RTL II

Rég nem néztem az RTL Klubon rajzfilmeket hétvégén reggelente, de ma megnéztem a műsorújságban, és láttam, hogy még vetítenek egy pár értelmes rajzfilmet, ezért úgy döntöttem, hogy nosztalgiázok egy kicsit. :) Jó nézni ezeket a rajzfilmeket, most épp a Kung Fu Panda sorozat megy. Még soha nem láttam, de ahogy elnézegetem, nem rossz. Látom, a Dreamworks is követi a Disney példáját, aki a sikeres klasszikusaiból sorozatot készít.

Ami a nosztalgiát illeti, az túl jól sikerült, ugyanis a TV-m csatornalistáján keresve az RTL Klub-ot, megtaláltam az RTL-t, és az RTL II-t, és ez eszembe juttatta, hogy mennyire szerettem a német TV adón rajzfilmeket nézni. Ma már nem az RTL-en mennek a sorozatok, átvitték az RTL II-re. Ez számít a legkevésbé, átkapcsoltam. Nehezen hittem volna, hogy valaha is megint megszeretem a német nyelvet. Nem tudom, miért de ha valaki engem kérdez, rajzfilmek nagyon jók németül. Animék is mennek, például: Pokémon, Naruto Shippuuden, Dragon Ball Z, és Detective Conan! A Conan magyar szinkronnal jobb, de a többi jó volt németül. De a lényeg: A reklámokban a mai napig vannak Nintendo reklámok! És ezek is olyan jók, mint a régen a Game Boy, SNES, majd később a Nintendo 64 reklámok! Volt Paper Mario: Sticker Star, és New Super Mario Bros. 2 reklám, nagyon jó volt látni ezeket, tisztára olyan, mint régen! Ennek hatására megéreztem azt, hogy miért szerettem annyira annak idején a Nintendót, és hogy ezt ennek köszönhetően megélhetem a jelenemben is... Újra van értelme a gamer létemnek, és  ismét nagyon szeretem a német nyelvet! ^_^ Ugyanis ezzel azt is megéreztem, hogy miért szerettem annyira ezt az egyébként nem is könnyű nyelvet. Kevés szebb dolog van annál, mint amikor a múltad egyik legszebb részét aktívan újraélheted. Már nem ébredtem fel hiába.

2012. őszi MondoCon - szombat

"Zsuzsi! Szupibuli! Van-e rajtad tangabugyi?"

Most nem jut eszembe semmilyen alcím, ahogy eddig írtam, úgyhogy álljon itt Pempős Pista dala a MinDig TV reklámból. Szakadtam a röhögéstől, amikor először meghallottam. XD A karaokéban úgyis szupi a buli. Igen, most is döntő többségében a karaokéról fogok írni, és ha nem haragszotok, most is lesz itt-ott "szakmai értékelés". Rakjuk is be a hangulatkeltő zenét: Chihiro Yonekura: Tori no Uta.

Azért ez a dal, mert amikor a karaokésok próbáltak, akkor Amina és Tukeinon az eredeti verzióját énekelték, mely az AIR TV opening dala, és egész nap ez járt a fejemben. De ne szaladjunk ennyire előre. Most először vagyok VIP jeggyel, vittem a Nintendo 64-et. Az eredeti felállás az lett volna, hogy érte jönnek tegnap este kocsival, és viszik a TV-t is, de telefonált Zoloro, hogy csúsznak a szállítással, így nem érnek el hozzám. Viszont kap plusz TV-t, ezért elég lesz csak a 64-et vinnem. Így jobb is, mert így tudtam nézni a Forma 1 időmérőt szombat reggel. Még Koreában volt, az lett volna a poén, ha múlt héten lett volna a MondoCon, mert akkor Japánban volt. Tavaly pont akkor volt az őszi MondoCon, amikor kedvenc szigetországunkban száguldottak a Forma 1-es versenyzők. Kicsit lassacskán készülődtem, fázós is voltam, pedig a hőmérőm szerint 17°C van. Hozzá kell szoknom ehhez télen, ha nem akarok orbitálisan nagy fűtésszámlát. Viszont akkor most nem a 42-es villamos, 3-as metró, 2-es metró kombinációval megyek conra, hanem 68-as busz, 151-es busz párosítással. Így gyorsabb, meg egyébként is meg akartam állni Kőbánya-alsónál, ugyanis a buszmegállóknál levő SPAR mögött van eldugva egy pékség, ami nagyon olcsón ad baromi finom péksütiket. Hat darab van egybecsomagolva (három édes, három sós), és az 300 forint. De tényleg olyanok, amiket a Fornettisnél 160-180 forintért vesztegetik, és az ízük... mennyei. Ajánlom mindenkinek! Csak kétszer is előfordult korábban, hogy ott akartam venni, de mindig zárva volt. Most nyitva volt, le is jegyeztem a nyitvatartási időt: H-P 6-17, Sz: 6.30-13 vasárnap zárva. El is sétáltam Kőbánya-felsőn át a Hungexpóig. A vasútállomáson futottam össze Leeával, jót beszélgettünk. A kettes kapunál mentem be, hogy átadjam a Nintendo 64-et, de nem engedtek be, mert nem volt karszalagom. Közben megjött bagszi, Truner, és a barátnője. Felhívtam Zolorót, hogy itt vagyok, segítsen, máris hozta az emberét, aki által bejutottam. Átadtam neki a gépet, én meg megpróbáltam keríteni valakit, aki segít bagsziéknak bejutni. A szervezőiben nem nagyon tűnt fel, hogy ott vagyok, és hogy mit szeretnék... Nekem kellett szólni, kiderült, hogy nem tudják kinyomtatni a VIP listát, mert nincs netkapcsolat. Távol álljon tőlem a rosszindulat, de nem lett volna egyszerűbb előző nap, otthon, biztos netközelben kinyomtatni? Megnéztem Zoliékat hogy haladnak a konzollal, kicsit benéztem a karaokéba, és nagyjából ennyi. Rossz volt ilyen hamar ott lenni, mert nem volt mit csinálni, így csak ültem, és néztem, hogy a többiek ténykednek, meg néha játszottam. Az aNiwaCon volt nekem az igazi, ott dolgoztam.

Azért eltelt az idő, és a sok próba után 11-kor elkezdődhetett a hagyományos karaoke. És én iratkoztam fel elsőnek. Méghozzá azért, mert bemelegíteni akartam, és úgy voltam, hogy szabadabban énekelhetek, ha nincsenek sokan. Nem mintha zavart volna a nagy közönség. Volt egy Scrapped Princess dal a próbán, ez megihletett az anime Little Wing dalára, az olyan menőség. JAM Project featuring Okui Masami, vicceltek? Kicsit érződött, hogy régen hallgattam a dalt, nálam ez a dal a nagy tavaszváró, március-április táján szoktam hallgatni, mert olyan kellemes hangulata van, szinte társ a nyíló virágok, és a rügyező fák mellett. Jó érzéssel jöttem le a színpadról, megint átestem egyfajta fejlődésen, azt gondolom. Bár ehhez kellett a tavasz MondoCon apróbb kudarca, hogy azt éreztem, hogy nem nagyon figyeltek engem. És most úgy voltam, hogy ha nem érdekel senkit, akkor le van ejtve a közönség, éneklek magamnak. És talán pont ettől, hogy levezettem ezt a feszültséget, ettől voltam jó, és most talán jobban bejött a közönségnek is az előadásom. Ez jó érzéssel töltött el.

Mindig van olyan karaoke esemény, amikor egy olyan dalt hallok, amit eddig soha nem hallottam, de akkor nagyon bejön, most is volt egy ilyen: Berserk: Forces. Egy lány énekelte, és a zene nekem baromira tetszett. És érdekes, hogy tényleg nem hallottam még soha, de a végére úgy énekeltem magamban a dalt, mintha betéve ismertem volna. Ez olyan, mint amikor két ember megismerkedik egymással, és már az első beszélgetésük olyan szintű, mintha gyerekkori barátok lennének. Zenében is van ilyen. Most ezt hallgatom, és iszonyatosan tetszik. Bár érdekes, hogy én rockos hangzásra emlékszem, de elektropop. Totál más a kettő. ^^' Örülök ennek a zenének. Az eredeti előadó Hirasawa Susumu, és ahogy elnéztem, régi motoros, 1954-ben született.

Gamer zenekvíz. Eleinte nem értettem (illetve azt hittem, hogy rosszul értelmezem) a szabályzatot, de csillagos ötös. Nagyon ötletes volt ez a felmutatós-kiesős rendszer. Ilyet kéne zenekvízben is. Kicsit időigényesebb, kevesebb dalrészlet férne bele, de szerintem élvezetesebb lenne, és az interaktivitása is dobna a hangulaton. A következő volt a lényeg: kis papírosokat kaptunk, ráírtuk a számokat 1-től 5-ig, és felhangzott a zenerészlet, a kfn-ben benne volt az öt lehetőség, és minden egyes zenerészlet után fel kellett mutatni az adott sorszámot, hogy tippünk szerint melyik hangzott el. Aki elhibázta, kiesett. Itt jött Janisch Ádám barátom, együtt játszottunk volna, de csak egyéniben lehetett nevezni. Még ami nagyon tetszett, hogy pont az idő rövidsége miatt megszavaztuk, hogy melyik kategória legyen. Amikor a tablet / telefon kategória volt, akkor felhangzott egy dal, ami nem tudtam hirtelen honnan van, de az előadót felismertem. Pont ettem, és teli szájjal felkiáltottam:

CHIHARA MINORI!!!

A retro főkategóriában csak két alkategóriának jutott hely időhiány miatt, de megszavaztuk, hogy legyen még a Game Boy. Taroltunk volna az Ádámmal, az első: Tetris, második: Super Mario Land, de a harmadik... valami számomra ismeretlen játék volt, így tippeltem, elhibáztam, kiestem. A negyedik felhangzása után szinte fizikai fájdalmat éreztem: Pokémon: Ruby & Sapphire főcímzene. Azt az érzést, amikor éreztem... azt át kellett érezni. Csak azért is felmutattam a sorszámot, legalább ennyiben tisztítsam a lelkiismeremen. És az ötödiken is felordítottam, annyira fájt, hogy nem játszhattam: The Legend of Zelda: Link's Awakening hyrule zene. Ezt nem élem túl. XD Jelzem itt vagyok, de tényleg nagy seb a Nintendo gamer szívemnek, hogy nem mutathattam fel pontért, hogy ezt én tudom! Úgyhogy nagyon jó volt mindig, egyedül egy negatívum sározza be a csillagos ötös szintet: Több kategóriánál a választási lehetőségek beolvadtak a háttérbe, így nem tudtuk rendesen kiolvasni. Ja, és volt mögöttem két srác, akik... annyira utálom az olyan embereket, akik mindenféle baromságokat jópofiznak, mert azt hiszik, hogy annyira viccesek, pedig nagyon nem! Pont, hogy idegesítőek. Jó, hogy Dani rájuk szólt, volt is hatása!

Ezután volt még hagyományos karaoke, ekkor énekeltem másodjára, és harmadjára. A második is jó volt: GARO ~Makaisenki~: PROMISE ~Without you~ Ezt a dalt már betéve ismerem, úgyhogy nem okozott nehézséget, de a harmadik... JAM Project: Hasta Mañana!! Egy kicsit a dalt is vádolom, hogy szó szerint felsültem vele, részletezem is, miről van szó. Ez azon kevés JAM dalok közé tartozik, ahol első hallásra nem viszik fel annyira magasra a hangjukat az énekesek, mint ahogy szokták. Ez egy kellemes, nyugis dal, szokatlan is tőlük, és én is így kezdtem el, halkan, nyugisan, de az első verse második felében Endoh Masaaki magasabbra viszi fel a hangját, amit én ki tudok adni, de hangosan (szerintem másképp nem is lehet). És belezavarodtam, hogy elveszett az a nyugalom, amivel elkezdtem énekelni, gondolatban elkezdtem rázni a ketrecet, hogy valaki szabadítson ki, mert nagyon gáz, amit csinálok! És ez a pánikroham teljesen átvette az uralmat felettem, és nem tudtam a refrén eggyel magasabb hangját kiénekelni, és annyira kínosan éreztem magam, hogy szabályosan izzadtam. A legdurvább meg az volt, hogy az instrumental utáni refrénnél meg kijött az a magas hang, de azért volt az rossz, mert nem éreztem, hogy összhangban vagyok a dal hangulatával. Ekkor gondolkodtam el azon, hogy hatalmas, amit csinál JAM Project ének terén, minden elismermésem az övék, de néha feleslegesen másszák meg a csillagos eget. De én is hülye vagyok, mert nem gyakoroltam előtte csak felületesen, és ha komolyabban rámentem volna, akkor láttam volna ezt, és tudtam volna kezelni, vagy letenni róla. A magas hang problematikájára visszatérek még.

Épp Tukival beszélgettem, amikor jött egy srác: Death Note: What's Up People?!-t énekelt. Csak legyintettem, hogy biztosan olyan lesz, mint a többi, majd befogott füllel végigszenvedem, de... Pont azért volt rossz, mert a pasas kibaszott jól énekelte, MINT AZ EREDETI! Tukival csak lestünk, látni kellett volna a srácot, vérvörös volt az arca, és kidagadtak az erei, és még most is borsózik a hátam, ahogy rágondolok. Viszont pont azt mondtam Tukinak, hogy azért volt nekem rossz, mert tényleg annyira, de annyira jó volt, az egész közönség szinte egy emberként tombolt, mert tőlem nagyon távol áll ez a zenei stílus, és tisztára átereztem azt az érzést, hogy az együttes keményen szidja az emberiséget, mert ennyire hülye. És ez nagyon nem kompatibilis az én gondolkodásommal. Jó, nem azt mondom, hogy nem gondolom néha az embereket dilettánsnak, amit látok, meg ahogy néha egyesek megnyilvánulnak az interneten, de nem az az alapgondolatom, hogy drága emberek: tegyetek meg egy szívességet, és csináljátok fel a nőágú felmenőiteket! Ez nagyon sarkított, de a dal lényében erről szól, mindez őrült metál stílusban. Itt nagyon átjött ez az érzés, és nekem ezért volt rossz. Mindazonáltal maximálisra értékelném.

