Princess: Mediterrán album vélemény

Nem az a fajta vagyok, aki a télből a nyárba vágyik, szeretem megélni az adott évszakot a maga valójában. Viszont ez az album, amiről most írni fogok, október végén jelent meg, és hiába vannak rajta tüzes dalok, melyek inkább a nyarat idézik, a megjelenése miatt ilyentájt hallgattam annak idején, mert ezt az időszakot idézi bennem az album.

Ahogy írtam a Nox-ról, hogy mennyire szerettem őket, eszembe jutott, hogy a Princess nálam akkoriban ugyanazon a szinten volt. Sőt, a Princess és a Nox nálam ugyanúgy "egy levegővételre kimondott" együttes, mint sokaknak az Illés, Omega, Metro. A Princess is ugyanúgy 2002-ben debütált, és ugyanúgy sajátságos stílust hoztak be, azzal, hogy klasszikus zenét játszottak modern zenei alapokra. Az ötlet eszméletlen jó volt, nagyon népszerűek voltak, én is rengeteget hallgattam annak idején. Csak sajnos abban is megegyeznek, hogy már ők sem aktívak, pedig még nagyon sok potenciál lenne ebben a projektben is. Legalábbis el tudnék képzelni jónéhány zenét az ő feldolgozásukban. Úgyhogy két nagy találmány volt a magyar zenében az előző évtizedben: A Princess és a Nox. Ketten együtt valami fantasztikusat alkottak, és nemcsak az egyedi zenéjük miatt, hanem mert olyan dalokat, zenéket dolgoztak fel (igaz a Nox csak az első albumán), amik az alapműveltség részének számítanak, és ők ketten sokkal-sokkal érdekesebbé tették a klasszikus zenét és a népdalokat, mint bármelyik énektanár az iskolákban. Egyre többet hallgatom őket az utóbbi időkben, kell egy kis változatosság a japán zene mellett, és hatalmas élmény most is.

Nemcsak azért akarok most írni a Mediterrán albumról, mert ezekre az időkre emlékeztetnek, hanem azért is, mert ez a kedvenc albumom tőlük. Talán a dinamizmusa miatt, hiszen nem véletlen a cím. Elsősorban olasz és spanyol szerzemények vannak az albumon. Viszont ami érdekes, hogy nem a klasszikus zene dominál ezen az albumon, hanem különböző operák, operettek, aminek ugye egyik "őshazája" (ha lehet ezt mondani) Olaszország, Itália, hiszen nagyon sok színházi zenemű született ott. És arra gondoltam, hogy a Princess oly módon lehetne aktív, hogy ha nem is klasszikus zenét játszanának, hanem operákat. Egyáltalán nem vagyok a színházba járó egyén, azt  is megmondom őszintén, hogy teljesen érdektelen ez a téma számomra, de a Princess-től nagyon tetszenek ezek a feldolgozások, meghallgatnék jónéhány ilyen alkotást, biztos, hogy érdekessé tennék. Egyébként mivel érdektelen vagyok ebben a témában (őszintén bocsánat a klasszikus zene rajongóktól...), ezért főleg azok a zenék maradtak meg bennem, amik a Tom & Jerry-ben megszólaltak. Volt jónéhány ilyen, ami megszólalt a Princess-től is, és kifejezetten megmosolyogtató hallhatni annak tudatában, hogy bizonyos zenék vicces jelenetekben voltak hallhatók. Ennek az albumnak a kazettáját tartom nagy becsben, mert 2006 végén az utolsó kiadott kazetták között volt, ezután nem sokkal fejezték be a kazetták forgalmazását. Jó érzéssel tölt el, hogy az is megvan, főleg, mert az utolsó években kiadott kazetták (kb. 2003-2006 közöttiek) nagy ritkaságnak számítanak, mert ekkor már nagyon kevesen vettek kazettákat, ezért utólag vaterán, teszveszen, zsibvásáron sem nagyon lehet fellelni őket. Úgyhogy mint gyűjtemény darabjai is sokat jelentenek nekem, nemcsak azért, mert egy egy nagyszerű albumról van szó. Mert tényleg nagyon szeretem, azért, mert van rajta egy dal, aminek kevés a 10 pont, de lássuk őket.

