Ha nem lesném az eladási adatokat, nem is tudnék erről a kislemezről. Azt hiszem, hogy értesültem arról, hogy új évad van a Yondemasuyo, Azazel-san. animéből, de valahogy elsiklottam amellett, hogy új kislemez is várható lesz. Nem rajongok a Pandemic!! dalért, mert bár Chihiro Yonekura nagyon jót énekel, de valahogy nekem túlságosan harsány. Pedig a Like a Party kifejezetten aranyos. Na de az új opening:
- Revival!: Amíg a Pandemic!! harsány, addig ez olyan szolidan vidám, és az egész dallamvilágot nagyon rám szabták. Csak első hallgatáskor egy kicsit lestem, hogy elindul egy nagyon jó zenével, aztán totál más irányba megy el. Gyűlölöm a disszonanciát, mert megtöri az alaphangulatot. Nem baj az, ha különböző dallamok találkoznak, csak harmonizáljanak. Itt az első végighallgatásnál nem éreztem. Viszont most a többedikre már is nem az, hogy 100%-os harmóniát érzek, de sokkal jobban elfogadtam a dallamvilágot, és így is belezúgtam. Ha rendelkeznék zeneszerzői készségekkel - mint ahogy nem rendelkezek - akkor a legelején hallható zenének a hangulatvilágát vinném végig. Mert az nagyon jó lett. Amiatt imádom mégis ezt a dalt, mert az inspirált arra, hogy újra és újra meghallgassan, és totál megszoktam az egészet. És azt gondolom, hogy ez az énekstílus jobban fekszik Chihiro Yonekurának, mint a Pandemic!!, mert nem annyira erőteljes a hangja, ebben sokkal jobban mutatja meg, hogy mit tud. Nagyon sok ilyen dalra lenne tőle szükség. 9,5/10
- Sticky Lucky Stupids: Amikor elkezdtem japán zenét hallgatni, akkor kifejezetten buktam a kawaii dalokra. Mostanra már elcsépeltnek tartom ezt a túlzott cukiságot, ugyanez jelenik meg ebben a dalban is. Első hallgatásra, az első pillanatokban igencsak zavart voltam, hogy mégis mi ez, de ahogy haladtam előre, azt éreztem, hogy szépen ível a zene, ez egy nagyban oldotta a zavartságomat. Szép munka lett. 8/10
És megint csalódott lettem, és megint Leeának köszönhetően. D: Elkezdtem neki mondogatni, hogy a dalok, és a kislemezek borítója alapján ilyen állatos-kodomo animének tippelem, melynek állat-főszereplői egy zenekart alapítanak (lásd a Revival! borítót). Erre jön, hogy totálisan mellélőttem, ugyanis ez az anime minden, csak nem vidám, és nem gyerekeknek való. Ezek az egyébként rendkívül kedves, aranyos állatok nem mások, mint démonok, akiket démonidézők irányítanak. A fő démonidéző egy szadista ráadásul. És akkor csodálkoznak, hogy nem térek magamhoz a döbbenettől. Két ok miatt is:
- A zenéből ki nem venném, hogy egy kegyetlen, démonos animéhez adták
- Chihiro Yonekura ilyenre adta a nevét.
És a második sokkal megdöbbentőbb. Az elsőre még csak-csak lehet mondani, hogy a japánok milyen elvontak, olyan zenéket társítanak animékhez, melyeket a mi európai agyunk nem ér fel. Kevés az ilyen példa, de lehet mondani egy néhányat. De az tény, hogy Chihiro Yonekurának egy ilyen anime még csak köszönőviszonyban sincs az eddigi repertoárjában. Elég sok dalát ismerem, köszönhetően az Okui Masami-hoz köthető zenei-"rokonságnak", és azok döntő többsége (ezalatt kb. 95%-ot érts) mind ilyen "szép az élet" "imádom az embereket" "alig várom, hogy legjobbat hozzam ki magamból" "te is tégy meg mindent a boldogságodért" jellegű szerzemények, és már pont azért nehezteltem rá egy időben, mert azt éreztem, hogy túlzásba vitte már ezt a happiness érzést. Mondjuk, felfoghatjuk a dolgot úgy is, hogy legyen egy kis változatosság, miért is ne énekelhetne Yonekura-san egy kicsit brutális animének zenét?
Az, hogy az angela: To be with U! dallal mellélőttem, az rendben van (pontosabban nincs rendben, előfordul az ilyesmi), de hogy nekem erről a két dalról senki nem fogja bemesélni, hogy illik, hogy egy kegyetlen animéhez, az tény!
