytatom.

Bűn-e végigjátszást nézni, segítséget kérni?

Kétségtelen, hogy nagyon sokat változott a játékvilág az elmúlt 20 év alatt. A régi NES-es, SNES-es időkben mindenki a maga erejével vitte végig a játékot, legfeljebb ha átment barát, együtt oldották meg a rejtélyeket. Ezekben az időkben is sok titok volt egy-egy játékban, és mivel csak a saját szürkeállományunk volt segítségül, ezért előfordult, hogy egy-egy játék végigvitele hónapokba telt. De ma az internet terjedésével, és az, hogy a végigjátszások kint vannak, mára jelentősen lerövidült egy-egy játék végigvitele. Arról nem is lelkesedve, hogy manapság már internetes fórumokon is szokás segítséget kérni. Joggal jöhet a kérdés, hogy rossz dolog segítséget kérni? Az ellentábor azt mondja, hogy könnyelmű játékos, és nem veszi komolyan az egészet, és rengeteg élménytől fosztja meg magát az, aki segítséget kér. Például a felfedezés élményét, meg az, hogy magától jön rá a dolgokra. A másik oldal meg azt mondja, hogy inkább nézzen utána, hogy mi a teendő, minthogy félbehagyja a játékot. Hát igen. Korábban olvastam egy statisztikát, miszerint a megvásárolt játékok 80%-a végigjátszatlan marad. Ez hatalmas arány. Ki tudja miért. Vagy mert tényleg elakadt, vagy mert egyszerűen lusta elővenni, vagy megunták.

Én azt mondom, hogy egyáltalán nem szégyen segítséget kérni, inkább nézzen utána, minthogy feladja. Én mindig úgy szoktam csinálni, hogy ha elakadok, akkor körbenézek, és ha végképp nem találok megoldást, akkor vagy a GameFaqsot, vagy a YouTube-ot veszem elő segítségül. És mindig csak azt a pillanatot nézem meg/olvasom el, ahol épp elakadtam, a többire meg próbálok rájönni. Így általában tovább tudok jutni.

Sikeres továbbjutás.

Nos, azt hiszem, hogy a Minish Cap, az élvonalban lesz számomra a Zelda játékok között. Tisztára azt az élményt adja, mint a Link to the Past. Tehát, nem bántam, hogy elakadok, nézelődtem, járkáltam erre-arra, és csak megtaláltam a megoldást. Azt hiszem, hogy azt nevezhetjük igazi játéknak, amiben, ha elakad is az ember, akkor nem azon van, hogy megoldást keressen az interneten, hanem szétnéz, és majd megtalálja a megoldást. Az út alatt össze is gyűjtöttem 4 szívdarabot, és most már 5 szívvel folytatom az utat. Itt is van egy Ocarina of Time-hoz hasonló verseny, hogy össze kell szedni az elkóborolt tyúkokat. Itt 25 mp alatt kellett 2 tyúkot összeszedni. Ez sikerült, és a csaj adott 20 rúpiát. És ki is lett akasztva a számláló, mert első ízben csak 100 rúpia lehet nálam. Aztán gondolom ez majd növekedni fog. Úgyhogy nem is erőltettem meg magam, amikor arra kért, hogy 25 mp alatt 3 tyúkot kell összeszedni, mert azért nyilván több pénzt adna, és már egyet se tudtam elfogadni. Most a hegynél vagyok, itt mentettem el, majd kíváncsi leszek, hogy ma mire megyek.