17.30-kor volt a japán zenei videoklip-összeállítás, ezzel együtt tennék én is kitérőt. A konzolnál boldogság a részemről, mert mindig láttam embereket a Mario Kart 64-nél. Nagyon helyes, látom a Nintendo iránti tisztelet megvan. ^^ A másik retro a már-már szokásosnak mondható Sonic the Hedgehog 2 Mega Drive-ra. Még a karaoke teremben futottam össze Fantosszal és Gáborral, majd a JAM Project-es énekem után lementün a konzolrészlegbe. Fantos Sonicozott, én néztem, Gábor is maradt egy kicsit, utána elbúcsúzott. Fantos random játékkal majdnem végigvitte a Sonicot, nem sok hiányzott. Aztán átmentünk Mario Kartozni. Majd 18.30-kor vissza akartam menni a karaoke terembe, mert a programkiírás szerint addig tartott, de az lett 19.30, és még erre is ráhúzva vagy negyed óra, úgyhogy az Adarnások körében happiness. Néha ránéztem a MAT pultra, bagszival csevegtünk, hogy épp kivel StreetPassoltunk, valamint dél körül épp nem volt senki a Go asztalnál, Tuki is ott volt, rávett, hogy tanuljak meg játszani. De nem ő tanított, hanem egy aranyos lány, az ellenfelem egy kezdő srác volt, aki ismerte már a szabályokat, de annyira még nem tudott játszani. Kezdték magyarázni a szabályokat, hellyel-közzel érthető. Nem vagyok nagy stratéga, úgyhogy spontán játszottam, jelzem: rossz módszer. Laposra lettem verve egy kezdő ellen. Viszont tetszett a játék, elképzelhető, hogy komolyabban is bevetem magam, mondjuk a Hikaru no Go animével is. A lány, aki mondta a szabályokat, először azt akarta, hogy Tuki legyen az ellenfelem, mondja, hogy inkább nem, mert nem adja olcsón a győzelmet. Én is pont ilyen vagyok a Mario játékokban: Boldogan magyarázom a szabályokat, irányítást, sőt, egy-két trükköt is megosztok, de élesben akármennyire is kezdő vagy, már neked kell boldogulni, én nem engedlek nyerni. Pont ekkortájt találkoztam volna Csibivel, hogy visszaadja nekem a Super Mario 3D Land-et, de elragadott a játék, meg már csak félóránként mentek a buszok, úgyhogy végül nem mentem, és nem szóltam, ne haragudj meg rám, sajnálom. :(

19.45 után kezdődött a Late Night Karaoke. Azt értem, hogy a hangulat miatt kapcsoljuk le a villanyokat, DE AKKOR NEM LÁTNI A SZÁMLISTÁT!!! T_T Utána rájöttem, hogy tök poén a telefon fényével fürkészni a számokat. Még utoljára a Slayers: Going History-t akartam énekelni, hátha enyhíti az előző dal kudarcát. Felhívtam Tukit is, úgysem nagyon énekeltem még duettben, itt a lehetőség. És jó buli volt. Gyorsan kiosztottuk, hogy ki melyiket énekli, és nyomtuk. Örültem a végére. Meg a közös dal, a Naruto: GO!!! Nem csoda, hogy Daninak hiánya volt. :D Tehát magas hang: Ebben a dalban kijön. Miért sokkal könnyebb? Mert ez a dal erőteljes, szinte adja magát, hogy itt magasan kell énekelni, és ráállnak a hangszálaim, és itt megy. Még egy plusz öröm-boldogság faktor. De érdekes, hogy van a One Piece: Mirai Koukai dal, amit viszont sokat próbálgattam, és abban nehezebb kiénekelni a magas hangokat, mert hirtelen vált. Ha el akarnám bagatellizálni, azt mondanám, hogy mintha az egyik srác észrevenné, hogy rossz helyen járnak, és átszól a társának, hogy te, nem vagyunk mi rossz helyen? És hirtelen felrepülnek a csillagos égig. Én is repültem a boldogságtól, miközben próbálgattam. De a buli nagy volt a Late Night karaokén, sokan jót, bulisat énekeltek, még egy Oroszlánkirály is belefért. Én még nagyon örültem a Hungária: Csókkirálynak, szeretem azt a dalt. Ilyenkor már lehet nem japán dalokat is énekelni. Én végigénekeltem, jöttek itt is a nagy hangok. Ez is bulizós szám, és adja magát.

Hamar eljött a 21.30, amikor mennünk kellett. Egyedül indultam el, de az egyik kezdő karaokés lány (aki a csókkirályt énekelte) észrevett, és együtt mentünk. Jókat beszélgettünk, tök aranyos volt. De nyugi, semmi komoly, hiszen 11 évvel fiatalabb. ^^' Ő a villamoshoz ment, én a metró előtt elugrottam a Fogarasi Tesco extrába, vásárolni holnapra kaját. Sajnos még mindig nincsenek olcsón Nintendo DS játékok. Aztán hazajöttem, és most írok. Már lassan hajnali 2 óra van, nem fogok aludni. :D Holnap (vagyis még ma. -_-) találkozunk.

Naruto: GO!!! self cover kfn

Az Adarnának ugyan már a kezdetek óta megvan a Naruto GO!!! kfn, de nem volt benne a vocal, ezért úgy döntöttem, hogy megcsinálom vokálosan is, ha másnak nem, magamnak. De gondoltam, hogy akit érdekel, felteszem ide letöltésre:

Naruto: GO!!! vocal only kfn

Tehát én így csinálnám meg a kfn-t, ha még nem lenne meg. A rap rész időzítésében egyébként szereztem annyi tapasztalatot, hogy ez már egyáltalán nem okozott nehézséget. Ja, a lejátszásához a Karafun Player kell, ami itt tölthető le ingyen.

Esőáztatta 2012. nyári MondoCon

Reggel fél 7-kor arra ébredek, hogy dörög, villámlik. Na mondom magamban, nagyon szép lesz, ha ekkora esőben lesz a MondoCon, mekkora élmény lesz átmenni a 25-ös terembe. Azt hiszem, volt már esős con, a 2010. őszi MAT-os AnimeCon, többre nem emlékszem.

Mivel csak 11-re kellett menni, ezért nem nagyon siettem a készülődéssel. Mondjuk már 9 óra után indultam el, mert bementem az ecseri úti Lidl-be, ott vettem Freeway-es kólát, mert akciós, és vettem még kaukázusi kefirt, és egy almát. Már csak 1,7 kg-ot kell fogynom, hogy elérjem az ideális testtömeget. ^_^ Még itthon megsütöttem magamnak a sajttal töltött pulykamellet (engem nem hízlal), és egy 4 darabos Győri Édes Jó Reggelt! kekszet. Ennyivel bespájzolva már csak nem fogok éhezni egész nap. A kekszet haza is hoztam. Az Ecseri úttól mentem a MondoConra. Az eső szerencsére nem esett, de igencsak lógott a lába. A kettes metrónál már volt egy pár animés csaj. Érdekes volt, hogy a velem szemben ülő két csaj megjegyezte, hogy biztosan MondoConra mennek. Tökre meglepett, hogy átlagos megjelenésű lányok voltak, akiknek láthatóan semmi közük nincs az animéhez, és mégis tudnak ilyen dolgokat. Ők nem jöttek, de azért valahol jó érzéssel töltött el az, hogy az átlagos ruházatomból nem is gondolnák rólam, hogy én is MondoConra megyek, nem bélyegeznek meg. A szokásos Pillangó utcai leszállás, és odasétálás. Érdekes, hogy láttam, már a kaputól is igen messze volt a sor vége, kérdeztem is magamban, tán csak nem megint a kapunál lehet jegyet vásárolni? Nem, maradt a bejáratnál, de olyan hosszú volt a sor, hogy a kapun túl igen messze volt. Meglepően sokan voltak, pedig az elmúlt évek azt jelezték, hogy csökken az érdeklődés. Örültem neki, azért jó az, ha egy jó irányba megy az animés kultúra. Mivel megvolt a jegyem, ezért előretörtem, a sorban összetalálkoztam Megumival, egy kicsit beszélgettünk. Én mondtam neki, hogy megvárom vele a sort, de nem akart feltartani, így tovább mentem.

Kerestem a konzolokat, ugyanis most van benne egy kis részem: Kint volt a TV-m és a Nintendo 64-em. Még Night vetette fel az ötletet, amikor panaszkodtam neki, hogy biztosan csak annyira lesz kint a Nintendo, hogy a Wii és Just Dance, aztán azzal el van intézve, de aztán felvetette, hogy mi lenne, ha én magam vinnék saját konzolt. Egyből belém is csapott a villám, hogy hát igaza van. Ahelyett, hogy itt panaszkodok, hogy jaj, megint nem lesz Nintendo, és de gagyi a Nintendo Magyarország, hogy megint nem lesz kint, mi lenne, ha én tennék azért, hogy több Nintendo konzol legyen? Fel is vettem a kapcsolatot a konzolrészleg főszervezőjével, Zoloróval, és bár eleinte nem engedték meg, hogy legyen több retro konzol, pedig ő is akarta, végül jött az E-mail tőle, hogy  zöld utat kapott. Péntek este jöttek a TV-mért és a Nintendo 64-ért, melléadtam a Mario Kart 64-et. És melléadtam mind a 4 controllert. De úgy tűnik, a szürke már nagyon használhatatlan, vennem kell még egyet. Amikor játszottam, másik három srác is csatlakozott, és aki a szürke controllerrel volt, az le is tette azt, mert egyáltalán nem tudta használni az analóg kart. Mivel megvolt a belépőm, ezért mangát kaptam a konzolért. Meg egyet vettem a jegyből levásárolható árral. (tudom, hogy értelmes mondat, de most mondjatok jobbat)

• Love.com 4 (ezt a konzolért)
• Árnybíró 4 (ezt vásároltam olcsón)

Ezután mentem a karaokéhoz. Most kétszer énekeltem:

• Saber Marionette J: I'll be there
• Animelo Summer Live: OUTRIDE

A Saber Marionette J az jól ment, az Animelo Summer Live is, abban is jól éreztem magam, bár a taps sűrűségéből arra következtetek, hogy nem sokan osztották ezt az érzést. Van ez így... Egyébként most többet voltam a karaoke teremben, de egész idő alatt a Love.com-ot olvastam, néha-néha felnéztem. A kézikonzoljaimmal nem foglalkoztam olyan sokat, pedig bespájzoltam. Vittem a 3DS-emet, a DS Lite-ot is, a Nintendogs miatt, és a Game Boy Advance SP-t a Pokémon Emerald és a Mario Kart Super Circuit miatt. Csak a 3DS-sel foglalkoztam, és azzal sem sokat. Az volt a poén, amikor zenekvíz alatt 3DS-eztem. Akkor néztem meg, hogy vajon StreetPassoltam-e valakivel. Négy emberrel is! Adrienn, Dóri, Szebi és Charlie. Annyira megörültem neki, hogy a zenekvíz papírjának hátuljára írtam jó nagy betűkkel: "Négy emberrel Streetpassoltam!" és egy awesome szmájlit is rajzoltam mellé. Apróbb kommenteket a belső oldalakra írtam. Úgy nagyjából ment. Érdekes, hogy ahhoz képest, hogy Tukeinonnak írtam, hogy milyen nehéz a zenekvíz, alig ismertem egy pár animét. Ahhoz képest dupla csavar, hogy több olyan anime dalrészlet is volt, ahol a szövegben felhangzott az anime címe is. Amikor volt Kitadani Hiroshi: We are! dala, akkor az egész terem felröhögött, amikor felhangzott a dalban a ONE PIECE szöveg. Még csak komment sem kell hozzá. Meg sokáig kerülgették a forró kását azáltal, hogy több helyen is volt megoldási lehetőségként a "Shin Mazinger Z Hen", de végül az előadóknál volt a JAM Project alatt a Shugoshin-The guardian dal. ^^' És ezúton is jelezném a tévedést: Az énekes neve helyesen Endoh Masaaki. Egyébként most nem volt Tukeinon, mások működtek közre, a zenekvízt pl. Daki vezette. A játék kategóriában reméltem, hogy mind a három Nintendo zene benne lesz, ami lehetőség volt, de csak az egyik volt: Super Mario Bros. Az volt az első. Mondja Dani a végén: "Azt hiszem, senkinek nem kell bemutatnom a fiatalembert". Ezen is nevettünk. Menőség volt a zenekvíz. A karaoke előadások meg... hát jó, voltak jók, de azért még mindig vannak gyengék, de ma volt egy olyan, amire csak 1 pontot adtam volna a 10-ből. Egyébként is üzenném mindenkinek:

A NARUTO: GO!!! DALÁT, MINT A TÜZET, ÚGY KERÜLJÉTEK!!!

Senki, de senki nem képes még csak meg sem közelíteni azt a szintet, mint az eredeti előadó. És amilyen hangulata van a dalnak, meg is követeli azt a szintet. Szóval, volt egy srác, aki... szerintem totál más világban járt, mást "énekelt", a szöveg helyett csak makogott, mintha nem is közöttünk lenne. De az előadások döntő többsége azért hallgatható volt. Bejött a karaoke terembe Charlie és a barátnője, kölcsönadta a 3DS-re megjelent ONE PIECE Unlimited Cruise játékot, kíváncsi voltam rá. Most nem tudom, hogy a mentés milyen szakaszában értem el, de egyszerűen nem tudtam mit kezdeni a játékkal. Épp csak annyi volt, hogy a hajón vagyunk, megyünk valamelyik sziget felé, be is jelöltem, hogy hova menjünk, de csak a hajóban voltunk, és nem tudtam mit csinálni a játékban. Úgyhogy inkább visszaadtam neki a játékot. Azt hiszem, hogy ezt az elején kell kezdeni. ^^' Amúgy volt egy mélypont nálam, amikor kishíján majdnem elaludtam, le is csuktam a szemem, de azért ezt mégsem itt kéne. Meg az milyen lenne, ha pont akkor szólítanának ki, és látják, hogy alszok? ^^' Úgyhogy elvoltam én egymagam, elszórakoztatom magamat, ha arról van szó.

16.45-kor ért véget a karaoke, utána átmentem a konzolokhoz megnézni, hogy mi a helyzet a Nintendo 64-gyel. Látom, azért játszanak vele. Örülök neki, tessék csak érdeklődni a régi Nintendo konzolok iránt. Aztán nem sokkal ezután mentem is el, mert találtam Csibivel az Örs Vezér terén, odaadtam neki a Super Mario 3D Landet, hadd nyaraljanak együtt. Az Árkádban beszélgettem vele egy kicsit, aztán jöttem is haza.

Jó nap volt, jól éreztem magam. Ha később is kell Nintendo konzol, boldogan kölcsönadom, láttam, hogy vigyáznak rá, sokakat érdekel, így rendben van, később is számíthatnak rám.

Újabb hiánypótló kiadvány

Bár elég nehéz megszerezni a Disney filmzenéket, de ismét sikerült szert tenni egyre, a Pocahontas-ra kazettán. Ez nekem megvolt akkoriban, a bátyámtól kaptam 1995-ben karácsonyra. Azóta elveszett valahol, de most sikerült ismét megszerezni. Lejátszani inkább nem játszanám le, mert eléggé rossz a CD-s mangó kazetta lejátszója, az Oroszlánkirály kazettának is a végére már olyan volt a hangzása, mintha macskát nyúznának, ezért inkább kikapcsoltam. De gondoltam arra, hogy megnézem még egyszer a Pocahontast, mert szerintem azon túl, hogy akkoriban, szerintem máskor nem is láttam, videokazettát is csak valamikor most szerzem be. De a filmet megnézem most, mert nagyon érdekel, kíváncsi vagyok rá ennyi év után. Egyébként a kazetta kapcsán még annyi, hogy ezen van rajta a Disney filmzenék egyik legszebb dala, a Hozzád szól a szél, azt nagyon sokat hallgattam régen, kedves ballada.

Ja, és a MondoCon kapcsán még egyvalamit elfelejtettem: Amikor kíváncsiságból megnéztem, hogy ki mit cosplayel versenyen, akkor igencsak felkeltette az érdeklődésemet, hogy egy lány az ALI PROJECT énekesnőjét cosplayelte. Na erre nagyon kíváncsi lettem volna, de mivel minden verseny egyidőben volt, és a karaokéra voltam kíváncsi, ezért lemaradtam róla. Viszont a sorbanállás alatt láttam egy lányt, aki tisztára úgy nézett ki, hogy Takarano Arika a Ransei Eroica kislemez borítóján, valószínűleg ő volt az. Ha tényleg ő versenyzett, akkor minden elismerésem, nagyon szép volt, látszott, hogy sokat dolgozott rajta. A haja is ilyen rózsaszín-fekete volt, ahogy a rúzs is az ajkán. A ruhája is nagyon aprólékosan volt kidolgozva. Kár, hogy nem láttam többször, ha lesz valahol kép róla, majd megmutatom, én is lefényképeztem volna.

Egyébként a cosplaynél mintha egyre inkább háttérbe szorulna a Naruto és a Bleach, és egyre változatosabb lenne a felhozatal, egyre több Sci-fi, Fantasy cosplayt látok. Persze most is vannak, akik csak kedvtelésből beöltöznek egy-egy anime karakternek, és még finoman szólva sem mondhatók szépnek, de könyveljük el úgy, hogy legalább egy napig kedvenc karakterük bőrébe bújva önmaguk lehetnek.

MondoCon 2012. tavasz - vasárnap

Mivel ez már nem születésnapon volt, ezért nem lehet már születésnapinak nevezni. ^^' Mielőtt belevágnék, valaki ilyet keresett nálam: "oroslán kiráj os wii játékok" Helyesírás, helyesírás...

Az Oroszlánkirály egyébként nagyon aktuális téma, mert bagszi annyira a hatása alá került, hogy azt mondja, hogy végigjátsza már csak azért is, hogy elmondhassa magáról, hogy végigvitte a világ egyik legnehezebb játékát. Ő már tudja a titkot: A Mario Kart 7 ehhez képest babazsúr. Egyébként reggel a Super Smash Bros. játékkal játszottunk. Nem voltam teljesen formában, így mindegyik meccset elvesztettem. Nem siettünk egyébként. Neki sem kellett 9-re mennie (ja igen, nála aludtam, ma meg tegnap), én is el akartam kerülni a sorbanállási mizériát, úgyhogy csak olyan 9.40 táján indultunk el. Pont 10-re értünk oda, most minden nagyon flottul ment, simán bejutottam. Ha nagyon lakókocsiban akarják árulni a jegyeket, én tényleg nem bánom, de feltűnőbben jelezzék, hogy melyik sor melyik, és hogy hova állhat az, aki külön megvette előre a jegyet magának. Ma ezt már tudtam. Érdekes, hogy általában kevesebben szoktak lenni vasárnap, de most feltűnően kevesen voltak. És ma többet énekeltem, mert az első dalom jól sikerült: Slayers: Shakunetsu no Koi. A 2009-es őszi MondoCon emlékére, akkor versenyeztem először. Én nem tudom, hogy ki mit gondol, de ebben a dalban valahogy sokkal otthonosabban éreztem magam, de lehet, hogy azért, mert ezt más hangszínben énekelem, amiben keveset kockáztatok, így talán jobban el tudok lazulni, bár nem tudom, hogy a többiek mennyit éreztek belőle, de nekem ma sokkal jobb volt a kedvem. Bár nem volt felhőtlen a karaoke, de ma is jól éreztem magam összességében. Amin nagyon meglepődtem, hogy az egyik lány, aki sokat énekel nálunk, Tenshi-chan, sokat fejlődött. Hát, amikor először énekelt, akkor még Duong járt MondoConra, és amikor a lány énekelt, akkor mindig befogta a fülét, hogy ne hallja, de mostanság egyrészt jobban énekel, mert azért láthatóan jobban ellazult, és jobb lett az egész. Miből lesz a cserebogár. Részt vettem egyszer kaszinó karaoke versenyen is, magyar dalok kategóriájából választottam. A Padlás: Fényév távolság dalt pörgette ki a kerék nekem. Nagyon régen nem hallottam már ezt a dalt, a refrénre emlékeztem, a versére viszont nem. Kértem valami segítséget, egy lány jelentkezett, de ő nem jön ki. Akkor miért jelentkezik? -_- Tukeinont kértem, de ő zsűritag. Azon sem hatódott meg, amikor azt mondtam neki, hogy képzeljük el, hogy nem zsűritag. ^^' Aztán Daki mondta, hogy segít majd mindenki. Ez a legjobb megoldás. De tényleg. Életem első improvizációja. A verséknél csak annyit tudtam, hogy mélyen kell énekelni, ott keresgettem a megfelelő hangot, remélem, nem tértem el nagyon az eredetitől. ^^' De én élveztem, már csak azért is, mert fejlődés olyan téren, hogy improvizáltam. Ugyanis eddig a félelmem odáig fajult, hogy inkább csendben maradtam, nehogy bármit is elrontsak, és most meg valamit próbálkoztam, bár azért eléggé erőtlen volt, de útmutatásnak megfelelő. Az én csoportomból valami Chubakka nevű srác nyert egy Rómeó és Júlia dallal. Én még egyszer álltam ki, végül előadtam a Super Robot Wars: Ryuusei Lovers dalt, ami nem váltott ki belőlem akkora hatást. Szerettem volna, ha Tuki is énekelné velem a női részt, de ő annyira nem ismeri a dalt, annak ellenére, hogy ő csinálta az LQ-t. Nem járt át annyira a hangulat, mint amikor csináltam a karaoke fájlt, de azért jó volt kiállni még egyszer. Ja igen: Továbbra sem szeretem az olyan embereket (tök mindegy, hogy fiú, vagy lány), akik játszák a nagymenőt, pedig egyáltalán nem áll jól nekik. Egy srác beszólogatott mindenféle viccesnek tűnő dolgot (pedig nagyon nem volt az), majd később, én akkor már odébb ültem, az egyik lány szerintem kiosztotta, mert utánaeredt, és odakiabálta neki, hogy bunkó. Ezzel kicsit feltartotta a karaokét, én vártam, hogy nem-e lesz ebből komolyabb incidens, de szerencsére ennyiben maradtak. Aztán a kvízverseny. Hát, továbbra is széleskörű animés tudást igényel, az én egyoldalú tudásommal sajnos nem lehet magas pontszámot elérni. De egyébként a zenei választékot mindig élvezettel hallgatom, meg azért a tippekre vannak egyéni módszereim. Például, ha azt látom, hogy egy dalra sokan buliznak, akkor ismertebb anime címet keresek, vagy továbbra is alkalmazom azt, hogy elemzem a dal hangulatát, értelmezem a címeket, és abból próbálok meg valamit okoskodni. Viszont az nagy segítség, hogy Tuki megadta az évszámot. Bár ez nem mindig jött be, mert volt annyira körmönfont, hogy egy választási lehetőségen belül nagyjából ugyanazok voltak az évszámok. Pedig, ha szerteágazók lettek volna, akkor az sokat segített volna, hogy kihallani a dal hangszerelését, és ha felismerhető, hogy régi vagy új a dal, akkor már a felét ki lehetett volna rostálni. És ami még újdonság, hogy most végig tippelgetős volt, nemcsak a rapid. Ami szerintem jó. Mert hiába adja meg előre, hogy mely animéből lehetnek dalok, és megy alul a lista egymást felváltva, de így jobb, hogy mindig szem előtt van. Hát, itt sem szerzek olyan sok pontot. De azt felírtam magamnak, hogy a Shounen kategória második dalát meghallgatni, mert az a félperces blokkból nekem bejött. A hetedik dalnak, a BECK endingnek meg különösen örültem. Nagyon szeretem azt a dalt, talán írtam ide is. Az utolsó kategóriában, ahol az előadót kellett megjelölni, azt mintha rám szabták volna. Ott nagyon sok helyes válaszom lesz. Az első dalnál az öt lehetőségből csak egy előadót ismertem a TWO-MIX-et, és hát persze, hogy az jött be, és pont az a daluk, amit sokat hallottam tőlük. :D Van úgy, hogy szerencsés vagyok, a Detective Conan azt hiszem, 5. openingje, a Truth. Jó választás. Aztán Megumi Hayashibara: Northern lights dalnál vettem észre, hogy Leea figyel engem. Ismerte a választási lehetőségeket, és tudta, hogy ha Megumi lesz, arra énekelni fogok. Nagyon ravasz. :D Ennyi pont járt neki. Meg a 15. dalon nevettem magamban. Volt BECK ending, csak egy helyen volt BEAT CRUSADERS, nem lehet az más, mint a BECK opening, már ott volt a tollam, hogy ikszeljek, és megszólalt: "I was made to hit in America!" Én köszönöm! ^^ Volt Okui Masami is, a Rinbu-revolution, a japán rajongók kedvenc dala, ennek örültem is, de Tuki azt mondta, hogy az előadók csoportjában olyan anime dalok előadóit kellett kitalálni, melyek már voltak korábban animeként, és elgondolkodtam, hogy volt Shoujo Kakumei Utena? Majd megnézem, ha kikerül a helyes válaszok listája. És ennyi. Én aztán mentem is, mert japán zenei klipek voltak, és ha lehet, ne éljem át azt, amit ősszel. Azt a két órát pedig már lusta voltam kivárni, úgyhogy mentem inkább haza.

Jó volt, remélem, a nyáron találkozunk. Ugyanis július 21-én is lesz MondoCon.

Ja, és a szombathoz elfelejtettem írni egy vicces dolgot, hogy mire jöttünk rá Neeláékkal. Amikor mentem velük kajálni, és vártunk a 100-as buszra, akkor Neela elkezdett magában valamit halkan énekelni. Mondom, hogy ez a Narutóból a Yura Yura. Ő hevesen ellenkezik, hogy nem, ez a Soul Eater-ből a Paper Moon. Megumi nekem ad igazat, ez tényleg Naruto dal. Aztán nekünk Megumival leesett, hogy egy helyen nagyon nagy a hasonlóság a két dal között. A Naruto opening refrénjében a "Kimi no moto he tonde yuke" szöveg dallama, és Soul Eater (talán) utolsó endingjének valahol a refrénjének elején totál ugyanaz a dallam. Egyeztettünk, és akkorát röhögtünk hangosan. Sok dallambéli átfedés van a dalok között. ^^'

Mai szerzemény

Ismét egy olyan játékot szereztem be, melyről azt tudom mondani, hogy nagyon régi vágyam volt: Yoshi's Island: Super Mario Advance 3. Az egész Yoshi's Island játékkal csak most 3DS-en kezdtem el játszani, ahogy ambassadorossá tettem a gépemet, és szerelem lett nem is első, nulladik látásra! :D Úgyhogy most GBA-n viszem végig. És pár napig szüneteltetnem kell a 3DS használtatát, mert egyelőre még a fekete 3DS-en van minden adat, azt meg vissza kellett adnom az eredeti tulajdonosnak, mert az analóg kapja valamiért nagyon nehezen mozog, és garanciálisan megcsinálják neki, remélhetőleg addig, mire vissza tudná adni. Majd kiderül, hogy mi lesz.

