Mivel gyors egymásutánban akarom "letudni" azokat a Madonna CD-ket, amiket megszereznék, ezért most egy kicsit többet fogok írni az énekesnőről. Íme a harmadik album tőle, a Music. Ebben már nincs semmi trükk, ezt az eredetileg meghirdetett áron vettem meg. Az utóbbi időkben kezdtem el arra figyelni, hogy csak azt a példányt vegyem meg az albumból, amin a matrica is rajta van, számomra az is az album része. Sőt, a Warner Bros. albumok esetében megfigyeltem, hogy a tok jobb-alsó sarkára rá van gravírozva a kiadó logója. Ez is tényező nálam. Bár a matrica és a gravírozás együtt jár, hiszen csak az eredetileg "csomagolt" albumokra kerül rá. Így ez az album annyira eredeti, hogy még a tokját se cserélték le.
Szóval ez a Ray of Light utáni album, és erős stílusváltáson esett át. Ezzel egyrészről erősen alulmúlta az előző albumának nagyszerűségét. Bizonyos kritikusok dicsőítik, hogy az album zeneileg minimalista lett. De akkor miért kapta az album a Music címet? Persze, értem én, hogy az első, egyben lehíresebb dal címét kapta az album, csak a zene nem hű a címhez. Igencsak nagy bajban lennénk, ha ennyiben kimerülne a zene általános fogalma.
Ha úgy vesszük, ismét egy dance albumot hallgatunk, ami miatt viszont mégis szeretem, hogy arányaiban (egy átlag Madonna albumhoz képest) sok ballada van rajta, amik ráadásul hatásosra sikeredtek. Nagyon érdekes az I Deserve it, a Nobody's Perfect pedig számomra nem annyira szomorú, de nagyon kellemes hallgatni. Személyes megítélésem szerint erre az albumra került fel Madonna egész pályafutásának (már amennyire ismerem) legerősebb és legfájdalmasabb balladája, a Paradise (Not for Me), ami különben szövegében nem annyira erős, zeneileg és az ének viszont hihetetlenül hatásos lett. Van egy francia nyelvű versszak, talán pont az lett a legjobb, amúgy meg értem, hogy mit akar mondani, de nem megy semerre az egész. Aztán a Gone lett még nagyon jó, mert nemcsak a szövege szól a búcsúról, az elválásról, hanem a dallam is ezt az érzést adja vissza mind énekben, mint zenében. Bár a szövegben egy kis részbe bele lehet kötni, egy helyen ugyanis Madonna ezt énekli:
Why should I feel sad,
For what I never had?
Erre hangosan válaszoltam, hogy "Mert vágytál rá." Különben nem írt volna rá balladát.
Igazából a többi dal is rendben van. Talán azt lehet mondani, mintegy mentségként, hogy a balladák mondanivalójában érhető tetten a Ray of Light színvonala. Bár a maga nemében erős az album, de inkább olyannak adnék "Music" címet, ami zenében sokkal erősebb, hiába szól másról a címadó dal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése