Orsi: egy csepp méz album

Az utóbbi időkben inkább magyar zenéket hallgatok, méghozzá a '90-es évekből, és most egy olyan énekesnőről szeretnék írni, aki nagy kedvencem volt annak idején. Ő pedig Tunyogi Orsi, aki egy nagyon érdekes része volt a magyar pop zenének. Annak idején nagyon szerettem őt, az első két albumát - ahogy mondani szokták - rongyosra hallgattam. Most a második albumáról, az Egy csepp mézről szeretnék írni. Érdekes, hogy nála nincs nagy minőségi különbség az első és a második album között. Annak idején 11-13 évesen, ha fogalmazhatok így, elvakult imádattal hallgattam a dalait, ma már felnőttként, "szakmaibb", érettebb füllel hallgatva, néhány szempont árnyalja a képet. Néhány éve, amikor elkezdtem hallgatni a '90-es évek nagy magyar kedvenceit, megnéztem, hogy egyes albumok hogy szerepeltek a MAHASZ album eladási listán, és döbbenten láttam, hogy Orsinak csak az első albuma került fel a listára, a második és harmadik nem került fel a heti eladási listára. Ez akkor nagyon meglepett, aztán végiggondoltam, hogy mitől lehet ez.

Az, hogy Orsinak csak a Ha lemegy a Nap című dala lett igazi sláger, ezen mai szemmel egyáltalán nem csodálkozok. Az volt az egyetlen olyan dal, ami igazán megfelelt az akkori trendeknek, így óriási sláger lett. A többi dalával az a baj, hogy nincs igazán célközönsége. Azt gondolom, hogy Orsival azt akarták bizonyítani (és gondolom, neki is ez volt a célja), hogy bebizonyítsák, hogy ki lehet úgy is elégíteni a '90-es évek igényeit zene tekintetében, hogy megmarad önmaga. A probléma ott kezdődött, hogy bár az éeneksnőnek szép hangja van, és nagy hangterjedelme, de nem alkalmas arra hogy olyan számokat énekeljen, amilyenek szerepelnek a repertoárjában. És ő maga nem esett át olyan külső-béli "átalakuláson", nem alakítottak ki neki olyan image-et, ami passzol az akkori trendeknek, és ez sajnos rossz elgondolás volt. Nem véletlen van az, hogy amikor a producerek kitalálnak a zenében egy trendet, ahhoz kialakítják az arculatot is. És akármennyire is elveszti az adott előadó önmagát, sajnos Orsi lett az élő példa arra, hogy ez nem megy másképp. Sajnálom, mert amúgy az ő maga egyéniség, és ezt át is adja a dalaival. Maga a zene és a hangzás olyan, hogy nincs igény arra, hogy az adott előadó megmutassa, hogy ki ő, csak a körítés. Ezért is volt az, hogy sok dal mögött nem az énekelt, aki láthattunk a lemezek borítóin és a videoklipekben. Ha az elméletem helyes, mindenképp becsülendő, hogy Orsi megpróbálta, meg kell említeni, hogy a próba következtében született jónéhány olyan dal, melyek nélkül szegényebb lenne a magyar zenei paletta, de pont azért, mert az arculat és a zene nem mindig passzolt egymáshoz, született néhány olyan dal, mely súlyos hiba volt. Talán a második album sikerült a legjobban, lássuk is, hogy milyen dalok vannak rajta.

