Bizony utolsó, mert remélhetőleg legközelebb, már mint lakos jövök ide. Hihetetlen jó kedvem volt egész nap, ilyen nagyon rég volt már.
Már hajnali fél 4-kor felébredtem. Nagyon szeretem a nyarat többet között azért, mert ha korán kelek, vagy későn fekszek le, akkor nagyon szeretek gyönyörködni a napfelkeltében, meg amikor tiszta az ég, annyira gyönyörű, ahogy pirkad. Nagyon kellemes érzés nézni. A napot egy kis Megumi Hayashibara zenével nyitottam, a My dear, és a ROCK de Ikou dalokkal ébresztettem magam. 5 órakor már elkezdtem készülődni, összepakoltam a még szükséges cuccokat. 7.15 körül feljött a Csibi, megbeszéltem vele, hogy ha nagyon akarja a Nintendo DSi XL-emet, akkor nála lehet költözésig, 2-3 hetet kibírok nélküle, és megbízok benne, hogy nem fog kárt tenni a gépezetben. De nem is beszélgettünk sokat, mert 7.30-kor indultam. Ahogy néztem a rengeteg csomagomat, úgy döntöttem magamban, hogy ezt nem vállalom be, inkább taxit hívok, kerül amennyibe kerül. Aki Békéscsabán jár, annak a Csaba Taxi Uniót ajánlom, ők a legolcsóbbak. 20 perc séta általában az otthonomtól a vasútállomásig, és ez taxiba átszámolva 690 forint volt. Ennyit bőven megér nekem, hogy ne szakadjon le a karom. És időben ideérten a 8.18-as Körös IC vonathoz. Bár nem kellett volna sietni, mert 10 percet késett. Bagszi vonata meg 8.07-kor érkezett volna meg, de az is késett 5 percet. Baj nem volt, mert időnk, mint a tenger. A vonaton nagyon jókat beszélgettünk az animékről, hogy merre halad a mai anime társadalom, meg a felsőoktatás gondjairól. Így hamar megérkeztünk Pestre, bár most nem tudnám dicsérni a MÁV-ot, mert baromi lassan ment, bár lehet, hogy az árvíz miatt, látszott, hogy egy pár helyen magasabban állt a víz az áltagnál. Erről jut eszembe. Ma reggel felhívtam a 1749-es számot, ezzel 200 forinttal lehet segíteni az árvízkárosultakon. Szerintem 200 forint egyáltalán nem sok egy embernek, és ha sokan hívják fel, akkor nagyon sok pénz összegyűlhet nekik, bár így is hallottam, hogy rekord mennyiségű adomány gyűlt össze. Ez nagyon dicséretes. ^^
Na szóval, megérkeztünk Pestre, a Keleti metrómegállójánál vettünk mind a ketten bérletet, a bagszinak sem volt. Igen, most már nekem is bérletem van! ^_^ Kiszámoltuk, hogy mivel 3 napot leszek itt, 72 órás nem lesz elég, annál tovább leszek itt, a tízes gyűjtőjegy meg korántsem biztos, hogy elég lesz, ezért is döntöttem a diákbérlet mellett, ugyanannyiba kerül, mint a 72 órás jegy, és ha költözés lesz, akkor is lesz már bérletem. Elmentünk az Árkádba, itt ettünk a Burger Kingben, itt tovább beszélgettünk, majd egy kicsit szétnéztünk az 576-ban, utána mentünk bagsziékhoz villamossal. Itt kipakoltam, most jó nagy széjjelség van a nappaliban. ^^' Azért ketten bagszival is nehezen hoztuk el a dolgaimat, ezért is csinálom azt, hogy előre idehozok mindent. De nemsokára mennünk kellett, mert találkozunk az egyik bagszipokés gyerekkel, akinek bagszi segített feltenni a bannerbomb segítségével a Homebrew Channelt. Hát jól bekavart az a gyerek, mert azt mondta, hogy Kőbánya-Kispestre érkezik meg, holott Vác felől jött a Nyugatiba. Az egy kicsit nagyon az ellenkező irány. -_- Úgyhogy nem kicsit rágtunk be rá, hogy szinte feleslegesen ugráltatott minket. Anyagilag nem gond, mert volt bérletünk, de feleslegesen csak ne utazzunk már. Aztán a Nyugatiban találkoztunk, ekkor már kb. 14.30 körül volt. Elmegyünk ott az egyik boltban vásárolni innivalót, utána szállunk fel a vonatra, megyünk bagsziékhoz. Ekkor valami olyan történt velem, ami eddig soha. Beszélgetnek bagszi, és a srác, akinek Tibchu a neve, én hallgatom és egyszercsak azon kapom magam, mintha elveszíteném az eszméletemet. De ez csak egy-két másodperc műve volt. De annyira szörnyű volt, mert mintha forgott volna minden körülöttem, és arra eszmélek fel, mintha dőlne oldalra a vonat. Bár villámgyorsan magamhoz tértem, de annyira felijedtem, hogy tényleg, nagyon