1. Figaro házassága: Nyitány - Azért egy klasszikus zenével kezdjük, hogy azért mégis. De nagy baj, hogy magáról a műről szinte semmit nem tudok? Csak mint Princess-dal tudom elemezni, és annak nagyon jó, hangulatosan indul az album. Arról azért gondoskodtak a Princess album esetében, hogy már az első dal erős legyen, így az egész album hangulatát rendesen megalapozzák. Ezt ennél az albumnál is megtették. 9/10
2. Viva España! - Még szerencse hogy van a speciális karakterek között a spanyol nyelv hullámos n betűje, ami a mi "ny" betűnk. Ez az album, ahogy ez a dal is, azért nagyon kedves számomra, mert 2006 vége egy hihetetlen pozitív időszak volt számomra, és ezt egy ilyen pozitív hangulatú dallal megtoldani... Óriási hálával tartozok ezért az albumért, ez a dal is hangulatos, gyors, vért pezsdítő, a gitár sokat hozzátesz a hangulathoz. 9/10
3. Olasz Mix - Három részletből áll ez a dal, mind a három tetszik, de főleg az első. Kellemes andalító. Az első résznek "Azzurro" a címe, aztán jön a "Volare, volare", ami egy Gipsy Kings dal. Érdekes változat, bele is illik a dal hangulatába, de összehasonlítva az eredetivel lassú. A harmadik része pedig a "Quando Quando", szintén jó ötlet volt. Kellemesen zárja le a dalt. 8/10
4. Spanyol cigánytánc - Ahogy írtam korábban, külön csoportot alkotnak nálam azok a Princess által feljátszott klasszikus dalok, melyek a Tom & Jerry-ben is felhangzottak. Ez az első ilyen az albumon, a 9. évadban volt egy spanyol, torreádoros epizód. A dal elején hallható buzdítás hozzátesz a hangulathoz, és bizony erre a pörgős zenére táncra lehet perdülni. 8/10
5. Brazil - Az egyik abszolút kedvencem az albumról, ennek a hangulata jön be a legjobban. Mindazonáltal, hogy tényleg idézi a brazil szamba hangulatát (most úgy beszélek, mint aki jártas a táncokban, pedig utálok táncolni ^^'), leginkább az a pozitív érzés, amit kelt bennem a dal, azért szeretem nagyon hallgatni. Rövid, de tartalmas, egy felesleges szólam nincs benne. 10/10
6. Intro: Por Una Cabeza - Az album mélypontja ez a rövid kis szösszenet. Még csak nagyon azt sem lehet mondani, hogy bevezet a következő dal hangulatába, mert túl egyszerű a hangzás, így nem jön át az érzés. 5/10
7. Por Una Cabeza - Pedig egy nagyon jó dalról van szó. Ez az album egyetlen lassú, lírai hangvételű dala. Kifejezetten jól is jön a sok pörgős dal után kicsit lazítani. A hangzás hihetetlenül kellemes, már-már andalító, nagyon jó érzést kelt. 9/10
8. Tell Vilmos: Nyitány - Ez is olyan mű, amit nem az opera mivolta miatt ismerem, teljesen máshonnan. Először is 1994-ben ezzel a zenével indult a békécsabai helyi rádió, a Csaba Rádió, és sokáig ez volt a szignálja. A másik meg néhány éve a Bonduelle reklámzenéje volt, amihez nagyon ötletes szöveget írtak. A maga teljességében csak a Princess-től ismerem, örülök is, hogy felkerült az albumra. 8/10
9. Traviata: Brindisi duett - Giuseppe Verdi operája, nálam viszont azon Princess dalok csoportjában tartozik, mely elhangzott a Tom & Jerry-ben. Ha jól emlékszem, valami komolyzenei koncerten keringőztek erre a zenére. Azóta is ez a jelenet jár a fejemben, valahányszor meghallom ezt a dalt. A Princess feldolgozásában pedig nagyon jó, ez is a lassabb dalok közé tartozik. 9/10
10. Besame Mucho - Ennek a dalnak a történetére nagyon kíváncsi voltam, mert gyerekkoromban hallottam néhányszor valami Zámbó Jimmy-féle előadótól "Szeretném lázasan csókolni újra a szád" szöveggel. Ez valamiért nagyon belém égett, aminek egy haszna van: Amikor ezt a dalt hallgatom a Princess-től, mindig ilyen bolondos hanggal éneklem ezt a rövidke kis szöveget a saját szórakoztatásomra. Arra viszont nem emlékszem, hogy ennyire pörgős lenne, mint a Princess-től, nagyon jól tették az ütemes dobhangzással felpörgették. Nagyon jót tett a dalnak, a másik nagy kedvencem az albumról. 10/10
11. Sevilla-i borbély: Nyitány - Az album leghosszabb dala, beleillik a hangulatába, ezért meghallgatom, de amúgy nem tetszik annyira. Ugyanakkor ez is a "Tom & Jerry-s zenék" csoportjának tagja, a végefele hallható egy zenei rész nagyon felgyorsítva, ahol Tom üldözi Jerry-t. Ha valami miatt tetszik a dal, akkor azért, mert nagyon tartalmas, minden egyes másodperce eseménydús. 7/10
12. La Donna è Mobile - Verdi Rigoletto című operájának talán leghíresebb éneke, nem lehet nem ismerni. Ez is azon klasszikus operák közé tartozik, amit számtalaszor számtalan módon feldolgoztak. A Princess változatában nem jön át annyira az a férfiúi kétségbeesett érzés, hogy az asszony ingatag, inkább az album hangulatához igazították ezt a zenét, és egy pörgős számot hallhatunk. 8/10
13. Nápolyi Mix - Ez is három részből áll, mint az olasz mix. Nem annyira gyors, mint a "párja", inkább azt lehet rá mondani, hogy megéli a mediterrán hangulat szépségét. Az első rész címe: Sorrento-i emlék. Sorrento egy város Észak-Olaszországban, a zene alapján elmondható, hogy igazán kellemes emlék köthető a helyhez. A második, az O Sole Mio is egy nagyon ismert klasszikus dal, amit nagyon sokan feldolgoztak már, a Princess-től is egy kellemes alkotás. A harmadik részlet címe Funiculi Funicula mind közül a legütemesebb. A három együtt fantasztikus mixet alkot, kiváló alkotás. 9/10
14. Kardtánc - Egy kiemelkedő dal az albumról, hű a címhez, mehetne egy harc zenéjének. Ez a dal abból a szempontból is kilóg a sorból, hogy nem egy operában hallható, hanem egy örmény zeneszerző dala. Egy album utolsóelőtti dalának, mint egy tetőpont nagyon jó, ahol megvívják a mindent eldöntő, végső harcot. Nagyon hangulatos, jó ötlet volt betenni az albumba. 9/10
15. Bahrein - És aztán jön a happy end? Ez az egyetlen olyan dal az albumon, ami saját szerzemény, méghozzá Czomba Imre keze munkája ez a dal. A Nox-nak is írt néhány különleges dalt, ez is arra sikeredett, konkrétan az összes albumon megjelent dalok közül ez sikerült a legjobbra. Már a legelső hallgatáskor felfigyeltem rá, azonnal megéreztem a hangulatát. Számomra ez a dal az ideális, tökéletes boldogságot érezteti, amiért egész életemben harcolok. Hihetetlen jó érzés hallani, szinte teljesen transzban vagyok. Akkor is jó hallgatni, amikor nem vagyok ebben az állapotban (sőt, igazából soha nem voltam ebben), de érzem, hogy útmutatást ad abban, hogy mit tegyek azért, hogy közelebb kerüljek ehhez a boldogsághoz. Ott jegyzem életemben valaha hallott legjobb dalok között, ahova csak a kiváltságosok kerülhetnek. 10/10

Így írva erről az albumról, és a dalokról, azt gondolom, hogy több énekórára lenne szükség az iskolákban, vagy olyan énektanárokra, akik szeretik tanítani azt, amit tanítanak. Néha komolyan szégyelltem magam, hogy egy-egy operáról nem tudok semmit, és csak itt hallottam belőlük zenét először. De hát erre is jó a Princess, hogy egy kicsit közelebb hozza a klasszikus zenét, még ha nem is lesznek tömegesen rajongói azok, akik ezeket a dalokat hallgatják, de legalább halljanak alapműveket. Ezért nagyon jó hallgatni az albumot, meg a személyes élmények miatt is. És a jó zene, az mindig jó zene marad, még 10 évvel megjelenése után is. Hálás vagyok ezért az albumért.

38/40

Újra Budapesten

Remélhetőleg most már végleg. :) Bár ezért még nekem is sokat kell tennem. Tegnap délután, a tervezettnél egy nappal hamarabb jöttem haza, mert ma megyek állásinterjúra az Euronics-ba. A mai pénz sem vész el, ugyanis ki fogok iratkozni mindegyik diákszövetkezetből, ahova beléptem, és visszakapom a részjegyet. Mivel ma jár le a diákigazolványom, ezért már nem vállalhatok több diákmunkát.

Egyébként szerettem Békéscsabán dolgozni, az utolsó héten már ugyanazt az adatrögzítést csináltam, mint Pesten (JAFO 2), és ért egy párszor meglepetés, hogy bizonyos dolgokat másképp kell rögzíteni, és elmondtam, hogy Pesten hogy volt, néztek egy párszor nagyot. Nem untatnék senkit, hogy mi volt másképp, de Pesten kicsit "bérorientáltabban" csináltuk, mivel teljesítménybéres volt. Kedvesek voltak az ott dolgozók, jókat beszélgettünk, remélem a "normál" munkahelyemről is hasonlóan pozitív véleményem lesz.

És sikerült megoldani a Princess: Mediterrán CD berippelésének problémáját, a munkahelyi gépen tettem meg, így már az is megvan 320 kbps mp3-ban. Különben van még egy-két írott DVD, amit nem akar bevenni a laptopom, ilyenkor azt csinálja, hogy megforgatja egy kicsit, megáll, megforgatja megint, megáll, ismét megforgatja, végleg megáll. Hogy mitől lehet ez, nem tudom. Egyébként nagyon jó hallgatni a Princess dalokat ismét, örömmel jelenthetem, hogy kiállta az idő próbáját. Azok a dalok, amik akkor is kedvenceim voltak, most is nagyon szeretem, ajánlanám őket:

• Ír partokon
• Titkok
• Carmen Nyitány
• Vihar (négy évszak)
• Szerelmes szultán
• Oázis
• Que Rico el Mambo
• Tűztánc
• Hárem
• Rókatánc
• Brasil
• Bahrein

Amikor annak idején sokat hallgattam őket, mindig mosolyogtam, mert ezek közül sok csendült fel a Tom & Jerry-ben. Például az egyik legemlékezetesebb, a Magyar Rapszódia, aminek egy teljes részt "szántak". Az volt az a rész, amikor Tom zongorahangversenyt adott, és Jerry otthona a zongora volt.

És akkor japán zene is. Jó szívvel ajánlom angela: KINGS kislemezét, a címadó dal egyszerűen fantasztikus lett. Tipikus angela feeling a legjobbak közül. A B-side track már nem lett ennyire jó. És kíváncsiságból meghallgattam az Arashi: Popcorn című legújabb albumát, mert a tavalyi Beautiful World album kifejezetten tetszett. Hát itt csak félig pattogtatták ki a kukoricákat, egyhangúak, és unalmasak lettek a dalok.

Tegnapelőtt és tegnap ünnepelte az 576 bolthálózatának 20. évfordulóját. Ennek örömére az összes játékukra 20+5,76% kedvezmény volt, ami még a használt játékukra is érvényes volt. Tegnap este, amint a Határ útra értem, bementem az Europark-ba, ugyanis ott volt New Super Mario Bros. 2 használtan, és azon az áron vállalható lenne nekem, de már elvitték. Igazából érdekes, mert a trailerek nem nagyon villanyoztak fel, és kipróbáltam a 3DS Hungary találkozón, és valahogy nem hozott lázba. Semmi újdonság nincs a játékban, és az, hogy minden érmévé változik, és egy pályán akár több ezer érmét is össze lehet gyűjteni, az szép, de ennél többet is ki lehetett volna hozni belőle hangulatilag, mármint, amit láttam belőle. De az volt az érdekes, hogy tegnapelőtt, amint értesültem erről az akcióról, és elkezdtem kalkulálni a New Super Mario Bros. 2-vel, egyből elkapott a Mario feeling, és szerettem volna megvenni a játékot. Nem utolsó sorban hátha megszeretem a játékot. De már elvitték. Nem bánom, de tényleg, mert legalább megmarad a pénz. Amúgy készültem is:

Hivatalos oldalon menő háttérképek vannak. Egyébként még Miyamoto-san is úgy nyilatkozott a játékról, hogy egyfajta önirónia. Az önirónia akkor ütött volna igazán, ha erre is legalább 9 pontot adnánk, nem 7-et.

Személyes Princess és Nox történelem

Nosztalgikus volt most egy kis Nox-ot hallgatni, de valahogy annyira nem tudom beilleszteni a jelenembe, mostani fejjel olyan furcsának hat az egész. Jó, tetszik, de valamiért nem tudnám sokat hallgatni, de nem tudom, hogy miért.