Ma voltam az Aréna Plázában, mert tegnap írta a Gamer365-ön egy srác, hogy van díszdobozos Akira DVD 1000 forintért. Hát én annyiért még szép, hogy elvinném. Meg is vettem volna, de pont ma küldték visszárura. -_- Meg bementem az 576-ba is, és amikor mondtam, hogy Nintendo játékot keresek, a pult mögött levő srác, a magasba emelte a kezét, hogy mondja, hogy 2-3 hónap múlva az egyik 576-ban (még nem dőlt el, hogy melyikben) kiárusítják az összes Nintendo DS játékot, mert nem fognak foglalkozni vele többet, és akár 70-80% kedvezmény is lehet! Még szerencse, hogy van miből félretenni pénzt. Remélem találok elfekvőben egy pár nagyon jó játékot, ami nincs pl. Pokémon HeartGold. Ami így hirtelenjében eszembe jut, nagyon várom, hogy mik lesznek.

Néhány hete a McDonald's-ban a Happy Meal menü mellé Pokémon játékot adnak! Az én kicsi pónim nálam nem játszik. Eddig megvan minden, amit kiadtak:

Nagyon szépen néznek ki. Zekromot, és Reshiramot (a két szélsőt) bagszival együtt vettük egy pár hete, még menüt is ettünk mellé. Nem is tudom, melyikünk bánta meg jobban, továbbra sem laktat jól. A Pikachut már bagszitól külön vettem 2 hete, neki több volt, Tepiget és Snivy-t tegnap vettem meg az Europarkos mekiben. Szerencsére adják külön is játékokat, az nekem bőven elég. Egy középkorú nő volt szolgált ki, szegénynek semmi fogalma nem volt a Pokémonról. ^^' Úgy kellett megmutatnom, hogy mit is szeretnék én valójában. Ez az 5 darab van, és még egynek ki kell jönnie. Az 5. genes vizi pokémonnak, melynek nem jut eszembe a neve. De igazán jól néznek ki.

Most, hogy az Animax végig leadta a Narutót, megint régebbi részeket adnak le, úgy tűnik, nem vették meg a Shippuudeneket, úgyhogy azokat DVD-n nézem. Kövezzetek meg, de én élveztem az első széria fillereit is. Azt láttam, hogy nem ment előre a történet, de elvoltam velük. Egyedül azon akadtam ki, amikor a bogarakat keresték, mely szag alapján meg tudja mondani, hogy hol van Sasuke. Végig nagyon ígéretes és szép volt a történet, de a végén azzal elbaszni az egész sztorit, hogy Naruto befingott, és őt követték a bogarak, ezt fel kellett dolgoznom. -_- Ilyet hogy engedhettek meg maguknak... De az meglepett, hogy Gaarából Kazekage lett, és hogy megváltozott a végére, az azért elgondolkodtatott. Mert a realitás talaján maradva, joggal merülhet fel a kérdés, hogy létezik-e ilyen változás a valóságban? Hogy valakinek a gyilkolás volt az élete, és akkor érezte igazán jól magát, ha elvehette mások életét, mert a gyerekkori traumáit rosszul dolgozta fel, és ennek fényében létezik-e ilyen változás, hogy van valaki, aki ugyanabban a cipőben járt, és a tetteivel bizonyítani tudta, hogy lehet másképp is. Megmondom őszintén ebben kételkedem. Merőben más világban élnénk, ha lenne ilyen a mi világunkban is.

2011. őszi MondoCon - vasárnap

Meglepően sokat aludtam, 8-kor ébredtem fel, úgyhogy első dolgom volt bekapcsolni a TV-t, és a Forma 1-et nézni. Japán nagydíj. Nem néztem végig, és amíg néztem, addig is csak fél füllel figyeltem az eseményeket, mert készülődtem. De hát a torrent jó barát ilyenkor, nem igaz? 9 után pár perccel indultam el, a tegnapi menetrend szerint, különbség, hogy most egyedül mentem. 10 óra után néhány perccel értem oda, és látom, olyan gyorsan ment a sor, hogy simán bejutottam. De ami meglepett, hogy nézték a táskát. Tegnap megkérdeztem, hogy miért, azt mondták, hogy alkoholt nem lehet bevinni. Nem rossz. A Petőfi Csarnokban (mely, ha jól tudom, végleg bezárt) azért nézték a táskát, hogy szúró-vágó eszközt nem vihetsz be, és az italokkal is keményen elbántak. Na az egy nagyon szemét dolog volt. Itt meg alkohol. Valószínűleg alkohol befolyásoltsága nélkül nem alkalmazzuk nem cosplay alkalmára a kardot, kést, stb. Tehát felmentem a karaoke terembe, ahogy vártam, kevesen voltak. Most előre feliratkoztam, Naruto: Parade-ra, de ahogy énekeltek az emberek, egyre jobban éreztem, hogy nem kellett volna, nincs hangom.

De előtte Zenekvíz. Most egyedül indultam, ez a harmadik alkalom, és összességében most értem el a legrosszabb eredményt, 23 pontom lett végül. A legelső volt a legjobb, akkor 54 pont lett a végeredmény, és ha jól emlékszem, harmadikok lettünk akkor. A rapidnál csak egyet tudtam biztosra: Asura Cryin': Spiral, a többinél tippeltem. Csak érdekes volt, ugyanis Tukeinon teljesen áteffektezte az összes dalt, valamely mélyebben, valamely magasabban szólt az eredetihez képest. Ötletnek nem rossz, de ha őszinte akarok lenni, nekem nem tetszett. Összességében nem nehezítette meg a dolgomat, igaz, volt egy pár dal, amit nehezebben ismertem fel, de az összeset tudtam, amit eredetileg is tudtam volna, csak mivel én nem szeretek a zenével "játszani", ezért ez nem az én asztalom. De ha több lesz a pozitív visszajelzés erről, akkor nem bánom, ha így megy tovább. A Shoujo, Shounen kategóriákból elég keveset tudtam, de ami meglepett, hogy a Trance-hez úgy álltam hozzá, hogy, az tuti 0 pont, ehhez képest, ha jól tudom, 4-et tudtam. Utawarerumono, Soul Eater, de ami a legjobban meglepett, a Gundam 08th Team. A cosplay kategória jó ötlet, mert többségében olyan animékből cosplayeznek, melyek eléggé ismertek, én is 7 pontot szereztem össze, ez sikerült a legjobban. A videojáték. Amikor megláttam a lehetséges játékok listáján az egyetlen Nintendo játékot, a Super Mario Kart-ot, akkor tudtam, hogy ez bent lesz, és igen! :D Harmadikként az openingje ment. Igazából nem volt nehéz felismerni, mert annyira jellegzetesen Mariós, erre tényleg azt tudom mondani, hogy nem is kell hardcore Mario fannak lenni ahhoz, hogy valaki erre rávágja, hogy ez csakis az lehet. Még az ALI PROJECT érdekelt, ahogy írtam róla többször is, de ahogy láttam a listát, hogy mennyire részletes. O_O Hiába a remény a 10 pont felől, csak 4-et tudtam összekaparni. Rozen Maiden, .Hack//Roots, Shigofumi, és egyet tudtam, melynek nem tudtam, hogy melyik animének a zenéje, de Tuki elfogadta a dalcímet is: Ankoku Tengoku. Egy pár újabb, számomra ismeretlen dallal azért megismerkedtem, meg folyamatosan hallgattam, de amilyen az én formám, azok MIND kimaradtak. De a Kotodamának örültem. ^_^

A zenekvíz után én voltam az első, aki énekelt. A zenekvíz alatt éreztem, hogy nemigen van most hangom, nem fog most összejönni. Ez nem az a fajta "biztatásra váró" érzés volt, hogy valaki tartson meg a víz felszínén, hanem biztosan tudom, hogy amikor nem megy, akkor nem megy. És bejött. Annyira furcsán éreztem magam, mert itthon próbáltam, és különösebb megerőltetés nélkül sikerült kiénekelni a magasabb hangokat, de ma kint ez nem jött össze. Ez jelentősen visszavetett a kedvemből, és az önbizalmamból, és lényegében rányomta a bélyegét az egész napomra. Nem sokkal ezután mentem ebédelni, mivel tegnap a Burger Kingben voltam (voltunk Night-tal), ezért ma a nem sokkal tovább levő (de szépen hangzik) kínaiba mentem el. Egész olcsó, és jó nagy adagot adtak. Egy pár órán át nem voltam éhes. De ahogy visszamentem, hiba volt leülnöm a karaoke teremben, ugyanis 14-16 óra között Japán zenei klipek mentek, és a fangörlök sikítása úgy belehasított a fülembe, hogy azonnal kijöttem. Kint ültem addig a földön, és Brain Training-eztem, meg Mario's Picross-oztam. Elvoltam mind a kettővel, és amikor vége lett a tortúrának, és visszamentem, még akkor is folytattam a játékot, közben fél füllel figyeltem, ki hogy énekel. Majd előrementem, és szóltam Dakinak, hogy húzzon ki, ugyanis mielőtt először énekeltem, még azelőtt feliratkoztam másodjára. A Digimon: The Biggest Dreamer még nehezebb a Naruto dalnál, úgyhogy semmi esetre sem. Addig ott eljátszogattam, hallgattam a többieket, most inkább passzívkodtam.

Egészen az utolsó kaszinó karaoke versenyig. Minimum három fő / csoport kellett, hogy legyen, hogy verseny lehessen, de sehogy sem akart összejönni a három. Ketten megvoltak, de senki nem akart még menni. És akkor jött az, hogy akkor a szervezők állnak ki. Be is szólt az egyik srác: "Akasztják a hóhért!" Ha nagyon morbid lennék, azt mondanám, hogy bár mindenkit így akasztanának fel. Ugyanis Tukeinon amilyen műsort csinált (a legpozitívabb értelemben), szem nem maradt szárazon, mindenki könnyesre röhögte a szemét. Az emotikon kategóriában indult. Annak az a lényege, hogy a kfn-nél jobb-alsó sarokban látható egy karakter, arcot vág, úgy kell énekelni. Tukeinon olyan grandiózus műsort csinált a Fushigi Yuugi dallal, hogy én teljesen kész voltam, nekem megcsinálta a napomat, de szerintem nem is túlzok, ha mindenkit egy emberként sikerült megnevettetnie. Nekem meg minden rosszkedvem elmúlt, nem is tudom, hogy élveztem-e valaha ennyire egy karaokés előadást. Persze mindenki visszavárta őt, így kisorsolta a kerék a Love Tropicana Deluxe dalt, akkor már Aminával állt ki, de akkor is valami eszméletlen, mit csinált. :D Szóval Tuki naponta legalább 10× énekeljen nekünk. Komolyra fordítva a szót, furcsállottam is, hogy keveset énekelt. Rájátszásként megmutatta az extra kategóriában a Pokémon főcímdalt. Az extra kategória, az ilyen meglepetés, valami furcsaság van a kfn-ben, vagy a szöveg van szándékosan rosszul írva, vagy hiraganával volt írva a szöveg, esetleg kérdőjellel helyettesítve, vagy az effektezésnél tett arról, hogy bezavarjon nekünk. A Pokémon tényleg poén volt, ahogy mondta. Egyrészt mindenhol maga a Pokémon szó katakanával volt írva, meg néhol a szöveg angol megfelelője volt, de a magyar félreírások valami eszméletlenek voltak. Egy pár, ami eszembe jutott:

• Sok igaz, hű kabát
• Jöjj, nagy kút vár ránk
• Keresd meg hát mind!

Tényleg, ha belegondolunk, a "Keresd meg hát mind!" is a Pokémon témájába vág! :D Ezen is sokat nevettünk, én ezt Tukinak soha nem felejtem el, ezért az estéért egy életre hálás vagyok neki.

Lényegében ennyi is volt, még egy páran énekeltek, én maradtam végig, 19.30-ig. Végül jó volt minden. Legközelebb talán 2012 tavasza.

MondoCon 2011 ősz - Szombat

Végre kialudtam magam! :D Erre már több MondoCon óta nem volt példa. 6.15-re állítottam be az órát, de már 5.30-kor felébredtem, összekészülődés után megmértem a súlyomat. Igazából most már rendesen eszek, ezen túl arra fogok rámenni, hogy izmosodjak, de kíváncsi voltam, hogy mennyit fog mutatni, és meglepődtem: -0,8 kg. Ezt mégis hogy hoztam össze? O_O De soha nem értettem, hogy miért van az, hogy előfordul néha az, hogy egy nap alig eszek, és futok 30 percet, és másnap reggel mégis többet mutat... És van ellenpélda is, hogy rendesen eszek, és mégis kevesebb, ahogy írtam feljebb.