Az új év

Hát átléptünk 2009-be. Szerintem nagyon jó év elé nézünk! Olyan nagy szilveszterem nem volt. Éjfél után 10 perccel mindenki ment aludni. -_-' Én nem voltam fáradt, ezért zenét hallgattam. Végighallgattam Megumi Hayashibara SHAMROCK és SpHERE albumait. Komolyan mondom, ez a 2 album annyira jó, hogy az már büntetőkategória! Utoljára (és először) a Wind Wakerre mondtam azt, hogy annyira jó, hogy ez már alkotmányellenes. Amikor kipróbáltam. Amikor végighallgattam ezt a 2 albumot, akkor döntöttem úgy, hogy ezt az Istennőt én világhíressé teszem a magam erejével amennyire tehetem. Végülis ott van a YouTube, ott van a website, majd még kigondolok dolgokat, hogyan tehetem ismertté őt. Megumi a karrierjének elején azt nyilatkozta, hogy szeretné a dalaival átadni azokat a pozitív érzéseket, szemléletet, amit ő érez. Elhiszem neki! Soha életemben nem hallottam még egyetlen olyan előadót, együttest, amelyik ennyire hitelesen adja a pozitív látásmódot, a boldogságot, és a szertetet! Úgyhogy jó évem lesz. ^^

Amúgy ma is Zeldáztam, nem is akármivel! :-O Kipróbáltam az Oracle of Seasonst! Elsőre tetszik, csak így látatlanban azt nem értem, hogy a grafikai szintje miért állt meg a Link's Awakeningnél, amikor a játéknak (tudtom szerint) nagyobb memóriája. Na majd még jobban kivizsgálom. Amúgy tetszik a játék. ^^

Meg Minish Capeztem is. Végigvittem az 1. Dungeont a Deepwood Shrine-t. Rém könnyű volt az óriás chuchu. Csak ki kellett vinni az egyensúlyából, és a megfelelő helyen megkardozni. És most értem el oda, ahol a múltkor elakadtam. Majd holnap tüzetesebben korbenézek, hátha sikerülni fog továbbjutni.

Évértékelő beszéd 2008

"Ahogy azt a Móricka elkérdezi: Nem ugyanaz az óév, mint az újév!

Hamarosan itt az újév! 1995 ezer!

Meghiszem azt! Éjféltől már zongorázik a különbség!

Nem félek, amíg engem látsz!"

Ahogy azt a L'art Pour L'art Társulat Besenyő családja elmondta 1994. december 31-én. Nagyon bírom a humorukat! ^^' De ha mai színekben vetítenénk, hamarosan itt a 2009 ezer! És hogy milyen volt 2008? Nagyon jó volt! Mindenképp vízválasztó év volt. Idén január 25-én jöttek a Zelda játékok, március 5-én megkaptam a Wiit, amivel nagy álmom teljesült. Aztán nyáron megtapasztaltam milyen hosszútávon egyedül lenni, magamról gondoskodni, majd kimentem Angliába. Majd jött a főiskola. És az is fontos elem, hogy idén rekordösszeget költöttem (nyáron elsősorban) játékokra. Nagyon ritka az ilyen, de most kivételesen megadatott. Dióhéjban ennyi volt nekem a 2008-as év. Nagyon tanulságos év volt! Többször belegondoltam abba, hogy gyerekkoromban én is azt gondoltam, hogy de jó lesz majd 18 évesnek lenni, amikor már mindenki felnőtt, meg hasonlók. Közben azért most, 22 évesen is mennyit tanul az ember, és mennyit változik. Mindazonáltal, hogy nagyon jó év volt, értek rossz dolgok is, de idén tanultam meg azt, hogy a negatív eseményeket nem úgy kell felfogni, mint egy tanulság, amiből tanulni kell, és nem feltétlen kell szégyellni, hogy ha valami rossz történt meg velünk, hanem tanulni kell belőlünk. Mert ugyan nem lehetünk tökéletesek, de a tökéletességre törekedni kell. Csak így lehet pozitívan látni a dolgokat, és így lehet az ember boldog. Többek között erre is rájöttem a Zelda játékokból. Én tettem újévi fogadalmat, de hogy mit, az maradjon meg az én titkom, hátha így nagyobb az esélye annak, hogy bejön! :-O

És akkor nem maradt hátra, minthogy Boldog új évet kívánjak minden Zelda rajongónak! Játszatok sokat, és remélem mindenkinek egy kicsit jobban sikerül a 2009-es év, mint ahogy eltervezte!