Azért veszem egy kalap alá a Princess-t a Nox-szal, mert mind a ketten 2002-ben debütáltak, és nagyjából egyszerre ismertem meg őket. És átfedés van köztük olyan téren, hogy mind a két együttes valami tradicionálisat ötvözött a ma divatos zenéjével. A hegedűs trióra gondolom, sokan emlékeznek, 10 éve valami hatalmas karriert futottak be, amit én sem gondoltam alaptalannak, tetszett, hogy régi klasszikus zenét ötvöztek a ma pop zenéjével. Most őket hallgatom, és most is azt mondom, hogy jól csinálták. Illetve csinálják, mert most néztem utána, hogy ma is aktívak, csak külföldön koncerteznek. Az első albumot, a hegedű hercegnőit annak idején nagyon sokat hallgattam, tetszett, amit csináltak. Aztán, amikor láttam 2003 tavaszán, hogy megjelent a második albumuk, azonnal bizalmat szavaztam nekik, és megvettem. Engem egyébként mindig is érdekeltek az egyedi produkciók, és a 2000-es évek elején, valahogy mintha nőtt volna az egyedi, és igényes zenék száma. A magyarok közül is volt egy-két jó ezekből az időkből. Aztán a harmadik lemezre kezdtem azt érezni, hogy mindig jobb, és jobb albumokkal jön ki a Princess, de akkorának éreztem a fejlődést, hogy úgy gondolkodtam az első két albumról, mintha kísérleti stádiumban készültek volna. Amikor aktuálisak voltak, akkor nagyon jók voltak, de a soron következő albumra akkora volt az ugrás, hogy szinte elfeledtette velem az előző albumot. A  Táncok bűvöletében albumnak volt országos lemezbemutató turnéja, melynek gyulai állomásán én is jelen voltam 2004. november 17-én. Jó koncert volt, de a dalok sorrendjét már másnap sem tudtam visszamondani. ^^' És furcsa is, mert ha végighallgatjuk a dalokat egymás után, valahogy egysíkúnak tűnnek, de mégsem unalmasok. Az autogram kártya is abból a koncertből származik, és aláírták az első három CD-t is. Aztán kicsit nagyobb kihagyás, 2006-ban a Mediterrán album már nem volt akkora ugrás, de nálam az a csúcspont. Ezen az albumon hallható dalok tetszenek a legjobban, pedig ekkor kezdtem el élesen átállni a japán zenére, mégis ez még nagyon tetszett. Aztán, ahogy kezdett elhallgatni az együttes, úgy fagyott alább az én rajongásom is. A 2008 végén megjelent Best of Princess még beesett, de azt már inkább csak nosztalgia-számba ment, nem is hallgattam sokszor, a három új dalról is csak annyit tudok mondani, hogy jó, de egyáltalán nem emlékszem rájuk. Most a Táncok bűvöletében albumot hallgatom, és ez most nagyon jól esik. Berippeltem mindegyik CD-t, de a Mediterránt valamiért nem akarta bevenni a gépem, ezért azt letöltöttem. Jobban örültem volna, ha az is 320 kbps mp3-ban lenne meg, nem abba rippelték be. -_- Azt fogom következőnek hallgatni.

A Nox-ról már sokkal többet tudok mesélni. 2002 augusztusában hallottam róluk először, konkrétan az Örökség album reklámjában csendült fel a Hej, Dunáról című népdal. Ez már önmagában meglepett, hogy valaki egy népdallal akar betörni a könnyűzenei iparba, de még a zene alatta... Nagyon érdekelt, hogy mi sül ki az egészből, ezért amint lehetőségem adódott rá, megvettem az albumot először kazettán, majd később CD-n. Azt hiszem, 2002. augusztus 22-én került rá sor. Hát nagyon megdöbbentett, akkori fejemmel ez volt az első olyan album, amire azt mondtam, hogy az összes dal kivétel nélkül tetszik. És lám, a kazetták rongyosra hallgatva is megőrzik a minőségüket. Nagyon rég nem hallottam a dalokat, de a mai napig élénken emlékszem rájuk. Aztán 2003 végén jött a Bűvölet album, ahol már saját dalaik voltak, de a zene megmaradt a népi hangszeres stílust modern pop zenével ötvöző stílusban. Annak ellenére, hogy már akkor is valahogy egyszerűnek tűnt az album, nagyon szerettem. Kedvenceim erről a Védj meg! és az Égen, Földön.