Igen, sok kitérő lesz a postban, azt már most jelzem. Tehát, mérés után RTL Klubra kapcsoltam, mert Forma 1. Csak a Forma 1 alatt nézek RTL-t, soha máskor. Soha nem írtam, de szeretem az autósportot, nem szurkolok senkinek, csak a hangulata miatt. Bár unalmas volt az idei év, mert már az első pár futam után szinte biztosra vehettük Vettel világbajnokságát. De tényleg senkit nem tudok mondani, akiért szorítanék. Ma korán reggel volt az időmérő edzés, mert Japánban volt. MondoCon hétvégéjén japán Forma 1. Meg is mosolyogtam, hogy a Q1-ben Kobayashi volt az első. De persze a Q3 után ismét Vettel indul az élről, ki más. -_-' Amint vége lett, 8 óra után el is indultam, most nem akartam odaérni már kora reggelre. Felszálltam az 50-es villamosra, majd a Határ úttól a Deák térig mentem. Ide beszéltük meg a találkozót Ninty-vel, innen már együtt mentünk a Pillangó utcáig, majd elsétáltunk a Hungexpóig. Már 9 órára járt, és mivel volt jegyünk, eszünk ágában sem volt sorba állni, leültünk az egyik padra. Nem sokkal ezután jött oda hozzám Lam'O, ami azért lepett meg, mert ő karaoke segítő, és úgy tudom, hogy már bent kellett volna lennie. Kicsit beszélgettünk, de aztán mentünk is be. Ő ment be segíteni, mi meg Ninty-vel, és közben Necrokiddel is összetalálkoztunk, együtt vártuk meg a 10 órát, mire bejuthatunk. Kicsit lassan telt el nekem, de a vége fele megjelent Neela és Megumi. 10 órakor bejutottunk, ismét első ízben a karaoke terem felé vettük az irányt. Meglepett, hogy sokáig kevesen voltak. Ez vasárnapra jellemző. Nekem meg semmi kedvem nem volt kiállni énekelni, én ott eleinte eljátszogattam a Brain Traininggel. Határozottan nehezebb koncentrálni, amikor zaj van körülötted, és még nem rendelkezek azzal a képességgel, hogy kizárjam a külvilágot. Úgyhogy nem is csináltam sokáig, elmentem a vásárok közé szétnézni. Kihasználtam a levásárolhatóság lehetőségét, és vettem két mangát:

• Árnybíró 3
• Death Note 3

És megvettem a legújabb Mondo magazint. Érdekelt, mert 4 oldal tiszta Nintendo van benne. Mindenképp örvendetes. Két oldal Nintendo 3DS, és Nintendo-történelem bemutató van. Amit Nintendo aktáknak neveztek el, és őskor-ókor-középkor... osztottak fel. Én ezt egy kicsit erőltetettnek tartom, de maga az írás jó lett. Mindenképp megérte már csak ezért is megvenni, egyébként mindegyik Mondo magazin megvan az 1. számtól kezdve. És ha már Nintendo: Múlt héten csütörtökön voltam a Csibivel az Árkádban, és tökre meg voltam lepődve, mert az ottani 576-ban (a nagyobbikban) volt két Zeldás poszter, és odaadták nekünk, hogy elvihetjük. Tök jól néz ki. :) És most MondoConon egy árva Nintendo konzol nem volt. -_- Ja, hazudok: Volt arra a 2 órára, amíg Just Dance 2 verseny volt. Egyébként néhány napja megkérdeztem a Nintendo Magyarországot, hogy kint lesznek-e a MondoConon, és nemet mondtak... Most nem akartam firtatni az okát, de elvileg szövetségesek a Mangafannal, Mondóval, és ilyen nagy rendezvényen miért nincsenek jelen, hogy reklámozzák a Nintendót? Amikor épp az lenne (kellene, hogy legyen) a céljuk, hogy minél több emberhez juttassák el a Nintendót. Úgyhogy a konzol most halott részleg volt számomra. Engem nem érdekel a sok FPS, verekedős, sport, és életszimulátor. Úgyhogy ennyi.

Vissza a karaokéhoz. Most annyira nem akartam énekelni, de a kaszinó karaokén ki akartam próbálni magam. Érdekes szabály volt: Minden órában volt egy verseny, annyian jelentkeztek, ahányan akartak, húztunk egy sorszámot, és a gép kiválaszt három embert, és abban a sorban énekelt a három ember. Példa: Jelentkezik 5 ember, húztak egy sorszámot 1-5 között, és a gép kiad egy sorrendet random, pl: 4, 5, 1. És ők hárman énekeltek, elsőnek ment ki a négyes, másodiknak az ötös, és harmadiknak az egyes. A kettest, és hármast húzók most nem énekeltek, de a soron következőre jelentkezhettek. Így volt az, hogy az első kettőben nem énekeltem, de a harmadikban igen. Több kategória volt: Kúlos, csajos, duett, csoport, emoticon, és extra. Én a kúlosban jelentkeztem. Annak a 18 dalát többször is meghallgattam. Voltak köztük olyanok, melyeknek nagyon örültem volna, de voltak olyanok, melyeket kerültem volna. A kategóriában sorsolt a szerencsekerék, és azt a dalt kellett elénekelni. Na most én nagyon szerencsétlenül jártam, mert egy olyan dal jött ki, amire azt mondtam volna, hogy köszönöm szépen a lehetőséget, nem élnék vele. :D Bleach: Stay Beautiful. Az volt a szerencse, hogy lehetett közönség segítséget kérni, így Legyen Ön is Karaoke-győztes címszó alatt ezt kértem. Két srác jött volna fel, de hogy őszinte legyek, nem akartam, hogy feljöjjenek, mert ők azok, akik minden egyes karaoke rendezvényen előadják a Death Note: What's up People?-t, de úgy... Pontosabban nem is velük van a baj, hanem azzal, hogy mivel a dalból nincs instrumental, ezért LQ-val készült a kfn. (LQ = Low Quality, amikor a kfn készítő maga szedi le a vokált, de ez minőségveszteséggel jár) És az egyik legrosszabb LQ a fentebb említett dal, és rettenetes hallgatni, erre már nem tudom azt mondani, hogy ha élvezik, akkor csinálják...  Na mindegy, az előadásom szempontjából most az a lényeg, hogy nem akartam, hogy ők jöjjenek ki. De szerencsére jött Mystra, mint egyszemélyes felmentősereg. Őt már szívesen láttam. Szereti is a számot, ami meg is látszott, ugyanis VÉGIG ő énekelt. Iszonyú kínosan éreztem magam, csak a refrénbe segítettem be (holott nekem kellett volna énekelnem), de nagyon rosszul éreztem magam. De a poén az, hogy én nyertem. :D Illetve Mystra nyert. Ez az ő győzelme. Az ajándékot (2000 forint értékű Mangafan vásárlási utalványt) én kaptam, de megbeszéltük, hogy adok neki egy ezrest. Így vettem még Nana 5 mangát, ez az én meg nem érdemelt győzelmem jutalma, de kellett egy "kis" idő, mire feldolgoztam, eddigi legrosszabb karaokés fellépésem volt. Ezután írtam fel magam, méghozzá azt a dalt, melyet nagyon szerettem volna elénekelni a kaszinó karaokén: Naruto: Parade. Nem kerültem sorra, mert valamikor 41-nél jártunk, amikor feliratkoztam, és a 91. lettem volna, és a nap végén a 63. volt az utolsó. Úgyhogy holnap.

Sokat beszélgettem Tukeinonnal, amikor elől voltam, meg Night elkísért a Burger Kingbe ebédelni, vele is nagyon sok mindenről beszélgettem. Politikáról (bár nem nagyon értek hozzá), meg a szerelmi dolgokról. Ebben ütközik a véleményünk, de úgyis írni akartam erről, így akkor most. Ugyanis Night szerint ha az ember együtt van a szerelmével, akkor 2 év múlva elmúlik a szerelem. Én meg lehet, hogy túlzottan naiv vagyok (ezt ő mondta is), de én hiszek a sírig tartó szerelemben. Hiszem azt, hogy ha életem szerelmével élem le az életemet, akkor igenis akár öregkorunkban is lehetünk egymás mellett boldogok. Azt gondolom, hogy ez inkább emberfüggő, mert lehet, hogy rossz lesz ez a hasonlat, de például ott van nekem a Super Nintendo, és a Super Mario All-Stars játék mely lassan 18 éve, hogy megvan nekem, és a mai napig képes vagyok azzal a lelkesedéssel játszani vele, mint amikor kisgyerek voltam. És nem úgy, hogy nosztalgia, hanem a jelenben szeretek vele játszani. Úgyhogy az, hogy ki milyennek fogja fel a szerelmet, az szerintem emberfüggő, és ha valaki nem alkuszik meg valakinél, hanem kitartóan (nem is kell tudatosan) keresi az igazit, az úgyis megtalálja azt, akibe beleszeret, és hasonlóképp gondolkodik.

A szombati nap lényegében ennyi volt, holnap folyt. köv.

ShibuyaCon

A MAT egy mérsékelt sikert követő 2010-es Őszi AnimeCon, és egy meglehetősen jó japán kiállítás után új erőre lelt, és új rendezvénnyel jöttek elő. A Garay üzletházban megrendezett ShibuyaConon szerintem meglepően sokan voltak, és összességében azt lehet mondani (bizonyos embereknek, de erről nemsokára), hogy jó volt.

Én már péntek este elmentem, mert felajánlottam a Wiimet, a New Super Mario Bros. Wii játékot, a NES-es Super Mario Bros. / Duck Hunt játékot, és a NES zappert a konzolrészlegnek segítségül, cserébe járt egy VIP jegy. Már akkor lázasan készülődtek, beszélgettek, jó érzés volt látni őket. Kicsit későn indultam el, ezért félek, hogy már nem fognak beengedni, ezért a 99-es busszal mentem el a Határ úttól a Golgota térig, majd onnan a 24-es villamossal a Keletiig. Visszafele meg a 79-es villamossal a Dózsa György útig, majd metróval a Határ útra.

Szombaton már fél 4-kor felébredtem hajnalban. Azt hittem, hogy nem fogok már visszaaludni, de fél 5-kor csak lefeküdtem, egészen fél 9-ig aludtam. Összekészülődtem, fél 10 fele elindultam. Amior 10.15 fele megérkeztem, már akkor sokan vártak jegyért, de a sor nem ment. Az utolsó napokban kiderült, hogy csak 500 embert engedhetnek be a megígért 1.500 helyett. Úgyhogy nagyon nem ment olajozottan a bejutás. Azt nem gondolnám, hogy a MAT hibája lenne, mert mi érdekük lenne tartani a sort, ha jegyek vannak? Csak saját magukkal szúrnának ki. Mondjuk nekem a VIP jegy miatt nem kellett sorban állni, másik helyen adták azokat, így gyorsan feljutottam. kb. 500-an voltunk fent, de ezen túl még rengetegen várakoztak a jegyre, délutánra szépen lassan el lehetett adni mindet. De azokra gondoltam fentebb, hogy "bizonyos embereknek", akik hamar feljutottak. Mert egész jó volt a ShibuyaCon, legalábbis abból, amit láttam, abból ezt tudom mondani. Az előadások, amik érdekeltek, jók voltak, a konzol-részleg nagyon jól sikerült, a karaoke meg... Az a helyzet, hogy lehet ujjal mutogatni az Adarnára, hogy ennyivel jobb karaokét csinálnak, de ne felejtsük el azt sem, hogy ez nagyrészt társaságfüggő. Az Adarnás karaokékon van egy összeszokott társaság, akik rendszerint sokat énekelnek, és ők csinálják a hangulatot. Ami meg nagyon nehéz helyzetben van, hiszen neki nincs ilyen társasága, itt még 65× eléneklik a Pokémon főcímdalt, 40× a Dokuro-chan openinget, így aztán nagyon van változatosság, de ahogy elnéztem (az előadások a szomszéd teremben voltak, és üvegfal választotta el a két termet egymástól) Bleach-ből, és Vampire Knight-ból sem volt hiány. Úgyhogy még nem az igazi, de itt is csak egy összeszokott társaság kéne. Én most nem énekeltem semmit. Egyrészt mert nagyon sovány volt a lista, amiből választani lehetett (lehet, hogy ezért sem voltak annyira változatok az előadói kínálat?), másrészt, meg nem volt hangulatom. Bár gondoltam, hogy esetleg egy Slayers számot, de végül mégsem. Vártam az Adarnások közül kik jelennek meg, ahhoz képest, hogy többen is ígérkeztek, csak Amina, Gh0sT, Leea és Tsuki voltak. Leea és Tsuki énekelt egyet közösen, a "Chiketto wa Sold out, gomen" dalt, ez a szöveg van benne, a címét nem tudom, meg hogy melyik animéből van. Ezt a sort is csak onnan tudom, hogy Leeának ez a személyes üzenete. Amina énekelt még egyszer, a Gundamből a Akatsuki no Kuruma című dalt. Eszembe is jutott, hogy leszedtem magamnak a kislemezt, de még nem jutottam el odáig, hogy meghallgassam. De Chihiro Yonekura által maradt meg bennem, eredetileg a FictionJunction YUUKA énekli. De azért nem hallgattam meg, mert az énekesnőtől leszedtem még egy kislemezt (Silly-Go-Round, .Hack Roots OP), és az nekem nem jött be, és féltem, hogy az Akatsuki no Kuruma sem fog tetszeni, de így, ahogy hallottam a zenét, mégiscsak nagyon jó. Amina előadását meg felesleges elemezni, akik látják és hallják, azok tudják.

Több érdekes előadás volt, ami tetszett is. Mindjárt az első a NANA animéről szólt. "A sorozat mögött meghúzódó japán valóság" címet kapta, amire már az anime nézése közben is felfigyeltem, és beszélgettem is róla az egyik mexikói ismerősömmel, aki szintén nagy animés, szerinte is sok párhuzamot lehet felfedezni. Sajnos nem tudtam végig ottmaradni, mert a konzolszobában jelenésem volt Super Mario Bros. verseny ürügyén, de reménykedek abban, hogy készült felvétel az előadásokról. A második, ami érdekelt, az a "2011. március 11, túlélni egy katasztrófát". Nagyon jó volt! Egy Japánban élő magyar nő tartotta az előadást, aki épp kint volt azon a végzetes napon, de valami hihetetlen jól beszélt. Képekkel, és videókkal illusztrálta a mondanivalóját, nagyon hatásos volt, elgondolkodtató, hogy melyik másik nép viselne ennyire higgadtan egy ekkora természeti csapást. A nap végén volt még egy "hogyan nőj fel az animék szerint" című előadás, melyen már nem maradtam, mert már haza akartam jönni. Nem tudom, milyen lehetett, de a címe alapján ilyen nap végi lazításnak tűnhetett, komolytalannak, de aztán rájöttem, hogy azért az animék sok POZITÍV értéket mutatnak a gyerekeknek, így nagyon érdekes előadás kerekedhetett ki, de már nem maradtam.