1. Intro: Nem az igazi, ahogy elindul az album. A háttéreffektek össze-visszasága és Orsinak inkább nyávogó hangja rossz kezdet. 4/10
2. Adj gázt!: De legalább utána beindul. De még hogy! Ahogy beindul a motor, utána nincs megállás, ütemes, ritmusos dal, az ének is él. A videoklip is nagyon jól visszaadja a dal hangulatát. 9/10
3. Minden csepp méz: Annyian, annyiféleképp énekeltek már arról, hogy élj a mának, az életnek minden pillanatát ki kell élvezni, hogy már tele van a padlás vele. Orsi ezt méz képében énekli el: Az élet minden cseppjét ki akarja élvezni, mindezt megfűzerezték élő hangzással, mely mindenképp emeli a dal minőségét. Ez a másik dal, melyből készült videoklip, mely szintén nagyon jó lett. 9/10
4. S.O.S.: Sajnos nem túlzás Orsi nyávogó hangja, amiről az intróban írtam, sajnos úgy tűnik, nem képes minden dalt elénekelni. Az olyan lassú balladákat, ahol a zene miatt lágyan kell énekelni, nagyon nehéz, sokaknak nem is megy. Orsinak sem, ez a dal egyáltalán nem passzol a hangjához. 4/10
5. Gyógyíts meg doki: Íme olyan dal, mely bizonyítja, amiről írtam. Trendi hangzás, és Orsi jól énekli, de érezni, hogy a személyisége ennél sokkal komolyabb, és az élő zene sem sokat segít az összképen. Ami nagyban javítja, és emiatt hallgattatja magát, az a hangulat. Azt nagyon eltalálták. 8/10
6. Esőcsepp hullj reám: Ez már olyan ballada, amit erős hangon énekel, és hallhatóan jobban is megy neki, amivel baj van, az, hogy én nem tudok azonosulni vele. Értem a dal komolyságát, de a dallamvilág, és a szöveg nem az én világom, én nem így élem meg a nagy szerelmet. A minősége miatt végighallgatom, de nem bántam volna, ha kimarad az albumból. 3/10
7. Ébredj fel!: Na ez megint egy olyan dal, melynek szövege sehogy nem passzol Orsi személyiségéhez, hallani, hogy nem tud vele azonosulni, de a zene és a belőle áradó hangulat miatt egyszerűen imádom! A zene ugyanis nagyon is illeszkedik az énekesnőhöz, és annak ellenére, hogy disszonancia van a szöveg és a zene között, rengetegszer hallgattam ezt a számot, és most is nagyon tetszik. A hangulat nálam mindent visz. 10/10
8. Bolondos világ: Rakonczai Viktor tökéletesen Orsi személyiségéhez írta ezt a dalt. Nagyon szép, magas minőséget képvisel és a szövegen is el lehet gondolkodni. Nagyon jól össze van rakva az egész dal, kezdi egy lágy, kellemes hangzással, és bizonyítja, hogy tud szépen is lágyan énekelni, de valósággal bele lehet borzongani, amikor beindul, és a gyerekkórus nagyon érezteti a hangulatot, átadja azt a gyermeki ártatlanságot, amiről szól a szöveg. 10/10
9. Hamu és jég: Eddig ostoroztam a balladákat, most egy olyan lassú szám van soron, ami csak dicséretet érdemel. Szövegileg is tudok azonosulni vele, én így élem meg a szerelmet, és ami talán még fontosabb, hogy annak idején gyerekként talán ez volt az első olyan dal, ami éreztette velem, hogy milyen is nagy szerelem. Zeneileg is tökéletesen össze van rakva, minden tekintetben azt érzem, hogy énekesnőt, önmagát halljuk, és ez ennél a szép lassú dalnál nagyon fontos. Mestermű. 10/10
10. Szelek szárnyán: Régen mindig összevontam magamban az előző és ezt a dalt, mert hasonlítanak egymáshoz és nagyon jól kiegészítik egymást. Amíg a "Hamu és jég"-ben Orsi megénekli a fájdalmat, addig ebben a dalban azt érezteti, hogy kész továbblépni és új életet kezdeni. A zene emelkedett hangulata rengeteg dob a dalon, és az énekesnő is nagyon szépen énekel. 10/10
11. Ezeregy éj: A forró, arab éjszakák, jó alapot adnak arra, hogy egy szerelmes dal igazán szenvedélyes legyen. Ez itt is megvan, megint egy jól hangszerelt dalt hallhatunk, sok egyedi ötlettel. Egyedüli furcsaság (bár ez inkább kukacoskodás), hogy Orsi inkább Dzsinnre vágyik, mint Aladdinra, de a dal minőségén semmit nem változtat. 9/10
12. Csöppnyi kincs: Ez már inkább arra szolgál, hogy lezárja az albumot, minthogy önmagában értéke legyen. Megint egy olyan lassú dal, ahol problémám van az énekkel, viszont a vonós hangzás ezt nagyban ellensúlyozza. Egyértelműen az a dal csúcspontja, viszont a gitár és a szöveg nekem nem sokat mond, de kellemesen átadja a tél hangulatát. 6/10
13. Adj gázt! (Danubius mix): Régen nem rajongtam azért, ha egy albumot remixszel zárnak le, mert úgy voltam vele, hogy a kislemezek "funkciója" az, hogy tartalmazza a remixeket, az albumra csak az eredeti dalok valók. Bár időnként hallani jó mixeket, ez kifejezetten rossz. A hangszerelésen nem változtattak, csak lassítottak az egészen, ami azért rossz, mert az eredeti dal attól jó, hogy ütemes, ugyanis a hangzás és a hangulat megköveteli a dinamikát. Ez a verzió olyan, mintha unottan kérné meg álmai pasiját, hogy gyorsítson, és vele együtt én is menten elalszok. Lezárja az albumot, de ennél sokkal jobb záródalokat is hallottam már. 4/10

Tudom, hogy sokat említettem a személyiséget a dalhoz, de ez tényleg az énekesnő legnagyobb vesszőparipája. Amit még szoktak kritizálni Orsinál, az a dalszöveg. Ez is némileg tükrözi, hogy kapott egy koncepciót, de a személyisége nem passzol hozzá. Mellesleg sokkal nagyobb problémának tartom az első albumon hallható sok kényszerrímet. Az ilyen "végre már, újra már" jellegű sorvégektől ma már a falra mászok gondolatban, a második albumban sokkal jobban összerakták a szöveget, és az egész album néhány felejthető dala ellenére sokkal jobb összképet ad. Ezért is sajnáltam, hogy ez nem került fel a MAHASZ album eladási listára, a minősége miatt megérdemelte volna. Ajánlom mindenkinek ezt az albumot, aki szereti a '90-es évek zenei hangzását, mert nagyon egyedi, hátha meg fog tetszeni. Csak a "hátha" miatt van sajnos az, hogy szűk körben maradt meg az emlékezetekben az album, azért is írok róla, mert azt gondolom, hogy jóra sikeredett ez az album, és hátha több emberhez is eljut.

33/40