2004 nyarán láttam őket először élőben. Egy kisebb koncertet adtak valamikor június elején a Csaba Centerben a Center napok keretén belül. Jók voltak, emlékeim szerint fél playback volt, vagyis a zene CD-ről ment, de Szilvi élőben énekelt. Jó koncert volt, kaptam innen egy autogram kártyát. Ebben az évben egy mini-albummal (sokan tévesen maxi CD-nek hívják) jelentkeztek, melyre hat szép karácsonyi dal került fel, annak idején minden karácsonykor hallgattam. De nem sokkal ezután, 2005 tavaszán jött a Ragyogás album. Ezt az albumot én sokáig inkább csak terápiás okokból hallgattam, ugyanis szerintem depresszionista lett az album. Engem nagyon nyomasztanak az albumon hallható dalok, főleg a Találj rám, és a Törött szárnyú madár, ez a két dal rendkívül szomorú.

De nagyon jó koncepciót építettek fel az album köré, nem hiába volt az a hatalmas turné. Jelen is voltan a békéscsabai koncerten, mely 2006. március 25-én volt. Na ez felejthetetlen volt, mindent beleadtak, szerintem az egyik legszínvonalasabb magyar koncert volt. A kártyát kiragasztottam a falra, és kicsit elszívta a színét a nap. ^^' Pont azért vettem le a falról, mert láttam, hogy már fakul... Szerencsére a koncert élményét a DVD-vel újraélhettem. Azt már jóval később vettem meg, amikor olcsón lehetett kapni. De az albumot a mai napig nem szívesen hallgatom, mert képes elnyomni hangulatilag. Viszont fűződik egy jó emlékem hozzá: Egyszer valahol elveszett maga a lemez, már nem tudom hova lett, de nem került elő. És akkor úgy gondoltam, hogy mivel az albumot nem akartam megvenni még egyszer, ezért írtam a kiadónak, a Universal Music-nak, hogy csak magát a lemezt szeretném megrendelni, mert elveszett. Volt is rá pénzem, de meglepő választ kaptam: Küldjem el a címükre a tokot, és a borítót, és ingyen küldenek egy újat. És tényleg. O_O Totál meglepett, nagyon jó gesztus volt tőlük. Egyébként ebben az albumban használtak egy pár fantasy elemet, az album zárótétele, az Örökkön-örökké, konkrétan a Final Fantasy IV egyik zenéjének átirata. De a DVD-ből is kiderül, hogy szeretik a videojátékokat, egyik utazáskor Szilvi Game Boy Advance SP-n játszott. A negyedik stúdióalbum személyes kedvenc, az Örömvölgy nagyon vidám, tele optimizmussal. Egyébként is jókor jött, mert 2006 második fele volt életem egyik legjobb korszaka, és ezt egy vidám albummal megspékelni, nekem nem kell több. Nagyon sokat hallgattam. Terveztem, hogy elmegyek a várturnéra, de végül elmaradt, pedig voltak Gyulán is. És szerintem ez lett a legfejlettebb albumuk, ehhez képest a Bűvölet csak félkész munka. Az, hogy kezdetleges a második albumon a zene, az még nem is lenne nagy baj, de a sok kényszerrímet mai füllel rossz hallgatni. Aztán jött a Csendes koncertalbum, ez engem annyira nem érdekelt, viszont az Időntúl album még megmozgatta a fantáziámat, főleg az új stílus miatt, bár ekkor az esetek 95%-ában végképp már csak jpop-ot hallgattam. Jó volt, érdekes volt a koncepció, a stílusváltás, de olyan sokat nem hallgattam az albumot, nem lett akkora szám szerintem. Itt kezdett el megszakadni a kapcsolatom az együttessel. A 2009-es Most! album már végképp nem érdekelt. Főleg azután nem, hogy hallottam, hogy abban már csak Szilvi volt egymagában, meg azt is hallottam, hogy akkor szakított (tán el is váltak, mert összeházasodtak? nem tudom) a szakmabeli barátjával, és a dalok jórésze erről szól. Megnéztem a címeket, és van alapja. Azóta sem hallgattam meg az albumot egyszer sem. A Best of Nox-ot esetleg megvenném, de az már csak nosztalgia lenne. Az én szememben az Időntúl az utolsó album. Nem is volt folytatás, ha jól tudom, Szilvi most Ausztráliában van.

Nagyjából ennyi. Ki akartam írni magamból életem egy szeletét, majd várhatóan fogok írni egy másik magyar együttesről.