A konzol részleget meg bagszi szervezte, meglehetősen jól sikerült, jó ötlet volt beszervezni retro konzolt, nagy érdeklődés volt rá, még az idősebbek körében is. Nagy volt a szórás egyébként korosztály terén, láttam egy-két érdeklődő nyugdíjast is! Tehát nem tudtam maradni a NANA előadáson végig, mert 11.30-kor volt a Super Mario Bros. verseny. Ahogy írtam, ennek az volt a lényege, hogy az első pályán, aki végigmegy, anélkül, hogy meghal, és a legtöbb pontot gyűjti össze, az nyer. 8-an indultunk, 5-en meghaltak. Csak Krisi, Kristóf és én vittük végig, és én nyertem meg, valami 39.150 ponttal a végén. Krisi ott szúrta el, hogy ahol el lehet lökni a Koopa Troopát, hogy a Goombákért halmozódó pontokat kapjon, az ellenkező irányba lökte el véletlen. Kristóf ügyes volt, csak sok mindent kihagyott. Én meg beszereztem mindent. Az egyetlen izgalmam az volt, hogy meg ne haljak, de túléltem. Jó kis verseny volt, gyorsan lement. Poénos oklevelet kaptam, már csak ezért is megmutatom. A második a Duck Hunt verseny volt, ezen már nem én nyertem. Megnéztem a bagszi által hozott Wiire hackelt Duck Huntot, hát nagyon szép volt. Csak a Wiimote-ot kellett használni, és az A-gombbal kellett lőni, de ami külön poén volt, azok a miniatűr kacsák. Vagy kacsafiókák? Elpoénkodtunk rajta. Pluszba még, hogy ne kelljen megerőltetni magad különösen, célkereszt is volt a képernyőn, hogy tudd hova lőssz. Úgyhogy érdekes volt, de maradtam a NES-es verziónál. Kicsit szervezetlen volt a verseny, bagszinak időközben jutott eszébe, hogy egyáltalán meddig vigyük el az egészet, mert a 100-as szintig elvinni (már ha valaki el tudja), azért eléggé időigényes. Végül úgy döntött, hogy a 20-as szintig kell csak elvinni. Ez is eltartott egy darabig. Én a 12-es szintig jutottam el, valami 204.500 pontot gyűjtöttem össze. A Brawl verseny jó volt, bár nem tudom, hogy oldották meg 14 fő esetében az egyenes kieséses rendszert, én már az első körben kiestem. Sőt, csak hogy tovább halmozzuk az élvezeteket, elsőként játszottam. El is követtem egy nagy hibát, annyira nem is érdekelt az egész. Utána, hogy őszinte legyek, különösebben nem érdekelt a verseny lefolyása, de Ricsi nyert. Még Naruto verseny volt X360-ra. Egyébként 3 Wii volt, 1 NES, 1 X360, 1 PS3, és ha jól tudom 2 vagy 3 PS2. Nos igen, egy Nintendós esetében várható, hogy a Nintendo kerül túlsúlyba. Sokan játszottunk, nagy volt az érdeklődés a konzolok iránt.

Kevés árus volt kint, háttérinformációk ismeretében sajnos nem csoda. Kint volt a sokak által kedvelt ázsiai (talán japán?) árus, aki nagyon sok plüsst hozott, most sem okozott csalódást. Ami meglepett, hogy japán CD-ket is hozott? Talán van Hayashibara Megumi, Okui Masami, netalántán JAM Project? Sajnos egyik sem volt, viszont, amin meglepődtem, az Ayumi Hamasaki: Rock 'n Roll Circus CD. Ha lett volna rá pénzem, szerintem megvettem volna. Meg volt még BEST HIT NARUTO, ami még megállított, de döntő többségében OST CD-k voltak. Mondjuk a CD-k eredetiségében kételkedtem, mert nem a japán CD-ken megszokott szöveg volt olvasható a fentebb említett CD-ken sem (pl. nem volt rajta a megjelenési dátum, ami minden japán CD-n rajta szokott lenni), az egyik OST CD-re rá is volt írva, hogy Made is Taiwan. Hát az nem japán. Meg kint voltak még azok is, akik japán nyelvkönyveket szoktak árusítani, többek között az általuk készített Hiragana és Katakana oktató füzet, ahol megtanulhatjuk a karaktereket leírni. Elég olcsó volt, ráadásul 20% kedvezménnyel 720 forint volt, gondolkodtam is rajta, hogy megvegyem-e, de úgy döntöttem, hogy inkább elviszek egy névjegykártyát, azon rajta van a cím. Kajára kellett a pénz, de ha majd lesz egy kis tartalék, akkor felkeresem őket. Kár, hogy Budafokon vannak, nem könnyű Kispesttől eljutni oda.

Összességében jó volt, amik érdekeltek, azokról jókat tudok mondani. A DDR-ről, vidéki klubok versenyéről szerintem majd mások írnak. A nap végére már nagyon untam magam, ezért is jöttem haza, de hogy bagsziék mennyire elfáradtak a nap végére, az volt még szép. Egy órás alvás után, reggel 6-ra menni szervezni egészen 20 óráig, talán túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy megállás nélkül... Úgyhogy kemény napjuk volt. Hogy jól sikerült-e (látszólag igen, mert szemmel láthatóan sokan voltak), és hogy lesz-e ennek a MAT részéről messzemenően pozitív következménye, az a jövő zenéje, én a legjobbakat remélem nekik. :)

5 éve a Jpop bűvöletében

Hogy telik az idő, azért furcsa, hogy már 5 éve hallgatok japán zenét. Eleinte nem kizárólagosan, az csak nemrég alakult ki. De emlékeim szerintem 2006. júliusának végén, 2006. augusztusának elején hallgattam először japán zenét. Ekkortájt kezdtem el érdeklődni az animék iránt, emlékszem, a Kaleido Star 11. része volt a legelső rész, amit láttam. Akkor annyira nem fogott meg, de jó volt nézni, ezért mindig néztem az RTL Klubban, aztán egyre jobban megszerettem. Az első dalt az egyik barátom küldte át MSN-en, ez épp a Kaleido Star egyik openingje volt, a Tattoo Kiss. Amikor akkor meghallgattam, valahogy megtetszett. De aztán, ahogy átjött a másik KS dal, a Yakusoku no Basho he, na ez már egy sokkal kellemesebb dal volt, valamiért világhíresnek gondoltam. De mint mára kiderült, sajnos Yonekura Chihiro nem vált világsztárrá. Ekkoriban sok Kaleido Star dalt ismertem meg, én magam is leszedtem, és megszerettem őket.

Ez volt az első komolyabb vonzódásom a japán zene iránt. A következő nagy hatás (egyben az egyik legnagyobb) Hayashibara Megumi által ért. Először a brave heart dal volt, ezt először egy helyes, vidám dalnak gondoltam, szerettem hallgatni. De ez épp elég volt ahhoz, hogy rákeressek egy néhány dalára. Bár a Slayers animét még nem láttam, de már többször hallottam róla, így azok openingjeit, és endingjeit szedtem le, meg egy néhányat. Ekkor ért az első "sokkhatás" az olyan dalok következtében, mint például, a Give a reason, vagy a Northern lights, vagy a Reflection. Nem akartam hinni a fülemnek, nagy hatást keltett bennem. Ekkor kerültem abba a bűvkörbe, hogy Japán az ideális világ, ahol minden tökéletes, ahol csak pozitív gondolkodású emberek vannak. Persze ma már azt is tudom, hogy ez nincs így. De akkor egy nagyon szép álomvilágba kerültem, ami akkor nagyon szép volt, és talán lehet, hogy jobb lett volna ki sem jönni belőle?

Persze soha nem voltam az a sikító rajongó. 2006. őszi AnimeCon volt az első, akkor még minden más volt, és bár ekkor is kezdtek terjedni a különböző animék iránti esztelen rajongások. Ekkor még elég sokat voltam az AMV-knél, a nagyteremben, már ekkor is voltak sikítozások, de emlékeim szerint elsősorban nem a Naruto miatt volt, hanem a Gravitation, és az egyéb Shuonen ai, animék alatt. És a korosztály is jobban szétszóródott, sokkal többen voltak idősebbek is. A karaoke meg már ekkor is érdekelt, mivel ekkor már nagyon szerettem a japán zenét. Szerintem ekkor még nem ismertem annyira Okui Masamit, azt biztosan nem tudtam, hogy az r.o.r/s tagja volt. Őt egyébként a Slayers openinggel, a Get alonggal ismertem meg, már akkor felfigyeltem a japán mércével nézve nem éppen szokványos hangjára. Viszont a dalaira csak később kerestem rá, és akkor nagyon nem is hallgattam őket, mert valamiért a nyomasztóbb, negatívabb hangulatú dalaira bukkantam rá: spirit of the globe, Taiyou no Hana, Megami ni Naritai ~for a yours~, bár volt egy pár pozitívabb szám, amit találtam tőle: Rinbu-revolution, TRUST, Never die, Sora ni Kakeru Hashi. Végülis Hayashibara Megumi és Okui Masami volt az a kettős, melyek a legnagyobb szerepet játszottak a Jpop életemben, iszonyú nagy hatást gyakoroltak rám. Persze, más zenékre is nyitottam, de azok valamiért nem voltak rám olyan nagy hatással, talán Yonekura Chihiro az egyedüli rajtuk kívül...

A 2008-as év volt még nagyobb számomra, mert akkor sikerült megtalálni a r.o.r/s egyetlen albumát, akkoriban nagyon sokat hallgattam, annak ellenére, hogy nem nagyon rajongok a dance zenéért. Okui Masami albumait már korábban megtaláltam, de akkoriban valamiért még nem hallgattam azokat komolyabban, mert túl sok volt egyszerre. Viszont Megumi Hayashibara albumok valamiért nem akartak előkerülni. Nagyon kerestem őket, nagyon kíváncsi voltam az összes dalára. 2008 őszén nagy nehezen rátaláltam. Nagyon örültem neki, akkoriban csak azokat hallgattam. Sokáig a WHATEVER albuma volt a kedvencem, nagyon meg voltam lepve, hogy annak ellenére, hogy 2. album, mennyire jó lett. Nem sokkal ezután szerettem meg a SpHERE albumot, az a mai napig nagy kedvenc.

Ezután nem kellett sokat várni arra, hogy felfedezzem, hogy eBay-en lehet vásárolni esetenként jó áron eredeti japán CD-ket. Soha nem felejtem el azt az érzést, amikor 2008. decemberében először kezembe vehettem az eredeti Okui Masami: Gyuu és V-sit. albumait. Hatalmas volt, soha nem hittem volna, hogy eredeti CD-ről hallgathatom a dalait. 2009 elején ismertem meg az egyik legnagyobb Hayashibara Megumi rajongói oldalt, az Ashita Smile-t. Erre az oldalra mindig ki volt írva, hogy mely dalok voltak azok, melyeket Megumi lejátszott a két rádió műsorában, a Tokyo Boogie Night-ban, és a Heartful Station-ben. Innen ismertem meg két együttest, az angelát, és az ALI PROJECT-et. Mindkét együttesnek fel volt tüntetve a legújabb dala, A Spiral és a Jigoku no Mon, ezekre kíváncsi voltam, mind a kettő bejött, bár komolyabban csak később ismerkedtem meg velük.

Az Animelo Summer Live hatására. Azt már régóta ismerem, de eleinte csak Okui Masami előadásait néztem meg. Aztán a 2009-es Animelo Summer Live volt az első, amit végignéztem, akkor kezdtem el nagyon sokak felé érdeklődni: angela, ALI PROJECT, Ohmi Tomoe, Suara, Chihara Minori, Mizuki Nana, stb. Magyarán ekkoriban kezdett el  a zenei érdeklődésem jelentősen Japánon belül tágulni. 2009. augusztus 22-ei nap volt szintén nagyon fontos volt számomra, a karaoke miatt. Ahogy egyre többet voltam ott, és figyeltem mások előadását, megismertem egyre több dalt, ez is hozzájárult ahhoz, hogy kitáguljon a zenei érdeklődésem. De valamiért Okui Masamit senki nem tudta túlszárnyalni bennem. Egy nappal ezelőtt jelent meg Okui Masami: Self Satisfaction album, mely igaz, hogy elsősorban az akkor megélt érzelmek miatt, de nagyon jelentős album számomra. Nem kevésbé az ugyanekkor megjelent Okui Masami feat. May'n: Miracle Upper WL single. TO DIE FOR ×××, ezen dal által éreztem meg milyen érzés meghalni valakiért, Okui Masami eddig sem volt utolsó, ha igazi szerelmes dalt kellett írnia a saját stílusában, de akkor ez mindent túlszárnyalt.

A 2010-es év akkora váltást nem hozott számomra, ebben az évben kezdtem el az adarnának kfn fájlokat csinálni, valamint ekkor használtam komolyan a JpopSukit. Két albumot tudok mondani, ami ekkor nagy hatással volt rám: ALI PROJECT: Psychedelic Insanity és Suara: Yumeji.

Idén, 2011-ben kezdtem el komolyabban ismerkedni a JAM Projecttel, de valamiért nem akar eszembe jutni, hogy hol hallottam róluk először, hogy hol találkoztam velük, lehet, hogy még jó régen Okui Masami által, de már tényleg nem emlékszem. A lényeg, hogy tavaly év végén megjelent a nagy válogatásalbumuk, a 10th Anniversary Complete Box, mely 8 CD-t, és 4 DVD-t tartalmazott. Kicsit megkésve, de kitették letöltésre, és ennek hatására csak nemrég kezdtem el velük komolyan megismerkedni, de nem hittem volna, hogy ennyire be fognak jönni! Valami eszméletlen, hogy amit csinálnak, az ennyire jó legyen, ekkora tűz nem sok emberben van, és az még kevesebb emberre jellemző, hogy azt így, ilyen hitelesen adják át, hogy a hallgató szinte beleborzong a dalaikba.

Hát, nagyjából ennyi volt nekem az elő 5 év. Azt nem tudom, hogy érhet-e még valami nagy hatás, de ennyi történet nekem azért épp elég ahhoz, hogy az anison zene az életem része legyen, és szinte biztos vagyok, hogy mindig lesz helye, nem lesz az a zene világszerte, mely kiölheti az életemből.