kicsi hiányzott, hogy nehogy elkiabáljam magam, hogy dől a vonat!!! Borzalmas élmény volt. Így csak bagsziéknak mondtam el, amikor feleszméltem, hogy mi történt valójában. Ilyen még soha nem fordult velem elő, hogy 1-2 másodpercre szinte elvesztem az eszméletemet, nem voltam a tudatomnál. Ilyen előfordult már valakivel? Ez minek a jele lehet? Mivel férfi vagyok, ezért a terhesség, mint olyan kizárt. -_-' Vagy előfordul az is, hogy nagyon hirtelen lecsökken az ember vércukra, vagy leesik a vérnyomás, de villámgyorsan helyreáll? Még ezt tudnám elképzelni. De nagyon rossz volt. Még egy kicsit fájt a fejem utána, de már semmi komoly. Úgyhogy biztonságban megérkeztünk. Bagsziék elkezdenének dolgozni, de Tibchu csak a gépet hozta el, a vezetékeket nem. Bagszinak otthon maradt a Wiije, én meg abban a reményében hoztam el a Wiimet, hogy mindennel együtt, de kiderült a TV-re köthető SCART kábel otthon maradt. Igen, mert annyira dühös voltam már tegnap, hogy nem tudtam visszapakolni a Wiit a dobozába, és azon mérgelődtem, hogy a fenébe tudták gyárilag betenni a tartozékokat. És szétnéztem, nem találtam már semmit, na akkor minden benne van. Csak most jutott eszembe, ahogy néztük, hogy a SCART kábel beesett a szekrény mögé tegnap. Na szép. Úgyhogy a Wiit nem tudjuk összerakni. Azon gondolkodtunk, hogy kitől kérjük el. Csabi nem adja, akkor felhívom a Csibit, úgyis találkozzunk, akkor megkérem, hogy hozza el ő, de nem tudja hozni, mert már elindultak. Na akkor mondja a bagszi, hogy majd ő leszervezi. Eszembe jutott, hogy felhívom az egyik osztálytársamat, mert ma kapták ki a vizsgát, megnézhették az eredményeket. Sajnos mivel nagyon nehéz volt, a többségnek nem sikerült, mennek októberben is vizsgázni. Nagyon sajnálom őket, mert biztos sokat tanultak, és nagyon izgultak, hogy sikerüljön. És most csalódottak lehetnek. De sajnos ez már csak ilyen. Ezt írtam egy előző blogomban, hogy lehet, hogy még én jártam jól, most nem írtam meg, lehet, hogy legközelebb meg sokkal könnyebb lesz, ilyen elven szokott az érettségi nehézsége is változni. Sajnos ez van.
Na de mentem a hármas villamossal az Árkádba, az 576 előtt találkozok a Csibivel. Átadom neki a DSi XL-t, nagyon örül neki, nekem is jó érzés volt látni a boldogságát. Öröme után felmentünk a Media Marktba, kíváncsi voltam, a bagszi mondta, hogy kialakítottak egy nagyon jó kis Wiis részleget, és tényleg! Leülsz a kényelmes kanapéra, és Wiizhetsz! Nagyon jól megcsinálták. Közben megmutatta nekem a WarioWare: Do it Yourselfet DS-re, nagyon jó lett. CSak egy kicsit játszottam vele, de így is tetszett. Még néztünk egy pár játékot. Super Mario Galaxy 14.990 ft, Super Smash Bros. Brawl 12.990 ft, Wii Fit Plus 29.990 ft, Mario Kart Wii, 12.990 ft, Wii Play 14.990 ft, Wii Sports Resort 12.990 ft, Naruto Shippuuden, Clash of Ninja Revolution III 12.990 ft, WarioWare: Do it Yourself DS-re 10.990 ft. Egy kis árajánlat. ^^' Aztán mentünk nézni laptopokat, meg mini-Hi-fiket. Szeretnék egyet, hogy SZÓLJANAK a Jpop CD-im. De a Csibinek mennie kellett, én is mentem haza. Tibchu Wiijét még mindig csinálják. Most már legalább tudják csinálni, mert átjött Dávid, aki hozta a SCART kábelét. Egy 15 és egy 12 éves gyerek számomra nem kompatíbilis módon beszélgettek a Pokémonról, úgyhogy kicsit félreálltam. Szeretem a Pokémont, de nem így. ^^' De nem sokáig csinálták, mert a Dávidnak mennie kellett. Úgyhogy a Tibi majd otthon fejezi a Wiin való munkálkodást. Bagszi elkísérte őt a Nyugatiba, én itthon maradtam és írom ezt a blogpostot, közben hallgatom Hironobu Kageyama: EVER LAST kislemezét. Itt nincs mese. Aki 2010-ben tud varázsolni, és újat mutatni, és lassan 30 éve van a Jpop iparban, az nálam életművész! Én most pihenek, bagszi közben hazatért, de nagyon fáradt. Úgyhogy megígérem, hogy elpakolok. Én még bírom erővel. Úgyhogy most megyek pakolni, mert holnap is lesz nap, az is mozgalmasnak ígérkezik.