2005 legjobb anime dalai

Ahogy írtam az ajándékos topicba, eléggé nehezen jött össze az 1995-ös anime CD-re a dalok. Ennek egyik okát mondtam azt, hogy akkor még nem terjedt el annyi anime világszerte. Kipróbáltam magam most, és összeállítottam, hogy készíthetnék egy válogatás CD-t 2005 legjobb anime dalaiból, akkor melyek lennének azok. Sokkal könnyebben jött össze egy nagyobb lista. Ha rajtam múlna, az alábbi dalokat tenném egy lemezre, az alábbi sorrendben:

1. Ah! My Goddess: Negai (Yoko Ishida)
2. Rozen Maiden Träumend: Seishoujo Ryouiki (ALI PROJECT)
3. Bokusatsu Tenshi Dokuro-chan: Bokusatsu Tenshi Dokuro-chan (Saeko Chiba)
4. SoltiRei: Float ~Sora no Kanata de~ (Tomoe Ohmi)
5. Naruto: No Boy, No Cry (Stacie Punks)
6. Blood+: Aozora no Namida (Hitomi Takahashi)
7. Mai-Otome: Dream Wing (Minami Kuribayashi)
8. Gallery Fake: Dakara, watashi wa Utau (Natural High)
9. Kore ga Watashi no Goshujin-sama: TRUST (Masami Okui)
10. One Piece: Mirai Koukai (Tackey & Tsubasa)
11. Tsubasa Chronicle: Blaze (Kinya)
12. Jigoku Shoujo: Karinui (Mamiko Noto)
13. Trinity Blood: Dress (BUCK-TICK)
14. Mobile Suit Gundam SEED Destiny: PRIDE (HIGH and MIGHTY COLOR)
15. Bleach: LIFE (YUI)
16. Super Robot Wars Alpha 3: GONG (JAM Project)
17. Animelo Summer Live: ONENESS (Anisama Friends)

Kíváncsi vagyok véleményekre, kihagytam-e esetleg valamilyen fontos dalt a 2005-ös évre, mely esetleg meghatározó volt. Egyszerre tettem bele ismert és kevésbé ismert dalokat is, szerintem ez azért jó, mert így a kevésbé ismert anime dalok is nagyobb hírnevet szerezhetnének, és így a hallgatóság meghallaná, hogy nem csak a slágerlisták élén vannak az igazán jó dalok.

Végre van munka

Ma délelőtt munkakeresőben voltam, hát mindegyik azt mondta, hogy be vannak telve, nincs munkájuk, csak augusztustól érdemes érdeklődni, mert akkor kezdik meg az őszi munkák "hirdetését". Ekkor még nem jártam sikerrel, ennek ellenére bementem az Aréna Plázába, ettem a Sherry Peking étteremben zöldséges sült tésztát. Tisztes adagot kaptam 360 forint volt, jól esett, és nagyon finom volt. Szerintem visszajárok oda. ^^ Már régóta szemeztem a sült tésztával, mert Angliában többször ettünk ilyen "all you van eat" kínai étteremben, és imádtam a sült tésztákat. Meg a levesek, és egy pár hús is finom volt. Ha lesz majd rá időm és anyagiak is lesznek, majd ezekből is fogok enni. Csak jó lenne, ha pl. itt a levesekhez is tudnának adni olyan porcelán kanálféleséget. Azzal nagyon jó enni. És akkor az evőpálcikát még nem is erőltetem. Ekkor egy kicsit ellazultam, meg olvastam a tegnap vásárolt Dramacon 2 mangát. Ja igen! Aki szeretne hozzájutni mangákhoz 299 forintért, az menjen el az Europarkba a Líra könyvesboltba, van egy jó pár régebbi mangájuk ilyen áron, ott találtam meg a Dramacon 2-t is, aminek nagyon örültem, mert az első kötetet szerettem, jó poénok voltak benne. Holnap nem lesz rá időm (okot lásd lejjebb), de szerintem pénteken visszamegyek még szétnézni. Miután egy kicsit ettem, beszéltem telefonon az egyik unokatestvéremmel, aki segítene vinni egy pár nagyobb, nehezebb cuccot is, például a TV-t elhozná, meg akkor összeírtam egy kisebb listát is, amit tud, és amit lehet, azt ha egy mód van rá, hozza el. Köztük van a bicikli. Ez nagyon jó környék, jót lehetne itt néha biciklizni. És akkor elvileg holnap jönne, de pontos időpontot még nem egyeztettünk. Még elmentem az Árkádba, az InterSparba vásárolni egy pár fontos dolgot, utána jöttem is haza. Nemsokára telefonáltak az egyik diákmunka szövetkezettől, hogy mehetek a Tescóba pénztárosnak. ^_^ Nagyon megörültem neki. Holnap kell menni hozzájuk 11-re, gondolom akkor fognak tanítani, és megbeszéljük a részleteket. Nagyon remélem, hogy össze fog jönni komolyabban is, mert szívesen csinálnám.

És ha valóban holnap megjön a TV, akkor végre tudok játszani. Igaz a Wii Lam'O-éknál van, de maradhat, amíg nem megyek oda legközelebb, mert van mivel játszani, itt van a NES, SNES, N64, és GC TV-kre. Ja igen... Tegnap voltunk Trunerékkel egy konzolboltban a 18. kerületben, és nézem a PS3 játékokat, egyszercsak ezt kérdezem: "Van Naruto DS3-ra?"

Pokémon találkozó

Ma volt a 2010. nyári Pokémon találkozó, mely szám szerint a 26. volt. Annyira nem volt rossz, csak nekem a pokétalikkal mindig az a gondom, hogy a döntő többsége a jelen levőknek tizenéves kocka gyerekek, így sokszor úgy érzem, hogy nem sok keresnivalóm van ott. De legalább a Nintendósok közül vannak egy páran. A Young Link (vagy Jáng) várt a Nyugati metrómegállóban, együtt mentünk a szokásos találkozóhelyre. Ott volt már Light Lugia, és Truner az ismerősök között. De bagszi sem váratott sokáig jelenlétével, adta is a 10 DS játékot, hát nagyon örültem nekik. ^^ Most már minden Nintendós cucc itt van nálam. Időközben megjött Spidey (jó rég láttam), meg Krisi is. És 10.30-kor indultunk meg az étkezőasztalokhoz, mindig itt gyűlünk össze. Egy kicsit Tetris DS-eztem, közben megjön Cater, aki sajnos nem hazudtolja meg magát... Fogja a DS-em hátuljából a kazettát, és "viccből" kipattintja. Én rendkívül módon "örülök", hogy ezt viccesnek találja, de ha véletlenül olyan helyre esik, ahonnan nem tudjuk kiszedni? Szerintem mindenki jobban járt, hogy elmentem a Media Marktba szétnézni, mert egy "kicsit" ideges lettem az incidenstől. Nézegettem az anime DVD-ket, és a Nintendo játékokat, vannak érdekes árak. Egy biztos, még kell várnom, hogy ezekre tudjak anyagiakat áldozni. De visszamentem, szerencsére megnyugodtam. Időközben megjött Csibi is, aki hozta a Nintendo DSi XL-emet. Hát nagyon hiányzott. De szerintem azért, ha zenét akarok hallgatni az utcán, akkor a Discmant viszem, mert azért mégiscsak eredeti CD... valamint a hangzás is jobb, meg a hangereje is sokkal erősebb. Érdekes, most elég sokat Narutóztam DS-en. Nem azt mondom, hogy a Naruto játékok csúcsa, de szerintem jó játék. Most semmilyen kollektív játék nem volt, csak sokan pokéztak. Nyilván Pokémon találkozó, meg minden, de olyan téren kicsit rosszabb volt nekem, hogy nem nagyon tudtam hozzászólni, mert nincs se Diamondom, se Pearlöm, se Platinumom, se SoulSilverem, se HeartGoldom. Úgyhogy én elvoltam a magam játékaival. Próbáltam csatlakozni a Nintendo DSi XL-lel a WestEnd Wi-Fijére csatlakozni, de nem ment, és V-ADi megmutatta a laptopján, hogy miért nem megy. Valamit be kell regisztálni a WestEnd Wi-Fijébe, és a DSi XL ezt nem látja, úgyhogy ez elmaradt. Ja igen, volt egy lány, aki Japánból jött (magyar, csak ott volt cserediák), és hozott mindenféle menő pokés cuccot Japánból, ilyen apróságok. Demonstrálta, hogy milyen kelendő a mai napig a Pokémon a szigetországban. Cukrokat és kekszeket osztott szét, meg bagszi kapott egy pár érdekes dolgot. Aztán más nagyon nem volt. Truner, Jáng és Spidey beszélgettek mindenfélékről, és csatlakoztam hozzájuk. De hamar elment mindenki, 16 órakor mintha záróra lett volna.

Holnap BigN találkozó, remélhetőleg ez jobb lesz egy kicsivel.

Utazás Távol-Keletre

Tegnap ismét voltam Duongnál. Reggel igen korán ébredtem, ezért miután elkészülődtem, már negyed 8-kor elindultam. Különben is amióta nincs netem (most épp tudok fogni egy gyengét, itthon vagyok, remélem a blogpostot is meg tudom írni) azóta szinte vadászom a Metropol újságot. Szinte minden infót onnan szerzek. Nem is akarok semmilyen napilapot venni, szerintem a Metropol a legjobb sajtóorgánum. Nemcsak azért, mert ingyenes, hanem mert teljesen pártatlan politikailag. Még a 6. oldalon levő cikket szoktam olvasni, amit újságírók, (vagy az a villamosmérnök nő) szoktak írni, nagyon tetszenek az írásaik. Meg az olvasói leveleket szoktam olvasni, ott szoktak nagyon jó dolgok lenni, meg a rejtvény, illetve a Sudokut fejtem meg. Kb. 8.30 volt, mire megérkeztem a Határ útra, és mivel még korainak tartottam, hogy elmenjek hozzá, ezért az Europarkban töltöttem el egy kis időt.  Az InterSparban vettem egy kis reggelit, az egyik padon megettem, közben rejtvényt fejtettem, egy olyan 9.15-kor hívom fel, mondja, hogy mehetek hozzá. Úgyhogy felszálltam a 42-es villamosra, majd egy hosszú utcán végiggyalogolva jutottam el hozzájuk. Azt mondja, kiabáljak, ha megjövök, persze semmit nem hatott. -_- Kijött a kutyája, na mondom neki, szóljon a gazdájának, hogy vendége jött. ^^' Végül csak a telefon segített. Nyitotta a kaput, bejutottam hozzá. Vittem a Wiit is, úgyhogy a szórakozásunk megvolt. Először a két Narutóval játszottunk. A harmadik rész eléggé bejövős volt, jól összedolgoztunk. Az első résszel annyira sokat nem játszottunk. Aztán jött egy kis Brawl, itt egy 10 perces Time Brawlt játszottunk. Mind a ketten Kirbyvel voltunk, két 9-es szintű gép ellen. Azért döntöttünk a Time a Brawl mellett, hogy ne lehessen tudni, hogy ki áll nyerésre. Volt is meglepetés, mert a végén kettőnk között volt Sudden Death. ^^' Duong nem figyelt egy pillanatra, azt egy ártatlan pofonnal kiütöttem. Ezután ő és egy ott lakó (aki ott albérlő) ebédeltek. Én nem kértem, mert nemsokára mentem el. Különben nem tudom, hogy hívják azt a húst, de nagyon ismerős volt. A nővéremnek kínai a férje (ők élnek Angliában) és ő csinált ilyet többször. Meg az a gépezet is ismerős volt, amiben a rizst csinálták, ázsiai módra (vagy hogy, a nővérem "kínai módra" hívja ezt a sótlan ragacsos rizst). Különben tök felesleges megsózni a rizst, mert a húsban úgyis van annyi sómennyiség, hogy kikompenzálja a rizs sótlanságát. Amíg ők ettek, addig behoztam a Wiire a netet, és játszottunk egy pár meccset Mario Kart Wii online. ^^ Hála Istennek hackerrel nem találkoztunk, viszont találkoztam minden idők (számomra) legalacsonyabb pontszámú játékosával, valami 1500 pontja volt. De jókat mentünk. Csak most mivel volt mellettem valaki, ezért nemigen figyeltem, és sikeresen levittem a pontjaimat 7000 alá. Na sebaj. Tehát mennem kellett a Ferihegyi repülőtérre, mert bátyámnak a nevelt lánya ment ki a nővéremékhez Angliába, és anyám is ment vele, én is segítettem vinni a csomagot. Bent a repülőtren még megvártam amíg szétnéznek, sétálnak (őriztem a csomagot), aztán mentem is vissza. Mielőtt elmentem volna, csináltam MKW-n Duongnak egy accountot, és amíg én ott voltam, addig behozott magának egy pár kocsit, meg talán embert is. Mire visszajöttem, szépen megcsinálta az 50cc-t mindenhol aranyra. Mesélte, hogy valahol sikerült elérnie a maximális 60 pontot. Megvártam, míg végigmegy a Grand Prix meccsén, aztán mentünk megint online. Közben a kutyával is játszottam. Hát komolyan mondom, soha nem játszottam, simogattam ennyit egy kutyát, mint ezt. Most kezdem érteni, hogy miért mondják, hogy a kutya az ember legjobb barátja. ^^ De megijesztett ma egy párszor. Azt már láttam, hogy Duong előszeretettel bosszantja (természetesen nem komolyan) a kutyát, de tegnap mindennél agresszívebben reagált. A hangja ijesztett meg, meg talán egy kicsit meg is harapta a kezét. Engem szerencsére nem bántott. A Mario Kart még nem megy annyira Duongnak, olyan 4500 pontja van. Nehéz még neki kezelni a kormányt. Meg is lepődtem, úgy forgatja, hogy csoda, hogy nem fordul ki a keze, aztán csodálkozik, hogy a kocsi már ellenkező irányba megy. De a nap végére hellyel-közzel megtanulta a Wii Wheel helyes használatát. A nap végén (kb. 18 órakor) meghívott egy tál ramenre *Naruto*, megpróbáltam evőpálcikával enni. Nekem úgy-ahogy ment, de csak lestem, hogy ő hogy tud vele enni. Aztán megmutatta nekem is, hogy kell rendesen fogni, úgy jobban ment, de most nem tudnám visszamondani. ^^' Aztán kikísért. Megbeszéltük, hogy jövő hét hétfőn ők a bátyjával elmennek az ikrekhez (akik szintén vietnamiak) játszani, és oda jön még egy vietnami, akinek van XBOX360-a, az ikreknél van PS3, és hogy én meg vihetném a Wiit egy igazi konzolparti reményében. Okvetlen benne vagyok. Mégsem tudtam azonnal kimenni, mert a kutya kiszökött, és meg kellett várnom, míg visszajön, mert ha elindulok, azt hiszi, hogy sétáltatni akarom. ^^' De addig is elbeszélgettünk. Különben tetszik, hogy a házban sok minden van vietnamiul írva, sőt, amikor mindenki otthon volt, akkor vietnami adót néztek, de a beszéd nagyon furcsa nekem. ^^' Tiszta kínai, látszik (hallatszik), hogy honnan származik a nyelvük, de talán van egy kis franciás hangzása is, köztudottan Vietnam francia gyarmat (is) volt. Ezért használnak módosított latin írást. Mondjuk az igencsak módosított, és ezt nem értem sem a kínai, sem a vietnami nyelvben, hogy miért van az, hogy teljesen másképp kell betűket kiejteni, mint ahogy le van írva? A kínai esetében most ugye az latin betűs átírásról beszélek. Ehhez képest a japán hepburn átírása tök logikus. Mondjuk most a japán nyelvről Okui Masami @Tunes. TV műsora jut eszembe, nagyon szeretem azt nézni, nemcsak maga az énekesnő miatt, hanem maga a TV műsor struktúrája is nagyon jól fel van építve. Különben Okui Masami nagyon jó műsorvezető lenne. Nem is kell érteni, hogy mit mond, ahogy az arcával gesztikulál, már tudni, hogy vicceset mond, és már az megnevettet.

Ma délelőtt is tudtam valami netet fogni, és megnéztem, épp van aktuális diákmunka a Rébusznál, pénztáros. Azonnal elmentem jelentkezni. Azt mondták, hogy majd jövő héten lesz beszélgetés, gondolom akkor mondják meg, hogy kell használni a pénztárgépet, meg hasonlók. Pontos időpontot még nem tudott mondani, de nagyon remélem, hogy visszahívnak.

Kisebb bevásárlás

Ma délelőtt a Csaba Centerben vásároltam, szandált kerestem magamnak nyárra. Az egyik cipőboltban találtam egy párat, de olyan drágák voltak, hogy szinte azonnal letettem róla, pláne azután, hogy több üzletben is szétnéztem, és nagyon kevés volt, azok sem voltak az igazik, azok gondolkodtam, hogy egy jobb papucs is megfelelő lesz nyári viseletre. Az egyik sport üzletben találtam egy számomra megfelelőt, ami nem is volt annyira drága, és kényelmes a viselete.

Most már nagyon komolyan tervezem a macskatartást, és hogy minél többet tudjak meg rólunk, vettem egy könyvet: Macskatartók nagykönyve. Nagyon jó, minden részletre kiterjed, hogy kell bánni kölyök macskákkal, felnőtt macskákkal, ivartalanítás, szaporodás, betegségek jelei, stb, stb, képekkel illusztrálva. Meg vettem még Naruto 6 mangát, bővítve a mangagyűjteményemet.

Szerintem ma már itt nem lesz több nagyobb bevásárlásom, most már sokkal inkább a költözésre, a jó albérlet keresésére és munkahely keresésére összpontosítok.

BigN találkozó és Cosplay party

Tegnap volt a napja a BigN találkozónak, ami különleges volt abból a szempontból, hogy szám szerint a 10. volt. Bagszival terveztünk egy meglepetést, hogy egy különleges tortát készíttetünk, de ez meghiúsult, azért, mert a helyet a különlegessé akartuk tenni, mely nem volt más, mint az Árkádban a Hisztéria étterem. Minden passzolt, csak torta nem jöhetett, mert "külső" kaját nem lehetett vinni. Úgyhogy majd 15-re, vagy 20-ra. ^^' Nem tudtam most annyira hamar menni, a 10.18-as vonattal mentem, és rendben megérkezett 12.47-re. Igaz, hogy IC vonat volt ez, de újabban a nem IC-k is pontosan járnak, nem tudom mi ütött a MÁV-ba. ^^' De örülök, hogy ilyen jól járnak a vonatok. Az állomáson várt bagszi és zsida, aki új tagja társaságunknak. Elbeszélgettünk, miközben mentünk metróval az Árkádba. 13 óra volt, és mivel egész nap nem ettem semmit, ezért a társaság üdvözlése után első dolgom volt pizzát rendelni. Viszont, mivel nem lehetett kártyával fizetni, ezért pénzt kellett felvennem. Előtte szétnéztem a Media Marktban. Klub Publishing anime DVD-kre vadásztam, de nem találtam olyat, ami ne lenne meg, úgyhogy átmentem a játékokhoz. DS játékok között kerestem Narutókat. Kicsit mosolyogtam magamban, amikor megláttam azt a DS-es Naruto Ninja Council 2 játékot 11.990 forintért, amit én Angliában 5 fontért (átszámítva 1.600 forint) vettem meg. Ilyenkor elgondolkodik az ember azért, hogy hol érdemes vásárolni. Viszont a The Legend of Zelda: Spirit Tracks viszonylag kedvező áron volt. 9.990 forint. Nem titok, lecsaptam rá:

10.000 forint az a lélektani határ, amit kiadok egy DS játékra, már NAGYON jónak kell lenni annak a játéknak, amiért többet is adnék ki. Bár 2007. december 27-én képes voltam megvenni a Mario Party DS-t 11.990 forintért Szegeden az 576-ban. Megjegyzem, nem bántam meg, mert a GC-s Mario Partykhoz képest nagyon jó. Visszatérva a Spirit Tracksre, nem rossz kezdet. Bagszival kipróbáltuk a multit, szerintem sokkal jobb, mint a Phantom Hourglass multija. Egyszerűen azt nem szerettem. Hogy miért jobb a Spirit Tracks multija számomra, arra egyszerű a magyarázat, jóval kevesebbet kell taktikázni benne. Az nekem a való életben sem megy (bár nem is erőltetem), nemhogy egy játékban. A Phantom Houglass az ugye olyan volt, hogy felveszed a Triforce darabkát, és vonszolod a saját célod felé. A Spirit Tracksnél meg szét vannak ezek szórva, és csak annyi a dolgod, hogy felvedd, és gyűjtögesd őket. Persze az őrök ugyanúgy követnek, sőt talán itt még durvábban. Alig tudtam meglépni tőlük. De ez számomra élvezetesebb.

Ami a helyszínt illeti, eredetileg a Moonlight Meido volt tervben (bár vicces lett volna ezen a napon. ^^') de a teremfoglalás díja miatt leszavazta a nép. Így egy ingyenesen kibérelhető éttermet kaptunk, projectort is, úgyhogy Wiiztünk. Kivehettük ingyen, egyetlen kikötés volt, hogy legalább 1000 forintért fogyasszunk. Annyi bőven belefér. Ezért is mentem azonnal pizza után. De hogy mekkora kavarás volt belőle, az se semmi. Eredetileg hárman rendeltek pizzát, mivel én ugye később mentem, ezért én negyedikként később rendeltem. Na már most az én rendelésemet nem vették fel. Ezért majdnem 2 óra múlva három pizzát hoztak ki. Én meg annyira boldog voltam, mert már annyira éhes voltam, hogy azonnal nekiláttam enni. Kaptak még ketten, de harmadik nem kapott. Kiderült, hogy neki egyáltalán nem készítettek, pedig ő is kifizette, aki nem fizetett, az én voltam. ^^' De mondták is, hogy elég lesz majd akkor fizetni, (amikor kértem pizzát) miután megettem. Szerintem megfeledkeztek rólam. Természetesen ezt azzal orvosoltam, hogy fizettem annak egy pizzát, aki nem kapott, de fizetett. És a 2 óra nem véletlen van kiemelve. Szerintem még egy elitebb helyen, ahol sok vendég van, még ott sem váratnak ennyit egy pizzával. Meg látszott azon a felszolgálón, aki felvette a rendeléseket, hogy már ekkora a feje tőlünk. Egyébként Wiin New Super Mario Bros. Wii és Super Smash Bros. Brawl ment. Én nagyon keveset játszottam, egy olyan 20 percet NSMBWiin. Leszaladtam az InterSparba megvenni bagszinak az új AnimeStarst, nem mellesleg kíváncsi voltam az új cikkemre, Tomoe Ohmira, jó volt. Csak egy valami döbbentett meg. Kép csak a háttérben volt róla, meg a cikk alján egy kis figura, amit a hivatalos weboldalán találtak. Érdekes volt. Aztán még sokat beszélgettem Attilával, és az új tagunkkal, kinek neve szintén Gábor. Egyébként láttam a Wiin, hogy a GC controller kis nyitója szabadon volt, ezért úgy döntöttem, hogy visszateszem. Nos, a művelet nem volt ennyire egyszerű, mert el is mozdult a helyéről, én meg véletlen kikapcsoltam a Wiit, miközben ők vígan Marióztak. ^^' Szóval a baki megvolt részemről. Ami még rossz volt, a füstszag, ami nagyon terjedt, bár sokan nem érezték közülünk. Hamar eljött a 16.30, amikor elmentünk egy jópáran.

Összességében jó volt, leszámítva a nem éppen kis bakikat az étterem részéről, ami a füstöt. Kár, hogy a torta elmaradt. És köszönöm bagszinak a Narutós rajzot, fantasztikusan rajzol!

Tehát 16.30-kor elmentük. Én, Attila, zsida, Csabi és Jáng. Az Attilát kísértük el a Nyugatihoz, meg nekem megmutatták, hogy hol van a Moonlight Meido. Kettes metróval elmentünk a Deák térig, majd onnan az egyes metróval az Oktogonig. Nagyon keveset mentem eddig a földalattival. De amint felértünk, egy kicsit még mentem velük, aztán egyedül eltaláltam a Moonlightba, úgyhogy elváltak útjaink. Mentem a Jókai utcán, azt hittem, hogy ilyen feltűnően lesz kiírva, hogy Moonlight Meido mindenféle fényekkel, de csak egy tábla jelezte, csoda, hogy megláttam a sötétben. Bementem, szétnéztem, kerestem embereket, ott volt Lam'O és Daki. Lam'O-val kicsit elkülönültünk, mutattam neki korábbi AnimeStarsos cikkjeimet, kicsit tanácstalanul nézte őket. Nemsokára visszamentünk, még javában ment a DDR, majd fényképes eredményhirdetés után 18 órakor jött a karaoke! Itt is énekeltem, 5 dalt:

• Slayers: Reflection
• Slayers: Going History
• Slayers: Get along
• Slayers: Jama wa Sasenai
• Shaman King: Northern lights

Istenem, mennyivel másabb felszabadultan énekelni, amikor tényleg csak a magad szórakoztatására énekelsz, és nem zavartatod magad, hogy a közönség hangos. Tényleg sokkal jobban megy. Meglepett, hogy Tukeinon azt mondta, hogy a Jama wa Sasenai megy a legjobban, ha menne a szöveg. Ugyanis az az egyik legnehezebb dal, amit hallottam. Csodálkoztam is, hogy a refrén végén az igen magas "Bye bye Shimashyou!" kijött a torkomon. Ugyanis ez eddig nem sikerült. ^^' Pont ezért döntöttem emellett a dal mellett végül, mert bár eddig nem jött ki, de éreztem, hogy nem kell sok. És jól éreztem. A Northern lights se könnyű, de ott a refrén magas hangjai könnyen kijöttek azután is, hogy volt előtte egy közös Naruto GO!!! ének, ahol rendesen kiabáltuk, hogy mi vagyunk a Fighting dreamerök, és a Fighting people-ök. A Bangről és a Burnről már nem is lelkesedve. Viszont Tuki mondta, és ez tényleg csalódás volt nekem, hogy a Slayers dalokat kevesen ismerik... Ezen nagyon meg voltam lepve, hisz egyrészt a Slayers ment nálunk is, másrészt meg azok a dalok az egyik legkönnyebben megszerezhető dalok a netről. Úgyhogy elhatároztam: Lesz külön Slayers dalismertető a blogban! Nem hagyom ezt annyiban! Jó társaságban hamar eljön a 22 óra (bár érdekes, a MondoCon kifejezetten lassan telt, pedig ott is jó társaságban voltam), amikor mennem kellett, és mivel Tukeinon is épp akkor ment, ezért együtt mentünk a hármas metróhoz, és a Deák Ferenc térig együtt mentünk, ott leszálltam. Nagyon jókat beszélgettünk, ez volt az első alkalom, hogy komolyan beszélgettünk, pedig 2006. őszi con óta ismerem. Az más kérdés, hogy csak látásból, meg volt egy hosszú szünet. ^^' Örömmel vettem, hogy tetszik neki a Super Mario Galaxy. Meg most nagyon elégedett voltam az előadásaimmal. Ha nem lennének tanácsok Tukeinontól, és Lam'O-tól, akkor egyhelyben állnék, nem tudván, hogy mi a probléma forrása. Szóval nagyon jó buli volt.

A vonaton meg kipróbáltam a Spirit Trackset. Az opening videó kísértetiesen hasonlít a Phantom Houglass openingjére. A játék elsőre élvezetes. Tetszik a vonatozás. Sebességet, irányt állíthatsz, fütyülhetsz, úgyhogy minden megy. Csak az nem tetszett,  hogy Zeldát el kell vinni valahová, de az őrök nem engedik el. Ilyen volt már több Zeldában, hogy bújkálva menni, de itt az egyik őr elől egyszerűen képtelen vagyok letérni. Úgy áll, hogy gyakorlatilag 2 irányból megláthat, és az elég hosszú az az út, míg ő lát. Úgyhogy első ütemre nem ment, ezért mentettem.

A tavaszi Sakuracon tervezett időpontjai:
2010. április 24-25 szombat-vasárnap
Helyszín: Hungexpo 2 épülete.